mage, én pont szeretem hogy eurós, talán szubjektívebb/több szempontból vizsgálandó ennek megítélése, mint egyszerűen az hogy "baromság" (inkább csak az az abszurd, hogy ez több magyar brókernél/banknál problémát jelent). Egyébként az előterjesztésben szereplő információ elgondolkodtató; ha 11,6M EUR éves többletkamata >500ezerEUR, az +kb.4,3% kamat, vajon tényleg jelenleg egy GSPark csak 5% feletti kamaton kapna hitelt? (gondolom/úgy emlékszem 1% körül lehetett a mostani(?)). Ha igen, én jobban örülnék, ha nem fizetnék ki az extra osztit - hosszú távon tervezek a céggel, és azt szeretném, ha a cég inkább nekem fizetne minden évben, minthogy a bankoknak. //Ideális esetben a rendkívüli oszti nemfizetése hírére lemegy az árfolyam másfél eurót a rövidtávosok csalódottsága miatt, és akkor tudunk még vásárolni:)//
Nocsak, szembejött egy hirdető aki nem számít rá, hogy ékszerdobozának értéke meredeken emelkedni fog..."Ipoly utcában, a metrótól 100 méterre felújítandó garzon eladó, harmadik
emelet, lift nincs! A lakást visszabérelném a következő kb egy évre." (36m2, 45m Ft)
Zoli, tiszta szívvel kérdezem: pszichológust próbáltál már? Amiket írsz, az alapján könnyen lehet, hogy többet tudna segíteni, mint egy kereskedési metódus/szabályrendszer. Egyébként azért egy tipp: Vegyél annyi Vonoviát (a meglevőhöz, ha nem elég), hogy az éves osztalék 52-ed része fedezze a magánrendelést (így biztosan tudsz menni hetente:), a portfóliód többi részét meg majd meglátod a gyógyulási folyamatban...
A jegybank állampapír vásárlása nem egyszerűen vitatott - egyértelmű, hogy ez monetáris finanszírozás, ami inflációt okoz. Nem véletlen, hogy ennek eposzi jelzője régen a "tiltott" volt, csak különleges vészhelyzet esetére tartogatva, mára viszont lassan normává válik... És persze a matematika működik, az infláció nő, a pénz folyamatosan veszít az értékéből.
Egy pillanatra kiderült hogy a király meztelen... Kívülről nézve tankönyvi példa a kicsi illikvid piacok hátrányára. Valószínűleg valamely tulajdonosnak szüksége volt pár tízmillióra vagy valamiért meg akart szabadulni a jónéhányszáz részvényétől. Az árfolyam (3%-os csökkenéssel) 16 millióig bírta, aztán elfogytak a vevőjelöltek. (Azóta pedig szintén tankönyvszerűen jelentős részben visszajött/visszakozmetikázták (nézőpont kérdése), 14.24-kor pl. 1 darabos (!) tranzakcióval).
Ha lenne egy "Otp kötvények" topik, szerinted oda sem lenne való az, hogy az Otp-ről, a menedzsment döntéseiről ki mit gondol, csak és kizárólag az hogy hány szazalék a kamatszelvény és az árfolyam? A magyar állampapír vásárlásával az államnak adunk kölcsön, amit a kormány irányít. Fontos, a váható reálkamatot alapjaiban meghatározó kérdés, hogy mit gondolunk a költségvetés fenntarthatóságáról, várható inflációról, amiket pedig jelentős részben a "ma" (és a "tegnap") kormányzati döntései alapoznak meg (vagy inkább ásnak alá).
Saját számaid bizonyítják az évtized sikertelenségét. Ha bruttó bérek 3,5x és az ingatlan árak 5x-re nőttek, akkor akik ma vannak (ugyan)abban az (elsősorban bérből élve ingatlanvásárlás előtt álló) helyzetben, mint a 10 évvel ezelőtt ott állók, azok számára ez ezen évtized sikertelensége egyértelmű. Márpedig a legtöbbek célja még mindig a saját, lehetőleg jó lokációjú és jó minőségű ingatlan. S mivel sokan (elsősorban) itthon akarnak boldogulni, nekik nem vigasz hogy - akinek már tíz éve is megvolt (a 2.) panelja azok most akár a spanyol tengerpart felé is költözhetnek.
