"Magyarország kikerült az intenzív osztályról, ahova akkor tartozott, amikor 2008-ban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentőövét igénybe vette. Orbán Viktor zűrzavart örökölt, ám néhány fájó és néha megkérdőjelezhető intézkedésnek köszönhetően sikerült úrrá lennie a közpénzeken – állítja a The Economist a magyar miniszterelnökkel folytatott múlt heti londoni beszélgetés alapján.
A világ egyik legtekintélyesebb gazdasági-politikai hetilapja, a brit The Economist kelet-közép-európai blogrovata (Eastern Approaches) ismertet részleteket az Orbán Viktorral folytatott beszélgetésből. A lap bevezetőjében megállapítja, hogy a magyar gazdasági nehézségek tényleg komolyak, a nagymértékű eladósodás miatt különösen aggasztó a forint gyengülése, és az ország sokkal sérülékenyebb az eurózóna káoszával szemben, mint szomszédai. El kell ismerni ugyanakkor, hogy Magyarország kinn van már az intenzív osztályról, ahol 2008-ban volt, és az Orbán-kormánynak sikerült visszaszereznie a közpénzek feletti ellenőrzést.
A magyar miniszterelnök a beszélgetést a rendszerváltáskor kialakult helyzet elemzésével kezdte, amikor szerinte helyesen feltételeztük, hogy a piacgazdaság hatékonyabb lesz, mint a tervutasításos, és a szabad kereskedelem mindenkinek a hasznára válik. Ennek a nyitásnak a mellékterméke azonban az a globalizáció volt, amely egyedülálló lehetőséget teremtett a szegény országoknak a bekapcsolódásra a világméretű versenybe.
„Azok az elmaradt országok, amelyek húsz éve még mögöttünk voltak, most versenyképesebbek nálunk. De ezek a feltörekvő államok nem demokráciák” – mondotta. Ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak, a demokráciáknak is alkalmazkodniuk kell az új viszonyokhoz. Ehhez elsősorban az adósságfüggőségükből kell lefaragniuk. Emellett sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a termelő ágazatokra, és tisztességes megélhetést kell biztosítaniuk a kétkezi munkásoknak is.
Az előző kormány kinevezettjeinek eltávolítására vonatkozó felvetésre a The Economist ismertetése szerint Orbán Viktor kijelentette: a 2002-ben hatalomra került szocialista kormány „brutálisabb volt”, mint „most a Fidesz”. A „balos tisztogatást” akkor 144 büntetőjogi vizsgálat kísérte.
Ami a magyar gazdasági helyzetet illeti, Orbán egyetértett azzal, hogy a makrogazdasági stabilitást nem kísérte kellő fejlődés mikroszinten: a bürokrácia lebontása, a munkaerőpiac, valamint a feketegazdaság felszámolása terén. A magyar miniszterelnök ezért részint az Európai Uniót is felelőssé teszi, egyrészt a lassú fejlődés, másrészt a felzárkóztatásra szánt források lassú folyósítása miatt. Ez azonban a lap szerint nem hangzik túl meggyőzően. Más országok azért fejlődnek gyorsabban, mert gondosan ügyelnek a kis- és középvállalatok hétköznapi problémáinak megoldására. Orbán elismerte, hogy a mentalitás a fejlődés legnagyobb akadálya. Hiába telt el húsz év a kommunizmus óta, a legfőbb probléma továbbra is a bizalmatlanság.
„Meg kell győznünk az igazgatókat és a vállalkozókat arról, hogy az állam nem az ellenségük, és a változások, amiket végrehajtunk, nem ideiglenesek. Ehhez idő kell” – hangsúlyozta Orbán Viktor. A miniszterelnök emellett leszögezte: a munkaképes lakosságnak csak az ötvenhat százaléka foglalkoztatott, ami a legrosszabb arány az unióban Málta után. Az európai átlag hatvanöt százalék, de a magyar foglalkoztatást a hetvenöt százalékos amerikai szintre szeretné felhúzni a kormányzat.
A The Economist blogírója szerint amikor a régi tagországok az unióban oly gyakran szegik meg a szabályokat, és a bankárok oly felelőtlenül viselkednek, akkor nem lehet túlságosan zokon venni egy erős támogatással rendelkező politikustól azt, ha kissé átírja a szabályokat, különösen egy vészhelyzethez közeli gazdasággal a nyakában.
