Az én tippem (egyébként szociológus-kutató vagyok és sajnos elég jól ismerem azokat a módszertanokat és a hibáikat, amelyeket alkalmaznak a magyar közvélemény-kutatók):
Én alapvetően a valószínű listás eredmény tartományokat tartom értelmesnek megadni, ugyanis ezeken a tartományokon belül a részvételtől, mozgósítástól, határon túli szavazatok tényleges számától függően gyakorlatilag bármilyen eredmény-kombináció elképzelhető.
Tehát:
Fidesz: 36-44 %
Baloldali összefogás 28-35 %
Jobbik: 18-23 %
LMP: 3-7 %
Kis pártok összesen: 2-4 %
(Ezek a tartományok egyébként közelítőleg megegyeznek a Medián által legutóbb közzé tett becsült tartományokkal).
Ezek alapján én a Fidesz kétharmadnak kis valószínűséget adok, ennél még kisebb valószínűségű a baloldali szövetség győzelme (még, ha belföldi szavazatok alapján listán le is győznék a Fideszt 1-2 százalékkal, az egyéni körzetekben, a gerrymandering, valamint a határon túli szavazatok miatt fordulna a helyzet). Ugyanakkor a Fidesz egyszerű többsége a mandátumarányt tekintve valószínűleg simán meglesz (52-55 %-os mandátumaránnyal). A Jobbik nyerni fog egyéni körzetet/körzeteket. A fővárosban Pest nagy részét visszaveszi a baloldal, Budán egy körzetet nyer (III. kerület) és a vidéki nagyvárosokban/megyeszékhelyeken is előretör. Az LMP szerintem a kis pártok által elvitt "harmadik utas" szavazatok miatt nem jut be, illetve nagyon a bejutási határon fog billegni.
A Fidesz közvélemény-kutatók általi felülmérésének egyébként triviális módszertani oka van, amelyet az okoz, hogy a reprezentatív mintát úgy állítják össze véletlenszerű, rétegzett mintavétellel, hogy bármelyik magyar állampolgár abba azonos eséllyel kerüljön bele. Azonban azt nem veszik figyelembe,hogy pl. a településtípusonként és korcsoportok szerint a választási részvételi arányok nem kiegyensúlyozottak. (Az idősebbek és városiak, fővárosiak jóval nagyobb arányban vesznek részt a szavazásokon általában, mint a kistelepüléseken élők). Pontosan azért, mert a mintavételnél azonos esélyt adnak minden állampolgárnak a mintába való bekerülésbe, nem kalkulálnak ezekkel az eltérésekkel (nehéz lenne ilyen mérési súlyokat kialakítani, de nem lehetetlen). Ez az eltérés, pedig a jobboldalnak kedvez a méréseknél, mivel a tényleges részvételi arányuknál érdemben nagyobb arányban kerülnek be a mintába a kistelepüléseken élők és a fiatalabbak is. Tehát a közvélemény-kutatók nem pártosságból mérik fölül a jobboldalt, hanem egy módszertani anomália miatt, amit igen nehéz lenne kiküszöbölni (hiszen az egyes csoportok tényleges részvételét előre senki nem tudhatja). Viszont ebből fakadóan a mérések tényleges hibatartománya a teljes mintát tekintve, nem +- 3,2 %-os, hanem ennél jóval nagyobb is lehet és mindenképpen túlsúlyoz a Fidesz irányába. A túlsúlyozás mértéke kérdéses, de a múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy akár 5-10 % körüli támogatottsági felülmérésük is előfordulhat.
Szóval, szerintem hiteles szakember mostanság túl okosakat nem mondhat, maximum valószínűsíthető támogatottsági tartományokat határozhat meg. Ez alapján pedig nem valószínű, de nem is kizárt a Fidesz kétharmada, ahogy ennél még kevésbé valószínű, de nem teljesen kizárható a baloldal győzelme. A tanulság az, hogy el kell menni szavazni, a közvélemény-kutatásokat pedig inkább folyamatok viszonyítási pontjaiként érdemes kezelni, semmint konkrét becslésekként.