Ingatlan értéknövekedés esetén az 5 év utáni adómentesség szerintem káros, inkább 20 évnek kellene lennie, 10-20 év között sávosan csökkenve. Általában értéknövekedés (árfolyamnyereség) adóztatása viszont jelenleg nagyon igazságtalan, az adót csak az infláció feletti gyarapodás után szabadna fizettetni. Ha ez így lenne, egyet tudnék érteni akár a TBSz adókedvezményének megszüntetésével, közepesen alacsony korláthoz kötésével is.
"Ha 2028-ban is "potom" kamatot fizet még a 7% FIXMÁPhoz képest is, " Pontosan erről van szó. HA. Senkinek még csak fogalma sincs, hogy mi lesz a kamatszint 2028-ban Magyarországon. Tehát nem azért tartom a 2029-as PMÁP-ot, mert úgy számolom (azaz sejtem) hogy jobb lesz mint a fix, hanem azért mert szeretnék nyugodtabban aludni, hogy a betett pénzem értéke nem fog ROHAMOSAN elértéktelenedni. (Mert amúgy kicsit, folyamatosan így is valószínűleg fog, érzésre a reálértékét valóban megőrző kötvény jelenleg valahol KSHinfláció+3-4%-nál kezdődne). És igen, nem bízom benne hogy a lakossági 1%-os visszaváltás minden körülmények között megmarad. //Mindezzel együtt, amilyen hülye egybites (=egyszerre egyetlen tényezőre tud csak fókuszálni) a gazdaságpolitika nálunk, simán benne van, hogy bár valaki kiadta a parancsot hogy soha többé PMÁP mer'úristen milyen drága volt a kamatfizetés (megjegyzem amit vesztettek a pmáp kamatfizetésen annál többet nyertek a fixkötvények elinflálódásán), végül lehet, hogy ezzel a hosszú fix-szel fog majd az állam bukni, és egy folytatólagos 1,5%-os PMÁP-pal jobban jár(na). Mondjuk az biztos, hogy a változó kamatozással jobban meg van kötve a keze, és azt utálják a politikusok...//
Köszi, sajnos ebben semmilyen valódi információ nincs a kérdésre vonatkozóan. Nyilván bizalmas üzletekről van szó, viszont befektetőként azért az időtávot, várható bevételeket jó lenne nagyjából tudni, mert a 2024-es jelentés szerint az iraki a negyedik legnagyobb piac volt, önmagában több bevételt generálva, mint az alatta levő összes többi, a cég árbevételének 8,5%-át (máshonnan nézve az afrikai árbevétel harmadát) adva.
Tudja esetleg valaki, hogy mennyire ígérkeznek tartósnak a Nyomda iraki bevételei? Angoláról és Ghánáról volt egy-egy sajtóhír, ami 10-13 éves projektről írt (bár logikusan ezek bevételei valószínűleg fejnehezek, de azért biztosan marad belőlük későbbre is), viszont Irakról semmi ilyesmit nem találtam. Ehhez képest a 23->24-es bevételnövekedés ott brutális volt -> milyen, mennyire tartós üzlet lehet? --- //csak az árfolyamot nézve kissé ugyan előreszaladtunk, ugyanakkor azért szintet is lépett a cég, erősen gondolkodom további vételen//
Elképesztő. Én kiszálltam. Igazán kíváncsi leszek, hogy kiderül-e mi okozza ezt a teljesen irreálisnak tűnő árfolyam-mozgást. Végigolvastam délelőtt mégegyszer az éves jelentést, és semmi olyat nem látok ami kiugró, vagy csak akár jelentős növekedési irányt mutatna. Az, hogy az export árbevétel-arányt 11%-ról pár százalékkal akarják növelni 3 év alatt? Kisbefektetők hajtanak az 1500Ft osztalékra és ezért bő hónap alatt több mint 5000-rel emelték az árat? Felvásárlási célpontként nem messziről nem látszik sem a vevő, sem a sztori. Az ingatlanárdrágulás után a Zwack részvény Magyarország legstabilabbnak tűnő reáleszköze? Kíváncsian várom hogy lesz-e megfejtés, és ha lesz, akkor mi.
