Topiknyitó: szivacs 2017. 06. 22. 14:17

Lebukott az EU fő pénzosztója, migránsbetelepítés nélkül nem adna vissza pénzt 2020 után?  

Lebukott az EU fő pénzosztója, migránsbetelepítés nélkül nem adna vissza pénzt 2020 után?
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
csendben 2017. 06. 23. 12:04
Előzmény: törölt hozzászólás
#60
"a brüsszeli csúcstalálkozó záródokumentumai között ott a menekültek más, uniós országokba áthelyezését tartalmazó nyilatkozat, és ezt az uniós országok minden vezetője, köztük a magyar miniszterelnök is aláírta."Forrás: link
hatosa 2017. 06. 23. 12:04
Törölt hozzászólás
#59
Vazsmegyei 2017. 06. 23. 12:03
Előzmény: #46  elemes
#58
Ja ! Kik hozzák az UNIO törvényeit? És hány nap kell hozzá! Te mondtad, hogy megrágják, évekig javítgatják! Az Orbánnal meg aláírattál valamit, ami nem is törvény volt!
elemes
elemes 2017. 06. 23. 12:02
Előzmény: törölt hozzászólás
#57
ezt írta alá -- ez a tagállamokra nézve kötelező érvényű határozat: link "A tavaly decemberi relokációs döntéseket minden elemükben végre kell hajtani."
elemes
elemes 2017. 06. 23. 11:59
Előzmény: #48  madxa
#56
"Magyarország elfogadta ezt az uniós előírást? Nem." Nem szavazták meg, de a többségi döntés végrehajtásába beleegyezett. ALÁÍRTA.
hatosa 2017. 06. 23. 11:58
Törölt hozzászólás
#55
elemes
elemes 2017. 06. 23. 11:57
Előzmény: #49  madxa
#54
NEM. A kötelező kvóták végrehajtásáról szóló megállapodást írta alá. Lehet kaserolni a szart, de ott van rajta az aláírása. Ha nem tudta mit ír alá, akkor ezt kell mondani a mikrofonba bele.
Törölt felhasználó 2017. 06. 23. 11:55
Előzmény: #45  Törölt felhasználó
#53
))
pitcairn2 2017. 06. 23. 11:45
Előzmény: #49  madxa
#52
a megoldás nyilvánvaló: semmilyen segílyt nem kell adni nekik...
pitcairn2 2017. 06. 23. 11:44
Előzmény: #37  Peterbond
#51
lehet hogy egészen más lehetőségeket kamatoztattak...
szivacs
szivacs 2017. 06. 23. 11:43
Előzmény: #37  Peterbond
#50
"Érdekes rajtunk kívül jó pár államnak sikerült kamatoztatnia az EU adta lehetőséget. A Csehek szlovének lettek már közelítik az egy főre eső GDP-ben a Portugálokat és lassan a spanyolokat olaszokat is.Vagy őket jófejségből nem Gyarmatosították a gaz Nyugati hatalmak csak és kizárólag velünk akartak "kibaszni". Érdemes ezt megnézni: link" Nos megnéztem és ezt olvastam ott: "Az egy főre jutó GDP A vásárlóerő paritáson (tehát összehasonlíthatóvá tett árszínvonalon) számolt egy főre jutó GDP értéke azt mutatja meg, hogy az adott ország egy lakosára mennyi jut az országban dolgozók által megtermelt hozzáadott értékből. Ez tehát egy nemzetközileg összehasonlítható mutatószám." Ezen mutatószám alapján vonsz le következtetéseket az egyes országok gyarmatosítottságáról, az eu-s lehetőségek kihasználtsági fokáról. Nos úgy fest, hogy ennek a mutatónak az egyes országok "gyarmatosítottságát" jellemző voltát nagyon túlképzeled. Mit is mutat ez a mutató? Ugyebár azt, hogy egy adott országban mekkora a megtermelt GDP osztva az ország lakosságszámával. Ha nő a GDP változatlan lakosságszám esetén, akkor nő ez a mutató is. Mitől tud nőni a GDP? Például attól, hogy komoly tőkével oda telepítek egy korszerű gyárat, ami kevés munkással nagy értéket állít elő. Ettől nő a mutató. Ha nem oda telepítem, hanem egy másik országba, akkor itt nem nő, hanem a másik országban. Ez a döntés rajtam múlik, nem az országon, ha én vagyok a befektető. Ha otthon építem fel a gyárat, otthon nő a mutató, ha egy gyarmatra viszem