KONZUM story  

Mikor emelkedik az árfolyam nincsenek itt, majd utána jönnek. :)

Ennek a hírnek bőven elégnek kell lenne ahhoz hogy a Konzumot 100 fölé tornázza, mert ha ez sem elég hozzá akkor semmi.

nyitó 64

Hol vannak a károgók?
Közben 50k visszalépett. Majd Napközben olcsóbban megveszi mint 71😁

Nyitó 71?

Felsőlimites Konzum rally indul, cél a 100 ami könnyen meglehet jövő hétre.

Napi minimum: 0 HUF
Napi maximum: 0 HUF
Nyitó: 0 HUF
Előző záró: 62 HUF
Utolsó aukciós ár: 62 HUF
Eltérés az utolsó aukciós ártól: -100 %
Utolsó kötés: 0 HUF, 0 db (-62 HUF, -100 %) (2016.10.04 08:56:51)
Összforgalom: 0 kötés, 0 db, 0 HUF
Indikatív ár/db: 71 HUF, 63 487 db
Vétel
Cég Aj. Db Ár
- 4 58 000 db 74 HUF
- 1 2 340 db 73 HUF
- 1 10 000 db 71 HUF
- 2 3 400 db 65 HUF
- 3 6 500 db 62 HUF
- 1 100 db 61 HUF
- 1 4 700 db 60 HUF
- 1 3 500 db 59 HUF
- 1 2 000 db 58 HUF
- 2 1 500 db 57 HUF
Eladás
Ár Db Aj. Cég
60 HUF 10 000 db 1 -
61 HUF 991 db 1 -
62 HUF 3 500 db 1 -
63 HUF 595 db 1 -
64 HUF 22 469 db 3 -
65 HUF 5 861 db 1 -
66 HUF 3 511 db 4 -
67 HUF 4 310 db 3 -
68 HUF 2 250 db 2 -
69 HUF 3 000 db 2 -

Lezárult az utóbbi két évtized legnagyobb turisztikai ügylete Magyarországon

Thurzó Katalin

Tegnap bejelentették a tőzsdén: gazdát cserélt a legnagyobb belföldi forgalmú szállodaláncot működtető Hunguest Hotels Zrt. A korábban Leisztinger Tamás nagyvállalkozó tulajdonában lévő patinás turisztikai vállalatot a tőzsdén jegyzett Konzum Nyrt. leányvállalata, a KZBF Invest Kft., valamint a cégcsoport kezelésében lévő Konzum PE Magántőkealap társaságai vásárolták fel. Az alap befektetője maga a tőzsdei társaság elnöke, Jászai Gellért, aki kizárólag a Magyar Időkkel ismertette az utóbbi évek egyik legjelentősebb turisztikai ügyletének részleteit, egyben reagált a megjelent sajtóhíresztelésekre is.


– Úgy tudjuk, nem az összes, korábban a Hunguest által tulajdonolt hotel került a Konzum-csoporthoz. Az üzletkötés részleteiről már több találgatás látott napvilágot. Miről szól az adásvételi szerződés?
– A Hunguest Hotels 18 saját üzemeltetésű szállodája közül 14 magyarországi hotel tulajdonjoga, valamint a márkanév és a franchise-jogok kerültek az érdekeltségünkbe. Leisztinger Tamás birtokában négy szálloda maradt: a montenegrói Sun Resort és az ausztriai Heiligenblut-hotelek, valamint a szegedi Forrás és a lillafüredi Hotel Palota. Azonban ezek a szállodák is a hálózat kötelékében működnek a jövőben, szerződéses partnerként. Így a Hunguestnek Leisztinger hoteleivel együtt már összesen nyolc franchise-tagja van a 14 saját szállodája mellett.

– Rengeteg a pletyka annak kapcsán, hogy miért nem az összes Hunguest-szállodát vásárolták fel. Leisztinger Tamás nem kívánta eladni a négy szállodát, vagy a Konzum-csoportnak nem voltak elég vonzóak ezek a házak?
– Több oka is van annak, hogy így állapodtunk meg. A külföldi szállodák ingatlanértéke és jövedelemtermelő képessége például nem volt összhangban, a szegedi Forrást pedig csak a vele egybeépült Ligetfürdővel együtt lehetett volna megvenni, aminek az üzemeltetése nem tartozik a Hunguest alaptevékenységei közé. Mindig a felek üzleti érdekei alakítanak egy megállapodást. Időigényes egyeztetések után egy rendkívül összetett, több tíz milliárd forintos tranzakciót bonyolítottunk le sikeresen.

– A szállodalánc átvilágításáról szóló első, áprilisban megjelent hírek óta csaknem hat hónap telt el. Egy ekkora ügylethez képest ez nem tűnik túl időigényesnek.
– Befektetés szándékával már hat évvel ezelőtt is átvilágítottuk a teljes vállalatot, ám akkor a gazdasági környezet, valamint a hitelválság nem tette lehetővé, hogy az ügylet megvalósuljon. Tehát az átlagosnál jobban ismertük már a Hunguest adottságait, vagyis, kis túlzással élve tudtuk, mit vásárolunk. Elképzeléseinkről pedig nem áprilisban kezdtünk el tárgyalni, hanem az év elején.

