Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert?  

"Zug az első Bitcoin-elfogadó város
A svájci település hivatalai a világon elsőként fogadják el a virtuális fizetőeszközt."
link
Üdv:

Érdekes elképzelés, meglátjuk:
"Imagine if China started buying up large amounts of bitcoin – would the rest of the world governments stand idly by and watch? I don’t think so – so my prediction here is that by 2017, governments will become the largest buyers of bitcoin, pushing the price up to new highs."
link
Üdv:

Craig Wright közleménye:

"Sajnálom
Azt hittem, hogy meg tudom csinálni. Azt hittem, hogy az anonimitás hosszú éveit magam mögött tudom hagyni, és nem bújok többé saját magam mögé. De, ahogy az elmúlt hét eseményei kibontakoztak, és ahogy készültem annak bebizonyítására, hogy rendelkezem az első kulccsal, megtörtem. Nincs meg a bátorságom. Nem tudom megtenni.

Amikor a pletykák elindultak, a hozzáértésemet és a személyemet érte támadás. Amikor ezek a gyanúsítások hitelt vesztettek, újak születtek. Tudom, hogy nem vagyok elég erős ehhez.

Tudom, hogy ez a gyengeség hatalmas károkat okoz azoknak, akik támogattak engem, így Jon Matonisnak és Gavin Andersennek. Csak bízhatok abban, hogy a becsületük és a hitelességük nem sérül meg visszafordíthatatlanul a tetteim miatt. Őket nem verték át, de tudom, a világ ezt soha nem fogja elhinni. Csak annyit mondhatok, sajnálom.

És viszlát."

Az Index beszámolója az esetről:
link

Üdv:

Ennyit tudhatunk most:

"Bombaként robbant a hír: a bitcoin alapját jelentő blockchain technológia atyja, a titokzatos Satoshi Nakamoto végre leleplezte magát. A filmbe illő körülmények között történt bejelentés óta folyik a nyomozás: vajon Craig Wright valóban azonos a bitcoin feltalálójával? Akárhogy is van, a blockchain technológia alapjaiban alakíthatja át a fizetési rendszereket.

Satoshi Nakamoto színre lép (?)

A Privátbankár.hu szerkesztősége az elmúlt év végén azzal bízta meg a szerzőt, hogy indítsunk egy havi rendszerességgel megjelenő sorozatot a pénzügyi innovációkról. A szerző Londonban él, így ezzel az ágazattal, amit fintech-nek is hívnak napi rendszerességgel és főleg első kézből foglalkozik. A múlt év végén meg is állapodtunk az első hat témában; május elejére az eCurrency Mint, a valódi pénzként használható virtuális pénz volt betervezve.

Úgy gondolom öt hónappal korábban most május elejére ennél aktuálisabb témát a fintech kérdéskörben nehezen találhattunk volna. Hétfőn, azaz május 2-án reggel a szerző a BBC híradójában látta a Craig Wrighttal készült interjút, amiben közölte, hogy valójában ő a blokklánc – blockchain – megalkotója, eddig ő szerepelt Satoshi Nakamoto álnévvel. Wright azt is hozzátette, hogy nem érdekli a pénz, a hírnév, a dicsőség, ő dolgozni szeretne, úgyhogy most az egyszer fellebbentette a fátylat, de a továbbiakban soha, semmilyen televíziós interjút nem fog adni.

Minderről a Privátbankár.hu természetesen azonnal tudósított.

Ez tehát a rövid hír, lássuk a többit!

A nyomozás indul: vajon tényleg ő a blockchain atyja?

Craig Wright hosszú előkészítő munka után, amely elején mindhárom sajtóorgánum titoktartási nyilatkozatot írt alá, a BBC-nek, a The Economist hetilapnak és a PQ férfimagazinnak nyilatkozott. A hír természetesen felbolydította a játszóteret, a www.blockchain.info honlap azonnal tele lett hozzászólásokkal. Sorra kérdőjelezték meg a hozzászólók a nyilatkozó állítását, sorra jelentek meg Craig Wright hozzászólásai is, mígnem Wright az úgynevezett „Genesis block”-ot is beküldte saját aláírásával hitelesítve azt.

Úgy gondolom, hogy a vita nem fog teljesen elülni, de érdemes áttekinteni azt, hogy a három orgánum közül gazdasági kérdésekben leghitelesebb The Economist miképp értékeli Wright valódiságát?

