Öncsődöt jelentett a Quaestor Financial Hrurira Kft. hétfőn, amely a Quaestor csoport 100%-os tulajdonában állt. A társaság kötvényeket bocsátott ki, amelyeket nagy mennyiségben akartak visszaváltani a befektetők a Buda-Cash-botrány következtében. Két hét leforgása alatt ez már a harmadik bajba került pénzügyi cég.
..úgy tűnik mintha fogadná a megbízást, de ha végig viszed akkor kiderül hogy mégse. Semmilyen tranzakció nem végezhető.
Sőt nekem 10.-én egy megbízást teljesített, majd estére eltűnt a készpénz a számlámról és visszaállt az eredeti állapot,mintha nem adtam volna el a papírt.
"2. ha egy kötvénykibocsátó többet bocsát ki, mint amit az engedélye enged (Quaestor Financial Hrurira Kft), akkor azért felelős-e jogilag(!) a forgalmazó cég ? Quaestor értékpapír zrt) vagy bárki más aki forgalmazta ? "
Itt inkább az a kérdés hogy kötvény kibocsátó bocsátott-e ki több kötvényt, vagy a forgalmazó adott el többet.
A kötvénykibocsátó szerintem nehezen tud többre megbízást adni a forgalmazónak, mint amennyire engedélye van. Valahol olvastam hogy 70 milliárdra kapott engedélyt és 60 milliárdot adott ki.
A forgalmazónak tudtommal az eladás megkezdéséhez meg kell lennie a kibocsátási engedélynek, amiben benne van a mennyiség is. Folyamatosan jelenteni kell az eladott mennyiséget.
Én inkább úgy tudom elképzelni hogy a forgalmazó adott el többet és nem jelentette, ezért nem derült ki.
Ha a forgalmazó jelenti a valódi mennyiséget hamar kiderült volna minden.
Sziasztok!
Nektek is zárták a nyitott pozikat?
Engem szépen megszívattak,realizálták a veszteséget,ráadásul a napi legrosszabb árfolyamon. Bux0512 short, ami valószínűleg most fog fordulni.
Ki a f@sz kérte meg a biztost hogy zárjon?
Vagy kötelező?
Én egy próba daytrade próbáltam indítani,s érdekes módon,lehetett volna,úgy néz ki!
De nem akartam magam felesleges procedúrába keverni.
Tehát azt mintha engedte volna a Webbróker!
A vizsgálat Quaestor értékpapír Zrt.-t érintő részének lassan le kellene zárulnia, mert főleg csak 2 jogi kérdést kell vele kapcsolatban megválaszolni.
1. a Quaestor értékpapír zrt.-nél a számlák és a rajta lévő pénz+rv-k megvannak-e ?
2. ha egy kötvénykibocsátó többet bocsát ki, mint amit az engedélye enged (Quaestor Financial Hrurira Kft), akkor azért felelős-e jogilag(!) a forgalmazó cég ? Quaestor értékpapír zrt) vagy bárki más aki forgalmazta ?
Ezek nem nehezen eldöntendő kérdések, viszont ha a 2-esre igen mondanának, akkor pl. a BTelesek is mehetnének az értékpapír forglamazókhoz...
Szóval ránézésre a Q.Ért.papír. zrt.-ről kell valami hírnek jönnie lassan...
..a kötvényesek problémája sajnos sokkal nehezebb kérdés...
1. az mnb tartalmilag nem vizsgálja a kötvénykibocsátást csak a tájékoztató jogszerűségét
2. a könyvvizsgáló felelőssége viszont felmerül, merthogy a három bedőlt céget ugyanaz a könyvvizsgáló auditálta.
***
- Az előbb finoman megkérdőjelezte a mérleg audit minőségét. Ez azt jelenti, hogy a könyvvizsgáló felelősségének kérdését is vizsgálni kell?