– Igazi számháború indult a sajtóban a vételár és a kapcsolódó hitelek körül. Úgy hírlik például, jelentős állami segítséggel, harmincmilliárd forintos gigahitelből sikerült megszereznie a piacvezető szállásadó vállalatot.
– Ebből semmi nem igaz. Az adásvételhez a szokásos mértékű saját erő mellett az Eximbank és az MKB nyújtott finanszírozást. Mielőtt megkérdezi, piaci feltételekkel. Az állami tulajdonú Exim mindössze 3,3 milliárdos hitelt adott a felvásárláshoz, ami kevesebb, mint a tranzakciós érték 15 százaléka.

– Tehát a vételár, amit kifizettek a Hunguestért, csaknem 23 milliárd forint?
– Nem. A tranzakció értéke az, ami nagyságrendileg ekkora, de továbbiakat ezzel kapcsolatban nem mondhatok. A pénzügyi részletekről úgy állapodtunk meg, hogy üzleti titokként kezeljük.

– A hotelláncnak nem jutott az állami kölcsönökből? Nemrég 25 milliárdos hitelkeretről cikkeztek, amiben szintén volt szerepe az Eximbanknak.
– Nagyságrendi tévedés. Tény, hogy az Eximnek több mint három éve van szerepe a Hunguest Hotels Zrt. finanszírozásában. A mostani adásvétel előfeltételeként a társaság hosszú távra átalakította meglévő hitelállományát, amelyben partnere volt még egy, már évek óta a céget hitelező bank, az Erste. A megújított kölcsön összege azonban nem változott a korábbi évekhez képest, csak a futamidő lett hosszabb.

– Önt a Hunguest-hotelek felvásárlása kapcsán Medgyessy Pétertől Mészáros Lőrincig több közszereplővel is összeboronálták a balliberális médiában. Nem zavarja, hogy politikai ügy lett a felvásárlásból?
– Sajnálnám, ha az volna, de őszinte leszek: nem igazán foglalkozom ezzel. A pletykák helyett sokkal inkább a vállalatcsoport fejlődése érdekel, mostantól inkább a jövőbeni eredményességünk az, amire a figyelmemet fordítom.

– Ön a kétezres évek közepén a balatoni turizmusfejlesztések, valamint az ingatlanbefektetések területén vált ismertté. Néhány év kihagyás után tavaly feltűnt a Konzum Nyrt. élén, amelyet azóta átalakított befektetési és vagyonkezelő holdinggá. Most már azt is tudni lehet, mi volt ezzel a szándéka. Miért tért vissza a turizmusba?
– Nagyon ígéretes az iparág fejlődése. Jövedelemtermelő képességük szempontjából a Hunguest-típusú, három-négy csillagos szálláshelyek tűnnek a legjobb befektetésnek, hiszen a kereslet a szabadidős célú utazások piacán nőtt a leginkább. A Hunguest forgalma csak az utóbbi öt évben csaknem húsz százalékkal bővült, a vállalat árbevétele tavaly elérte a nettó 13 milliárd forintot. A konjunktúra miatt megnyíltak a lehetőségek, összeálltak a gazdasági potenciálok, ígéretes a GDP-növekedés, és biztatók a kormány lépései. Több stratégiai okot fel tudok sorolni, hogy miért tértem vissza.

– A Hunguest a hazai gyógy- és egészségturizmusban erős kínálattal rendelkezik. Mit tervez a patinás hazai hotellánccal?
– A már most is jól teljesítő 3-4 csillagos szállodákat és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat kell fejlesztenünk az elkövetkező időszakban. A hotelek felújítását, illetve a további terjeszkedést is stratégiai célnak tartom. De a hangsúly továbbra is Magyarországon és a belföldi turizmuson marad: első körben a már meglévő és eredményes vidéki egységek vonzáskörzetében tartom elképzelhetőnek a hálózat bővítését.

– Lesz minderre forrásuk?
– A Hunguest hiteleinek megújításával sokkal nagyobb mozgástere lett a vállalatnak. A fenntartható fejlődéshez szükséges felújítási és karbantartási munkálatokra például az eddigi keret két és félszerese juthat évente. Emellett a piaci szakértők szerint hazánk olimpiai pályázata kapcsán, illetve a turizmus növekvő nemzetgazdasági jelentőségének köszönhetően az uniós források vagy akár más állami beruházásösztönző programok is nagyobb arányban megjelenhetnek a jövőben.

– Az ön neve elválaszthatatlan a balatoni kempingek privatizációjától. Korábbi vállalkozása, az SCD-csoport egy több mint százmilliárdos szállásfejlesztési programot tervezett megvalósítani, emellett a sármelléki repülőteret ismét üzembe állította. 2010-ben pedig egy turisztikai óriásvállalatot hozott volna létre, amelybe a Hunguest-szállodákat is be kívánta vonni. A tervek végül nem valósultak meg.
– A gazdasági válság közepén évekig próbáltuk megmenteni a nagyszabású elképzeléseket, végül az ingatlanvagyont a tervekkel együtt 2011-ben teljes egészében eladtam. A 2008-ban indult tőkepiaci válság elsodorta az egykori balatoni terveket, így végül nem adtunk a Balatonnak téglát, maltert, cementet, de adtunk stratégiát és jövőképet. Egy hasonló fejlesztés megvalósítását viszont ma még időszerűbbnek tartanám.

