Történelmi csúcs közelében a magyar államadósság-ráta
2011. november 16. | 08:40
Jelentős ugrással 82 százalékra emelkedett a GDP-arányos államadósság a 3. negyedév végére. Ennél csak egyszer volt magasabb szinten a mutató, 2010 második negyedévében (83,9%). Figyelve a szeptember vége óta lezajlott további árfolyamgyengülést, nem lehet kizárni, hogy a 2 milliárd eurós devizahitel-törlesztés ellenére is magasabban van a mutató.
Matolcsy: nem kellenek új intézkedések
2011. november 16. | 09:54
Felkészült a kormány az európai válság súlyosbodására, alternatív makrogazdasági előrejelzéseket dolgozott ki és jelentős tartalékot tervezett be a költségvetésbe - derül ki Matolcsy György Parlament oldalán elérhető válaszleveléből. Éppen ezért a nemzetgazdasági miniszter nem tart szükségesnek további bevételi és kiadási intézkedéseket.
Én is.
Dolgozni kell - ez igaz, csak a munka teremtő ereje visz előre.
Ám nem mindegy, hogy a munkánk eredményével mi történik, kellő mértékben részesülünk belőle vagy nem.
Az is a dolgunk, hogy helyretegyük a megbomlott arányokat és ezzel újra lehetségessé váljon a tisztességes munka révén a tisztességes élet.
Az is hüle aki beveszi azt a a fideszes maszlagot, hogy az ájemef ellen vannak, Sorosnak keresztfia a k is qh-rbán. Oxfordban taníttatta, akkor nem fog arra az asztalra sz@rni ahonanan enni kapott, ugyan már.
A "Mehet" gomb lenyomása előtt olvasd el, mit írtál!
Egyébként ha vágyódsz némi retró megfogalmazásra, akkor tessék:
"A kiút csakis a közösségi összmunkaerő bővített újratermelése lehet, mert csakis ez biztosíthatja az
értéktöbblet-termelés intenzív forrásait."
"Magyarország kikerült az intenzív osztályról, ahova akkor tartozott, amikor 2008-ban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentőövét igénybe vette. Orbán Viktor zűrzavart örökölt, ám néhány fájó és néha megkérdőjelezhető intézkedésnek köszönhetően sikerült úrrá lennie a közpénzeken – állítja a The Economist a magyar miniszterelnökkel folytatott múlt heti londoni beszélgetés alapján.
A világ egyik legtekintélyesebb gazdasági-politikai hetilapja, a brit The Economist kelet-közép-európai blogrovata (Eastern Approaches) ismertet részleteket az Orbán Viktorral folytatott beszélgetésből. A lap bevezetőjében megállapítja, hogy a magyar gazdasági nehézségek tényleg komolyak, a nagymértékű eladósodás miatt különösen aggasztó a forint gyengülése, és az ország sokkal sérülékenyebb az eurózóna káoszával szemben, mint szomszédai. El kell ismerni ugyanakkor, hogy Magyarország kinn van már az intenzív osztályról, ahol 2008-ban volt, és az Orbán-kormánynak sikerült visszaszereznie a közpénzek feletti ellenőrzést.
A magyar miniszterelnök a beszélgetést a rendszerváltáskor kialakult helyzet elemzésével kezdte, amikor szerinte helyesen feltételeztük, hogy a piacgazdaság hatékonyabb lesz, mint a tervutasításos, és a szabad kereskedelem mindenkinek a hasznára válik. Ennek a nyitásnak a mellékterméke azonban az a globalizáció volt, amely egyedülálló lehetőséget teremtett a szegény országoknak a bekapcsolódásra a világméretű versenybe.
„Azok az elmaradt országok, amelyek húsz éve még mögöttünk voltak, most versenyképesebbek nálunk. De ezek a feltörekvő államok nem demokráciák” – mondotta. Ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak, a demokráciáknak is alkalmazkodniuk kell az új viszonyokhoz. Ehhez elsősorban az adósságfüggőségükből kell lefaragniuk. Emellett sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a termelő ágazatokra, és tisztességes megélhetést kell biztosítaniuk a kétkezi munkásoknak is.
Az előző kormány kinevezettjeinek eltávolítására vonatkozó felvetésre a The Economist ismertetése szerint Orbán Viktor kijelentette: a 2002-ben hatalomra került szocialista kormány „brutálisabb volt”, mint „most a Fidesz”. A „balos tisztogatást” akkor 144 büntetőjogi vizsgálat kísérte.