Egyértelműen. Ez számos esetben fontos, de különösen az a kötvényprogramok esetében. Itt ugyanis az MNB kizárólag a kibocsátási tájékoztatók és a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségek vonatkozásában gyakorolhat felügyeletet, ezért a könyvvizsgálókra fokozott felelősség hárul. A készülő törvénymódosítási javaslatunkban ezért szerepel a könyvvizsgálók felügyeletének szigorítása is. Pláne, hogy a most vizsgált esetekben - Buda-Cash, Hungária Kft., DRB Bankcsoport - sokszor felbukkant ugyanaz a könyvvizsgáló.
- Kiről, mely cégről van szó?
Úgy gondolom nem a név, hanem a következmény a fontos. Az, hogy ha a jövőben a mostanihoz hasonló visszásságok lepleződnek le, akkor az adott könyvvizsgálónak a pénzügyi szektor vizsgálatára vonatkozó minősítését vissza lehessen vonni. A felügyelt szektorok auditálására vonatkozó speciális többletkövetelmények felügyeletét pedig jó lenne a jegybankhoz telepíteni.
- Működik még a pénzügyi piacon olyan cég, amelyiknél ez a közös pontot jelentő könyvvizsgáló lát el feladatot?
Működhet ilyen, a tapasztalatok alapján erre is oda fogunk figyelni.
: 285.54
Átfedést találtak a brókerbotrányban!
Figyelő Online - Baka F. Zoltán
2015.03.13 07:02
Windisch László - A három vétkes értékpapírcég mérete csekély a befektetési piac egészén - mondta a Figyelőnek adott interjúban a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
- Több információhoz juthatnak a jövőben a kisbefektetők a brókercégeknél kezelt vagyonukról. Alszámlák nyílhatnak a KELER-nél, online adatkérésre kötelezhetik a pénzügyi szolgáltatók back office részlegeit.
- Egy könyvvizsgáló a közös kapocs a Buda-Cash, Hungária Kft., DRB Bankcsoport botrányban.
- Nagyságrendekkel több büntetés néz ki a jövőben a vétkező vezető tisztségviselőknek.
Viharos heteken vagyunk túl, botrány ér botrányt. Jelenleg talán az a legizgalmasabb kérdés, hogy hová tűnt az ügyfelek pénze, egyáltalán megvan-e. Illetve az is válaszra vár, hogy a lebukott brókercégek, befektetési szolgáltatók hogyan tudták hosszú időn keresztül folytatni a visszaéléseket?
Azt, hogy megvan-e a pénz, hosszú és alapos rendőrségi nyomozásnak kell kiderítenie. Mi feltártuk, hogy komoly összeggel nem tudnak elszámolni az érintett szolgáltatók, ezért felfüggesztettük, adott esetben visszavontuk a működési engedélyeket. A lehető leggyorsabban cselekedtünk. Feltételezéseink szerint a hiányzó összegek valószínűleg nem egy számlán gyűltek valahol az évek során. Inkább arra utalnak a jelek, hogy tíz éve vagy még régebben keletkezett veszteségeket nem írták le ezek a cégek, e helyett újabb ügyfélpénzek bevonásával próbálták eltakarni a problémát. Aztán, mint a lavina, egyre nagyobbra nőtt a problémahalmaz.
A brókerpiaci problémák méretét azonban jól mutatja, hogy a hazai befektetési szolgáltató piac 26 ezer milliárd forintnyi ügyfélvagyont kezel. A három problémás brókercégnél e volumen alig egy százaléka van. Természetesen ez nem vigasztalja a pénzükre váró, aggódó embereket, de higgye el: kollégáimmal együtt a megoldáson dolgozunk.
A befektetők, például a Quaestor ügyfelei futhatnak a pénzük után?
Korántsem. A Buda-Cash ügy nyomán több mint 70 ezer banki betétes a napokban már 100 milliárd forintnyi kártalanítási összeget kapott kézhez az Országos Betétbiztosítási Alaptól. Ha egy értékpapírcég felszámolás alá kerül, egy másik garantőr intézmény, a Befektető-védelmi Alap (BEVA) fizet majd kártérítést.
