Dúl a brókerbotrány, mellyel kapcsolatban az MNB alelnöke a parlament gazdasági bizottságának keddi ülésén beszélt. Windisch elmondta, hogy mintegy 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki a Quaestor, mely ráadásul a Buda-Cashhez...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=211195
"...Mert annak idején ez a cég kínálta a legnagyobb kamatot, a többire pedig a polgármester szerint nem az önkormányzatnak vagy a kisembereknek, hanem a felügyeletnek kell odafigyelnie"
"A kommentár pontosan rámutat a probléma lényegére. Amennyiben a szerződés megkötésekor a másik fél tudatában volt, hogy a szerződésben foglaltaknak nem fog tudni eleget tenni, vagy nem is akart, akkor a csalás megállapítható."
Ezt majd írd meg sok devizahitelesnek. Pl. az itt igencsak aktív és a markát tartó Gyulának, aki saját bevallása szerint már a hitelfelvételkor tudta, hogy képtelen visszafizetni a hitelt (segélyes létére a segély sokszorosát írta be havi jövedelemként).
E-star, B-tel esetében volt folyamatban büntetőeljárás? Nem rémlik.
Nézd, nincs kedvem ugyanazokat a köröket futni, mint a gyerek hörcsöge a mókuskerékben, az csinálja ezt egész nap és nem fárasztja - mindig azt hiszi, hogy eljut valahova, néha elnézegetem, hogy meddig bírja -, tényleg engem is fáraszt már. Úgysem jutunk 1-ről a 2-re. Várjuk meg, hogy mi lesz.
De erkölcsi hulladéknak nevezni a károsultakat, mert elfogadják a kártalanítást...ez cseppet erős volt még tőled is.:-) Vagy te nem így gondolod?
"de ha lehet kártalanítani devizásokat ingatlan, de még autó hitelesekt is akkor?"
Kiváló példát írtál. Csak ma már 2-szer leírtam, egyébként meg évek óta írom, hogy ott is mindenki vállalta a kockázatot: az árfolyambuktáért senki nem tarthatja a markát! És bizony a végtörlesztés pl. pont ugyanúgy piacidegen volt és hibás, mint ez most.
A csalás az egyik legnehezebben bizonyítható büntetőjogi tényállás.
a büntetés kiszabása sok mindentől függ. A Btk. tól-ig határt szab meg a különböző minősítéseknek megfelelően, és azon belül számos egyéb tényező van, amit a bíró figyelembe vesz az ítélethozatalnál és a büntetés kiszabásánál, mint pl. az értékhatár aljához vagy tetejéhez való közelítés, az okozott kár nagysága, előélet, visszaesés...stb.
Ami még érdekes lehet - ha több sértett van - az az üzletszerűség vizsgálata. Az üzletszerűség fogalmát az értelmező rendelkezések között találjuk:
"üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik."
Az üzletszerűség komoly minősítési körülmény lehet!
A kommentár szerint:
A csalás elkövetési tevékenysége a megtévesztés, ezen belül a tévedésbe ejtés, vagy tévedésben tartás.
Ennek megfelelően a tévedésbe ejtés az elkövető azon magatartása, amikor a valótlanságot valódiként tünteti fel, valódi tényt elferdít, megmásít. Ezen elkövetői aktív tevékenység az, amely kialakítja a megtévesztett személyben a valóságtól eltérő képzetet. A bűncselekmény megvalósulása szempontjából nem bír jelentőséggel, hogy a tévedést a tettes mely magatartással idézte elő. Ez lehet szóban, írásban, esetlegesen mulasztással megvalósuló is. Ez utóbbi eset, amikor az elkövető valamilyen kötelező felvilágosítást elmulaszt és a sértetti oldalon ez okozza a tévedésbe esést.
