Ezt a fórumot azért hoztam létre hogy a régi Estmédiások tudjanak beszélgetni trollmentesen.
Nem felbeszélő fórum,de sok régi tagunk visszavonult a lebeszélő trollok miatt.
Előre szólok aki trollkodik vagy siránkozik az válasszon másik topikot.
Beb@szna ha egy Telenor 210 re vinné "csak" az arfolyamot. Szvsz nyugodtan könyveld el ha az ide jönne és marad ennyi részvény akkor 500 700 Ft nevetve nagyot kacagva😁 De valamiért ezt a ko@@og 4 iget nem zárnám ki ebből a dologból. Sőt..
A fene se tudja. Ha másra nem is, arra jó lenne a Telenor akvi, hogy 78-ról min!!!! 210-re vigye az árfolyamot. De tartok tőle az erősebb kutya elvből kiindulva, a 4IG lenne a befutó.
Unalmas ez a november, egy kicsit Telenorozzunk:
A Telenor Magyarország 2018-as
tulajdonosváltása során kezdtek először terjedni olyan spekulációk, melyek azt
sugallták, hogy a mobilszolgáltató a magyar kormányhoz közel álló üzleti körök
kezébe kerülhet, ám ez a forgatókönyv végül nem valósult meg, a céget három
másik régiós leányvállalattal együtt a PPF vásárolta meg mintegy 2,8 milliárd
euróért cserébe. A pletykák szerint a Telenor akkor azért nem kerülhetett a
kormányközeli vállalkozó, Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő, a hasonló
akvizíciók iránt nyíltan érdeklődő Konzum Nyrt. kezébe, mert a cégnek nem
sikerült a magyar érdekeltség több százmilliárd forintra becsült vételárára
bankgaranciát szereznie.
Emellett felmerült az is, hogy a
norvég anyacég antikorrupciós alapelveivel összeegyeztethetetlennek találta,
hogy a Telenor kormányközeli vevőhöz kerül, netán - és ez a valószínűbb
eshetőség - a cég csak egyben volt hajlandó eladni a régiós érdekeltségeket,
így a magyar mellett a bolgár, montenegrói és szerb telenor-leányvállalatokat.
A magyar tulajdon 2019. őszén végül mégis megjelenhetett a
Telenorban, igaz, végül nem a privát szektor, hanem az állam ruházott be a
cégbe, amikor az Antenna Hungária máig nem részletezett összegért cserébe
megvette a PPF-től a mobilszolgáltató 25%-át. Az első piaci spekulációk már
akkor megjelentek azzal kapcsolatban, hogy innen már csak egy "apró lépés"
az állam számára az üzletrészt újabb 26%-kal megemelni, és máris adott a
többségi állami tulajdonban lévő mobilcég - igaz, az e mögött álló motivációk
akkor sem voltak, és azóta sem lettek teljesen tiszták.
ÁLLAMI MOTIVÁCIÓK A magyar állam részéről legutoljára az előző évtized elején volt
tapasztalható olyan nyílt szándék, hogy többségében állami tulajdonú operátor
jelenjen meg a mobilpiacon. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)
frekvenciatendere 2011-ben lényegében megágyazott ennek, az MPVI nevű állami konzorcium
végül mégsem indíthatott szolgáltatást, mivel az inkumbensek jogi úton
megtámadták a pályázat 2012-ben született eredményét, melyet a bíróság 2013-ban
részben megsemmisített. A mobilszolgáltatókkal akkor kifejezetten ellenségesnek
tűnő NMHH retorikája szerint a negyedik (állami) mobilszolgáltatóra azért lett
volna szükség, mert a magyar mobilpiacon nem elég élénk a verseny, rosszak a
használati mutatók és - ezzel szoros összefüggésben - európai viszonylatban
magasak az árak.
Bár bizonyos mutatók kapcsán továbbra sem tartozunk Európa
élvonalába, az állam, illetve a hatóság az utóbbi években látványosan barátibb
viszonyt ápol a mobilpiaci szereplőkkel, mint tíz évvel ezelőtt. Ennek egyik
velejárója lehet, hogy bár a piacbővítésre azóta lett volna újabb lehetőség, a
2019-es frekvenciaárverésen az NMHH elnökének határozata alapján végül nem
indulhatott el az egyetlen potenciális új versenyző, a DIGI, vagyis a magyar
mobilpiac a gyakorlatban maradt továbbra is háromszereplős.
Felmerülhet persze, hogy az állam nem új szolgáltató zöldmezős
indításával lép be a piacra, hanem akvizícióval, és nem piacformálási
szándékkal, hanem egyszerű befektetői szemlélettel, mint ahogy vélhetően ez
mozgatta a szálakat akkor is, amikor az Antenna Hungária bevásárolta magát a
Telenorba.
