A sertés DNS egyezése az emberével kb 85%, nagyjából az egereké is ennyi. A házi macska egyezése úgy 90%. A csimpánz 98,7. A banán DNS egybeesése 50%. A marháé 80, a muslincáé 60%. Két tetszőleges ember között max 0,01% a DNS eltérés.
46,9 milliárd fényév (sugárban) a tényleges határ, mert a
tudomány bonyolult :) Alapvetően azért, mert tágul az Univerzum, ráadásul
eleinte volt egy inflációs fázis, amikor lepipálták még a híres magyar
hiperinflációt is, ekkor az ős-FED ős-QE-ben ős-dollárt printelt. De aztán
létrejött az ős-Bitcoin. (Ez pit-triggerelés kezd lenni, szóval hagyjuk...) Ez
a részecske-horizont (egy majdnem 94 mrd fényév átmérőjű „gömb”). Van egy link,
majd kikeresem, abban az összes ilyen határ benne van. Egyébként 13,8 mrd.
akkor jött volna ki, ha végig PONT/ÁTLAGOSAN fénysebességgel tágul az Univerzum*,
de ez nem is lehet igaz: minél távolabb van tőlünk valami, annál gyorsabban
távolodik tőlünk. Tehát a tágulás mértéke sem időben, sem térben nem konstans.
(Ezt akarják a sötét energiára fogni, meg van egy p-brane modell is, amiben
min. 2 db, 10+1 dimeziós „membrán” ért össze, ebből jött létre az Univerzumunk
is, és ezen p-branes grav. vonzása miatt tágul gyorsulva az Univerzum.) Ezek
olyan fantáziadús elméletek, hogy egyik vagy másik biztosan jól leírja az
Univerzumunkat, a többi meg esetleg a miénkkel párhuzamosakat írja le, szóval
ha majd lehet ezek között közlekedni (ha lehet...) akkor máris lesz az
asztalfiókban egy leírás arról az Univerzumról :) Mire ez lehetségessé válhat,
addigra még az is kideríthető, hogy melyik matematikai modell illik adott
Univerzumra :)
*ugyebár a 13,8 akkor lenne frankó, ha az Univerzum nem
tágulna, és min. ekkora lett volna már a létrejöttekor, mert akkor csak
szimplán ide kell érnie a fénynek onnan. De egyik sem így történt, mert a
tágulás mértékét visszavezetve jött létre a BB elmélete is, tehát nagy
valószínűséggel teljesen „tömör” volt, vagy pont egy szingularitás volt, ez még
nem tlejesen tiszta, mert az első x nanosec. még nem teljesen tiszta, sőt
amikor még túl sűrű és túl forró volt, arról is csak számítások vannak. (Pl.
volt egy oylan szakasz, amikor olyan sűrű volt, hogy a fény még csak „közlekedni”
sem tudott benne, mint ahogy a Nap belsejéből is kb. 100 ezer éves fotonok
jönnek elő, amik aztán persze 8 perc alatt ide is érnek...)
Meg is találtam az összefoglalót ezekről a horizontokról:
http://www.quantumfieldtheory.info/Different_Horizons_in_Cosmology.pdf
"... Genetikai állományának feltérképezése után kiderült: olyan sok a közös genetikai tulajdonság az ember és disznó között, hogy ez számos betegség terápiájához nyújthat segítséget.Befejeződött az egyik legfontosabb háziállat, a sertés genomjának feltérképezése - számolt be a Nature című tudományos magazinban egy amerikai-európai kutatócsoport.
A kutatók mintegy 21 000 gént azonosítottak a genomban, ez hasonló az emberi gének számához.A sertés 112 olyan DNS-mutációval rendelkezik, amely az emberben is megtalálható, és többek között az elhízásért, a cukorbetegségért, a Parkinson- és Alzheimer-kórért felelős. "Ez azt a lehetőséget rejti magában, hogy számos kutatásban - így gyógyszerkísérletekben - a sertés használható modellként a humánterápia előtt" - mondta az AFP francia hírügynökségnek a csoport egyik tagja, Alan Archibald, az Edinborough-i Egyetem kutatója.
A házisertés már eddig is sokat segített az orvosi kutatásokban, mivel anatómiailag is nagyon hasonlít az emberre. A disznószívbillentyűt például már a mesterséges billentyűk kifejlesztése előtt is használták a beteg emberi szívbillentyűk pótlására. Az új eredmények a genetikai eredetű betegségek megértéséhez is hozzájárulhatnak. Emellett a szakemberek képesek lesznek jobb takarmányhasznosítású, a betegségeknek ellenállóbb és jobb húsminőségű sertéseket tenyészteni. Ennek érdekében a kutatócsoport géntesztet fejlesztett ki, amellyel kiválaszthatók azok az egyedek, amelyek több zsírt vagy több húst adnak, több utódnak adnak életet, hosszabb életűek. Ilyen módon a kiválasztott egyedek tenyészthetők tovább, így hatékonyabbá válhat az állomány fejlesztése.
A genomprojekt során a házisertés genetikai állományát összevetették a vaddisznó, az ember, a kutya, az egér, a ló és a szarvasmarha genomjával. Az összehasonlításokból kiderült, hogy az ázsiai és az európai sertések között világos genetikai különbségek vannak. A házisertés őse, egy a mai vaddisznóra emlékeztető disznóféle Délkelet-Ázsiában alakult ki mintegy 4 millió éve, majd egész Eurázsiában elterjedt. A két földrészen élő őssertések között azonban később nem volt kapcsolat, így már-már két külön alfajról beszélhetünk.
A sertés háziasítása mintegy 10 000 éve kezdődött. "A sertést egymástól függetlenül háziasították Eurázsia nyugati felén és Délkelet-Ázsiában" - állapította meg a tanulmány. "
amúgy sokszor a felfújt szőr, felmeredező tollak, stb. rengeteget segít... egy szárnyaival csapkodó lúd simán megfutamít egy ragadozót, amikor nekitámad annak. a ragadozók sem tudják mindig, hogy mivel van dolguk, vagy pl. egy 200 kilós gorillát az állat meg a támadásban, ha meg se moccansz, amolyan "stand your ground" -olsz... a legtöbb állat nem tudja reálisan felmérni az ellenfelét, pl. az oroszlánokat is gyakran megfutamítja egy-egy agresszív borzféle (nem a troll, hanem pl. a honey badger), de ha nagyon éhesek, akkor rátámadnak az elefántokra is, aminek nem mindig lakoma a vége :)
legalább azt megtudtuk, hogy a pávák és a fácánok (akik olyan hülyék, hogy mindig ott rikácsolnak az udvaromban) olyan helyen élnek, ahol vannak ragadozók.
Nem az a kérdés, hogy te mit nem tudsz vagy mit nem akarsz megérteni, hanem sokkal inkább az, hogy a majomfejű Mr. Darwin miért akart mindig konkrétan elájulni, amikor a lenti kérdésedet (rendszeresen) eszébe juttatták...:))
a pávák és fácánok mindenkori élőhelye mindig tele van ellenséges ragadozókkal... de hagyjuk is ezt... inkább azt gondold meg, hogy a majomfejű Mr. Darwin-t minden egyes alkalommal az ájulás kerülgette, ha fácánt látott vagy valaki rákérdezett nála arra, hogy "és mi a helyzet akkor a pávák természetes szelekciójával?"
Tudomány és Csillagászat