Tisztelt MNB!
Mivel hamarabb lezárták az inflációs jelentést, mint megjelent volna a hír, ezért kérdezem meg az alábbit:
A jelzések szerint januárban elmarad a lakossági gázáremelés, holott önök a jelentés 35. oldalán (14. lábjegyzet) írtak szerint azzal számoltak, hogy a 2008-as elfojtott gázáremelések után 2009 elején lesz egy (nagyobb) gázáremelés, ebbõl következõen pedig távhõár-emelés. A gázáraknál lévõ 9 hónapos csúszás miatt elképzelhetõ, hogy mire áprilishoz-júliushoz érünk, addigra a világpiaci folyamatok már nem is teszik indokolttá az áremelést (bár az E.On felhalmozott vesztesége még akkor is jó nagy lehet). Kérdésem az, hogy a várhatóan elmaradó januári gáz- és távhõár-emelés hogyan befolyásolja az önök által vázolt inflációs pályát, illetve az mennyit változtatna, ha a jövõ év során már egyáltalán nem következne be a két energiahordozó magyarországi lakossági drágítása, illetve csökkennének az árak?
Mivel hamarabb lezárták az inflációs jelentést, mint megjelent volna a hír, ezért kérdezem meg az alábbit:
A jelzések szerint januárban elmarad a lakossági gázáremelés, holott önök a jelentés 35. oldalán (14. lábjegyzet) írtak szerint azzal számoltak, hogy a 2008-as elfojtott gázáremelések után 2009 elején lesz egy (nagyobb) gázáremelés, ebbõl következõen pedig távhõár-emelés. A gázáraknál lévõ 9 hónapos csúszás miatt elképzelhetõ, hogy mire áprilishoz-júliushoz érünk, addigra a világpiaci folyamatok már nem is teszik indokolttá az áremelést (bár az E.On felhalmozott vesztesége még akkor is jó nagy lehet). Kérdésem az, hogy a várhatóan elmaradó januári gáz- és távhõár-emelés hogyan befolyásolja az önök által vázolt inflációs pályát, illetve az mennyit változtatna, ha a jövõ év során már egyáltalán nem következne be a két energiahordozó magyarországi lakossági drágítása, illetve csökkennének az árak?
Ősszel és tavasszal sokat lehetett hallani a bankok devizalikviditásának nehézségeiről, illetve arról, hogy a csökkenő CHF-kamatok mellett mégis miért emelik meg a devizahitelek mögötti kamatlábakat a bankok. Az a kérdésem, hogy most hogyan látják a deviza likviditással kapcsolatos feszültségeket (vannak-e még) és ha ez enyhült, akkor ez megjelent-e (vagy meg fog-e jelenni) a bankok devizahitel-árazásában is? Milyen szintre szaladt fel ősszel és tavasszal a bankok frankhoz jutásának tényleges költsége és mostanában milyen szinteken mozog? (Csak azért, hogy érezzem, mindez a hitelek kamatában mit jelent.)