A Quaestor-csoport kötvényesei esetében jogilag alaposan elemzendő, hogy minek minősülnek az ottani kötvénykibocsátó fiktív, létre sem jött „kötvénynek látszó tárgyai". Ha esetleg nem kötvénynek, hanem a forgalmazó értékpapírcégnél lévő, ott kezelt ügyfélvagyonnak, akkor felmerülhet esetleg ott is a BEVA kártalanítása. Tényleges kötvényprogram esetén ugyanakkor, ha a kötvényeken keresztül finanszírozott gazdasági társaság csődöt jelent, nem számíthat kártalanításra az ügyfél.
A Quaestor esetében ugyanakkor fontos tisztán látni azt, hogy működik egy - a felügyelet által évről évre engedélyezett kibocsátási tájékoztatón alapuló és a könyvvizsgáló által auditált mérleg szerint - stabilan működő kötvényprogram, körülbelül 60 milliárd forintnyi állománnyal. Ettől elkülönítve vontak be, a gyanúnk szerint visszaélést elkövetve, mintegy 150 milliárd forintnyi további forrást. Utóbbit kell áttekinteni, hogy ez jogilag kötvényprogramnak minősül-e.
Meglepő lenne. Mit kezdett a befolyt összeggel a Quaestor?
A Quaestoré a legfrissebb ügy, még korai szakaszban jár a vizsgálatunk. Az biztosnak látszik, hogy nem képesek elszámolni bizonyos kötvényekkel. Azt viszont még nem tudjuk, hogy mire költötték az így befolyó pénzt. A legjobb persze az lenne, ha befektetésekre fordították volna, de erre kisebb esélyt látok. A cégcsoport auditált, konszolidált mérlege nagyjából 100 milliárd forint, s amennyiben tényleg megbízhatunk az auditálás minőségében - e tekintetben vannak kétségeink -, akkor azért ez nem sok jóval kecsegtet.
Sajtóhírek szerint a piacon nyílt titok volt, hogy a bajba került cégeknél bűnös módon tévesztik meg az ügyfeleket. Ezek az infók bejutnak egyáltalán a felügyelet irodáiba?
Az elmúlt két hétben hirtelen én is sok „jól értesült" emberrel találkoztam. Ők vajon miért nem szóltak eddig? A felelős magatartás azt kívánta volna meg, hogy korábban megosszák, ha a felügyelés szempontjából fontos információk birtokában vannak. Mi minden, hozzánk beérkező értesülést, információt komolyan veszünk és értékelünk kockázati szempontból.
Legyen szó akár utcai pletykáról?
Minden jelzést egyedi esetenként kell értékelni. Sok függ az adatközlő hitelességén, azon is, hogy mennyire részletes és konkrét az információ. Ezeken múlik, hogy a hallottak, tapasztaltak mennyire épülnek be a kockázatkezelési rendszerünkbe. Őszintén meg kell mondanom, erősen túlzónak érzem a jegybank felelősségét firtató hangokat. Előttem ismeretlen motivációktól vezérelve egyes közéleti szereplők azt hangoztatják, hogy az MNB nem tárja fel ezeket a kockázatokat. Éppen ellenkezőleg: alig 16 hónapja vettük át a pénzügyi felügyelést Magyarországon, s az első adandó alkalommal másfél évtizedes visszásságokat tártunk fel! Mi vagyunk a mentőcsapat, amelyik elsőként kiérkezik a katasztrófa helyszínére, teszi a dolgát, menti a sebesülteket, de ahelyett, hogy támogatnák a munkánkat, az elkövetők helyett mi kerülünk egyesek célkeresztjébe.
Azért látszik egy választóvonal, amikortól elkezdtek kirobbanni ezek az ügyek. Előtte sokáig semmi nem történt. Ennyi a mi megjegyzésünk. Viszont fogalmazhatunk úgy, hogy míg a Buda-Cash esetében a korábbi rossz üzleti döntések elfedése miatt ügyeskedtek, a Quaestornál alapból visszaélésről volt szó?