Ők sok komoly szakértőt is foglalkozattak a Wright blogjának május 2-i megjelenése előtt – ezért kellet a titoktartási nyilatkozat. Álláspontjuk szerint négy dolgot kell megvizsgálni ahhoz, hogy Craig Wright nyilatkozatának valódiságát megállapítsuk. E négy kérdéskör a következő:

a kulcsok megléte;
Wright képzettsége, azaz annak valószínűsítése, hogy rendelkezik a megfelelő tudással;
az „apasági” teszt;
a személyiségteszt.

1. A titkosító kulcsok

A titkosító kulcsok megléte könnyű azonosítást biztosítana. Wright ugyanakkor azt nyilatkozta az első beszélgetésben, hogy „rendelkezik a PGP kulcsokkal, de ez semmit sem bizonyítana”. Mások szerint ez az igazi bizonyíték és ennek hiánya miatt tudták néhány korábbi, Nakamoto-nak tulajdonított üzenetről megmondani, hogy azok nem tőle származnak.

Wright ugyanakkor két bizonyítékkal szolgálat elsőre: a blokkbányászat során keletkezett 9. sorszámú blokknál használt kulccsal írt alá egy közzétett szöveget, ami a Jaen-Paul Sartre egy 1964-ben elmondott beszéde arról, miért utasította vissza az irodalmi Nobel díjat. Itt egy érdekességet is fel lehet fedezni, ehhez a munkához Wright referenciaként jelölte meg a világhírű magyar matematikus, a Tudományos Akadémia mai elnöke Lovász László egy cikkét. Szóval lehet, hogy a blokkláncnak vannak magyar létrehozói is?

Az interjú során Wright azt is állította, hogy nem csak a 9. számú blokknak, hanem az 1. számú blokknak a kulcsával is rendelkezik. A bemutatón részt vett Jon Matonis a Bitcoin Alapítvány korábbi elnöke és Gavin Andresen korábbi vezető bitcoin fejlesztő is. Az újságíró által „megrendezettnek tűnt” bemutató alapján a hetilap szerkesztői és a két szakértő is „valószínűsítik” hogy Wright tulajdonképpen Nakamoto.

2. Megvan hozzá a tudása?

Mint tudjuk a The Economist alaposságáról is ismert. Részletesen megvizsgálták Craig Wright önéletrajzát és annak háttér-dokumentációját is. Több ismert angol és ausztrál egyetem kapott különböző szintű diplomáival rendelkezik, ebből talán legismertebb a University of London, ahol a „Masters of Science n Finance” diplomát szerezte.

Korábbi londoni munkája során, ahol többet között a Centre for Strategic Cyberspace and Security Sciences cég alelnöke is volt és szakértőként tevékenykedett, az üzleti jog és a számítástechnikai biztonság kérdéseiben igen sok írott anyagot is publikált.

Az újságírók ebben a kérdéskörben vizsgálták Wright szuperszámítógépének meglétét is, ami az ilyen szintű fejlesztői munka elengedhetetlen feltétele. Erről Wright közvetett bizonyítékokkal szolgált mondván, hogy „ez egy nagy és drága számítógép és ezért nem szeretnénk, ha nyilvános lenne a holléte”. Mindenesetre a The Economist szerint, ha ez a gép valóban létezik, akkor a világ 17. legnagyobb teljesítményű számítógépe.

3. Az apasági teszt

A harmadik lépés – ahogy a The Economist nevezi - az apasági teszt, azaz annak vizsgálata, hogy Wright valóban rendelkezik-e azzal a műszaki fejlesztői tudással, ami ilyen kapacitású munkához szükséges.

A The Economist ehhez a munkához is nagyon komoly szakértői csapatot vett igénybe, mégpedig a Juola & Associates cég segítségét, akik a „stylometry”, azaz a stílusmérés módszerével dolgoznak. Azt szerették volna megállapítani, hogy a kétségtelenül Nakamoto által – bárki is legyen ő – írt anyagokat, például az 2008-ban megjelent „Fehér Könyvet” írhatta-e Wright.

Wright élete során olyan munkát folytatott, annyit publikált, hogy kétségtelenül sok stílusban tud írni. Azt állítja, hogy sok különböző stílus létezik, és attól függően kell stílust választani, hogy éppen milyen témáról ír valaki.

A Juola & Associates cég szakértői egyébként azt állapították meg a „Fehér könyv” és Wright különböző írásainak összehasonlítása alapján, hogy nem valószínű, hogy a szerző azonos. Wright erre azzal vágott vissza, hogy a könyv szerzője ő, de a munkában sokat segített neki barátja Dave Kleiman, egy amerikai számítógépes törvényszéki szakértő, aki viszont sajnos nincs már az élők sorában, mint ahogy az a Hal Finney sem, akinek tíz Bitcoint küldött Wright 2009 januárjában.

