A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerinti befektetési vállalkozás (a továbbiakban: befektetési vállalkozás), továbbá a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet (a továbbiakban: hitelintézet) a Bszt. 6. § a)–c) pontjában meghatározott KELER Központi Értéktár Zártkörűen Működő Részvénytársaság által kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköz ügyfélszámla
vagy saját számla javára történő vétele után a (2)–(9) bekezdésben foglaltak szerinti tranzakciós illeték önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.
(2) A tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára), azzal, hogy amennyiben ezen érték külföldi pénznemben denominált, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(3) Az e § szerinti tranzakciós illeték mértéke az illeték alapjának 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint.
(4) Az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a pénzügyi eszköz vétele teljesítésének napján keletkezik.
(5) Mentes az e § szerinti kötelezettség alól a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.
(6) A befektetési vállalkozás, a hitelintézet az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon 1000 forintra kerekítve vallja be és fizeti meg.
(7) E § rendelkezéseit első alkalommal a 2022. szeptember 20. napjáig esedékes tranzakciós illetékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
(8) Az e § szerinti tranzakciós illeték adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(9) Az e § szerinti tranzakciós illetékből származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.
BUX határidőre és certikre is vonatkozni fog a tranzakciós illeték?Vagy(-is) a részvények helyett certizni ill. határidőzni kell, ha daytreadelni akarunk tranzakciós illetékmentesen?
https://www.portfolio.hu/befektetes/20220608/oriasi-hatranyba-kerulhet-a-magyar-tokepiac-a-tranzakcios-illetek-kiterjesztese-miatt-549471 - Pár napja számoltunk be arról, hogy megjelent a Magyar Közlönyben
a különadókról szóló részletes rendelet, ebben többek között az
értékpapírok után fizetendő tranzakciós illeték részletszabályai is
megtalálhatóak. A rendelet alapján a tranzakciós illetéket a magyar
ISIN-nel rendelkező értékpapírokra kell megfizetni, ami viszont nagy
hátrányt jelenthet a hazai tőkepiacnak. A befektetési alapok közül
egyértelműen a kisebb, nagy magyar kitettséggel rendelkező portfóliókat
érinti a legkedvezőtlenebbül a döntés, kérdés azonban, mit lépnek a
tranzakciós illeték kapcsán a letétkezelő bankok, első értelmezésre
ugyanis rájuk esik a fizetési kötelezettség.
A befektetési aranyat nem terheli sehol áfa úgy tudod megvenni és eladni, de ez nem azt jelenti, hogy ne keljen adót fizetni utána amikor értékesíted. Az értékesítésből nyereséged keletkezik a vételi árhoz képest, akkor a különbözet után adófizetési kötelezettséged lesz, vagyis be kell vallani a keletkezett nyereséget az értékesítés után. Én ezt így tudom, de javítsatok ki ha ez nem így van.
Miert menekulsz ki belole? Van oka? En folyamatosan toltom bele a zsetont. Mas alternativa egyszeru paraszti esszel nincs. 2000ert aranyat nem veszek, 4000ert eurot sem. Buxot sem (Picit felkerekitve)
Lehet, hogy épp azért vetik ki "csak" a magyar papírokra, mert akkor ha a bróker mondjuk emel egy 0,1%-ot mindenkinek, akkor a külföldi papírokkal kereskedőkön is be tudja hozni azt a 0,3%-ot, amit a magyar papírokkal kereskedők után kell fizetnie. És akkor elmondhatják, hogy nem hárították át, hiszen nem 0,3-at, hanem csak 0,1-et emeltek.
Igen, csak vételre van. De lehet, este 9-kor észreveszik, hogy elb*szták és akkor este 10-től már az eladásra is lesz. Ki tudja. Vikusznak már a kétharmad se elég, most már az kell, hogy amit megálmod reggel 8-kor a budin, délre kijöjjön a Közlönyben törvényként. Gratulálok a magyar népnek. Megérdemli a sorsát.
Most olvasom, csak a vásárláskor kell megfizetni az eladáskor nem. "Az extraprofitadó részeként 2022. július 1-től az
értékpapírügyletekre is kell tranzakciós illetéket fizetni. Ennek alapja
a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke
(vételára). Amennyiben ez az érték külföldi pénznemben van meghatározva,
akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon
érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. (A
megfogalmazásból az következik, hogy az illetéket az értékpapír
vételekor kell megfizetni.)
Az értékpapírügyletek tranzakciós illetéke
0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint. Mentes az
értékpapírügyleteket terhelő tranzakciós illeték alól a pénzügyi eszköz
vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a
Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja"
Sehogy. Kamu duma az egész, mint ahogy a Fidesz-kormányzás döntő többsége is csak kamu dumálás. Nézd meg a különbséget a propaganda és a valóság között. Oktatás - tökéletes. Valójában egy rakás szar. Egészségügy - tökéletes. Valójában egy rakás szar. Rendvédelem - tökéletes. Valójában egy rakás szar. És lehetne ezt a listát oldalakon keresztül írni. De ezt akarta a nép. Így hát ez van és egyre szarabb minden. Aki marad, ezt elfogadja. Aki meg nem akarja elfogadni, az mehet. Nincs több lehetőség.
