Azért van értelme egy súlyos recessziós környezetben jelentős megszorító intézkedések meghozatalára, mert ezekkel a jövőbeli gyorsabb gazdasági növekedés alapjait (magasabb potenciális növekedési ráta lehetőségét) tesszük le - jelentette ki egy mai...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=115082
Háromból egy ajánlatra volt alsó korlát, azzal az indokkal, hogy ennyire alacsony értékre nem ad ajánlatot, a többire nem, de már így is túlbeszéltük a dolgot.
Ez nyilván érthető törekvés, mindazonáltal a biztosítók általában nem támasztanak ilyen kritériumokat, csupán ajánlást tesznek...
Ha az interneten mégis akadályba ütközött, hogy az ajánlottnál alacsonyabb ingóságértéket állíts be, az valószínűleg programbeállítási hiányosság, egyszerűen elfelejtették (vagy szándékosan nem tették) beállítani azt, hogy amennyiben az ajánlottnál alacsonyabb értéket választanál, akkor az ezzel járó esetleges hátrányokra (alulbiztosítottság vizsgálatára) felhívják a figyelmedet - mint ahogy alább megtettem.
Az alulbiztosítottság vizsgálatának lehetősége szakmai alapelv, ettől a biztosítók - az ügyfél előnyére - bizonyos feltételek teljesülése esetén önként lemondhatnak. Ezen elv szerint vált gyakorlattá az ajánlott minimális ingóságérték meghatározása.
De visszatérve az eredeti témára, az ingatlan (adózásnál figyelembe vehető) értékének meghatározásához, bizonyos vagyok abban, hogy ennek az értéknek semmi, de semmi köze sincs a biztosításban szereplő értékmeghatározásnak. Az ingóságok értékéhez pedig még annyira sem.
Ami még itt érdekes lehet egyébként, az az, hogy az adó szempontjából mi tartozik pontosan az inagtlan értékéhez, és mi az ingósághoz, pl. a beépített konyhabútor, a gépészet egyes részei ingatlanértéknek minősülnek-e.
Ha én építek egy egyedi konyhabútort mondjuk 5M Ft-ért, az növeli-e az adóalapot, és növeli-e pl. ha lecserélem a régi fűtésrendszert egy újra (kazán, melegvíztároló, puffer tartály, napkollektor, elektronika, stb.), amely szintén legalább 5M Ft összesen.
Nem a 10M értéktöbblethez viszonyított 50.000 Ft évi adón múlik első sorban, hanem elvi kérdésről van szó. Valóban célszerű-e adóztatni az ingatlan korszerűsítéséből (első sorban a kevesebb energiafelhasználás és károsanyag-kibocsájtás érdekében tett korszerűsítésből) fakadó értéknövekedést az egyik oldalon, ha a másik oldalon azon gondolkodnak, hogyan lehetne támogatással, adókedvezménnyel elősegíteni az ingatlanok energia-fogyasztásának csökkenését.
Korábban már írtam, hogy az ingatlanokat szerintem első sorban nem az értéke alapján kellene adóztatni (hiszen az értéke alapján egyszer már adózott az ÁFA-tartalmával), hanem a környezetre gyakorolt hatása alapján. Mennyi betont és egyéb építőanyagot használtak föl az építésére (a nagyobbra nyilván többet), mennyire figyeltek oda a környezetkímélő (pl. újrahasznosítható) anyagok felhasználására, és milyen az energiafelhasználása - bár ezt leginkább a környezetszennyező energiafajták magasabb adóztatásával lehetne elérni....
Az én házamat pl. 20-30 évnyi ingatlanadóból - ha nem is passzív házzá - de ultra alacsony energiafelhasználású épületté lehetne alakítani, eleve így is terveztem.
Az ingatlanadó ezeket a környezetvédelmi szempontokat nemhogy nem veszi figyelembe, de kifejezetten ellene hat, csupán azért, mert az állam eltapsolta a bevételeit... :(
Ez azért nem jó, mert én akartam biztosítani az ingóságot, ki tudja, ki mikor mit visz el a házból, de nem akartam feleslegesen többet kiadni, mint amennyit ér.
Ezt nem tehettem meg.