4. Egyezik Satoshi és Wright személyisége?

A negyedik kérdés, azaz a személyiségteszt a legszubjektívabb. Mivel senki nem találkozott Nakamotoval, nincs fénykép, vagy videofelvétel a létezéséről, a személyiségéről is csak találgatások lehetnek. Valószínűleg egy igen zárkózott, nem túl kellemes ember, aki politikailag valószínűleg libertariánus nézeteket vall. Ezzel, azaz az állammal és a központi bankokkal való ellenszenvével magyarázható a blokklánc által közvetített információ pénzként való elképzelése; a Bitcoin.

Wright személyisége beleillik ebbe a képbe. Igaz sok diplomája van, de előadásokat nem nagyon látogatott és több diplomát is távoktatással szerzett meg. Munkatársai szerint nem könnyű vele dolgozni és érdekes módon konferenciákra sem jár sem résztvevőként, sem pedig előadóként.

"Valószínűleg Nakamotóval beszélgettem"

A vélemények megoszlanak. Azok, akik e-maileket váltottak Nakamoto-val és személyesen találkoztak Wright-tal azt mondják, hogy jelentős átfedés van a virtuális Satoshi és a valódi Craig között. A korábban is idézett Matonis úr azt mesélte, hogy miután Wright-tal személyesen találkozott, amikor hazaért azt mondta a feleségének, hogy valószínűleg Nakamotoval beszélgetett. A szintén idézett Andresen a következőket írta: „Bizonyos idő együttes eltöltése után azt mondhatom, hogy Craig Wright minden kétséget kizáróan azonos Satoshival”.

Az újságírók persze hivatalból kételkednek, de végül is a blokklánc olyan érdeklődéssel bír ma már, hogy nem is az a lényeg, ki írta az első anyagot a témában, hanem hogy mit lehet vele megvalósítani.

Nem a bitcoin a csoda - hanem a blockchain

Hogy miért írtam az alcímben „Bitcoin játszóteret”? Azért, mert sokáig az egész elképzelés elégé belterjes volt és kizárólag néhány IT és fintech őrült hitt benne. Azóta bebizonyosodott, hogy a szó közgazdasági értelmében a Bitcoin nem pénz, hanem csak a fent idézett bank- és establishment-ellenességnek az egyik terméke. Érdekes módon a Wikipédia a következő meghatározást adja:

„A Bitcoin érték, mert az emberek való árura, szolgáltatásra, sőt készpénzre akarják cserélni”.

Ez még persze igaz is lehet, hiszen az emberek mindenért sok mindenért szeretnének árut, pénzt kapni, de az attól még nem pénz. Jelen cikknek a terjedelme nem teszi lehetővé a részletes közgazdasági elemzést. Elég legyen azt mondani, hogy 2012 közepe – ami nem válságidőszak! – és 2013 közepe között a Bitcon USD árfolyama a szinte nulláról 1100 fölé emelkedett, majd 200 alá süllyedt (most 440 körül van). Ki az a komoly befektető, aki ilyen volatilis eszközbe befektetne? A forgalomban levő Bitcoin mennyiségről nem is érdemes beszélni, hiszen az a világon forgalomban levő pénz mennyiségének mintegy 0,015 százaléka, márpedig az alkotók szándéka az egész világra kiterjed nem pedig csak a Silicon Valley-re és Shoreditch-re!

Amivel viszont igen komolyan kell foglalkozni, az maga a blokklánc. Annyiban persze vigyázni kell, nehogy úgy járjunk vele, mint az okostelefonnal a pénzforgalmi szolgáltatásról gondolkodók az utóbbi években: majd az okostelefon mindent megold! Végül persze helyre kerültek a dolgok: kiderült, hogy az okostelefon mint számítástechnikai eszköz nagyon hasznos és jó a fizetési rendszerekhez - legyen az bankkártya rendszer, vagy bankközi fizetési rendszer (ACH) - való praktikus hozzáférés biztosításához, de ennyi!

A blokklánc pedig egy olyan üzenetközvetítő rendszer, ami nagyon hasznos lehet a fizetési rendszerek működtetésében a legújabb ISO 20022 rendszer vagy egyéb létező rendszerek mellett. Ehhez még sok mutatómunka kell és láthatóan a bankok, kutatóhelyek költenek is rá, foglalkoznak vele. E sorok írója már látott „majdnem kész” blokklánc fizetési terméket, de alkotója nem hatalmazta fel arra, hogy nevén is nevezze.