ki, akkor pedig a gyarmaton. Azt bizonyára te is tudod, hogy a gyarmatosítás után a gyarmatokon erőteljesen nőtt az egy főre vetített GDP és ezt főleg nem a lakosság meggyérítése, nem is a megtáltosodása, hanem az úgynevezett gyarmati gazdaság kiépítése okozta. Odavitték a tőkét, üzemeket, gyárakat létesítettek és azok termeltek, növelték a GDP-t. Az egy főre eső (nem jutó!) GDP mutató is felívelt. Ettől megszűntek gyarmatnak lenni? Persze hogy nem! Gyarmat voltak gyarmati gazdasággal. Önmagában tehát a GDP/capita mutató nem sokat mond. Nem csak azt kellene vizsgálni, hogy az adott országban megtermelt GDP-ből mennyi esik egy lakosra, hanem hogy mennyi jut neki! Ha két országban a GDP/lakos mutató azonos, de a gazdaság az egyikben 2/3 részt hazai tulajdonban a másikban pedig 2/3 részt külföldi tulajdonban van, akkor az a két ország nincs azonos gazdasági helyzetben. Az egy lakosra eső GDP azonos ugyan de mégsem ugyanannyi jut egy lakosra. Nem mindegy, hogy a tőkejövedelmek 2/3 vagy 1/3 része van a hazai gazdaságban. Melyik ország van inkább kitéve a külső szempontok, érdekek alapján meghozott tulajdonosi döntéseknek? Melyik országnak van nagyobb ráhatása a saját gazdaságára? Egyszóval melyiknek a gazdasága van inkább függő helyzetben? Vagyis melyik önállóbb és melyik függőbb gazdaságilag? És tudjuk jól, a gazdasági függésnek vannak következményei más téren is. Szóval az általad felhozott mutató alapján nem ítélhető meg, ki mennyire gazdasági gyarmat vagy mennyire nem. Ahhoz látni kell a gazdaság tulajdonosi összetételét és a tőke valamint a tőkejövedelmek áramlását is. Nos, mi a helyzet ezen a téren? "Az Eurostat tőkeáramlásra vonatkozó adataiból világosan látszik, hogy a kelet-közép-európai országokba a tőkebeáramlás még jóval az uniós tagság előtt megkezdődött. A működő tőke (foreign direct investments – FDI) nettó állománya ezekben az országokban a rendszerváltás idején gyakorlatilag zéró volt, az uniós belépés idejére viszont a GDP átlagosan 40-50 százalékát tette ki, és a legtöbb országban ezt követően, tehát a tagság során 2010-ig, ez az arány már nem is nagyon változott. Ez azt jelenti, hogy az uniós belépés idejére a nyugat-európai cégek már jelentős mértékben uralták a leendő új tagországok gazdaságát, kivéve néhány óvatosabb vagy nagyobb országét, mint Szlovénia vagy Lengyelország, ahol a külföldi befektetések nettó állománya csak 12, illetve 30 százalékot ért el. Stabil külgazdasági helyzetben tulajdonképpen csak néhány ország van, például Szlovénia és Csehország, ahol a liberalizáció és privatizáció nyomán a külföldi tőke nem tett szert akkora súlyra, mint Magyarországon. A nemzetközi tőke gazdasági hatalomátvétele következtében az unió új tagállamai jelentős részben elvesztették hazai és külföldi piacaikat, külkereskedelmi mérlegük gyorsan romlani kezdett. Magyarország esetében 2004-ig a KSH külkereskedelmi statisztikáiban küön-külön mutatta be a hazánkban megtelepedett külföldi és a hazai tulajdonú vállalatok exportját és importját (vámszabad-területi és vámterületi külkereskedelem). E statisztikából megtudhatjuk, hogy 2004-ig 1990-hez képest a magyar gazdaság évi tízmilliárd eurónyi hazai és külföldi piacot veszített el, ennyi volt ugyanis a hazai gazdaság külkereskedelmi egyenlegének romlása a két időpont között (ez a GDP több mint tíz százaléka és évente!). 