A gyanúnk szerint valamennyi esetben tudatos visszaéléssel van dolgunk. Lehet, hogy 15 évvel ezelőtt veszteséges üzletekbe bocsátkozott a Buda-Cash, de onnantól nem gondolom, hogy rossz gazdasági döntésekről lett volna szó: sokkal inkább tudatos visszaélésről, a veszteséget új ügyfélpénzek bevonásával próbálták elfedni. Ez bűncselekmény. Ami pedig az előzményeket illeti, erősen túlzónak tartom a kritikát. Amióta az MNB átvette a felügyelet feladatait, azaz az elmúlt másfél évben számos komoly felügyeleti lépést tett: a jogtalan banki egyoldalú szerződésmódosítások megszűntetésétől kezdve a Fortress-piramisjáték felszámolásán át több, nem prudensen működő hitelintézet piacról való kivezetéséig.
Az előbb finoman megkérdőjelezte a mérleg audit minőségét. Ez azt jelenti, hogy a könyvvizsgáló felelősségének kérdését is vizsgálni kell?
Egyértelműen. Ez számos esetben fontos, de különösen az a kötvényprogramok esetében. Itt ugyanis az MNB kizárólag a kibocsátási tájékoztatók és a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségek vonatkozásában gyakorolhat felügyeletet, ezért a könyvvizsgálókra fokozott felelősség hárul. A készülő törvénymódosítási javaslatunkban ezért szerepel a könyvvizsgálók felügyeletének szigorítása is. Pláne, hogy a most vizsgált esetekben - Buda-Cash, Hungária Kft., DRB Bankcsoport - sokszor felbukkant ugyanaz a könyvvizsgáló.
Kiről, mely cégről van szó?
Úgy gondolom nem a név, hanem a következmény a fontos. Az, hogy ha a jövőben a mostanihoz hasonló visszásságok lepleződnek le, akkor az adott könyvvizsgálónak a pénzügyi szektor vizsgálatára vonatkozó minősítését vissza lehessen vonni. A felügyelt szektorok auditálására vonatkozó speciális többletkövetelmények felügyeletét pedig jó lenne a jegybankhoz telepíteni.
Működik még a pénzügyi piacon olyan cég, amelyiknél ez a közös pontot jelentő könyvvizsgáló lát el feladatot?
Működhet ilyen, a tapasztalatok alapján erre is oda fogunk figyelni.
Találtak egyéb átfedést a három cégnél? A tulajdonosi körben, a menedzsmentben?
Nem találtunk más átfedést.
Bűncselekményről beszélt. Nem túl korai még ezt kijelenteni?
Természetesen az ártatlanság vélelmét tiszteletben tartva csak gyanúról beszélhetek. Mégis magát a kifejezést tudatosan használom. Nem a pénzügyi rendszer működésének a zavaráról van ugyanis szó, hanem néhány, egymástól elszigetelt cégnél elkövetett súlyos visszaélésről, ami nem egy rendszerszintű kockázatból fakad. A tőkepiaci szektorban több mint 125 felügyelt cég van, ebből van dolgunk hárommal. Rendkívül sajnálatos, hogy sokakat kár ért. Azon dolgozunk, hogy minél nagyobb értékű és gyors kártalanítás történjen.
Azért szélesítették ki a vizsgálati kört, mert máshol is bajok vannak?
A vizsgálatsorozatot nem azért indítottuk, mert a pénzügyi piac egészét fertőzöttnek tartanánk. Remélem, hogy megállapítás nélkül tudjuk lezárni a további ellenőrzéseket. Ugyanakkor az ominózus visszaélések miatt muszáj ránéznünk a többiekre, hogy a megrendült piaci bizalom visszatérjen. Mi is érzékeljük a megingást, ezt visszaszerezni pedig csak egy nyíltan kommunikáló jegybank képes. Nem az a kérdés, hogy kommunikáljunk-e az esetekről. Nem pánikot keltünk, lépéskényszerben vagyunk. Ha egy befektetési vállalkozásnál rendkívüli intézkedést kell alkalmazni, például fel kell függeszteni a működési engedélyt, illetve felügyeleti biztost kell kirendelni, akkor ezt nem lehet elhallgatni, hiszen ez az adott brókercég valamennyi ügyfelét érinti. Az embereknek joguk van tudni az igazságot. Sokkal nagyobb pánikot okozna, ha az lenne a benyomás, hogy a jegybank abban érdekelt, hogy ezek az ügyek ne kerüljenek nyilvánosságra.
Máshol tehát nem találtak eddig visszaélést?