Az is nagyon fontos, hogy egyre több központi bank – akik ellen Nakamoto/Wright – az egész Bitcoin rendszert elképzelte komoly lehetőséget lát abban, hogy annak felhasználásával központi bankként elektronikus pénzt bocsásson ki. És itt a központibank-elleneseknek annyit érdemes megjegyezni, hogy az elektronikus pénz kibocsátását minden országban jogszabály szabályozza; így lehet pénz!

A Bitcoin pedig marad a játszótéren!"

(privatbankar.hu)

Üdv:

A hír első cikke a The Economist internetes oldaláról:
link
Gavin Andresen hiszi, hogy Craig Wright az igazi Satoshi Nakamoto:
link
Üdv:

Sokadszorra találták meg Satoshi Nakamoto-t, szinte minden hírportál ezzel foglalkozik:
"Egy ausztrál vállalkozó bizonyítékokkal is alá tudja támasztani, hogy ő hozta létre a világ legnépszerűbb virtuális pénzét. Az állítását már a legnagyobb Bitcoin-szakértők is megerősítették."
link
link
Üdv:

koszi az informaciot!

Legyen szep hetveged!

Blummer Tamás hozzászólása a Bitcoin Budapest Fb oldalán:

"Tamás Blummer
április 26., 10:12
Luxemburg a Bitstamp tozsdet hataskore ala vette Aprilis 26. hatallyal es ezzel az Europai Unio minden allamara ervenyesen ellenorzott tozsdeve lett. Szerintem ez azt jelenti, hogy a Bitstamp mindenkori arfolyama (ami pillanatnyilag 466 USD = 1 Bitcoin) mervado a Bitcoin ertekeleseben pl. ado kerdesekben. Arfolyamnyeresege megallapithato es nem kell utana EHO-t csak SZJA-t fizetni, tovabba megelozo ket evi veszteseg kovetkezo evi nyereseggel elszamolhato. Nem vagyok sem adoszakerto sem jogasz, javitstatok ki ha tevednek. "

Üdv:

Az Index mai cikke:
"Az állam lehet a Bitcoin technológia legnagyobb nyertese

Ha kellően komolyan veszik, akkor nem a bankok, hanem az állami adminisztráció lehet a bitcoin létezését megalapozó blockchain technológia alkalmazásának legfőbb haszonélvezője, főleg, ha sok ország együtt vezetné be a megoldást. Az Egyesült Államok és Nagy Britannia már vizsgálja a DLT-ben, azaz a megosztott főkönyvi technológiában rejlő lehetőségeket."
link
Üdv:

Szia, itt találhatsz váltókat, ahol kereskednek az Ethereummal:
link
A bitcoin árfolyamát hasonlóan látjuk.
Üdv:

"Azonban ha megnézzük a bitcoin grafikonját, azt láthatjuk, hogy az árfolyam hónapok óta szépen kirajzolja az egyre magasabb lokális mélypontok sorozatát, az utóbbi napokban pedig gyönyörűen rákúszott a 470 dollár körül található ellenállásra. A forgalom közben rendkívül alacsony, mint a vihar előtti csendben. Mintha az bányászok – készülődve a feleződéssel járó feltételezhető árfolyamugrásra – mostanában már nem vinnék piacra az újonnan kibányászott bitcoinjaikat, hanem inkább félreteszik azokat. Ezzel kockázatot vállalnak, hiszen eddig az eladásukból fedezték az áramköltségüket, amit továbbra is fizetniük kell. Lassan tehát ezen az árszinten elfogynak az eladók, a vevők pedig óvatosan tapogatóznak felfelé, húzogatják a cica bajszát. Ebből a helyzetből pedig könnyen következhet kitörés."
link
Üdv:

Szia Zotyo,

Lennel olyan kedves es linkelnel, hogyan lehet Ether-t venni BTC-ert ill. hogyan lehet az ETH ertekesiteni BTC-re majd kesobb....
(vennek 2-3BTC-ert ETH-t), mert nagy jovot latok az okos szerzodesekben...
ETHER-rel kapcsolatban elegge hianyosak az informacioim, bar feliratkoztam a youtube csatornajukra,de tobb idot kellene raforditanom, hogy jobban kepben legyek...

BTC-ben viszont szep pozitiv momentum van, hamarosan uj csucsra mehetunk, majd juliusban jon a felezes, raadasul a 3.-4. negyedev erosebb szokott lenni mind Kina mind a latin-amerikai orszagok ill. a karacsony miatt...
meg az is elofordulhat nagyon szerencses esetben, hogy iden megkozelitjuk a mindenkori 1230-as USD arfolyamot amit jelenleg sok ember elkepzelhetetlennek tart, de en nem tartom kizartnak...
(szoval 3.-4. negyedevben en szeretnek Ether-t venni legkesobb)...