2004 után az uniós belépéssel a vámszabad-területek megszűntek, és ezzel a hazai és külföldi vállalatok külkereskedelmi tevékenységének statisztikai szétválasztása is megszűnt. Az együttes kereskedelmi egyenleg a külföldi tulajdonú vállalatok nagy exporttöbblete miatt pozitív, ám exporttöbbletük túlnyomó többségét jövedelemként kiviszik az országból. A fizetési mérlegek növekvő hiánya miatt az országok külső adóssága az 1990-es évek közepétől kezdve rakétaszerűen emelkedett a magasba. E tekintetben Magyarország volt a listavezető, ahol a világbanki adatbázis szerint a GDP-hez viszonyított bruttó külső (össz)adósság a 2000. évi 60 százalékról 2009-re 170 százalékra emelkedett (az IMF szerint 2009-ben „csak” 137 százalék volt az adósság, az egyes adatbázisok között – módszertani okok miatt – az abszolút számokat tekintve nagy eltérés lehet, de a tendenciák azonosak). Hazánkat Észtország és Lettország követi a listán, ahol a külső adósság GDP-ben vett aránya csak megduplázódott. Ténylegesen a nettó külső adósság az, ami igazán számít, vagy még inkább a nettó külföldi adósságon fizetett kamatok és a nettó működőtőke-állományon kivitt jövedelmek egyenlege. És, ha ezt az adatot nézzük, akkor tárul elénk a valóban drámai kép, az Európai Unió igazi arca: az Eurostat fizetésimérleg-statisztikája szerint a 2004 és 2008 közötti öt évben (a záróéveket is beleértve) az unió három országa (Németország, Nagy-Britannia és Franciaország) 460 milliárd eurós jövedelemre tett szert, míg az uniós tagországok nagyobbik része (Írország, Spanyolország, Olaszország, Lengyelország, Görögország, Magyarország, Portugália és még néhány másik ország) nagyjából ugyanekkora összeget fizetett ki jövedelemátutalások formájában. A jövedelemátcsoportosítás mértéke egy évre elosztva megközelíti az unió éves költségvetését, vagyis az európai unió sokat emlegetett költségvetésével szemben működik egy másik jövedelemátcsoportosítás, amely a periféria vagy fél periféria országaiból szivattyúzza át a jövedelmeket a centrumországokba. Magyarországra például az említett 2004–2008-as időszakban mintegy nettó ötmilliárd euró uniós támogatás érkezett, ezzel szemben hazánk ugyanezen időszak alatt nettó harmincmilliárd euró jövedelemátutalást teljesített a centrumországok felé. Ez az egy a hatos arány a centrum javára mutatja azt, hogy a demokráciáról, szolidaritásról, felzárkózásról szóló naponta elhangzó kenetteljes szavak mögött valójában milyen érdekek is mozgatják az „egyre szorosabb unió” szorgalmazóit. Az Eurostat adatai fényesen bizonyítják a függőségi elmélet igazát, a centrum és periféria létét az Európai Unión belül. És elég egy pillantás a statisztikai idősorokra, hogy meggyőzzön bennünket: a folyamatok nem az egységesülés, hanem a differenciálódás, az ellentétek kiéleződése irányába mennek." Nos az Eurostat adatiból is látható, hogy miért érdekük a centrumországoknak -elsősorban Németországnak a kohéziósnak nevezett visszacsorgatás fenntartása. Persze még jobb lenne, ha a periféria országok piacainak, gazdaságuk jelentős részének megszerzésén és hasznán túl még további politikai előnyök megszerzésére is fel tudnák használni eszközként ezt a hatod pénzt. No meg az sem lenne baj ha csak heted-nyolcad-tizedét csorgathatnák vissza, annál nagyobb lenne a haszon.
madxa 2017. 06. 23. 09:30
Előzmény: #43  elemes
#49
Mit írt alá? Egy nyilatkozatot.Egyetért azzal, hogy megoldást kell találni az illegális migráció megállítására. Ahogyan azzal is egyetért megoldást kell találni a már beérkezett illegális migránsok helyzetének a rendezésére.
