Én sem vagyok speki. 19 éves korom óta a jövedelmemből félreteszek minél többet, és azt befektetem (persze eredetileg nem ez volt a cél). Nem cigire meg piára költöttem, esetleg sokkal jobb kocsira, mint amit megengedhettem volna magamnak. Hanem befektetésre. Ha elveszteném az állásom, támaszkodhatnék a megtakarításaimra, és az egyébként szerény tőkejövedelemre, amit ez ad. Nem akarok offshore vagyonokból részesedni, bőven elég, amit a "multik" tudnak adni.
kölcsönveszem csendestől: "Az a baj, hogy Te ezt komolyan is gondolod...."
Tedd le picit a spekis szemüvegedet, nem mindenki speki, az emberek nagy részének nincsenek jelentős befektethető megtakarításai, főleg nem a munkájukat elvesztetteknek.
Egyébként meg abból a pár ezer milliárd dollárból te nemigen fogsz részesedni, amit itt-ott offshoreban tartanak az igazán tehetősek.
A nagyvállalatok megszemélyesítése ("rohadtmultik") a politikai propagandán kívül sok értelemmel nem bír. Ezeket ugyanis olyan részvényesek birtokolják, mint mi magunk, akik ide a fórumba is írnak. Ma utaltak osztalékot a számlámra a General Motorstól és a Lockheed Martintól. Akkor most az USA-nak szidnia kellene engem, hogy kiviszem a profitot az országukból?
nem, nem az önkéntes vállalást kell végrehajtani, hanem a 120 ezer emberre vonatkozó kötelező kvótát.
Rövid összefoglaló Orbán szavahihetetlenségéről:
"The EC adopts decisions only by consensus, and thus is able to draft a “Conclusions” document after every meeting. Orbán accepted these decisions “without exception,” including all of those which dealt with the distribution, acceptance and transfer of refugees. In fact, Orbán would have had a chance to veto EC decisions concerning refugees no fewer than six times, during related EC meetings on June 25-26, 2015, October 15, 2015, December 7-18, 2015, February 18-19, 2016, March 17-18, 2016 and June 28,2016. Orbán didn’t veto any of the decisions adopted during those meetings, and signed each of the Conclusions papers, thereby giving his approval."
Az európa tanács összhangban hozza a döntéseit, ennek nyomán születnek a "Következtetések" című dokumentumok. Orbán minden alkalommal kivétel nélkül elfogadta ezekte a döntéseket, azokat is, amelyek a menekültek elosztásáról, befogadásáról és áthelyezéséről szólnak. Orbánnak lehetősége lett volna megvétózni ezeket az európa tanácsi határozatokat HAT alkalommal (érted, HATOSA) -- a dátumokat az angol szövegben is érted. Orbán egy alkalomal sem ellenezte a határozatokat és minden alkalommal aláírta a Következtetések dokumentumot.
"Az európa tanács határozatai kötelező érvényű döntések."
Tényleg?
Akkor e belügyminiszterek döntés érvénytelen mert szembement az ET döntésével.
Ha meg nem volt kötelező az ET döntése a belügyminiszterekre, akkor most sem kötelező döntés csak vélemény.
"Ezért találták fel kötelezettségszegési eljárást! De mégsem az aláírás szerinti ügy miatt folyik a kötelezettségszegési eljárás Magyarország (Orbán) ellen!"
Dehogynem. Aláírta a kvótahatározatot és nem hajtja végre.
Erre mondják, hogy nem szavatartó ember.
"ez a döntés hol született? kik döntöttek róla?"
...van az kék a hal a disney rajzfilmjében, akinek nincsen rövid távú memóriája. Tőle tanultál...?
2016 február 19-i jegyzőkönyv az európa tanács ülésének határozatairól.
A jelenlevő vezetők aláírták. Orbán Viktor is aláírta. Nem tudom, mit nem lehet ezen érteni.
Ezért találták fel kötelezettségszegési eljárást!
De mégsem az aláírás szerinti ügy miatt folyik a kötelezettségszegési eljárás Magyarország (Orbán) ellen!
"ebben hol olvasod, hogy Magyarország befogad migránst?"
hát ott, amit te idéztél, az első mondatban:
""teljeskörűen végre kell hajtani az Unión belüli áthelyezési folyamatot"
Mondom, lehet a szart kaserolni -- de aláírta. A fentiekben azt próbálod magyarázni, hogy "nem tudta mit ír alá", de ez egyrészt nem mentség, sosem volt az, másrészt tartalmilag azt mondja, hogy Orbán inkompetens, akivel bármit alá lehet íratni.