Legyen szep heted!

"A virtuális olaj – Ethereum 3. rész

Az Alapblog olvasói másfél évvel ezelőtt egy olyan befektetési lehetőségről értesülhettek, ami dollárban számítva ma a 25-szörösét éri. Annak ellenére, hogy az elmúlt hónapban majdnem lefeleződött, az Ethereum saját pénze, az éter (ether) grafikonja így néz ki:

Mi az éter? Mi adja az értékét? Miben jobb és miben más a bitcoinnál? Hogyan jutottunk idáig és mi várható a jövőben? Ezekre a kérdésekre igyekszem válaszolni az alábbiakban. Az Ethereum bemutatásával már nem foglalkozom, azt megtettem az elősző két részben, itt és itt.

2014 nyarán a világ addigi legnagyobb közösségi finanszírozási akciója keretében az Ethereum projekt gazdái a megvalósítani tervezett rendszer saját pénzét, az étert adták el előre. A befektetők akkori értéken több mint 18 millió dollárnyi bitcoint dobtak össze, és cserébe nagyjából 60 millió darab éter kifizetését ígérték meg számukra.

Ez egy igazi kockázati befektetés volt. Ígéretes projekt a teljes invesztíció elvesztésének lehetőségével. A kifejleszteni szándékozott technológia akkor még nem létezett, és nem volt garancia arra, hogy az elméletben jól működő rendszert meg is tudják valósítani.

Ugyanakkor a befektetési döntés meghozatala számomra egyáltalán nem volt nehéz. Korábban kifejtettem, hogy az Ethereum világszámítógépében annyi lehetőség van, mint a PC-ben. Így az ember tavalyelőtt olyan helyzetben volt, mintha 1975-ben kellett volna arról döntenie, hogy akar-e a PC jogdíjából vásárolni. Persze minden az ártól függ. De ha a PC jogdíjából valóban lehetett volna venni, akkor nehéz elképzelni olyan magas árat, amelyen a vásárlás utólag rossz döntésnek bizonyult volna. Az Ethereum esetén ebbe még az a kockázat is bőven belefért, hogy a projekt esetleg teljes kudarccal végződik. Nem tudhatjuk, mit hoz a jövő, de egyelőre az éter áralakulása nem okozott csalódást.

Az éter valójában nem jogdíj, hanem használati értéke van. Az Ethereum világszámítógépét a bányászok közössége működteti. A számítási kapacitás felajánlásáért cserébe pedig a bányászok étert kapnak, mégpedig kétféle úton. Egyrészt ők kapják az újonnan keletkező étereket. Másrészt az Ethereum felhasználói fizetnek némi étert a bányászoknak azért cserébe, hogy azok hajlandóak legyenek futtatni az okos szerződéseket. Azért van tehát értéke, mert aki az Ethereumban okos szerződést akar kötni, annak ehhez étert kell beszereznie. Vagyis a körforgásuk úgy zajlik le, hogy a bányászok eladják a felhasználóknak, akik aztán elköltik okos szerződéseik futtatására, és így visszakerülnek a bányászokhoz. Az éter tehát nem jogdíj, de az értéke a jogdíjhoz hasonlóan a mögöttes termék sikerével arányos. Mivel az éterek száma limitált, és nem végtelenül gyorsan vesznek részt a körforgásban, ezért minél többen használják az Ethereumot, annál értékesebb lesz egy éter.

Az Ethereum megalkotóinak nem az volt az ambíciója, hogy a bitcoinnál jobb decentralizált pénzt hozzanak létre. A rendszerüket először bitcoin alapra tervezték felépíteni, de arra jutottak, hogy ez túl sok technikai kényszerrel és kompromisszummal járna. Jobb tiszta lappal indítani a munkát. Így aztán megteremtették az Ethereummal együtt az étert is, amire viszont szeretnek nem pénzként, hanem a bizalomgépet meghajtó üzemanyagként, egyfajta virtuális olajként tekinteni.

A legnagyobb forgalmú piacokon az étert bitcoinért cserébe lehet megvásárolni. A fentiek alapján e piacokon nem virtuális pénzek átváltása történik, hanem virtuális pénzért lehet megvásárolni a virtuális olajat. Minden szándék ellenére azonban nem kizárható, hogy a felhasználók közössége fizetőeszközként vagy értéktároló eszközként is használni fogja az étert.