– Arra utal, hogy újjászülethetnek a korábbi elképzelések, ami alapján a Balatonnál mégis megvalósulhat egy nagyobb fejlesztési program?
– Nem, ma a szállodalánccal tervezek. Ettől függetlenül, ha nem is pontosan a tíz évvel ezelőtti tervek megvalósítása, de például a tó körüli, alacsonyabb kategóriájú szálláskínálat minőségi javítása figyelemre méltó üzleti lehetőség lehet. A Balaton elválaszthatatlan része a magyarországi turizmusnak, számomra pedig nem más, mint „örök szerelem”.

Szponzormez ajándékba

Lapunk a szállodalánctól megváló milliárdos nagyvállalkozót, Leisztinger Tamást is megkereste az ügylet kapcsán. Az üzletember választ adott néhány találgatásra is, azt azonban nem árulta el, a jövőben melyik befektetési terület felé irányul a figyelme.

– Miért döntött úgy, hogy a turizmusban tervezett nagyszabású fejlesztések küszöbén megválik eredményes szállodavállalatától? A sajtóban felröppentek olyan hírek, hogy nem önszántából, hanem politikai nyomásra adta el a Hunguestet.
– Eljutottak hozzám a híresztelések, a legképtelenebb pletykákat hallottam magam is az utóbbi hónapokban. A Hunguest-hotelek megvételével kapcsolatban már évekkel ezelőtt is tárgyalóasztalhoz ültünk Jászai Gellérttel. Megnyugtatok mindenkit: alaposan megfontolt döntést hoztam, és korrekt üzletet kötöttünk.

– Annak sem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani, hogy amikor Orbán Viktor áprilisban a DVTK diósgyőri edzőközpontjának avatásán járt, ön egy Hunguest-feliratú mezt ajándékozott a miniszterelnöknek? Láthatóan jó kedélyben készült közös fotójuk bejárta a sajtót, alapot adva a pletykáknak.
– Való igaz, a kormányfő diósgyőri látogatása kellemes hangulatban telt. Viszont a miniszterelnök úr ugyanazt a szponzorfeliratokkal ellátott mezt kapta ajándékba, amiben a játékosok is a pályára léptek. A DVTK-t 2010-ben vásároltam meg, a szállodavállalat attól az évtől támogatója a diósgyőri csapatnak.

– Miért tartotta meg négy hotel tulajdonjogát? Várható, hogy idővel ezeket is piacra dobják?
– Így állapodtunk meg. A szállodák jövedelmezősége, illetve egyéb üzleti szempontok alapján mondhatni, az ügylet ebben a formában volt a legelőnyösebb mindkét félnek. Ugyanakkor nem tartom kizártnak a tulajdonomban maradt hotelek értékesítését közép- vagy hosszú távon, ám ez ma még nem aktuális kérdés.

Igen. Csak Legkésőbb jövőre távozik es jön helyette a teva vezér.

Lesz az több is!

Ma volt a könyvben 60-on 10 000 eladó.
Holnapi nyitó..?

Hat meg shortban hogy megszerette volna magat))))))

Majd utólag ünnepeljed.

Idén 100 a Konzum,csak ez számít!

Aki ügyes volt, az megszedte magát kis papírban!
Valamint később is..

Olyan papírt fenyezgetsz, a visonkat ahol mar több fordulóban nem fogadtak el a kilábalást tervet a csőd tárgyalásokon.

A Btelben is voltak meghuzasok, haverod ezerrel utltetgette be a népeket, aztan egyszer csak le lett tiltva a kereskedése mert lényeges adatot elhallgatott a ceg es vissza sem jott többet, felszámolásra fordult

Ma kötés sem vívott ra, záró 49
Hol van az a 77 mar?
Majd uj atl-nel ne csodálkozz, vagy ha felszámolásra fordul esetleg a visonkad

Visonka!!!!!!!!

52 heti min. érték: 2016.03.07. 9.6
52 heti max. érték: 2016.08.05. 77

Erről beszéltem! Amiről neked fogalmad sincsen!

Csak tolvaj papírnak nevezted a Konzumot..
Gyalázatos vagy..

Visonka csődeljárás alatt
Fizetési moratórium 1 hónap múlva lejár. Egyezség nincs, vezeto lemondott
Hajra)))))

Mielőtt nagyon bele éled magad a sztoridba vess egy pillantást bifre a nagytulajaival
A tebesz kénytelen volt perre menni a kisbefektetők erdekeben

Idén hány kis papírnak többszöröződött meg az árfolyama?
visonka-konzum-opimus...
Már rég fel kellet volna ébredni!