A folyamatban lévő eljárásoknál nem találtunk, de ezek a vizsgálatok még nem zárultak le. Folyamatban vannak a helyszíni adatlekérések, elemzések. Ha mégis találunk, azonnal lépünk, még aznap meghozzuk a szükséges intézkedéseket. Még egyszer szeretném hangsúlyozni azonban, hogy elszigetelt eseteknek tartjuk a három brókercég, szolgáltató ügyét, még akkor is, ha ez sok ügyfélnek jelentős károkat okozott. Ennek ellenére sincs okunk súlyos következtetéseket levonnunk a piac egészére vonatkozóan.
Mi hozta a változást a felügyelet munkájában? A megelőző tíz-tizenöt évben miért nem tárta fel a felügyelet ezeket az ügyeket?
Ha egy cég minden nyilvántartását meghamisítja, akkor csak egy alaposabb vizsgálat segíthet kideríteni, mit is történt valójában. Mi most nem az elmúlt 15 év felügyelésének minősítését végezzük - ilyen gyorsan nem is lehetne ítéletet mondani az elmúlt időszakról -, hanem a befektetői bizalom újbóli megerősítése érdekében dolgozunk. A mostani esetek a jegybank eljárása során lettek feltárva, s továbbra is erős elszántsággal végezzük a munkánkat. Ennek érdekében most olyan jogszabály-módosításokra teszünk javaslatokat, amelyek segítségével hatékonyabban, hamarabb fel lehet tárni az esetleges visszaéléseket. Ezen túl a bizalom visszaépítését, megőrzését is szolgálni fogják a változások. Annak érdekében például, hogy az ügyfél erősebb kontrollt tudjon tartani a befektetési szolgáltatónál vezetett számlája felett, javasoljuk, hogy a KELER-en belül nevesített alszámlák nyíljanak. Szeretnénk, ha az új szabályozással legalább annyira biztonságos lenne itthon a befektetési szolgáltatási tevékenység, mint a - nagyon komoly biztonsági szintet garantáló - befektetési alapkezelés. A befektetési alapok piacán független letétkezelőkön keresztül történik a vagyonkezelés. Ez is lehet egy megoldás a piac átláthatóságának, transzparenciájának biztosítására, a KELER-alszámlák mellett. Arra is módot kellene adni, hogy a szolgáltató back office tevékenységéből online alapon történhessen adatkérés. Akár szúrópróbaszerűen rá lehetne kérdezni egy furcsa értékpapír ügyletre, gyorsan tisztázva az ügyféllel, hogy ő mit tud erről.
Az ellenőrzések gyakoriságán is változtatni kell, hogy évente sor kerüljön egy olyan vizsgálatra, ami a legfontosabb kérdést meg tudja válaszolni: megvan-e az emberek pénze, vagy nincs. Szigorítani kell a vezető tisztségviselők felelősségén is, a jelenlegi 20 millió forintos büntetési limitet meg kell emelni.
Mekkora lehet az új plafon?
Erről nincs még döntés, de célszerű volna nagyságrendekkel emelni ennek mértékét. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a személyi bírságok a pénzügyi rendszeren belüli jogsértéseket követő szankciókat jelentik. Az e rendszeren kívüli bűncselekmények esetében a Büntető Törvénykönyvben nevesített büntetési tételek következetesen szigorú alkalmazása jelenthet valódi elrettentő erőt.
Mikor léphetnek hatályba a módosítások?
Az MNB 1-2 héten belül elkészül a normaszöveggel, s benyújtja azt a kormánynak. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke a testület keddi ülésén már támogatásáról biztosította törekvéseinket. Szeretném megerősíteni, hogy minden intézkedésünk a befektetések védelmét, a szabályozás megerősítését szolgálja. A székházunk előtt mostanában több politikus is sajtótájékoztatót tartott. Ideje megérteni, hogy a jegybank nemcsak a kormánytól független, hanem az ellenzéki pártoktól is, mint ahogy minden pénzügyi vagy más lobbicsoporttól. Eltökélten, kompromisszumok nélkül haladunk előre, minden visszaélést fel fogunk tárni. A jegybank képes erre.
