megszorító csomag úgy próbálja helyreállítani a magyar költségvetési egyensúlyt, hogy az adókat növelte, nem igazán csökkentette a kiadásokat - mondta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter a Napkeltében. A szakember hozzátette: néhány területen már elindultak a reformok - példaként a vizitdíjat, a kórházátalakítást, a gázártámogatás visszafogását említette -, de az alapvető változások még váratnak magukra.
A reformok nincsenek kellő mélységben kidolgozva, ami van, azt sem kommunikálják megfelelően, nem találták meg azokat a csoportokat, amelyek a reformok mellett érvelnének, pedig vannak ilyenek. Példaként az egészségügyben a nyertesek a betegek lesznek, míg az orvosok egy része rosszabbul jár. Ugyanez a helyzet a tandíj kapcsán a diákokkal és a tanárokkal.
Bokros az egészségügy igazi reformját a több-biztosítós rendszer bevezetésében látja, mert akkkor a biztosítók közül ki lehetne választani azt, amelyik azt és olyan minőségű szolgáltatást nyújtaná, amire a betegnek szüksége van. Most ez nem biztosított, bár legalább a fizetendő többletpénz (kórházi napidíj, vizitdíj stb.) az ellátórendszerben marad és nem az egyes orvosokhoz kerül.
A több-biztosítós rendszerben nem a politikusok, a kormány, az önkormányzatok döntenék el, hol és hány kórház kellene, hanem a piac. Ezért mondja azt: ki kell venni az egészségügyet a poitika homokozójából. Mert valóban nem az a kérdés, hogy hány kórház marad, hanem az, hogy azok milyen minőségű szolgáltatásokat nyújtanak.
Bokros szerint az a probléma, hogy nálunk megint összecsúszott a stabilizáció és a reform. A költségvetés változatlan szerkezete a legnagyobb probléma. Ahhoz, hogy a túlköltekezés ne ismétlődhessen meg, ki kell vonni a felsőoktatást, az egészségügyet a politika hatóköréből - akkor viszont ezért fizetni kell.
Az uniós pénzekről szólva elmondta, hogy el lehet költeni egy csomó pénzt, miközben az ország versenyképessége nem javul. A döntő az, hogy képesek vagyunk-e úgy befektetni ezeket a forrásokat, hogy a külföldi vállalatok ide hozzák a legújabb technológiákat, a legversenyképesebb termékeket.
A mostanában kibontakozott gázvezeték-vitáról annyit mondott, hogy jelenleg egyik sincs kész, kicsit korainak érzi az állásfoglalást bármelyik verzió mellett is. Természetesen a közös uniós projektet előnyben kell részesíteni - tette hozzá. Bokros elmondta azt is, hogy meg kellene fontolni, hogy ne inkább atomerőműre alapozzuk energiaellátásunkat. Egyrészt így kevesebb fosszilis energiát használnánk, másrészt akkor a jelenlegi gázmennyiség is elegendő lehet az ország számára. VGO
A reformok nincsenek kellő mélységben kidolgozva, ami van, azt sem kommunikálják megfelelően, nem találták meg azokat a csoportokat, amelyek a reformok mellett érvelnének, pedig vannak ilyenek. Példaként az egészségügyben a nyertesek a betegek lesznek, míg az orvosok egy része rosszabbul jár. Ugyanez a helyzet a tandíj kapcsán a diákokkal és a tanárokkal.
Bokros az egészségügy igazi reformját a több-biztosítós rendszer bevezetésében látja, mert akkkor a biztosítók közül ki lehetne választani azt, amelyik azt és olyan minőségű szolgáltatást nyújtaná, amire a betegnek szüksége van. Most ez nem biztosított, bár legalább a fizetendő többletpénz (kórházi napidíj, vizitdíj stb.) az ellátórendszerben marad és nem az egyes orvosokhoz kerül.
A több-biztosítós rendszerben nem a politikusok, a kormány, az önkormányzatok döntenék el, hol és hány kórház kellene, hanem a piac. Ezért mondja azt: ki kell venni az egészségügyet a poitika homokozójából. Mert valóban nem az a kérdés, hogy hány kórház marad, hanem az, hogy azok milyen minőségű szolgáltatásokat nyújtanak.
Bokros szerint az a probléma, hogy nálunk megint összecsúszott a stabilizáció és a reform. A költségvetés változatlan szerkezete a legnagyobb probléma. Ahhoz, hogy a túlköltekezés ne ismétlődhessen meg, ki kell vonni a felsőoktatást, az egészségügyet a politika hatóköréből - akkor viszont ezért fizetni kell.
Az uniós pénzekről szólva elmondta, hogy el lehet költeni egy csomó pénzt, miközben az ország versenyképessége nem javul. A döntő az, hogy képesek vagyunk-e úgy befektetni ezeket a forrásokat, hogy a külföldi vállalatok ide hozzák a legújabb technológiákat, a legversenyképesebb termékeket.
A mostanában kibontakozott gázvezeték-vitáról annyit mondott, hogy jelenleg egyik sincs kész, kicsit korainak érzi az állásfoglalást bármelyik verzió mellett is. Természetesen a közös uniós projektet előnyben kell részesíteni - tette hozzá. Bokros elmondta azt is, hogy meg kellene fontolni, hogy ne inkább atomerőműre alapozzuk energiaellátásunkat. Egyrészt így kevesebb fosszilis energiát használnánk, másrészt akkor a jelenlegi gázmennyiség is elegendő lehet az ország számára. VGO
Mi lesz veled Magyarország?