VÁLTOZÓ SZELEK Tavaly ősz óta ugyanakkor három olyan, az érintettek
motivációira ható esemény történt, mely most újból akvizíciós célponttá teheti
a Telenort. Kronológiai sorrendben haladva először is 2019. decemberében
kiderült, hogy a szintén kormányközeli 4iG mégsem vásárolja meg a Magyar
Telekomtól a T-Systems nagyvállalati részlegét. Bár a felek akkor sem tettek
közzé anyagi részleteket, az elemzői konszenzus szerint a KKV-üzletágától
megfosztott T-Systems értéke nagyjából 40-50 milliárd forint lehetett, amire
részben a Magyar Nemzeti Banktól érkezhetett volna forrás. Ez a forrás még most
is rendelkezésre állhat, és bár a 2018-as üzlet kapcsán 300-400 milliárd
forintra becsült Telenor Magyarország önmagában jóval értékesebb, mint a
T-Systems, azóta a PPF jogutódlással kiszervezte a cégből az infrastruktúrát és
a hálózatüzemeltetést, ezzel újabb akvizíciós célpontot kínálva. Ez, vagyis a CETIN Hungary Zrt. nevű TowerCo júliusi felállása
lehet a másik meghatározó esemény, mely egy esetleges állami vagy kormányközeli
vállalkozással kötött üzletnek az alapját szolgálhatja, ráadásul a CETIN-ben
éppúgy ott van 25%-os tulajdonrésszel az Antenna Hungária, mint a Telenor
Magyarországban. A Telenor ezzel leegyszerűsítve lényegében egy marketing- és
sales tevékenységet folytató, túlnyomó részt egyéni fogyasztói és
KKV-ügyfélbázissal rendelkező szolgáltatócég lett, mely mind az állam, mind az
ilyen léptékű, rendkívül szigorúan szabályozott szolgáltatói szegmensben
gyakorlattal nem rendelkező, állami hátszelű magáncégek számára jóval kisebb
értéket képvisel, mint egy olyan mobilos infrastruktúra-cég, mely bevallottan
nagykereskedelmi üzleti modellben érdekelt. (Apró mellékszála a történetnek,
hogy a 4iG-nak és a Telenorban tulajdonrésszel rendelkező Antenna Hungáriának
éppen nemrég lett egy közös távközlési érdekeltsége, a kereskedelmi műholdas
szolgáltatást nyújtó CarpathiaSat).
Végül, de nem utolsósorban alaposan megkavarhatta a kártyákat a
koronavírus világjárvány is, melynek hatására a PPF Csoport jelentős
veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni ázsiai érdekeltségeinél. Így Petr
Kellner hiába ragaszkodott hozzá korábban, hogy tartósan a régió meghatározó
távközlési piaci szereplője kíván maradni, és nem akar gyorsan szabadulni a
távközlési cégeitől, a járvány miatt ez mára megváltozhatott.
A továbbértékesítéssel,
illetve többségi tulajdonváltással kapcsolatos időzítést spekulációk szerint
befolyásolhatja a norvégokkal kötött 2018-as szerződés, illetve annak záradéka
is. Így elképzelhető, hogy ebben a szerződésben a norvég anyacég kikötötte,
hogy az eladástól számított bizonyos időintervallumban nem történhet újabb,
többségi tulajdon-átruházás, mint ahogy azt is megszabta a cég, hogy a Telenor
márkanevet csak az eladástól számított 36 hónapig használhatja az új tulajdonos.
Egy érdekes hozzászólás a kommentek között:
„Az infrastruktúrát adó CETIN Hu-t, amit
feltöltöttek az eszközparkkal (valójában ipari hulladékkal és/vagy muzeális
örökséggel) és a TnCO-ból megmaradt szakembereknek csúfolt magyarokkal (az
értelmesebbek már rég nincsenek ott), vagy a marketing és értékesítésben
betliző Telenor Hu-t, amely hihetetlenül büszke az egykor jól prosperáló,
jelenleg semmirevaló ügyfélszolgálatára? A Telenor Hu egy rakás szerencsétlen
csődtömeg, amit csak a korábbi lendülete tart még fenn. Valószínűleg ezt látja
is a PPF tulaj Kellner azért akarja eladni.”
Barna Úr intézhetne egy fain kis bankgaranciát a vásárláshoz :-) Ha már itt volt és megtisztelt azzal, hogy egy rövid ideig üzlettársak lehettünk...
2 hete már elég gyakran van ilyen napi beletépés a papírba. Olyan 1,5-2 M db került megvételre piacin a könyvből. Szerintem nem forgalom generálás, mert ahhoz béna. Inkább sunyi veszegetésnek tűnik nekem. Persze lehet hogy tévedünk... Mit lehet ennél apapírnál tudni.
Delta Szekta
Nem felbeszélő fórum,de sok régi tagunk visszavonult a lebeszélő trollok miatt.
Előre szólok aki trollkodik vagy siránkozik az válasszon másik topikot.