Raneztem, es ma reggelre visszaallt az eredeti allapot az osszes rv rajta van a feluleten, pedig korabban nem volt lathato. Nemi bizakodas a lelkemben, hogy talan ez jot jelent
teljes MNB kuka! Windisch aláírja a kamu kötvény üzletet csabinak, majd a bukta miatti vizsgálatot vezeti!
Nem hiszem el, nincs ilyen!
Ezek után az MNB nekem annyit jelent magyar nemzeti bűnözők!
Csak megjegyezném, nem vagyok kis nyugdíjas, CFD-zem is mégis volt ott kötvényem ami szépen elvolt és 1,5-2%-al többet hozott a bankinál. Ami azért nem annyira gyanút keltő.
Továbbra is fenntartom, az ellenőrző szervek (MNB) a hibásak, hogy ez megtörténhetett.
Bár hova pénzt viszel be, mindenhol azt fogják mondani, hogy a legjobb és legbiztonságosabb helyen vagy vele és ha ki akarod venni, megpróbálnak meggyőzni tartsd továbbra is ott.
Ha kicsit is laikus vagy és megbízol egy olyan cégben amely ily sok gazdasági profilban érdekelt elhiszed, hogy további fejlődéséhez bocsájt ki kötvényeket, melyek mint az elmúlt 25 év tapasztalata alapján rendben működött is.
Ha ez piramis játék, melyre akár az MNB kötvény kibocsájtási programja is rendkívül hasonlít, akkor ezt már ezelőtt évekkel ezelőtt fel kellett volna fedezni!
Ez egyértelműen az MNB és az állami ellenőrzés hiányának köszönhető, amennyiben így van.
Ha csak nem arról van szó, hogy kormányunk némi pénzt akar lenyúlni befektetőktől, költségvetési lukakat betömni és koncnak odavet néhány bróker céget. Ne legyen igazam!
egyenlőre ez két teljesen különböző sztori
ha ajegybanki számlaegyeztetés nem talál sikkasztásra utaló nyomot -és eddig erről nincsen szó-akkor a tőzsdéző pajtik pénze megvan
szemben a Bc-vel ahol azt elsikkasztották
akik eddig itt bukóban vannak azok- és nagyon sajnálom őket- a kötvényesek és közülük is cak azik kik quaestor kötvénnyel bírtak
szerintem felejtsed el ezt a témát.
az értékpapír zrt-nek egy gyűjtőszánmlája volt.
éppen ezt ellenőrzi most az MNB, hogy a gyűjtőszámla adatai megegyeznek-e a befektetői számlák összegével. Elvileg lehetséges volt alszámlát nyitni. az önkormányzatnak vagy ez volt (kisbüfiknek tutira nem) vagy olyan mennyiségű részvénye valamiből (rába) amit relative könnyű megmondani, hogy van-e annyi
Ígérem, hogy többet nem......A részvényeseknek üzenem, nem szarakodni kell, hanem a Győri önkormányzat mintájára,letéti igazolás alapján, hivatalos visszaigazolást kell kérni a KELER-től (függetlenül a honlapjukon lévő kedves üzenettől,amire nem tudom, hogy van-e joguk) Vajon miért kivételezett a Győri önkormányzat?!
Amúgy a KELER titkolja,vajon mi alapján....?
Na, ezt kell elintézni!
Átverés áldozata a quaestor kötvényes.
Mondja meg nekem, hogy a Quaestor amikor kapott 60 vagy 70 mrd ft kötvénykibocsátási jogot, azokat a kötvényeket kik vehették meg, mert úgy hiszem minden átvert kötvényes esetében csak forgalmazó volt a Quaestor, míg a kft. a kibocsátó volt!
Továbbá beva, oba, vagy bármilyen garancia nélkül ki ad egy cégnek is pénzt, főleg ilyen mennyiségben? Nagyon bűzlik itt minden, főleg az értékesítés és tájékoztatás terén!