Magyar Hírlap"
A világ egyik legtekintélyesebb gazdasági-politikai hetilapja, a brit The Economist kelet-közép-európai blogrovata (Eastern Approaches) ismertet részleteket az Orbán Viktorral folytatott beszélgetésből. A lap bevezetőjében megállapítja, hogy a magyar gazdasági nehézségek tényleg komolyak, a nagymértékű eladósodás miatt különösen aggasztó a forint gyengülése, és az ország sokkal sérülékenyebb az eurózóna káoszával szemben, mint szomszédai. El kell ismerni ugyanakkor, hogy Magyarország kinn van már az intenzív osztályról, ahol 2008-ban volt, és az Orbán-kormánynak sikerült visszaszereznie a közpénzek feletti ellenőrzést.
A magyar miniszterelnök a beszélgetést a rendszerváltáskor kialakult helyzet elemzésével kezdte, amikor szerinte helyesen feltételeztük, hogy a piacgazdaság hatékonyabb lesz, mint a tervutasításos, és a szabad kereskedelem mindenkinek a hasznára válik. Ennek a nyitásnak a mellékterméke azonban az a globalizáció volt, amely egyedülálló lehetőséget teremtett a szegény országoknak a bekapcsolódásra a világméretű versenybe.
„Azok az elmaradt országok, amelyek húsz éve még mögöttünk voltak, most versenyképesebbek nálunk. De ezek a feltörekvő államok nem demokráciák” – mondotta. Ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak, a demokráciáknak is alkalmazkodniuk kell az új viszonyokhoz. Ehhez elsősorban az adósságfüggőségükből kell lefaragniuk. Emellett sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a termelő ágazatokra, és tisztességes megélhetést kell biztosítaniuk a kétkezi munkásoknak is.
Az előző kormány kinevezettjeinek eltávolítására vonatkozó felvetésre a The Economist ismertetése szerint Orbán Viktor kijelentette: a 2002-ben hatalomra került szocialista kormány „brutálisabb volt”, mint „most a Fidesz”. A „balos tisztogatást” akkor 144 büntetőjogi vizsgálat kísérte.
Ami a magyar gazdasági helyzetet illeti, Orbán egyetértett azzal, hogy a makrogazdasági stabilitást nem kísérte kellő fejlődés mikroszinten: a bürokrácia lebontása, a munkaerőpiac, valamint a feketegazdaság felszámolása terén. A magyar miniszterelnök ezért részint az Európai Uniót is felelőssé teszi, egyrészt a lassú fejlődés, másrészt a felzárkóztatásra szánt források lassú folyósítása miatt. Ez azonban a lap szerint nem hangzik túl meggyőzően. Más országok azért fejlődnek gyorsabban, mert gondosan ügyelnek a kis- és középvállalatok hétköznapi problémáinak megoldására. Orbán elismerte, hogy a mentalitás a fejlődés legnagyobb akadálya. Hiába telt el húsz év a kommunizmus óta, a legfőbb probléma továbbra is a bizalmatlanság.
„Meg kell győznünk az igazgatókat és a vállalkozókat arról, hogy az állam nem az ellenségük, és a változások, amiket végrehajtunk, nem ideiglenesek. Ehhez idő kell” – hangsúlyozta Orbán Viktor. A miniszterelnök emellett leszögezte: a munkaképes lakosságnak csak az ötvenhat százaléka foglalkoztatott, ami a legrosszabb arány az unióban Málta után. Az európai átlag hatvanöt százalék, de a magyar foglalkoztatást a hetvenöt százalékos amerikai szintre szeretné felhúzni a kormányzat.
A The Economist blogírója szerint amikor a régi tagországok az unióban oly gyakran szegik meg a szabályokat, és a bankárok oly felelőtlenül viselkednek, akkor nem lehet túlságosan zokon venni egy erős támogatással rendelkező politikustól azt, ha kissé átírja a szabályokat, különösen egy vészhelyzethez közeli gazdasággal a nyakában.
Magyar Hírlap"
HAJRÁ VIKTOR,ÍGY TOVÁBB!