Nem tudom, kit akarsz még győzködni -- az EU döntéshozatali mechanizmusai adottak.
Ha elfelejtette volna valaki....:"Engem is piszkálni fognak, mert az ellenfelet elmarasztalta az Országos Választási Bizottság, hogy telefonon országosan még biztattak szavazási részvételre, de következménye nem lett. Úgyhogy én is biztatok szombaton és vasárnap a talpon maradt összes kerületben az én hangomon megy a szavazásra való felhívás, amiért majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenek, oszt jónapot. De az ellenfél is ezt csinálja, nem tudom mást tenni, ha az ellenfél is ezt csinálja, nekem is meg kell tenni. (Index, 2006. április 21.)["
"Minden más jegyzőkönyv csak TÁJÉKOZTATÓ jellegű!Semmi kötelező érvényű határozat nem szerepel benne!"
Az európa tanács határozatai kötelező érvényű döntések.
Szerinted az nem lopás, hogy hagyják az UNIOs pénzeket Magyarországon ellopni?
Ahhoz az UNIO is asszisztál, de hiába a felháborodás, ezzel az UNIO még a kedvedért sem tesz semmit!
Az UNIO nem lop, csak hozzásegít a lopáshoz!?
"Amit aztán az UNIO nem akar, vagy nem tud végrehajtani!"
Nem tudja kikényszeríteni a végrejhajtást.
Az EU ahhoz szokott hozzá, hogy az emberek szavatartóak.
Aki aláír egy megállapodást, az betartja.
Nem azért, mert különben levágják a tökét, hanem azért, mert szavatartó.
Orbán nem szavatartó ember. Ez az UNIO új helyzetet teremt. De alkalmazkodnak hozzá.
Amit aztán az UNIO nem akar, vagy nem tud végrehajtani!
Ennek is az Orbán az oka persze! Gondolj arra, hogy csak kommunikál az UNIO, de nem tesz semmit szokás szerint!
"Azt,hogy Magyarország elfogadja az EU döntést a kötelező migránskvótáról? Azt írta alá?"
így van. azt írta alá.
csak a szájával hazudik, de a kezével aláírta.
verba volant, scriptum manent.
"Miért nem hajtották idáig végre?"
Azért, mert Orbán Viktor a szájával azt mondja, hogy nem akarja végrehajtani azt, amit aláírt.
"Magyarország ezt a döntést bíróságon megtámadta"
Orbán azt támadta meg, amit Orbán aláírt? Komoly ember, mondhatom :-)
II. fejezet. 8. pont (h) alpont:
eredeti angol szöveg:
"all the elements agreed last December should be implemented rapidly, including thedecisions on relocation and measures to ensure returns and readmissions."
hivatalos magyar fordítás:
"valamennyi tavaly decemberben elfogadott intézkedést a lehető leggyorsabban végre
kell hajtani, a migránsok Unión belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat, valamint
a visszaküldést és a visszafogadást biztosító intézkedéseket is beleértve."
"a brüsszeli csúcstalálkozó záródokumentumai között ott a menekültek más, uniós országokba áthelyezését tartalmazó nyilatkozat, és ezt az uniós országok minden vezetője, köztük a magyar miniszterelnök is aláírta."Forrás: link
Ja ! Kik hozzák az UNIO törvényeit? És hány nap kell hozzá! Te mondtad, hogy megrágják, évekig javítgatják!
Az Orbánnal meg aláírattál valamit, ami nem is törvény volt!
ezt írta alá -- ez a tagállamokra nézve kötelező érvényű határozat:
link
"A tavaly decemberi relokációs döntéseket minden elemükben végre kell hajtani."
NEM.
A kötelező kvóták végrehajtásáról szóló megállapodást írta alá.
Lehet kaserolni a szart, de ott van rajta az aláírása. Ha nem tudta mit ír alá, akkor ezt kell mondani a mikrofonba bele.
"Érdekes rajtunk kívül jó pár államnak sikerült kamatoztatnia az EU adta
lehetőséget. A Csehek szlovének lettek már közelítik az egy főre eső
GDP-ben a Portugálokat és lassan a spanyolokat olaszokat is.Vagy őket
jófejségből nem Gyarmatosították a gaz Nyugati hatalmak csak és
kizárólag velünk akartak "kibaszni".
Érdemes ezt megnézni:
link"
Nos megnéztem és ezt olvastam ott:
"Az egy főre jutó GDP
A vásárlóerő paritáson (tehát összehasonlíthatóvá tett árszínvonalon)
számolt egy főre jutó GDP értéke azt mutatja meg, hogy az adott ország
egy lakosára mennyi jut az országban dolgozók által megtermelt
hozzáadott értékből. Ez tehát egy nemzetközileg összehasonlítható
mutatószám."