Az Ethereum Frontier verziója több hónapos késéssel 2015 nyarára készült el, és végül július 30-án a genezis blokk legenerálásával indították el. A genezis blokk tulajdonképpen a virtuális főkönyv legelső lapja, ebben könyvelték le a befektetőknek járó 60 millió étert. Ezen kívül, ahogyan azt előre jelezték, az Ethereumot fejlesztő svájci nonprofit alapítvány saját magának is lekönyvelt 12 millió étert. Ezt az összeget végső soron részben a programozók kapják, hiszen fizetésük egy részét igényelhetik éterben is, másrészt a további fejlesztések tartalékául szolgál. Az indulást követő hónapokban az árfolyama 1 dollár körül ingadozott.

A programozási munka azonban nem állt le ezután sem. A hibák kijavítása mellett további fejlesztések és verziók voltak beütemezve. Csakhogy a kezdetben összegyűlt sok pénz ellenére az alapítvány forrásai kezdtek megcsappanni. A projekt csúszása azt is jelentette, hogy a tervezettnél jóval többe került az Ethereum elindítása. Ráadásul a bitcoin árfolyama is sokat esett, márpedig az alapítvány tartalékainak egy jelentős részét bitcoinban tartotta.

A helyzet kezdett annyira súlyossá válni, hogy tavaly ősszel a programozók jelentős részét leépítették, és azoknak is csökkentették a fizetését, akik maradtak. Így próbálták biztosítani, hogy még pár mérföldkőig mindenképpen eljusson a projekt. Az év elejére az alapítvány számláján némi készpénz mellett csupán kb. kétmillió éter maradt, ami az akkori 1 dolláros árfolyammal számolva csak néhány hónapnyi további munkára volt elegendő.

Szerencsére hamarosan fordult a kocka. Egyrészt januárban a bitcoin régóta ismert skálázási problémái újra a figyelem középpontjába kerültek. Másrészt elterjedt a pletyka, hogy rövidesen elkészül az Ethereum következő, Homestead fantázianévvel ellátott verziója. Ezt pedig a Frontierrel ellentétben már nem csak egy élesben futó kísérleti verzióként fogják számon tartani, amiről bármikor kiderülhet a rendszer működését alapjában veszélyeztető hiba, hanem biztonságosként lesz elismerve. Így aztán, ahogyan az a grafikonon is látható, és aminek a lehetőségére előre felhívtam a figyelmet, az éter árfolyama februárban felrobbant. Az alapítvány megmaradt tőkéje hirtelen a millió dolláros nagyságrendről a tízmilliósra katapultált, ami viszont már további néhány évnyi fejlesztést tesz lehetővé.

Munka pedig van bőven. Ugyan pí napon (március 14. = 3.14) valóban bevezetésre került a Homestead, de jelenleg a fejlesztő csapat további verziókon dolgozik. A nevek régóta megvannak, most már csak a programot kell megírni hozzájuk. Dolgoznak rajta, várhatóan még idén jön a Metropolis, majd ezt követi a Serenity.

Az éter további árfolyamát érintő egyik fontos kérdés a kínálat alakulása, vagyis hogy a kezdeti 72 millió darab után milyen tempóban keletkeznek újak. Az új étereket a bányászok kapják, mégpedig blokkonként 5 darabot. A bitcoin virtuális főkönyvének lapjai, a blokkok átlagosan 10 percenként követik egymást, az Ethereum esetében ez csupán 15 másodperc. Ebben a tempóban havonta 1 milliónál valamivel kevesebb éter keletkezik.

Az új bitcoinok keletkezésének üteme idővel egyre csökken, majd teljesen meg is fog szűnni. Előre lehet tudni, hogy végül összesen 21 millió bitcoin lesz. Az Ethereum fejlesztői más modellt követnek. Minden évben állandó mennyiségű éter kerül kibocsátásra, ami viszont a növekvő összmennyiségnek egyre kisebb részét teszi ki. Hosszabb távon pedig az elvesztett, elfelejtett jelszavak, tönkrement fájlok és halálesetek következtében a forgalomból örökre kieső éterek miatt a valódi kínálatuk várhatóan állandó lesz.

Jelenleg évente kb. 11 millió éter keletkezik. A fentiekkel némileg ellentmondásban a tervek szerint ez a szám radikálisan le fog csökkenni. Ez azonban nem valamifajta önkényes intézkedés lesz, hanem egy technológiai váltáshoz köthető egyszeri beavatkozást jelent. A bitcoin és az éter bányászása is jelenleg ún. proof of work (PoW) algoritmussal fut. A technikai részletek most nem érdekesek számunkra, a lényeg az, hogy ez egy rettenetesen energiapazarló módszer. A bányászgépek hatalmas mennyiségű számítást végeznek el feleslegesen és közben zabálják az áramot. Az Ethereum fejlesztői azért állították be az aktuálisan érvényes éter kibocsátási ütemet viszonylag magas értékre, hogy a rendszer megbízható működéséhez elegendő embert ösztönözzenek a bányászgépek drága üzemeltetésére.