Amúgy nem képviselőnél kötöttem, hanem interneten keresztül.
Pl. köthetnél úgy is biztosítást a házra, hogy az ingóságokat nem is biztosítod, csak az ingatlant. Ez a Te döntésed, nem a biztosítóé.
Persze nyilván elvárható lenne a biztosítótól, hogy ne kényszerítsen feleseleges kiadásra, de ez már inkább fogyvédelmi kérdés.
Egyébként szinte sosem a legolcsóbb biztosítás a legjobb, mivel vannak egyéb tényezők is, amit mérlegelni kell, nem csupán az ár és a biztosítási összeg.
Nem, nem tévedek, ha a biztosító képviselője azt mondta, hogy nem köti meg a valós értékre, akkor ő tévedett. Bizonyos szempontból nem is köthetnél magasabb értékre, mint a valós érték, ill. a szerződés ezen része semmis.
De az, hogy magasabb a biztosítási összeg, mint az újraépítési érték (ill. tényleges ingóságérték), az kisebb gond, mintha alacsonyabb lenne, így, ha még így is olcsóbb, mint más biztosító ajánlata - minden más körülménytől eltekintve - akkor jól jártál.
Most részben tévedsz. Az a biztosító amelyiknél végül megkötöttem a biztosítást, nem volt hajlandó biztosítást kötni egy bizonyos ingó érték alatt. Magasabbra kötött volna, de alacsonyabbra nem. Azért kötöttem meg végül nálunk, mert még így is olcsóbb volt, mint a többi, ahol esetleg a valós értéken biztosítottam volna.
Az ház amúgy szerintem sokkal magasabb értéken van biztosítva, mint amennyiből újra lehetne építeni.
Első sorban nem a biztosító érdeke, hogy valódi újraépítési értéken legyen biztosítva a házad, hanem a tiéd. Ráadásul a biztosításhoz fontos újraépítési értéknek semmi köze sincs a piaci értékhez, annyira nem, hogy ha egy ház újraépítési értéke 30M, de a piaci 50M, és az leég, akkor a biztosító soha nem fogja neked kifizetni az 50M- Ft-ot, csak azért, mert Te arra fizetted a biztosítást.
Azt fogja mondani, építsd vissza a házadat ahogy volt, vidd a számlákat, ő me kifizeti. A végén, ha ez épp 30M volt, akkor visszafizeti az 50 és 30 közötti érték alapján befizetett túlbiztosítás utáni díjat.
Egyébként az ingóságokat is biztosíthatod valóságos értéken, amely akár kevesebb is lehet, mint amit a biztosító "ajánl", az ajánlás csupán azért van, hogy ha azt elfogadod, akkor nem vizsgál alulbiztosítottságot. (Alulbiztosítottság azt jelenti, hogy ha kevesebb értékre fizeted a biztosításodat, mint a valóságos érték, akkor ilyen arányban levon az esetleges kárból.)
A lényeg, hogy az ingatlan piaci értéke a felépítmény újraépítési értékénél alacsonyabb és magasabb is lehet, attól függően, hogy az ingatlan hol helyezkedik el, hiszen a biztosításban a telekérték nincs benne, mert az nem éghet le, nem dőlhet össze, csupán a az építmény.
Ezért pl. nem is lehet üres építési telekre biztosítást kötni... :)
Simán kiküszöbölhető, ha az értékhatár feletti részt adóztatják a megadott kulccsal. Pl.
29 MFt-s ház: 0 adó
31 MFt-s ház: 1MFt után fizet adót
42 MFt-s lakás: 12 MFt után fizet adót.
Az SzJA is hasonlóan működik a sávhatárokkal.
Szerintem nagyobb gond,hogy ki lesz az adózók köre és rossz előérzeteim vannak :-(
Csendes, most több szempontból sincs igazad:
1. Az, hogy valami valamilyen összegre biztosítva van, az nem azt jelenti, hogy annyi az értéke. Ez két külön dolog.
2. Mégha az értékre nézve bármilyen becslés is lehet a biztosítás, egy magánszerződés adataihoz hogyan férhet hozzá az állam?
