nem esett vissza a névértéke alá (egy éve 60%-on volt !!!!)
és most is felette van!
részvényeket a phyla nem vehet a tőzsdén, mivel nem teljesíti a kritériumokat - ilyen befolyásoló eszköze tehát nem volt !
Szerette volna aláírni az olasz szerződést - meg is tette! Megállapodtak további lépésekben!
Bankárokkal tárgyalt, be is jelentette előre!
Hogy mit tettek a bankárok - fogalmam sincs , 5% alatt nincs bejelentési kötelezettség.............
vagyis meghallgatták ...és ha TP nem nyilatkozott az eredményről, vagy maga sem tudja, mit csináltak a bankárok? vagy megkérték, hogy ne hozza nyilvánosságra!
Ezek az üzletek nem a kirakatban születnek!
Mondom 5% alatt !!!!!
A BUX-részesedés 0,06 %
A BUMIX-részesedés 0.91 %
(ha jó emlékszem)
ez is eredmény, de hogy elég-e egy külföldi bankárnak a spájzolásra?
Beszéltem egy gyógyszeriparral foglalkozó elemzővel a RG fórumon:
300 mó EUR alatt nagyítóval sem látják a cégeket, fogalma sem volt a Sintofarmról sem (igaz nem tudom, hogy ennek a családi cégnek mennyi az alaptőkéje), csak azt tudom,hogy az EGÉSZ VILÁGON - az Antarktisz kivételével minden kontinensen jelen van és nagy gyógyszer stb cégekkel van együttműködése .....................
Koi,
Emlékezz vissza mit ígért Tóth Péter a jegyzett részvények bevezetése elött!
A társaság keresi a törvényes lehetőségeit,hogy a nagy számú részvény bevezetése ne eredményezzen kedvezőtlen hatásokat az árfolyamban.
És mi történt a bevezetéskor?
Sokáig eladók voltak a 25ft-on.
Én ezt hívom a befektetők magára hagyásának.
a többit megírtam a "A kómába zuhant gazdaság" topikban !
És eközben TP bankárokkal tárgyalt, akik szemlátomást behúzták a farkukat !
Persze, amint javul a helyzet, biztosan "felszállnának az elrobogott vonatra"
Bizony! a túlzott óvatosság ugyanolyan hiba, mint megvenni a tavalyi sztár-részvényt !
"A részvénybefektetések kockázata
A részvények árfolyamát nagyon sok tényező befolyásolhatja. A részvények értékelésénél ezért figyelembe kell vennünk a részvények egyedi kockázatát, illetve a piaci kockázatot is. A részvény egyedi kockázata a cég működéséből adódó kockázatot jelenti: mennyire kockázatos iparágban működik, eredménye mennyire éri el a várakozásokat, milyen tulajdonosai vannak, milyen a társaság menedzsmentje, milyen osztalékpolitikája van, stb. A piaci kockázat értékelésénél meg kell vizsgálnunk az adott ország makrogazdasági (kamatpolitika, árfolyam-politika, költségvetés, infláció, fizetési mérleg, stb.) politikai (választások, stb.) helyzetét, illetve a globális piaci helyzetet. Milyen árfolyam- és kamatpolitikát folytatnak a vezető jegybankok, milyenek a makrogazdasági folyamatok (gazdasági növekedés, infláció, stb.). Az elemzők és a befektetők tehát ezen tényezők figyelembe vételével értékelik a vállalatokat, és hoznak döntéseket. Nagyon fontos szerepet játszik az egyes cégek megítélésében, hogy mennyire átlátható a működésük, mennyire fektetnek nagy hangsúlyt a tájékoztatásra. Nem véletlen, hogy több befektető egyik legfontosabb mércéje, hogy mennyire rátermett a menedzsment. "
aztán erre a phylaxiára a madarak azt csiripelik hogyha majd lesz valami konrétum akkor lesz majd érdemes vele foglalkozni! :)
Hagyjátok már ezt a meddő vitát, ha a negyedelés után 50 lett volna, akkor most azon menne a kesergés, hogy miért 35 az árfolyam. A lényeg, hogy valami miatt lehessen "károgni".
Arra nem gondoltok, hogy a negyedelés előtti 150-160 forint egy kissé fel lett spekizve?
Akkoriban túlfűtött volt a hangulat (pozitív értelemben), november végén meg negatívban.
Másrészt meg év vége van, ez látszik a forgalmon is.
"2. Lekésett trendek Bár az angol tõzsdei mondás szerint „the trend is your friend” (a trend a Te barátod), aki a trendet felismeri, többnyire már el is szalasztotta. Gyakori, hogy a befektetõ a tavalyi év legjobb részvényeit vásárolja meg, pedig ezekre csak akkor érdemes áldozni, ha a tõzsde rossz és jó idõszakában egyaránt megállták a helyüket. Nem ajánlatos tehát csak a kiugróan jó múltbeli hozamokból arra következtetni, hogy azok a jövõben is hasonlóan alakulnak. Sokszor elõfordul, hogy valaki a "csúcson" vásárol egy-egy részvénybõl. A kiugró teljesítményt gyakran követi árfolyam visszaesés, ami veszteséget okozhat a befektetõknek.
A már említett internet lufi példájában a nagybefektetõk is csordaszellemben mûködtek, mivel még 5000 pontos, az amerikai technológiai cégeket tömörítõ NASDAQ tõzsde indexe mellett is vígan vásárolták a részvényeket, le ne maradjanak valamirõl. Olyan helyzet volt ez, mint mozgó vonatra felszállni: egyre nehezebb és veszélyesebb játék. A kisebb befektetõknek is tetszettek a múltbéli adatok, abból ugyanis azt látták, mennyit kereshettek volna, ha idejekorán beszállnak. Így õk is egyre többen kezdtek el technológiai cég részvényeket vásárolni. Idõvel az árfolyamok emelkedését már csak a múltban gyökeredzõ optimizmus tartotta fenn. "
"aki tépte a száját" - arra vonatkozott, hogy csak nyilatkozatok hangzottak el egyes cégektől.............és ezek azért történtek, mert TÉNYEK BEJELENTÉSÉRE NEM VOLT MÓD.
A phyla tényeket jelentett be, az hogy 90%-os készültségben lévő együttműködésekre is elhangzott célzás............komoly tárgyalások voltak...........de még nem értek véget.
És ami a pénzügyi köröket illeti: GONDOLOD, HOGY A BANKÁROK ÉHESEK VOLTAK, és a svéd asztal miatt utaztak többszáz kilométert...........és jöttek el újból és újból?
Csakhogy a tőzsdén a bankár a legóvatosabb állatfajta ! Figyelték a magyar politikát, a világ tőzsdéit, a drága takarmányt!
és amig ezek nem stabilizálódnak, legfeljebb kölcsönt adtak volna...DE ARRA MOST NINCS SEMMI SZÜKSÉG!
amilyen tervei TP-nek vannak, arra nem hitelt akar felvenni..............(nem akarja nekik adni a várható profitot - legfeljebb tulajdonarányosan megosztani a befektetőkkel!)
Ez teljesen más üzletpolitika, mint amihez a bankok szoktak :))))
Erősödő Phylaxia