Ezen mutatószám alapján vonsz le következtetéseket az egyes országok gyarmatosítottságáról, az eu-s lehetőségek kihasználtsági fokáról.
Nos úgy fest, hogy ennek a mutatónak az egyes országok "gyarmatosítottságát" jellemző voltát nagyon túlképzeled.
Mit is mutat ez a mutató?
Ugyebár azt, hogy egy adott országban mekkora a megtermelt GDP osztva az ország lakosságszámával.
Ha nő a GDP változatlan lakosságszám esetén, akkor nő ez a mutató is.
Mitől tud nőni a GDP? Például attól, hogy komoly tőkével oda telepítek egy korszerű gyárat, ami kevés munkással nagy értéket állít elő. Ettől nő a mutató. Ha nem oda telepítem, hanem egy másik országba, akkor itt nem nő, hanem a másik országban. Ez a döntés rajtam múlik, nem az országon, ha én vagyok a befektető.
Ha otthon építem fel a gyárat, otthon nő a mutató, ha egy gyarmatra viszem ki, akkor pedig a gyarmaton.
Azt bizonyára te is tudod, hogy a gyarmatosítás után a gyarmatokon erőteljesen nőtt az egy főre vetített GDP és ezt főleg nem a lakosság meggyérítése, nem is a megtáltosodása, hanem az úgynevezett gyarmati gazdaság kiépítése okozta. Odavitték a tőkét, üzemeket, gyárakat létesítettek és azok termeltek, növelték a GDP-t. Az egy főre eső (nem jutó!) GDP mutató is felívelt.
Ettől megszűntek gyarmatnak lenni? Persze hogy nem! Gyarmat voltak gyarmati gazdasággal.
Önmagában tehát a GDP/capita mutató nem sokat mond. Nem csak azt kellene vizsgálni, hogy az adott országban megtermelt GDP-ből mennyi esik egy lakosra, hanem hogy mennyi jut neki!
Ha két országban a GDP/lakos mutató azonos, de a gazdaság az egyikben 2/3 részt hazai tulajdonban a másikban pedig 2/3 részt külföldi tulajdonban van, akkor az a két ország nincs azonos gazdasági helyzetben. Az egy lakosra eső GDP azonos ugyan de mégsem ugyanannyi jut egy lakosra. Nem mindegy, hogy a tőkejövedelmek 2/3 vagy 1/3 része van a hazai gazdaságban.
Melyik ország van inkább kitéve a külső szempontok, érdekek alapján meghozott tulajdonosi döntéseknek? Melyik országnak van nagyobb ráhatása a saját gazdaságára? Egyszóval melyiknek a gazdasága van inkább függő helyzetben? Vagyis melyik önállóbb és melyik függőbb gazdaságilag? És tudjuk jól, a gazdasági függésnek vannak következményei más téren is.
Szóval az általad felhozott mutató alapján nem ítélhető meg, ki mennyire gazdasági gyarmat vagy mennyire nem.
Ahhoz látni kell a gazdaság tulajdonosi összetételét és a tőke valamint a tőkejövedelmek áramlását is.
Nos, mi a helyzet ezen a téren?
"Az Eurostat tőkeáramlásra vonatkozó adataiból világosan látszik, hogy a
kelet-közép-európai országokba a tőkebeáramlás még jóval az uniós tagság
előtt megkezdődött. A működő tőke (foreign direct investments – FDI)
nettó állománya ezekben az országokban a rendszerváltás idején
gyakorlatilag zéró volt, az uniós belépés idejére viszont a GDP
átlagosan 40-50 százalékát tette ki, és a legtöbb országban ezt
követően, tehát a tagság során 2010-ig, ez az arány már nem is nagyon változott.
Ez azt jelenti, hogy az uniós belépés idejére a nyugat-európai cégek
már jelentős mértékben uralták a leendő új tagországok gazdaságát,
kivéve néhány óvatosabb vagy nagyobb országét, mint Szlovénia vagy
Lengyelország, ahol a külföldi befektetések nettó állománya csak 12,
illetve 30 százalékot ért el. Stabil külgazdasági helyzetben tulajdonképpen csak néhány ország
van, például Szlovénia és Csehország, ahol a liberalizáció és
privatizáció nyomán a külföldi tőke nem tett szert akkora súlyra, mint
Magyarországon.
