A korábbi évekhez hasonlóan 2013-ban is nagyon jól teljesített a Fidesz-közeli Közgép: több mint 90 közbeszerzésen nyertek, de a leányvállalatai sem panaszkodhatnak. A cégek, illetve azok a konzorciumok, amelyeknek tagjai voltak, több mint 380 milliárd forintot nyertek 2013-ban különböző tendereken. A Közgép nemcsak vasutat és autópályát épít, hanem radioaktív hulladéktárolókat, de megjelent az energia- és távközlési szektorban is. A cég minden évben megnövelte az árbevételét, és milliárdos osztalékot fizet ki a tulajdonosainak.
Mind az euróval, mind a dollárral szemben a világ ötödik legrosszabbul teljesítő devizája jelenleg idén a forint – írja
a Portfolio. A lap 29 népszerű devizát vizsgált meg, az eredmény
alapján a török líra és a román lej van még a forint környékén.
tudod amit 1000 oldalon kell összefoglalni, hogy mikét mérjük...... . az annyit is ér! :( . de amit kiemeltem , az a rész is bemutatja, hogy csak SACCOLÁS ez az egész! :( . értelmetlen mérni a JOGÁLLAMISÁGOT mert nem LEHET! . ez egy újabb FURKÓSBOT lesz amivel azon tagállamokat lehet ütni akik nem vetik alá magukat a fő iránynak! . néz a spanyol jogállamiságot! NÉPSZAVAZÁS !!!! kiírásáért több év börtön VÁLASZTOTT politikusnak? . ??????????????? . ez belefér az EU-nál a jogállamiságba? . nézd a másik sztorit. hamarosan szavaznak a Bizottságról. Az szerepel az EU "jogállamiságában" hogy egyben szavaznak az összes tagállami biztosról! . te ismered a brit biztos személyét? . vagy itt nem számít a JOG? . kb. ennyire kényes az EU a JOGÁLLAMISÁGRA! :(
"kb." mennyire az "ennyire" ? :) és melyik az öt módszer közül? . Micsoda agyad lehet neked? Pár perc alatt cáfolsz egy ezer oldalas anyagot..., hát nem piskóta! (Seldonnak külön elismerés a lényegretörő semmiért.)
a qrmány más ügyekben is 'tesz' a zemberek véleményére, még ha ez másképp is látszik néha... a konzultációknak nevezett színház, csak cirkusz a népnek, és főleg pénzosztás a lakájmédiáknak, plakátos haveroknak, trolloknak(?) stb. szvsz
A jogállamiság akkor leginkább az UNIOban rohad fokozatosan szét, csak azt nem vizsgálták, vizsgálhatták kellő figyelemmel. Valószínű, hogy UNIOs megbízásból vizsgálják a jogállamiságot!
A közvélemény-kutatási adatok használata sokat segít a sérülékeny csoportok helyzetének figyelembevételéhez, ezek ugyanis gyakran sem a szakértői véleményekben,sem a hard databan nem jelennek meg. A valóság és a hard data közötti különbségre is rávilágíthatnak a közvélemény-kutatási adatok: például a valódi bűncselekményszámokra rendszerint nincsenek statisztikák, csak a feljelentések számára, akettő alakulása pedig könnyen eltérhet egymástól.26 Fontos probléma azonban a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban, hogy az adatfelvétel drága, a feltehető kérdések köre viszonylag szűk (hiszen a lakosság túlnyomó része specifikus kérdéseket nemfog tudni megválaszolni), egyes területek (no-go zones) vagy népcsoportok (sérülékeny, társadalomból kizárt, vagy az interjúztatók számára) nehezen mérhetők evvel,és ráadásul a közvélemény néha aktuális sajtóhírek hatására hirtelen és erősen változhat.27 Azt is fel szokták vetni, hogy nehéz közvélemény-kutatási adatokat országokközött összehasonlítani az eltérő történeti mentalitások miatt.28A hard data használata objektív ugyan, de igencsak korlátozott a mérési köre.A legtöbb olyan kérdést, amelyet mérni szeretnénk, egyszerűen nem lehet még proxy hard data segítségével sem megmérni (illetve az is gyakran előfordul, hogy elvilegmeg lehetne ugyan mérni egyes kérdéseket, de adott esetben még sincs mért adat rólaaz adott országban). Azokkal az adatokkal is óvatosan kell bánni, amelyek megvannak: 1) néha a hatóságok által szándékosan torzítottak (a bűncselekmény-felderítésiadatokat közismerten úgy javítja a rendőrség több országban, így nálunk is, hogy a kisjelentőségű de reménytelen eseteknél eltanácsolják az áldozatokat a feljelentéstől), 2)néha a mérendő jelenséggel való közvetlen összefüggését csak szélsőséges esetekbenlehet kimutatni (például bírósági költségvetések alakulásának hatása a jogállamiságra), 3) néha egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy egy objektív mutató emelkedése kedvező-e a mért jelenség szempontjából vagy sem (például a váderedményességi mutató túl magas volta autoriter igazságszolgáltatási hagyományokat jelez, a túl alacsonyellenben ügyészségi inkompetenciát), és végül 4) az adatok szükségszerűen részleges mivolta miatt (ti. objektív adat csak néhány részkérdésre van, nem az átfogó nagykérdésekre) különösen kényes az adatok kiválasztása, vagyis az önkényesség gyanúja az adatok mérése vagy aggregálása helyett (amik ugyebár objektíve adottak számszerűen, hard data) egy lépéssel korábbra, az adatkiválasztásra tevődik" . . . kb. ennyire lehet pontos és hiteles ez a mérés! :(((
A fejezet bevezetőjében ezt olvashatjuk: „A nemzetközi indexek a magyar jogállamiság fokozatos erózióját mutatják az utóbbi években.” A
fejezet alapvetően a mérési rendszereket ismerteti, erényeikre és
hibáikra koncentrál, de közben ott vannak a Magyarországra vonatkozó
eredmények is a függelékben, és ezek mind azt mutatják, hogy
Magyarországon romlik a helyzet. Öt rendszert mutatnak be, mindegyiket komoly nemzetközi szervezetek készítik, és számos országot hasonlítanak össze. Csúszunk le a listákon. A kötet stílusán és a tanulmányok alaposságán világosan látszik, hogy
egyáltalán nem politikai pamfletről vagy vélemények soráról van szó,
hanem minden esetben tudományos igényességgel készült elemzésekről. És
ezek alapján a nemzetközi indexek nem tévednek: fokozatosan, de
egyértelműen rohad szét a jogállamiság Magyarországon, tehát egyre
kevésbé demokratikus országban élünk. A könyv innen teljes egészében letölthető.
A Fidesz rendbeteszi az országot
link