én ma beszéltem személyesen a brókeremmel szerinte
megvannak a részvények nem lesz gond vele bízom ,hogy igaza van nemcsak a kincstári optimizmust mondja a számlámon még ott vannak a részvények
a bróker azt mondta 2-3 hét lehet a vizsgálat
mondjuk én visszakerestem a bét honlapjn is a kötéseket és összenéztem az sms-ben kaptt értesítésekkel. úgy látom megvettek mindent azaz a tranzakciók valósak voltak
Nagyon köszi! Tényleg, ha összeadogatom ,megvan minden!
(Értékpapír készlet menüben)
Mégegyszer köszönöm!
Amikor először megláttam belépés után a monitoron a számlákat kivert a hidegvíz.
Amúgy jo tudni, hogy. BEVA sem nyújt 100% védelmet. Ha jól látom max 5,8 millióig fizet. Ebből 1 milláig 100%ot az a feletti részre 90%ot. 5,8 feletti de meg semmit
BÉT papíroknak ott kell lenniük szépen kilistázva.
Törölt felhasználó2015. 03. 12. 20:37
Előzmény:
törölt hozzászólás
#1474
A részvénnyel kapcsolatban nem kell aggódni, ha megvették ha nem, ha ellopták, hanem, mivel mindkét esetben vonatkozik rá a biztosítás. A kötvényesek vannak bajban, az a sok kis nyugdíjas aki ott tolongott mindig osztalékfizetéskor a Quaestornál. Nekem is volt kötvényem, de nem sok.
Úgy látom, hogy te vagy itt a legműveltebb ebben a témakörben. Akkor addig eljuthattál volna, hogy ez OTC piacon megy, ergo a kötvény lejárat előtti másodlagos piacát intézte a Q házon belül. Ritka ügy, de máshol is van ilyen. Pl otp kötvényt is vehetsz házon belül az opt-ben. Csak egy kicsikét rendhagyó módon........(mondhatni)
Kettő eset lehet:
Egyik, hogy akár a kötvény belső forgalma többszöröse is lehetett a valós névértéknek. Még pedig úgy, hogy túljegyzik az egyik sorozatot, és amit visszaváltanak, azt pedig benyomják a következő sorozatba, a régi pénz helyére pedig beteszik az éppen érkező ügyfél pénzét. Ezt nem jelentik az központi értéktár felé. Mert ott úgy néz ki, hogy a régi kötvényt kifizették, lezárták, visszavonták. Persze közben ismét eladják. Ezzel pörgetik a saját másodlagos piacukat. Viszont ezt a pluszban befolyó pénzt nem az értékpapír zrt tartotta meg, hanem beutalta az anyavállalat részére, hogy vegyen ezt-azt (az ismert sok baromságot).
Másik, hogy beütnek egy jóval nagyobb keretet az informatikai rendszerben a treasury-ben, és eladatják a brókerekkel. A pénz pedig ugyancsak elnyomják az anyacégbe.
Mivel az egész műsor OTC, ezért nem a KELER-es Quaestor gyűjtőszámlán mozog a történet. Ergo felügyelet és KELER nem lát semmit. A szabályozott piacon (BÉT, Xetra) működő kereskedés a KELER Zrt-vél vezetett Q gyűjtőszámlán megy, az egyes ügyfelek pénz- és értékpapírszámlájánák analitikai nyilvántartását.
Törölt felhasználó2015. 03. 12. 20:35
Előzmény:
törölt hozzászólás
#1472
El biztos nem adta, mert akkor ott lenne a fedezet.
Valaki van még, aki rá tud nézni a Quaest számlájára?
Részvényes érdekelne!
A részvényekkel nincs gond, tőlem el is lophatták, ugyanis arra van biztosítás, mivel nem a kibocsátó (MOL, OTP, stb.) ment tönkre, hanem a közvetítő (Quaestor) ellentétben a kötvényekkel. Csak k.-vára kíváncsi lennék, hova tűnnek a részvények (is), amikor elméletileg kint van a felügyelet. Ki adja-veszi őket még ma is?
Nézd meg az értékpapír készlet menüpontban. Ott lesz.