Ami a magyar gazdasági helyzetet illeti, Orbán egyetértett azzal, hogy a makrogazdasági stabilitást nem kísérte kellő fejlődés mikroszinten: a bürokrácia lebontása, a munkaerőpiac, valamint a feketegazdaság felszámolása terén. A magyar miniszterelnök ezért részint az Európai Uniót is felelőssé teszi, egyrészt a lassú fejlődés, másrészt a felzárkóztatásra szánt források lassú folyósítása miatt. Ez azonban a lap szerint nem hangzik túl meggyőzően. Más országok azért fejlődnek gyorsabban, mert gondosan ügyelnek a kis- és középvállalatok hétköznapi problémáinak megoldására. Orbán elismerte, hogy a mentalitás a fejlődés legnagyobb akadálya. Hiába telt el húsz év a kommunizmus óta, a legfőbb probléma továbbra is a bizalmatlanság.
„Meg kell győznünk az igazgatókat és a vállalkozókat arról, hogy az állam nem az ellenségük, és a változások, amiket végrehajtunk, nem ideiglenesek. Ehhez idő kell” – hangsúlyozta Orbán Viktor. A miniszterelnök emellett leszögezte: a munkaképes lakosságnak csak az ötvenhat százaléka foglalkoztatott, ami a legrosszabb arány az unióban Málta után. Az európai átlag hatvanöt százalék, de a magyar foglalkoztatást a hetvenöt százalékos amerikai szintre szeretné felhúzni a kormányzat.
A The Economist blogírója szerint amikor a régi tagországok az unióban oly gyakran szegik meg a szabályokat, és a bankárok oly felelőtlenül viselkednek, akkor nem lehet túlságosan zokon venni egy erős támogatással rendelkező politikustól azt, ha kissé átírja a szabályokat, különösen egy vészhelyzethez közeli gazdasággal a nyakában.
Magyar Hírlap"
Ahogy a híradót elnézem, ezen a héten a "szakértői kormány" a nyerő!
Sajna a Trilaterális Bizottság európai elnöke (Monti) már elkelt csakúgy mint az egyik tagja, az EKB volt elnökhelyettese (Papademos).
A mieink közül meg elég szűk a választék: Surányi György, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék volt elnöke és Kovács Gábor, a Bankár Holding vezére szerepelnek a taglistán, ahol az európai igazgató Paul Révay, aki bár francia, minden bizonnyal megkaphatná a magyar állampolgárságot.
Ők minden bizonnyal kellő nemzetközi támogatást kapnának az aggodalmak megszűnéséhez és a bizalom helyreállásához.
Mindíg van rosszabb - sajnos!
...és még nem vagyunk eléggé felkészülve, úgyhogy ne siettessük de készüljünk rá, készüljünk fel, váltsuk ki amit csak tudunk önállóan illetve kisközösségben is működtethető, a túléléshez szükséges rendszerekkel.
Építs kemencét, építs közösséget, építs jövőt!
"Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen!" - Széchenyi István
Tények:
-a maszop-szadesz 8 év alatt bedöntötte az országot;
-a 8 év alatt a fityisz felkészült (?)
-a 2/3 ezért jött létre;
-mára kiderült, hogy a fityisz a 8 év alatt csupán arra jött rá, hogy így nem mehet tovább, ez eddig OK,
-mára az is kiderült, hogy a 8 év alatt ezen túlmenően csak azt dolgozta ki, hogy hogyan ne csináljuk, most éppen ezt teszi, ezt érezzük és tapasztaljuk;
-mára az is kiderült, hogy szellentésük sincsen, hogy hogyan tovább, mert ennyi akadályozó tényezőre álmukban sem számítottak;
-mára az is kiderült, hogy tovább úszunk az árral, de úgy, hogy a fityisz fölül kint van a vízből, mi pedig alul fuldoklunk,
-mára az is kiderült, hogy további áradások várhatók;
-de mára az is kiderült, hogy vannak elegen, akik ugyan alul fuldokolnak, eszük ágában sincs tutajokat ácsolni, hanem a fityiszt akarják a víz alá nyomni, hogy helyet cserélhessenek;
-most akkor miben reménykedjünk???
az lemaradt, hogy 3000MRD ellopásával levitték az államadósságot 82 ről 75% ra, de mára újból 82% on vagyunk a dollár és euro kötvénykibocsátásokkal, de legalább nyugdíj se lesz :((
én már nem tehetem, de a fiam is külföldre készül.
-valójában azt kellene pontosan kiszámolni (ezen lovagol a jobbik)hogy ez a hatalmas államadóság egyáltalán visszafizethető-e, és ha igen, milyen ütemezéssel, milyen módon, mennyi dő alatt, milyen áldozatokkak, függően a nemzetközi helyzettől és valuta viszonyoktól.
Eddig a demagóg válaszokon túlmenően csak annyit szűrtem le, hogy ez egy megválaszolhatatlan kérdés.
igazad van , kb úgy csoportosította át mikor a férj hazaviszi a fizetését az asszony meg átcsoportosítja a saját bukszájába, majd elkölti pont nem arra amire az ura félretette volna.
HAJRÁ VIKTOR,ÍGY TOVÁBB!