Olyannyira okos a program, hogy pl. az ingóságokat nem tudtam valódi értékükön biztosítani, mert azt mondta, hogy ahhoz az ingatlanhoz xx millió ingóság a minimum, ennél kevesebb nem lehet.
Így most pluszban fizetek biztosítást olyanra, ami egyébként nincs.
Ez alapján szeretnél adóztatni? Bár tőletek kitelik minden...
Pamap, az egész ingatlanadóban az értékbecslés a leggyengébb láncszem. Annak mikéntje, hogyanja, illetve valóságossága. Ezért baromság ilyen szabály éles határhoz kötni. Az 50 már nem annyira éles, mert 30 felett mindenképpen adózik, és - logikusan - az SZJA-hoz hasonlóan csak az 50 feletti rész adózik nagyobb kulccsal. Így 50-nél nincs sok értelme az 1-2 millió Ft ide-oda értékelésnek. 30-nál viszont tényéeg durva a helyzet. Ezért ezt nem így kellett volna bevezetni.
Nincsen jogi végzettségem,de nekem ez nagyon visszásnak tűnik...
Van két szomszédos telek és rajtuk azonos ház. Ugyanaz az övezet,besorolás.Az egyik telek pár cm2-rel kisebb így az értéke a házzal együtt csak 29999995 ft-ra jön ki. A másiknál pedig picivel nagyobb a telek 30000005 ft-ra. Így neki adót kell fizetnie kb. 105000 ft-ot. Gyakorlatilag 10 ft-al vagyonosabb mint a szomszédja.
Nincsen ebben a kormányzati logikában valahol némi hiba?
A mai nyugdíjjárukékodnak semmi, de semmi köze sincs ahhoz, hogy amikor Te nyugdíjba mész, akkor mennyi nyugdíjra leszel jogosult.
A mai nyugdíjjárulékodat azért fizeted, hogy legyen miből kifizetni a ma nyugdíjasait. (felosztó-kirovó rendszer, felosztják a jelen nyudíjasok között a beszedett járulékokat.) Talán, mondanom sem kell, hogy miért ilyen magasak ezek a járulékok....
20-30 év múlva viszont a demodráfiai változások miatt vagy még magasabbak lesznek, ami azt fogja eredményezni, hogy mindenki elmegy más országba/földrészre dolgozni, és itt maradnak azok a nyugdíjasok, akik korábban is itthon maradtak... Cudar világ lesz.... :(
A sokat támadott magánnyugdíj-remndszer tompíthatott volna ezen, de sajnos befektetési környezet egyre kevésbé alkalmas a nyugdíjcélú megtakarítások évtizedekre történő fialtatásához. És erről a legkevésbé a nyugdíjpénztárak tehetnek, akiknek nem nagyon vannak más befektetési formái, mint az állampapírok, amelyek csupán az egyre növekvő költségvetési hiányt finanszírozzák, értéket nem teremtenek, és a részvények, amely piacot teljesen hatalmukba kerítették a rövid távú spekulációk. :)
Sajnos nem nagyon látok jobb megoldást annál, hogy saját, nem tőzsdei vállakozást építs, amely hosszú távú, örökké fennmaradó, helyi fogysztói igényekre épít, azaz nem szűnik meg a piaca néhány éves felfutást követően.
A nyugdíjrendszer fenntartható és kiszámítható szerkezetűvé való kapcsolatban azonban lenne ötletem, amely a demográfiai változásokat automatikusan követő nyugdíjkorhatár alapján működne, azaz a produktív és a nyugdíjasok társadalmi arányát kellene fixálni, és az határozná meg a nyugdíjba vonulás idejét. Ez azok számára lenne kedvező, akik alacsony születésszám idején születtek, és kedvezőtlen volna pl. a ratkógyerekeknek, mert ők később mehetnének nyugdíjba.
Mi is ilyenek vagyunk, akik kb. 1965 és 75 között születtünk....
Ebben az a jó, hogy én több, mint 10 éve fizetek minden évben a járulékplafon után, amiből eltartják azt a nagysereg nyugdíjast, akik ennek töredékét fizették, viszont én nem fogok kapni sz.rt se.
Oszkó: a bérből és fizetésből élők érdekében van szükség a vagyonadóra
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=115082