Én is így voltam. Bementem erre adtak egy számla kivonatot amin minden ott van
Törölt felhasználó2015. 03. 12. 20:17
#1458
Tudja valaki, hogy mi folyik a Quaestornál, mert úgy tudom, hogy a számlákat zárolták, de én most jártam rajta és egy csomó részvényem (nem a kötvények!!!) eltűntek. OTP, Richter, MOL, stb!!!
Figyeltétek ma a számlákat?????? Tegnap, tegnapelőtt még a valós adatokat tartalmaztak, minden ok volt, ma meg a kötvények megvannak, a részvények meg párolognak! Most is megy a lopkodás!!??? Vagy mi van? Ki adta el a részvényeimet megbízás nélkül és hová tette a pénzt???
Nézzetek már rá a számlákra (már akinek van) és írjatok vissza!!!!!!!!!
Számomra ez új infó, hogy nincs mögötte kibocsátó...
Eddig az volt itt a szöveg, hogy csak a kötvényes cég a gáz, a brokicég rendben van. Ha a brokicég is csalt a kötvényekkel a kötvényes cégen túl, akkor lehet, hogy él a BEVA a fiktív kötvények után is, viszont így bizony a brokicéget is felszámolják.
A részvényeseknek üzenem, nem szarakodni kell, hanem a Győri önkormányzat mintájára,letéti igazolás alapján, hivatalos visszaigazolást kell kérni a KELER-től (függetlenül a honlapjukon lévő kedves üzenettől,amire nem tudom, hogy van-e joguk) Vajon miért kivételezett a Győri önkormányzat?!
Megvettél egy olyan valamit, amire már nem is volt engedély, tehát a 60+ nem létezett.
Mintha az OTP-nek lenne 2 milliárd részvénye, majd te a felette lévőket megveszed.
De ha nincs több részvény, mint 2 milliárd, akkor mit vettél?
SEMMIT.
Ezt hol olvastad ?
Erről nem tudtam hogy már kiderült. Nem rég arról volt szó hogy számlavezető adott el többet. Azért került szóba a BEVA mert ők viszont BEVA tagok.
Ezt hol olvastad ?
Erről nem tudtam hogy már kiderült. Nem rég arról volt szó hogy számlavezető adott el többet. Azért került szóba a BEVA mert ők viszont BEVA tagok.
Akitől a kötvényt veszed, az a kibocsátó (a számlavezető csak KEZELI ezt). Itt a kibocsátó csalt! Olyan kötvényt bocsátott ki, amire nem volt engedélye.
Ez azzal egyenértékű, mintha csaló cég részvényeiből vennél... Melyik tolvajpapír után fizet szerinted a BEVA?
Szerintem te összekevered a csalás és a lopás fogalmát. Szerinted miért nem nyúltak a részvényhez, meg a pénzszámlákhoz a Q-nál (legalábbis a mostani infók szerint). Mert ugye legyünk őszinték, hogy megtehették volna a múlt hét során, amikor mentek az emberek a pénzükért. Bőven belefért volna a kezelt vagyonba, ha nem is 210 Mrd, de 100 Mrd biztosan.
Azért mert küönösen nagy értékre elkövetett csalásért (jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz) kap 2 évet feltéve, hogy a vagyonelemekből meg tud téríténi valamit, addig a különösen nagy értékű lopásért a BC-nél fognak kapni 8 évet.
Szerinted a "vezérizgató" úr ezt nem beszélte meg az ügyvédjével a hétvégén??? Szerinted ezek sült bolondok? Aki ennyi pénzt csal, az annak is utánanéz, hogy mennyit kaphat adott esetben. És akkor még a politikai szálakról ne is beszéljünk, hogy milyen csontvázak eshetnek ki, ha többet kapna, mint 2 év.
Öncsődöt jelentett a Quaestor Financial Hrurira
Öncsődöt jelentett a Quaestor Financial Hrurira
2015. március 9. 22:45
Öncsődöt jelentett a Quaestor Financial Hrurira Kft. hétfőn, amely a Quaestor csoport 100%-os tulajdonában állt. A társaság kötvényeket bocsátott ki, amelyeket nagy mennyiségben akartak visszaváltani a befektetők a Buda-Cash-botrány következtében. Két hét leforgása alatt ez már a harmadik bajba került pénzügyi cég.
link