A felvetésed a tőzsdei kivezetés (delisting) és a kiszorítás (squeeze-out) egyik speciális esetére irányul. megkérdeztem a geminit: Magyarországon ezeket a folyamatokat a tőkepiaci törvény (Tpt.) szabályozza, és bár a logikád helyes, a pontos számok és feltételek némileg eltérnek az általad említettektől.Íme a pontos jogi keretrendszer a magyar szabályozás alapján:1. A 90 százalékos küszöb (Kiszorítási jog)A törvény nem a 10% alatti közkézhányadhoz, hanem a 90%-ot elérő vagy meghaladó befolyásszerzéshez köti a vételi jogot. Ha egy részvényes (vagy összehangoltan eljáró személyek) tulajdona eléri a 90%-ot:Nem automatikus a kivezetés: Önmagában az, hogy a közkézhányad 10% alá esik, még nem jelenti azt, hogy a cég eltűnik a tőzsdéről, de a tőzsdei szabályzatok (pl. BÉT) előírnak egy minimum közkézhányadot. Ha ez tartósan alacsony, a Tőzsde kezdeményezheti a kivezetést, de ez elválik a tulajdonos kiszorítási jogától. A 10% csak a maradék: A jogszabály a 90%-os többség megszerzésére fókuszál, nem a közkézhányad önmagában vett csökkenésére (bár a kettő matematikailag ugyanaz).
- Vételi jog (Squeeze-out): A többségi tulajdonosnak joga van a maradék 10%-ot "kiszorítani", azaz kötelező vételi ajánlatot tenni a kisebbségi részvényesek felé.
- Eladási jog (Sell-out): Ezzel párhuzamosan a kisrészvényeseknek is joguk van követelni, hogy a többségi tulajdonos vegye meg a részvényeiket.
- A vételi jog gyakorlását megelőző 180 nap tőzsdei forgalommal súlyozott átlagára.
- Ha volt önkéntes vagy kötelező nyilvános ajánlattétel a megelőző 180 napban, akkor az ott alkalmazott ár.
- A részvényre jutó saját tőke értéke.