A nemzetközi tőke gazdasági hatalomátvétele következtében az
unió új tagállamai jelentős részben elvesztették hazai és külföldi
piacaikat, külkereskedelmi mérlegük gyorsan romlani kezdett. Magyarország esetében 2004-ig a KSH külkereskedelmi statisztikáiban küön-külön
mutatta be a hazánkban megtelepedett külföldi és a hazai tulajdonú
vállalatok exportját és importját (vámszabad-területi és vámterületi
külkereskedelem). E statisztikából megtudhatjuk, hogy 2004-ig
1990-hez képest a magyar gazdaság évi tízmilliárd eurónyi hazai és
külföldi piacot veszített el, ennyi volt ugyanis a hazai
gazdaság külkereskedelmi egyenlegének romlása a két időpont között (ez a
GDP több mint tíz százaléka és évente!). 2004 után az uniós belépéssel a
vámszabad-területek megszűntek, és ezzel a hazai és külföldi vállalatok
külkereskedelmi tevékenységének statisztikai szétválasztása is
megszűnt. Az együttes kereskedelmi egyenleg a külföldi tulajdonú
vállalatok nagy exporttöbblete miatt pozitív, ám exporttöbbletük
túlnyomó többségét jövedelemként kiviszik az országból.
A fizetési mérlegek növekvő hiánya miatt az országok külső adóssága az
1990-es évek közepétől kezdve rakétaszerűen emelkedett a magasba. E
tekintetben Magyarország volt a listavezető, ahol a világbanki adatbázis
szerint a GDP-hez viszonyított bruttó külső (össz)adósság a 2000. évi 60
százalékról 2009-re 170 százalékra emelkedett (az IMF szerint 2009-ben
„csak” 137 százalék volt az adósság, az egyes adatbázisok között –
módszertani okok miatt – az abszolút számokat tekintve nagy eltérés
lehet, de a tendenciák azonosak). Hazánkat Észtország és Lettország
követi a listán, ahol a külső adósság GDP-ben vett aránya csak
megduplázódott.
Ténylegesen a nettó külső adósság az,
ami igazán számít, vagy még inkább a nettó külföldi adósságon fizetett
kamatok és a nettó működőtőke-állományon kivitt jövedelmek egyenlege. És, ha ezt az adatot nézzük, akkor tárul elénk a valóban drámai kép, az Európai Unió igazi arca: az Eurostat fizetésimérleg-statisztikája szerint a 2004
és 2008 közötti öt évben (a záróéveket is beleértve) az unió három
országa (Németország, Nagy-Britannia és Franciaország) 460 milliárd eurós jövedelemre tett szert, míg az uniós tagországok
nagyobbik része (Írország, Spanyolország, Olaszország, Lengyelország,
Görögország, Magyarország, Portugália és még néhány másik ország)
nagyjából ugyanekkora összeget fizetett ki jövedelemátutalások
formájában. A jövedelemátcsoportosítás mértéke egy évre elosztva
megközelíti az unió éves költségvetését, vagyis az európai unió sokat
emlegetett költségvetésével szemben működik egy másik
jövedelemátcsoportosítás, amely a periféria vagy fél periféria
országaiból szivattyúzza át a jövedelmeket a centrumországokba.
Magyarországra például az említett 2004–2008-as időszakban mintegy nettó ötmilliárd euró uniós támogatás érkezett, ezzel szemben hazánk ugyanezen időszak alatt nettó harmincmilliárd euró jövedelemátutalást teljesített a centrumországok felé.
Ez az egy a hatos arány a centrum javára mutatja azt, hogy a
demokráciáról, szolidaritásról, felzárkózásról szóló naponta elhangzó
kenetteljes szavak mögött valójában milyen érdekek is mozgatják az
„egyre szorosabb unió” szorgalmazóit.
Az Eurostat adatai fényesen bizonyítják a függőségi elmélet
igazát, a centrum és periféria létét az Európai Unión belül. És elég
egy pillantás a statisztikai idősorokra, hogy meggyőzzön bennünket: a folyamatok nem az egységesülés, hanem a differenciálódás, az ellentétek kiéleződése irányába mennek."
Nos az Eurostat adatiból is látható, hogy miért érdekük a centrumországoknak -elsősorban Németországnak a kohéziósnak nevezett visszacsorgatás fenntartása. Persze még jobb lenne, ha a periféria országok piacainak, gazdaságuk jelentős részének megszerzésén és hasznán túl még további politikai előnyök megszerzésére is fel tudnák használni eszközként ezt a hatod pénzt. No meg az sem lenne baj ha csak heted-nyolcad-tizedét csorgathatnák vissza, annál nagyobb lenne a haszon.
Mit írt alá?