A bűncselekmény megállapításához elengedhetetlenül szükséges, hogy a tévedés a károkozással okozati összefüggésben álljon. A törvény nem követeli meg, hogy a tévedésbe ejtés kifejezetten fondorlatos, elháríthatatlan legyen. A károsult hiszékenysége, könnyelműsége sem zárja ki a csalás megállapíthatóságát. A tévedésbe ejtés feltétele, hogy alkalmas legyen a sértett személyéhez kapcsolódóan a károkozás előidézésére. Éppen ezért minden egyes esetben az elkövetői magatartással összefüggésben konkrétan vizsgálni kell a sértett tudattartalmát.
A hitelek elterjedésével együtt megnőtt azoknak a száma, akik ezzel a lehetőséggel visszaélve kívánnak maguknak jogtalanul hasznot szerezni. Tipikus példája ennek, hogy bár tudatában vannak annak, hogy a hitel visszafizetésére nincs reális lehetőségük, mégis különböző összegű kölcsönöket vesznek fel, majd a hitel törlesztését meg sem kezdik. Hasonló a jogi helyzet azoknál a vásárlásoknál, ahol az elkövető úgy vásárol részletre, vagy más halasztott fizetési konstrukcióban, hogy már a vásárláskor tudja, hogy a vételárat nem fogja kifizetni, de e vonatkozásban - általában a hitelképesség hamis igazolása útján - az eladót tévedésbe ejti.
A csalás megvalósulásához tehát a kölcsön felvételekor, a vásárláskor stb. kell az elkövető szándékában/tudatában meglennie a nem fizetés szándékának, vagy tudatának!!!!!
A gyakorlatban számtalan esetben fordul elő, hogy a vádlottak azzal védekeznek, hogy szándékukban állt a hitel visszafizetése, az áru ellenértékének kiegyenlítése, csupán késedelembe estek, illetve a gazdasági élet kiszámíthatatlansága folytán kerültek olyan helyzetbe, hogy nem tudtak eleget tenni vállalt kötelezettségeiknek. A védekezés lényege a nem fizetés következményeinek polgári útra terelése. Az eljárás során elengedhetetlen annak feltárása, hogy az ügylet megkötésekor az elkövetőnek volt-e reális esélye a vállalt kötelezettségek teljesítésére, vagy csupán a szerencse forgandóságában bízott, illetve eleve nem volt szándékában a teljesítés."
A kommentár pontosan rámutat a probléma lényegére. Amennyiben a szerződés megkötésekor a másik fél tudatában volt, hogy a szerződésben foglaltaknak nem fog tudni eleget tenni, vagy nem is akart, akkor a csalás megállapítható. Ezen tudattartam meglétének bizonyítása a gyakorlatban sokszor rendkívül nehéz!
És igaz is lenne sok gondolatod, ha nem a Vad-kelet lenne,
de ha lehet kártalanítani devizásokat ingatlan, de még autó hitelesekt is akkor?
Törölt felhasználó2015. 04. 13. 20:25
Előzmény:
törölt hozzászólás
#6570
"Köszönöm a jó szót. Megnyugodni akkor fogok, ha egy másik banknál lesz a pénzünk"
Banknál??? Ember, te VÁLLALATI KÖTVÉNYT vettél. Ha pénzügyi analfabéta vagy (úgy tűnik), akkor:
1. Ne akarj spekulálni, ne keresd a magasabb hozamokat, mert ahhoz kockáztatni kell, azt meg nem tudod felmérmi;
2. Ne hazudj a MiFiD nyilatkozatban, hogy értesz hozzá;
3. Bankbetét, állampapír, ezek való neked. Ha többet akarsz, képezd magad hozzá és vedd tudomásul, hogy KOCKÁZTATSZ.
Lecke #1: Nincs ingyenpénz! Ezt írd ki a hálószobád falára.
nem idegeskedek én, szimplán kifejtettem a véleményem.
