A Duna Aszfalt nem visszaadta, hanem idő előtt visszaváltotta a kötvényeket. Ezzel megszabadult évi több, mint 10 milliárd ft kamat és kezesség-vállalási díjtól. Az Exim és a másik bank pedig ennyi bevételtől esik el.
A hadiiparra vonatkozó megjegyzéseddel nem értek egyet. Lásd a 101928-as beírásomból: Korrekt volt-e a vételár?
A
szakértői vélemény szerint igen.
Ugyanakkor
a tranzakcióban érintett cégek beszámolóit megnézve, azoknak sem a saját tőkéje,
sem az eredménytermelő képessége nem indokol ekkora értéket. . (A Colt Zrt-ben
azóta például a negatív saját tőke miatt több milliárdos tőkeemelést kellett
végrehajtani.) Ha egy nyilvános árverésen alakult volna ki a vételár, akkor
csak a töredékét lehetett volna kapni az eladott csomagért. A könyvvizsgálók
csak akkor értékelhették ennyire, ha a
következő évekre tartós és jelentős árbevétel- és eredmény-növekedést tartalmazó
üzleti tervet kaptak. (Például olyat, ami a HM és a 4iG között később
aláírt keretszerződések teljesülése esetén következne be.) Nem
lennék meglepve, ha a „szakértői értékelés” tartalmazna olyan figyelmeztetést,
hogy csak az üzleti terv alapfeltevéseinek megvalósulása esetén mérvadó. Arról
nem is beszélve, hogy mi lesz akkor, ha az átvilágítás az adásvételt rendben
lévőnek találja, de a HM és a 4iG között később megkötött keretszerződésektől a
kormány eláll. Ebben az esetben az állam jól jár, 4iG részvényesek pedig rosszul.
Több, mint egy
hete a kormány átvilágításról hozott határozatot:
“a Kormány a Magyar Állam és a 4iG Nyrt.,
valamint annak közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok
közötti tulajdonosi, pénzügyi, gazdasági és szerződéses kapcsolatok
tekintetében elrendelt átvilágítás körében felkéri az érintett minisztereket, hogy az egyes
vizsgálatok eredményéről azok lezárását
követően adjanak nyilvános tájékoztatást, mely tájékoztatásig az átvilágítás
megállapításaival kapcsolatban következtetés nem vonható le.” A
kommunikációban szélcsend helyett azonban vihar keletkezett, az állami
szereplők (miniszterelnök, miniszterek) valamint az írott és az elektronikus
sajtó szinte valamennyi szereplője megnyilvánult. Ráadásul – szemben a
határozatban szereplő felhívással - ezen megnyilvánulások egyáltalán nem voltak
semlegesek, majdnem mind azt „sugallta”, hogy állami (adófizetői) pénzek mentek
magánzsebekbe.
Az
egyik legfontosabb vizsgálati terület várhatóan a honvédelmi üzletág lesz
Kapitány
István miniszter szerint „az állam pénzt adott egy cégnek, hogy abból az
megvásárolja az állam saját vagyonát.”
Ez
valóban gyanúsnak hangzik, de az ügy – vélhetően hangulatkeltő céllal – kiragadott
részlete.
Mit adott el az állam a
4iG STD-nek a saját vagyonából?
·
75%+1 szavazatot az N7 Defence-ben, amelyben volt
o
100% Aeroplex,
o
100% Arzenál,
o
49% Colt CZ Hungary,
o
49% Rheinmetall Hungary Munitions;
·
100%-ot a Hirtenberger Defence Systemsben; és
75%+1
szavazatot a VAB-ban, amelybe az állam a Rheinmetall Hungary 49%-os
részesedését apportálta
Ugyanakkor
úgy alakították ki a konstrukciót, hogy a kritikus infrastruktúra —
ingatlanok, gyárak, termelőberendezések — állami tulajdonban maradjanak, és
a cégek bérleti díjat fizessenek használatukért. Ez óriási különbség. A
kormány hivatalos közlése szerint a végleges vételár alapját az Ernst & Young Tanácsadó Kft. független
szakértői értékelései adták.”. Miből fizette ki a 4iG STD
a vételárat?
Magántőke
alapok által végrehajtott készpénzes tőkeemelésből. A vételár fele származott
az állam által egy magántőke alapba tett pénzből, a másik fele (vélhetően
NER-es) magánszemélyek pénzéből.
Az
állam tehát segítette a tranzakciót, de a
vételár felét készpénzben megkapta, a másik
feléért (ami tőle származott) közvetett részesedést szerzett a 4iG STD-ben. Korrekt volt-e a vételár?