Az Ethereum programozói a későbbiekben a bányászást egy jól működő proof of stake (PoS) algoritmusra tervezik átállítani. Erről azt kell tudni, hogy elméletben sokkal olcsóbban működik, viszont még nem kevés tökéletesítésre szorul. Ha a fejlesztések jól alakulnak, akkor valamikor jövőre a Serenity verzióváltással a bányászás is átáll PoS algoritmusra, amivel párhuzamosan az éterek keletkezését is radikálisan lelassítják. Ennek pontos értékét úgy fogják beállítani, hogy bőven elegendő embert ösztönözzön bányászgép üzemeltetésére. Azonban tudható, hogy ez a jelenlegi kibocsátási ütemnek csupán a törtrészét jelenti majd.

A tervek szerint tehát a jelenleg működő „éternyomda” a jövőben jóval kisebb fokozatra kapcsol. Így ha az Ethereumot valóban sokan fogják használni, akkor számíthatunk az éter további felértékelődésére, hiszen a valódival szemben a virtuális olaj nem fogja elárasztani a világot. Az éter befektetők nagyon remélik, hogy nem lesz virtuális palaolaj forradalom.

Ugyanakkor nem kizárható az sem, hogy a technológiával kapcsolatban felmerül valami megoldhatatlan nehézség, ami az éter árát pillanatok alatt lenullázhatja. Aki éter befektetésen töri a fejét, ezt egy pillanatra se feledje el.

Köszönet Nagy Dániel Ethereum programozónak a beszélgetésekért."
link
(alapblog.hu)
Üdv:

Utolsó fázisban a Segwit és a Lightning Network munkálatai:
link
Üdv:

Remek kis összefoglaló az Alapblog munkatársától:

"Blokkláncra épült világ – Ethereum 2. rész
2016. április 8. péntek | 09:22 | Fizikus

Satoshi Nakamoto 2008 októberében tette fel a netre a bitcoin működését elméletben bemutató dolgozatot, az úgynevezett white papert. Az írás ugyan csak kilenc oldalas, de tartalmazza az elmúlt évek egyik legjelentősebb találmányának a leírását, a bitcoin tranzakciók hiteles elszámolásáért felelős blokklánc technológiáét.

Talán sokan túlzásnak gondolhatják azt, amit a technológia jelentőségéről állítok. Hiszen a világraszóló találmányokat újságok címoldalán szokták bejelenteni, beszámol róluk az összes hírcsatorna, a felfedezők pedig híresek és ünnepeltek lesznek, továbbá mesés vagyont gyűjtenek a jogdíjakból. Satoshi viszont a blokklánc leírását egy publikus oldalra tette ki, és egyáltalán nem követelt semmifajta ellenszolgáltatást érte, ingyen adta a világnak. Az újságok nem írták meg, a tévében sem volt róla szó, tulajdonképpen csak egy tucatnyi kriptográfus értesült az egész ügyről. Az eset misztikusságát pedig tovább fokozza, hogy Satoshi Nakamoto nem valóságos személy, csak egy álnév mögé bújt zseni. Jelen állás szerint a kilétét csak ő maga ismeri.

Néhány hónappal később a bitcoin program elindításával Satoshi működés közben is bemutatta találmányát. Az eseményeket továbbra is csak programozók szűk csoportja követte, a világ mit se törődött vele. A bitcoin azonban visszavonhatatlanul elindult, az első hópehely legördült a havas hegyoldalon azzal a céllal, hogy később majd lavinává nője ki magát.

A blokklánc tulajdonképpen egy virtuális főkönyv, ebben tartják nyilván az összes bitcoin tranzakciót. Az egyes blokkok megfelelnek a főkönyv lapjainak, amelyek rendezett láncban követik egymást. Éppen úgy, ahogy a lapok is csak meghatározott sorrendben összekötve válnak értelmessé és alkotják a teljes főkönyvet.
Teltek az évek, és ugyan néhány hibát időközben ki kellett javítani a programban, de a blokklánc végül sértetlen maradt és csak egyre hosszabb lett. A főkönyv virtuális lapjai szépen gyarapodtak, a technológiáról pedig lassan az derült ki, hogy gyorsabban, megbízhatóbban és olcsóbban végzi a tranzakciók könyvelését, mint bármi más, amit addig ismertünk.

