A Colt példája mutatja, hogy az állam és a 4iG közötti szerződés nem a 4iG kezdeményezésére és javára köttetett. Az érintett cégek árbevétele, nyeresége nem indokolta a vételt a 4iG részéről, és a több árbevételhez/nyereséghez százmilliárdos fejlesztések kellenének. Ha így van, akkor érthető, hogy az állam nem akarja visszacsinálni (érvényteleníteni)
Nem hazaárulás csak egy "vágyvezérelt" elképzelés, a realitások figyelembe vétele nélkül. A Varsói Szerződés idején is el volt osztva a tagországok között a hadiipari termelés, pl nálunk a hiradástechnika volt a fókusz. De azért volt kézifegyver, lőpor, lőszer stb gyártás, jellemzően - gazdaságossági okokból - olyan cégekben, amelyek civil eszközöket is gyártottak a meglévő gépparkkal. (FÉG, Nitrokémia stb) NATO tagként is az az ésszerű és "gazdaságos", hogy közösen vegyünk részt a védelem fejlesztésében. Erre van kialakítva (többek között) a SAFE. Ráadásul a 4iG SDT pont azokra a területekre fókuszálva szervezte (próbálja szervezni) a képességeit és kapcsolatait, amelyeknek a jelentősége megnőtt: drónok, drónelhárító képesség, műholdas navigáció és távközlés, automatizált irányítás stb. (Ráadásul ezek a képességek a civil területeken is hasznosíthatóak) Az, hogy ehhez jó lenne innovatív ötleteket megvalósító kkv-k bevonása is, ötletnek jó, de - ha lennének is ilyen kkv-k - azok nemzetközi piacra jutása nagyon hosszú időt és beláthatatlan költséget igényelne.
A Hungarikum-nak csak két részvényese van: Keszthelyi és Mészáros. A CIG-ben csak a Hungarikumnak van 5 %-ot meghaladó részvénycsomagja. Milyen más nagy tulajdonosra gondolsz?
Ha a tulajoktól venne részvényt, akkor a mi pénzünk (is) a Delta tulajokhoz kerül. Ha tőkét emel, akkor a pénz a saját irányítása alatt marad, nem kerül ki a körből.
Annyi maradt az egyezség után a megképzett céltartalékból, ami fedezi az egyezség után maradó kártérítési igényeket. Legalábbis erre utál, hogy nem kellett az Alkusz által vállalt/kínált tagi kölcsön.
Azt nem tudjuk, hogy mennyi volt az összes peresített követelés, csak annyi a hír, hogy ennek valamivel több mint a felére peren kívül alkut kötöttek úgy, hogy 70 %-ot a CIg kifizet, 30 %-ot és a késedelmi kamatokat pedig elengednek. Annak alapján, hogy az Alkusz által vállalt további befizetésre nincs szükség, feltételezhető, hogy a maradék peresített követelésre nem kell az eddig megképzett céltartalékon túl többet elkülöníteni.
Egy kis történelem: A cég - leánykori nevén FreeSoft - 2004-ben nyilvános kibocsátással (IPO) került a tőzsdére. Kibocsátási ár 1.800 ft volt, ami az ötödölés és a tizedelés miatt mai áron 36 ft. 3.600 ft-nál meglett a százszorozás! + a menedzsment közleménye a kibocsátás kapcsán: "A három legfontosabb gondolat, amit a FreeSoft kibocsátás
kapcsán ki kell emelni
1. Ez egy növekedési történet, ami két
lábon áll. Egyik lába a migrációs tudásbázison alapuló értékesítés növelése
külföldön, amit leányvállalatok hálózatának alapításán keresztül kívánunk
elérni. A másik láb a belföldi piaci részarány növelése, amit akvizíciók és
fúziók révén tervezünk megvalósítani. A dolog természetéből adódóan a
megvalósítás időigényes. Ezért a FreeSoft részvényekbe történő befektetés
nem ígér gyors árfolyamnyereséget. Az eredmények csak hosszabb távon
jelentkezhetnek, nem pedig két hetes vagy két hónapos időtávban.
2. A FreeSoft választhatta volna, hogy
kockázati tőke bevonásával elindul a tervezett úton, majd néhány sikeres lépés
után, ’felfényezve’, gyönyörű üzleti tervvel és szép csomagolásban, megfelelő
reklámkampánnyal megpróbálja értékesíteni a részvényeit. Ehelyett úgy döntött,
hogy a jelenlegi, ’fényezetlen’ állapotban ’meztelenre vetkőzik’ és kiáll a
Vörösmarty térre azzal, hogy: „Hölgyeim és uraim, itt vagyunk, ilyenek vagyunk,
ezt és ezt szeretnénk megvalósítani, amihez kérjük az Önök pénzét. Lesz,
ami a tervekből sikerül és valószínűleg lesz, ami nem, de minden az Önök szeme
előtt, nyilvánosan, átláthatóan fog történni.”
3. A nyilvános jegyzés kizárólag újonnan
kibocsátandó részvényekre vonatkozik. A jelenlegi részvényesek – akik
túlnyomórészt a FreeSoft vezetői – ezen az árfolyamon nem kívánnak eladni
részvényeikből.
A cég értékét nem tudom megbecsülni, de a kapitalizációt igen. Az: 2014. júniusban: 1.435.000 db * 2.200 ft = 3.157 millió (3,157 milliárd) ft Ma: kerekítve 300 millió db * 2.900 ft = 870 milliárd ft. 275-szöröse a 2014 évinek
Nem jól számolsz "Társaság az alaptőkéjét a 2004. augusztusában lezajlott nyilvános kibocsátással 385.000.000, - Ft-tal emelte fel, aminek eredményeként az alaptőkéje 1.435.000.000, - Ft-ra emelkedett, melyet 1.435.000 db, egyenként 1.000, - Ft névértékű, névre szóló A sorozatú dematerializált törzsrészvény testesít meg. Az új részvények kibocsátási ára a névérték 180 %-a, az új részvények ellenértékét a részvényeseknek az erre vonatkozó közgyűlési határozatban foglaltak szerint kell a Társaság rendelkezésére bocsátania." Ez volt a nyilvános kibocsátás 1.800 ft-on. Előtte is volt már 1.050.000 db részvény, amiből ekkor lett 1.435.000 db.