A
szakértői vélemény szerint igen.
Ugyanakkor
a tranzakcióban érintett cégek beszámolóit megnézve, azoknak sem a saját tőkéje,
sem az eredménytermelő képessége nem indokol ekkora értéket. . (A Colt Zrt-ben
azóta például a negatív saját tőke miatt több milliárdos tőkeemelést kellett
végrehajtani.) Ha egy nyilvános árverésen alakult volna ki a vételár, akkor
csak a töredékét lehetett volna kapni az eladott csomagért. A könyvvizsgálók
csak akkor értékelhették ennyire, ha a
következő évekre tartós és jelentős árbevétel- és eredmény-növekedést tartalmazó
üzleti tervet kaptak. (Például olyat, ami a HM és a 4iG között később
aláírt keretszerződések teljesülése esetén következne be.) Nem
lennék meglepve, ha a „szakértői értékelés” tartalmazna olyan figyelmeztetést,
hogy csak az üzleti terv alapfeltevéseinek megvalósulása esetén mérvadó. Tehát
Kapitány István fent idézett mondatánál az ügy egy kicsit bonyolultabb.
Arról
nem is beszélve, hogy mi lesz akkor, ha az átvilágítás az adásvételt rendben
lévőnek találja, de a HM és a 4iG között később megkötött keretszerződésektől a
kormány eláll. Ps.:A
játékelmélet nem csak zéró összegű játékot ismer (amennyit az adófizetők
vesztenek, azt a 4iG részvényesek nyerik vagy fordítva) hanem vannak win-win és
lose-lose eredményű játékok is. Reménykedjünk, hogy a politikusaink tudnak
erről.
A válasz-online tényleg közzétett egy cikket, de nagyon távol áll attól, hogy korrektnek nevezd. Kifejezetten prejudikáló. Éppen ezt akarta elkerülni a kormányhatározat, amikor azt mondta, hogy a vizsgálat végéig senki ne nyilatkozzon róla.
A Colt példája mutatja, hogy az állam és a 4iG közötti szerződés nem a 4iG kezdeményezésére és javára köttetett. Az érintett cégek árbevétele, nyeresége nem indokolta a vételt a 4iG részéről, és a több árbevételhez/nyereséghez százmilliárdos fejlesztések kellenének. Ha így van, akkor érthető, hogy az állam nem akarja visszacsinálni (érvényteleníteni)
Nem hazaárulás csak egy "vágyvezérelt" elképzelés, a realitások figyelembe vétele nélkül. A Varsói Szerződés idején is el volt osztva a tagországok között a hadiipari termelés, pl nálunk a hiradástechnika volt a fókusz. De azért volt kézifegyver, lőpor, lőszer stb gyártás, jellemzően - gazdaságossági okokból - olyan cégekben, amelyek civil eszközöket is gyártottak a meglévő gépparkkal. (FÉG, Nitrokémia stb) NATO tagként is az az ésszerű és "gazdaságos", hogy közösen vegyünk részt a védelem fejlesztésében. Erre van kialakítva (többek között) a SAFE. Ráadásul a 4iG SDT pont azokra a területekre fókuszálva szervezte (próbálja szervezni) a képességeit és kapcsolatait, amelyeknek a jelentősége megnőtt: drónok, drónelhárító képesség, műholdas navigáció és távközlés, automatizált irányítás stb. (Ráadásul ezek a képességek a civil területeken is hasznosíthatóak) Az, hogy ehhez jó lenne innovatív ötleteket megvalósító kkv-k bevonása is, ötletnek jó, de - ha lennének is ilyen kkv-k - azok nemzetközi piacra jutása nagyon hosszú időt és beláthatatlan költséget igényelne.
A Hungarikum-nak csak két részvényese van: Keszthelyi és Mészáros. A CIG-ben csak a Hungarikumnak van 5 %-ot meghaladó részvénycsomagja. Milyen más nagy tulajdonosra gondolsz?
Ha a tulajoktól venne részvényt, akkor a mi pénzünk (is) a Delta tulajokhoz kerül. Ha tőkét emel, akkor a pénz a saját irányítása alatt marad, nem kerül ki a körből.
A Duna Aszfalt nem visszaadta, hanem idő előtt visszaváltotta a kötvényeket.
Ezzel megszabadult évi több, mint 10 milliárd ft kamat és kezesség-vállalási díjtól.
Az Exim és a másik bank pedig ennyi bevételtől esik el.