madxa 2017. 06. 23. 09:27
Előzmény: #43  elemes
#48
Ki és mikor döntött arról, hogy tagállamok között osszák szét a menekülteket?Erről az uniós országok belügyminiszterei döntöttek két menetben. 2015. szeptember közepén egy 40 ezres keretet vállaltak teljesen önként a tagállamok. Magyarország ebben nem vett részt. 2015. szeptember végén kibővítették ezt a számot még 120 ezer fővel, és rögzítették, melyik országra hány ember jut. Magyarország elfogadta ezt az uniós előírást?Nem. A magyar belügyminiszter már a döntés megszületésekor a művelet ellen szavazott, de kisebbségbe került a tanácsülésen. A magyar és a szlovák kormány ezután az Európai Unió Bíróságán megtámadta a döntés jogosságát. A keresetet 2015 decemberében adták be. Jó eséllyel még idén év vége előtt döntés születik ebben az ügyben. Ha az EU Bírósága a magyar kormánynak ad igazat, és megállapítja, hogy jogtalan volt ilyen formában dönteni az ügyről, akkor bukhat az egész áthelyezés. A legfrissebb adatok szerint Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amelyik nem küldött nemzeti összekötőt Olaszországba és Görögországba, nem szabadított föl helyeket menedékkérők fogadására, és nem is fogadott senkit. " Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei hétfőn abban állapodtak meg, hogy a tagállamok önkéntes alapon összesen 54 760 menekültet és menedékkérőt fogadnak be a konfliktuszónákból, illetve abból a két uniós tagállamból, ahová a legtöbben érkeznek - közölte a miniszteri tanács soros elnökségét ellátó Luxemburg uniós képviselete.A nagykövetség az egyik közösségi oldalon azt tette közzé, hogy a belügyminiszterek a tervezett 20 ezer helyett 22 504 menekültet fogadnak be az unión kívülről, konfliktuszónákból, menekülttáborokból, viszont az elvárt 40 ezer helyett egyelőre 32 256 menedékkérőt vesznek át a két uniós "frontországból", Olaszországból és Görögországból.Magyarország az egyetlen olyan EU-tagállam, amelyik jelezte, hogy nem kíván befogadni egyetlen menekültet és menedékkérőt sem. A román kormányfő szerint országa hibázott, amikor Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt a befogadási kvóták ellen szavazott az Európai Unió igazságügyi és belügyminisztereinek szeptemberi rendkívüli tanácskozásán.
rockmaster 2017. 06. 23. 09:25
Előzmény: #37  Peterbond
#47
A minket mindenki utál és kihasznál és mi is utálunk mindenkit szlogen az örök vesztesek dumája.
elemes
elemes 2017. 06. 23. 09:21
Előzmény: #44  Vazsmegyei
#46
akkor nem kellett volna aláírni. de aláírta. most meg tiltakozik ellene (ráadásul tök fölöslegesen). milyen ember már az ilyen. rinyál mint a devizahiteles.
Törölt felhasználó 2017. 06. 23. 09:19
Előzmény: törölt hozzászólás
#45
Én mondjuk teszek rá, ha kitiltanak, akkor is leírom, hogy szivacs a legundorítóbb féreg a fórumon. Bicskanyitogató stílusban hazudozik, személyeskedik, aztán fordítva meg korrekt érvelést vár, ha pedig olyan stílusban reagálsz, ahogy ő nyomja, akkor megy az álszent szövegelés, majd jelentgetés. Mondjuk én eleve rühellem a magukat jobbosnak hazudó kommunistákat, de szivacs ezen belül is kiemelkedően gerinctelen.
Vazsmegyei 2017. 06. 23. 09:13
Előzmény: #39  elemes
#44
Szándékos hibára egyáltalán nem gyanakszol! Pedig nagyon arra lehet gombot varrni! Ezért lehet, hogy sokszor személyek döntését viszik végig az adminisztráción úgy , hogy a nagy megbeszélések közepette nem lehet változtatni nagyon nagy viták után sem.
elemes
elemes 2017. 06. 23. 08:59
Előzmény: #40  Phylaxa
#43
"Na szóval az EU bizottságban nem szavazta meg, mert nem is volt szavazás." ALÁÍRTA azt a megállapodást, ami a kötelező kvóták végrehajtásáról szól. - Ha nem tudta, mit ír alá, az legalábbis megkérdőjelezi a pozíció betöltésére való alkalmasságát. - Ha tudta, mit ír alá, akkor meg miért írta alá? És miért hazudik erről azóta is?
capaeledel 2017. 06. 23. 07:30
Előzmény: #40  Phylaxa
#42
Jól értem? A végrehajtással nem ért egyet, de annak a felgyorsításával igen?
capaeledel 2017. 06. 23. 07:28
Előzmény: #19  Phylaxa
#41
"Mert az alapszerződés már akkor ugrott, amikor vétójog nélkül szavaztak meg egy olyan kötelező kvótát, ami alapvetően befolyásolja a tagországok lakosságának mindennapi életét" Azért nem sikerült a kisebbségi blokkolás, mert Lengyelország nem írta alá. Azt hiszem ezt az eljárást mi is elfogadtuk belépéskor.

Topik gazda

szivacs
szivacs
3 5 1

aktív fórumozók