nem tudom van-e közvetlen funkció, de ha bármilyen eurós elszámolású papírra beadsz limitáras aznapi vételi megbízást ami (a megadott ár miatt) biztosan nem teljesül, a devizaváltás a vételi tranzakció előtt, attól függetlenül megtörténik, a számládon a deviza (eur) marad. Vagy, ha legalább pár hónapra tervezel és várhatóan kitermeli a vételi jutalékot (lusta vagyok utánanézni (ld. ép. kondíciós lista) de emlékeim szerint fél évre 1000eur-nál már nagy valószínűséggel) akár vehetsz eurós rövid pénzpiaci alapot is, pl. https://www.erste-am.hu/en/private-investors/interactive-chart/erste-reserve-euro-plus/AT0000673355
Megértelek és köszi. Majdnem ilyen korú pakkommal én is kacérkodom a hűtlenséggel, s ha lenne 15ezres OTP vagy 500-as telekom akkor bizony nagyvalószínűséggel váltanék, de hosszútávú jobb perspektívát most máshol sem látok. Meglátjuk.
Érdekes ez a fene nagy forint-erősödés jóslás, avagy hangulat-változás. A fórumban 2025 végére tippelt átlag forint-árfolyam mindenesetre emlékeim szerint 430 fölött volt, a 12-ből 4,5 hónap eltelt, s EURHUF viszonylatban fundamentálisan azért olyan sok minden nem változott éveleje óta. Persze ez hosszútáv, és a fórum tévedhet is jócskán. Mindazonáltal ma beneveztem egy kisebb eur longra:) //Másfelől nézve: Az eurozónában tart/jön a kamatcsökkentés, fiskális lazítás, amit az MNB nem tud/nem mer követni az inflációs pengeélen táncolás miatt. Ez rövidtávon forinterősítő, csakhogy drága és nem túl gazdaságbarát, miközben a gazdaságot fojtogatják az inflációt ideiglenesen elbújtató árrésharcosok is. Vajon meddig marad(hat) így? Vajon a dübörgő (khmmm...) gazdaságunkkal sokáig erősödhet még forintunk az EUR-val szemben? Vagy mire elfogyna a rövidtávú ft-lendület, addigra hirtelen beröffen az akkuipar s eljövend a 380-as akku-kánaán?
A bux elvileg az osztalékot is tartalmazó "teljes hozam" típusú index tehát ellentétben a sima részvény-certivel (amit osztalékfizetéskor "manuálisan" korrigálnak), a bux certijében úgy gondolom nincs "manuális igazítás", leegyszerűsítve a bux értéke eleve annyival nő az osztalék visszaforgatása miatt amennyivel csökken az otp szelvényvágás utáni árfolyamcsökkenése miatt.
Fel tudná vki idézni, hogy mikortól kezdtek el az újépítésűek hőszigetelés szempontjából normálisak lenni? Azt tudom, hogy a 90-es évek elején még ebből a szempontból rettenet lakások épültek, s ha jól sejtem kb. 5-6 éve(?) már minimális (sőt ma már a "termeléssel együtt nulla") az energiaigény. A kérdés az, hogy mikortól kezdve volt kötelező mondjuk legalább átlagos tégla + 8cm-nyi hőszigetelésnek megfelelő lakásépítkezés? (tudom hogy nem csak/elsősorban a szigetelésvastagság a lényeg de talán így megfogalmazva is érthető)
Hát ez tanulságos volt.
Kicsit azért sajnálom hogy nem volt valami régről bent poshadó eladási megbízásom akár csak 18,5 szinten..