ez egy vállalati kötvény csőd, amiből az elmúlt 10 évben láttunk itt már párat, soknál ott lebegett a bűncselekmény is (most a btel, előtte az e-star, stb.), mégse merült fel senkiben se, hogy azok hitelezőit, kötvényeseit ki kellene fizetni. kíváncsi lennék, hogy ha a korábbi években a számlakivonatodon sorra jelentek volna meg a mínusz ezrek, tízezrek, odaírva, hogy ezt most az XY cég kötvényeseinek kártalanítására vonják tőled, akkor mikor mondtad volna, hogy ezt azért mégse kellene, aki kockáztatott, az vállalja a kockázat eredményét, és ne a gyerekek karácsonyi ajándékára szánt pénzt emeljék le a számládról, hanem azok, akik kockáztattak azok viseljék a kockázat eredményét.
ugye milyen szép az, hogy azok, akik a ti pénzeteket fogják kifizetni, azok "csak" azt fogják megtapasztalni, hogy többet vonnak el tőlük? milyen lenne már a szomszéd szemébe nézni, ha az ő befektetéseinek egyenlegközlőjén szerepelne az, hogy a te kötvényes játékod (igen, odaírva a neved, címed, vállad az arcod) miatt tőle most levontak akár csak egy fillért is, és ezt vonják majd tőle 6-8 évig, és minden hónapban ott szerepel a levonás mellett a neved...
"Egyébként, meg állítólag van 160 mrd legoflalt Q vagyon, azt a kis büfik kártalanítása után szépen fel lehetne használni, a kártalaítás miatt fellépő kiadások ellentételezésére."
Csakhogy egy vállalati kötvénynél ez pont nem így működik. Nincs csodatévő Isten, aki előre odaadja nektek az egészet, aztán ő vagy kap valamit, vagy nem. Hanem ti osztoztok azon, ami VAN. Ilyen a kötvény. Ezt te tudtad, vállaltad, amikor vállalati kötvényt vettél. Neked pontosan az jár, ami van. Ha ez 160 mrd, akkor azon osztoztok, ha csak 10, akkor azon, ha 0, akkor 0. Ez a ti kockázatotok. Nem másé, aki nem is vett ilyet...
Egyébként, meg állítólag van 160 mrd legoflalt Q vagyon, azt a kis büfik kártalanítása után szépen fel lehetne használni, a kártalaítás miatt fellépő kiadások ellentételezésére.
Akár sok sok év alatt is, semmi értelme nem lenne elszórni az ingatlanokat (persze biztos van értelme, hiszen ez a bróker cunami nem ok nélkül történhetet, csak erről senki sem beszél)
Ez a 200 mrd is nagyon sejtelmes. Ezt még senki nem mondta ki egyértelműen. Ki tudja, hogy mi lesz a végleges összeg?
De én sem mondanám el, hogy mennyi pénzem van, abszolút igazad van, csak tényleg azért írtam, mert még nem tudhatod, nem tudhatjuk, hogy milyen hosszútávú hatásai lesznek ennek, sőt még azt sem tudhatjuk, hogy ebből tényleg lesz-e valami, ha lesz, akkor változatlan formában, vagy módosításokkal...stb. Látod, hogy a névértéken való számítás is milyen igazságtalan elosztást szülne, szóval vannak itt még kérdések. Ne igyunk előre a medve bőrére és ne szaladjunk ennyire előre. A piacon is verseny van, nem biztos, hogy akkora terhet rónak majd az állampolgárokra. Vagy akkor szolgáltatót lehet váltani. Szóval annyira bizonytalan még minden...érted...ezért mondom, hogy ne idegeskedj.
>Engedély az egy dolog, nem győztek Engedélyért járni az MNB-hez
Erkölcsi Alapállás Pénz FELHASZNÁLÓHOZ
Rendeli- Súlyos mulasztás nyilvánvaló a
Brókercég együtt a KIBOCSÁTÓVAL
KÖVETTE EL-
Kibocsátót nem is vonják Felelősségül
ez is érdekes!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
150 milliárdnyi fiktív kötvényt sózott el a Quaestor
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=211195