Egy nyilatkozatot.Egyetért azzal, hogy megoldást kell találni az illegális migráció megállítására. Ahogyan azzal is egyetért megoldást kell találni a már beérkezett illegális migránsok helyzetének a rendezésére.
Ki és mikor döntött arról, hogy tagállamok között osszák szét a menekülteket?Erről az uniós országok belügyminiszterei döntöttek két menetben. 2015. szeptember közepén egy 40 ezres keretet vállaltak teljesen önként a tagállamok. Magyarország ebben nem vett részt. 2015. szeptember végén kibővítették ezt a számot még 120 ezer fővel, és rögzítették, melyik országra hány ember jut. Magyarország elfogadta ezt az uniós előírást?Nem. A magyar belügyminiszter már a döntés megszületésekor a művelet ellen szavazott, de kisebbségbe került a tanácsülésen. A magyar és a szlovák kormány ezután az Európai Unió Bíróságán megtámadta a döntés jogosságát. A keresetet 2015 decemberében adták be. Jó eséllyel még idén év vége előtt döntés születik ebben az ügyben. Ha az EU Bírósága a magyar kormánynak ad igazat, és megállapítja, hogy jogtalan volt ilyen formában dönteni az ügyről, akkor bukhat az egész áthelyezés. A legfrissebb adatok szerint Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amelyik nem küldött nemzeti összekötőt Olaszországba és Görögországba, nem szabadított föl helyeket menedékkérők fogadására, és nem is fogadott senkit. "
Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei hétfőn abban állapodtak meg, hogy a tagállamok önkéntes alapon összesen 54 760 menekültet és menedékkérőt fogadnak be a konfliktuszónákból, illetve abból a két uniós tagállamból, ahová a legtöbben érkeznek - közölte a miniszteri tanács soros elnökségét ellátó Luxemburg uniós képviselete.A nagykövetség az egyik közösségi oldalon azt tette közzé, hogy a belügyminiszterek a tervezett 20 ezer helyett 22 504 menekültet fogadnak be az unión kívülről, konfliktuszónákból, menekülttáborokból, viszont az elvárt 40 ezer helyett egyelőre 32 256 menedékkérőt vesznek át a két uniós "frontországból", Olaszországból és Görögországból.Magyarország az egyetlen olyan EU-tagállam, amelyik jelezte, hogy nem kíván befogadni egyetlen menekültet és menedékkérőt sem.
A román kormányfő szerint országa hibázott, amikor Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt a befogadási kvóták ellen szavazott az Európai Unió igazságügyi és belügyminisztereinek szeptemberi rendkívüli tanácskozásán.
akkor nem kellett volna aláírni.
de aláírta.
most meg tiltakozik ellene (ráadásul tök fölöslegesen).
milyen ember már az ilyen.
rinyál mint a devizahiteles.
Törölt felhasználó2017. 06. 23. 09:19
Előzmény:
törölt hozzászólás
#45
Én mondjuk teszek rá, ha kitiltanak, akkor is leírom, hogy szivacs a legundorítóbb féreg a fórumon. Bicskanyitogató stílusban hazudozik, személyeskedik, aztán fordítva meg korrekt érvelést vár, ha pedig olyan stílusban reagálsz, ahogy ő nyomja, akkor megy az álszent szövegelés, majd jelentgetés. Mondjuk én eleve rühellem a magukat jobbosnak hazudó kommunistákat, de szivacs ezen belül is kiemelkedően gerinctelen.
Szándékos hibára egyáltalán nem gyanakszol! Pedig nagyon arra lehet gombot varrni!
Ezért lehet, hogy sokszor személyek döntését viszik végig az adminisztráción úgy , hogy a nagy megbeszélések közepette nem lehet változtatni nagyon nagy viták után sem.
"Na szóval az EU bizottságban nem szavazta meg, mert nem is volt szavazás."
ALÁÍRTA azt a megállapodást, ami a kötelező kvóták végrehajtásáról szól.
- Ha nem tudta, mit ír alá, az legalábbis megkérdőjelezi a pozíció betöltésére való alkalmasságát.
- Ha tudta, mit ír alá, akkor meg miért írta alá? És miért hazudik erről azóta is?
"Mert az alapszerződés már akkor ugrott, amikor vétójog nélkül szavaztak
meg egy olyan kötelező kvótát, ami alapvetően befolyásolja a
tagországok lakosságának mindennapi életét"
Azért nem sikerült a kisebbségi blokkolás, mert Lengyelország nem írta alá. Azt hiszem ezt az eljárást mi is elfogadtuk belépéskor.
Lebukott az EU fő pénzosztója, migránsbetelepítés nélkül nem adna vissza pénzt 2020 után?