Én alapvetően a valószínű listás eredmény tartományokat tartom értelmesnek megadni, ugyanis ezeken a tartományokon belül a részvételtől, mozgósítástól, határon túli szavazatok tényleges számától függően gyakorlatilag bármilyen eredmény-kombináció elképzelhető.
Tehát:
Fidesz: 36-44 %
Baloldali összefogás 28-35 %
Jobbik: 18-23 %
LMP: 3-7 %
Kis pártok összesen: 2-4 %
(Ezek a tartományok egyébként közelítőleg megegyeznek a Medián által legutóbb közzé tett becsült tartományokkal).
Ezek alapján én a Fidesz kétharmadnak kis valószínűséget adok, ennél még kisebb valószínűségű a baloldali szövetség győzelme (még, ha belföldi szavazatok alapján listán le is győznék a Fideszt 1-2 százalékkal, az egyéni körzetekben, a gerrymandering, valamint a határon túli szavazatok miatt fordulna a helyzet). Ugyanakkor a Fidesz egyszerű többsége a mandátumarányt tekintve valószínűleg simán meglesz (52-55 %-os mandátumaránnyal). A Jobbik nyerni fog egyéni körzetet/körzeteket. A fővárosban Pest nagy részét visszaveszi a baloldal, Budán egy körzetet nyer (III. kerület) és a vidéki nagyvárosokban/megyeszékhelyeken is előretör. Az LMP szerintem a kis pártok által elvitt "harmadik utas" szavazatok miatt nem jut be, illetve nagyon a bejutási határon fog billegni.
A Fidesz közvélemény-kutatók általi felülmérésének egyébként triviális módszertani oka van, amelyet az okoz, hogy a reprezentatív mintát úgy állítják össze véletlenszerű, rétegzett mintavétellel, hogy bármelyik magyar állampolgár abba azonos eséllyel kerüljön bele. Azonban azt nem veszik figyelembe,hogy pl. a településtípusonként és korcsoportok szerint a választási részvételi arányok nem kiegyensúlyozottak. (Az idősebbek és városiak, fővárosiak jóval nagyobb arányban vesznek részt a szavazásokon általában, mint a kistelepüléseken élők). Pontosan azért, mert a mintavételnél azonos esélyt adnak minden állampolgárnak a mintába való bekerülésbe, nem kalkulálnak ezekkel az eltérésekkel (nehéz lenne ilyen mérési súlyokat kialakítani, de nem lehetetlen). Ez az eltérés, pedig a jobboldalnak kedvez a méréseknél, mivel a tényleges részvételi arányuknál érdemben nagyobb arányban kerülnek be a mintába a kistelepüléseken élők és a fiatalabbak is. Tehát a közvélemény-kutatók nem pártosságból mérik fölül a jobboldalt, hanem egy módszertani anomália miatt, amit igen nehéz lenne kiküszöbölni (hiszen az egyes csoportok tényleges részvételét előre senki nem tudhatja). Viszont ebből fakadóan a mérések tényleges hibatartománya a teljes mintát tekintve, nem +- 3,2 %-os, hanem ennél jóval nagyobb is lehet és mindenképpen túlsúlyoz a Fidesz irányába. A túlsúlyozás mértéke kérdéses, de a múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy akár 5-10 % körüli támogatottsági felülmérésük is előfordulhat.
Szóval, szerintem hiteles szakember mostanság túl okosakat nem mondhat, maximum valószínűsíthető támogatottsági tartományokat határozhat meg. Ez alapján pedig nem valószínű, de nem is kizárt a Fidesz kétharmada, ahogy ennél még kevésbé valószínű, de nem teljesen kizárható a baloldal győzelme. A tanulság az, hogy el kell menni szavazni, a közvélemény-kutatásokat pedig inkább folyamatok viszonyítási pontjaiként érdemes kezelni, semmint konkrét becslésekként.
Kire szavazol április 6-án?