Bízom benne hogy igazad lesz! Bár számomra érdekes lesz annak a kivitelezése. Kérdéses, hogy egy profitorientált cég miért nem fogja a plusz adóterhet az ügyfélre átterhelni. Ha nem is az illetéket terheli át, hanem bármi mást díjat emel, az ellen hogyan fognak fellépni....
Törölt felhasználó2022. 06. 07. 09:02
#15
Nincs itt semmi látnivaló, a cél az, hogy a megtakarításokat állampapírba tegyék az emberek.
Ezzel az a baj, hogy a vételi és eladási jutalék eggyütesen alacsonyabb, mint a tranzakciós adó. Tehát ha nem terheli vissza rám akkor tönkre tudom tenni a brókeremet.
"Pöfeteg Marci pedig megmondta, hogy árgus szemekkel fogják lesni, ki próbálja meg továbbhárítani mindezt és azonnal lépnek." . Ezt most őszintén el is hiszed? Megnézem azt a céget amelyik be tudja nyelni ezt az illetéket áthárítás nélkül. A korábbi különadók esetében is a fenti szöveget nyomták aztán semmi se lett belőle. De irreális is azt várni hogy ne legyen áthárítva. A Brókercégnek 0,2%-0,3% bevétele van egy egy ügyleten és kap rá 0,3%-os adót. Azt ugyan hogyan gazdálkodja ki?
"KELER Központi Értéktár
Zártkörűen Működő Részvénytársaság által kibocsátott ISIN azonosítóval
rendelkező pénzügyi eszköz ügyfélszámla vagy saját számla javára történő vétele után a (2)–(9) bekezdésben
foglaltak szerinti tranzakciós illeték önadózás útján történő
megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett"' - Ha saját számla, akkor a kisbüfi fizet szerintem, de ha az ügyfélszámla után a brókercég, akkor is megfizettetik majd a kisbüfivel.
Az én értelmezésem szerint pedig a vállalat az adó alanya, nem a befektetők, azaz mi. Szóval az illetéket nem Te fizeted, hanem az a cég, akinél tőzsdézel. Pöfeteg Marci pedig megmondta, hogy árgus szemekkel fogják lesni, ki próbálja meg továbbhárítani mindezt és azonnal lépnek.
"(2) A tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán
(értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára), azzal, hogy amennyiben
ezen érték külföldi pénznemben denominált, akkor a Magyar Nemzeti Bank
által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon
kell forintra átszámítani." Ez alapján értelmezésem szerint, ha bármit veszel azért fizetnek kell az illetéket. Mindegy melyik tőzsde és milyen deviza.... Bár ne legyen igazam.....
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról,
valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi
CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerinti befektetési
vállalkozás (a továbbiakban: befektetési vállalkozás), továbbá a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet (a továbbiakban: hitelintézet) a
Bszt. 6. § a)–c) pontjában meghatározott KELER Központi Értéktár
Zártkörűen Működő Részvénytársaság által kibocsátott ISIN azonosítóval
rendelkező pénzügyi eszköz ügyfélszámla
vagy saját számla javára történő vétele után a (2)–(9) bekezdésben
foglaltak szerinti tranzakciós illeték önadózás útján történő
megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.
(2) A tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán
(értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára), azzal, hogy amennyiben
ezen érték külföldi pénznemben denominált, akkor a Magyar Nemzeti Bank
által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon
kell forintra átszámítani.
(3) Az e § szerinti tranzakciós illeték mértéke az illeték alapjának 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint.
(4) Az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a pénzügyi eszköz vétele teljesítésének napján keletkezik.
(5) Mentes az e § szerinti kötelezettség alól a pénzügyi eszköz vétele,
ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta
Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.
(6) A befektetési vállalkozás, a hitelintézet az e § szerinti
tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot
követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által
rendszeresített nyomtatványon 1000 forintra kerekítve vallja be és
fizeti meg.
(7) E § rendelkezéseit első alkalommal a 2022. szeptember 20. napjáig
esedékes tranzakciós illetékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
(8) Az e § szerinti tranzakciós illeték adónak minősül. Az e §-ban nem
szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és
az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(9) Az e § szerinti tranzakciós illetékből származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.
Tranzakciós illeték
vagy saját számla javára történő vétele után a (2)–(9) bekezdésben foglaltak szerinti tranzakciós illeték önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.
(2) A tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára), azzal, hogy amennyiben ezen érték külföldi pénznemben denominált, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(3) Az e § szerinti tranzakciós illeték mértéke az illeték alapjának 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint.
(4) Az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a pénzügyi eszköz vétele teljesítésének napján keletkezik.
(5) Mentes az e § szerinti kötelezettség alól a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.
(6) A befektetési vállalkozás, a hitelintézet az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon 1000 forintra kerekítve vallja be és fizeti meg.
(7) E § rendelkezéseit első alkalommal a 2022. szeptember 20. napjáig esedékes tranzakciós illetékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
(8) Az e § szerinti tranzakciós illeték adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(9) Az e § szerinti tranzakciós illetékből származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.