a legtöbben pont ugyanazt a sémát követik amelyet a másik oldalon látni és kritizálni vélnek: kiragadnak egy számukra megfelelő fórumot, hangot, véleményt és azt fókuszba téve, ismételgetve, hangoztatva alátámasztják a saját teóriájukat. Amiben igazad lehet : elvitathatatlan Kusai Kína ismerete, kár volna figyelmen kívül hagyni a véleményét de láthatólag jóval nagyobb szerénységre lenne szüksége a mondandójának végkövetkeztetéseinél. A legtöbb hozzá hasonló szakértő kerüli a mértéktartó megnyilvánulásokat pedig a tudományos életben az teljesen elfogadott. Nem állítom, hogy nincs igaza Kína eljövendő világuralmi státuszáról mégis számtalan sebből vérzik az érvelése. Az első ami a szemünkbe ütközik: kinek van ma a legnagyobb technológiai fölénye a földünkön? Ha a válasz jelenleg nem Kína akkor helytálló a megállapítás, hogy minden ország gazdasági fejlődése nagyban attól az országtól függ, amelyik rendelkezik a legtöbb kritikus technológiával. Ezt a kritikus technológiai fölényt jó néhány mutatóval vizsgálhatjuk, de nézzük meg az idevágó legadekvátabb adatot: 2020-ban 3 millió dollár volt az USA-ból származó Kínai szellemi tulajdonimport, míg a Kínába irányuló USA export 9 milliárd dollár volt. Mennyire támaszkodik jelenleg is Kína a magas szintű technológiai ipari termékekre (pl. félvezető chipek)? Az elektromos berendezések kereskedelmi hiánya a 2001-es 15 milliárd dollárról 2021-re 220 milliárdra nőtt. Ezt a nagyságrendet nem magyarázza sem az ebben a 20 évben 200 millióval növekedő populáció, sem a 12x GDP növekedés. Valószínűleg Kusai nincs részletekig menően tisztában a technológiai kérdésekkel aminek talán egyik árulkodó jele lehet, hogy nem mérnök hanem diplomata. Mindezek mellett van még egy olyan tényező ami ellentmond(hat) a pénzzel meg lehet oldani mindent vélekedésnek: a szellemi tulajdon védelmét szolgáló gyenge és szándékosan hézagos Kínai szabályozási környezet valamint a tekintélyelvűség mindenek feletti kormányzás nagyban visszatartja az innovációt a magánszektorban. Az így későn kapcsoló és lassan fejlődő Kinai technológiai szektor gyorsító sávon való előzésének fő elve , hogy csatlakozott a globális ellátási lánchálózatához és meghódította azt. USA és a Nyugat ezt későn vette észre így elképzelhető, hogy az elkövetkező évek, évtizedek ennek a technológiai versengésnek lesznek alárendelve. Persze tudjuk, látjuk mindannyian hogy Kina technológiai pozíciója folyamatosan és látványosan javul, lásd: 5G,6G, AI, EV, kritikus ásványok feldolgozása ezekben már most is világelső... mondjuk biotechnológiábana és kvantumszámítástechnikában még USA vezet. Ezek továbbra is - véleményem szerint -kizárólag a rövid távú kockázatok (persze optimális esetben egyáltalán nem kellene kockázatként felfogni) a többi ország számára, mivel Kína megpróbál monopóliumokat kialakítani ezen technológiákra, amelyeket később kénye-kedve szerint felhasználhat politikai befolyásra is > emberi történet bármelyik idősíkon. Nincs ebben semmi új. A képhez hozzátartozik, hogy a legnagyobb hatású kínai tudósok,szerzők majdnem egyharmada USA-ban, Egyesült Királyságban, Ausztráliában és Kanadában fejezte be a posztgradját, ami ismerve az elmúlt 40 év technológiai nyitottságát és a kommunista párt bőkezű szubevencióját kimeríti a csúcsra járatott tudásimport/lopás fogalmát. Mindezek mellett próbáljuk megérteni a jelentőségét annak hogy pl. a Taiyuan Iron Steel,Kína legnagyobb acélgyártója csak 2017-ben lett képes önállóan kifejleszteni a golyóstoll hegyeiben lévő acélgolyót.
http://www.xinhuanet.com//english/2017-01/10/c_135970334.htm.
http://www.xinhuanet.com//english/2017-01/10/c_135970334.htm.