A kedves olvasó valószínűleg nem borzongott bele az előző állításba. És ez nem is csoda, az önvezető autóról vagy a Mars utazásról elmélkedve sokkal inkább elakad az ember szava. De ez ne tévesszen meg senkit, az innovációk látványossága és jelentősége két különböző fogalom. Néhány száz évvel ezelőtt a kettős könyvelés feltalálása sem rengette meg a világot. Nem látványos találmányról van szó, a jelentősége mégis vitathatatlan. Pontosan ez a helyzet a blokklánccal is.

A technológiában rejlő potenciál felismerése egy hosszú folyamat, fokozatosan történik. Egyik állomása a bitcoin árfolyamrobbanása volt 2013-ban. Habár a bitcoinnak önmagában nincs értéke, a vele lebonyolítható tranzakciók megbízhatósága, gyorsasága és olcsósága sokakat mégis arra késztetett, hogy használják. (Némelyeknek az anonimitása is számított.) Így hasonlóan ahhoz, ahogy az önmagában értéktelen papírpénznek is a bizalom és a széles körű elfogadottság ad értéket, a bitcoint övező bizalom növekedése és használatának terjedése is értéknövekedésben nyilvánult meg. Végül tehát Satoshi – aki feltehetően hatalmas bitcoin tulajdonos – nem járhatott rosszul annak ellenére sem, hogy találmányáért közvetlenül egyetlen fillért sem kapott.

A bitcoin végérvényesen bekerült a köztudatba, amivel párhuzamosan elkezdődött a mögöttes technológia potenciális alkalmazási területeinek a feltérképezése. Blokklánccal ugyanis tetszőleges nyilvántartás vezethető, nem csak a bitcoin tranzakcióké. Pontosan emiatt olyan értékes a találmány, hiszen hiteles, megbízható és mindig naprakész nyilvántartásra az élet rengeteg területén van szükség.

Számos olyan projekt indult, ami a bitcoin nyílt és decentralizált jellegét megtartva valami más dolog nyilvántartását igyekszik megoldani blokklánc alkalmazásával. Használhatják adattárolásra (pl. orvosi feljegyzések titkosított tárolására), földhivatali nyilvántartás vezetésére, virtuális részvények és kötvények adásvételének elszámolására, választásokat lebonyolító rendszerként (a leadott szavazatokat hitelesen tárolja, így nem lehet manipulálni a végeredményt). De ez csak néhány kiragadott példa a temérdek potenciális alkalmazás közül.

Ugyanakkor rengeteg magáncég is belekezdett nem nyilvános, saját használatra gyártott privát blokklánc fejlesztésébe. A Nasdaq nemrég sikeresen bevezette az egyik kisebb tőzsdéjén a blokkláncos elszámolást, így a megvásárolt részvények leszállítása napok helyett percekig tart. De már dolgozik a következő projektjén, aminek többek között az a célja, hogy a közgyűléseken a részvényesek távolból is szavazhassanak. A világ legnagyobb bankjai konzorciumot alkottak, hogy a köztük zajló tranzakciókat a saját blokkláncukon számolják el. Arra számítanak, hogy az új technológia alkalmazásával majd évente 20 milliárd dollárt tudnak megspórolni. Nem akar lemaradni a Visa sem, kutatja a technológia felhasználási lehetőségeit. És még sorolhatnám.

Egy további érdekes példa a privát blokkláncok fejlesztésére a Digital Asset Holdings nevű cég, amelynek vezére Blythe Masters. A meglehetősen ambíciózusnak és okosnak jellemzett hölgy a J.P. Morgan egykori vezető közgazdásza, akit szerte a világon a 2008-as válságban oly sok bajt okozó CDS nevű hitelderivatíva kifejlesztéséért tisztelnek vagy vetnek meg, hozzáállástól függően. Szerinte a blokkláncot most annyira kell komolyan venni, mint az 1990-es évek elején az internet koncepcióját.

A technológia jelentőségének felismerése megtörtént, a tantusz leesett. Mindenki blokkláncot fejleszt, és hamarosan elérkezik a tömeges felhasználás időszaka is, ez ma már nem kérdés. Az se véletlen, hogy tavaly ősszel az Economist címlapsztorija éppen a blokklánc volt. A borítón a következő felirat olvasható: „The trust machine. How the technology behind bitcoin could change the world”.

A legambíciózusabb publikus blokkláncot fejlesztő projekt az előző részben bemutatott, okos szerződések futtatására alkalmas Ethereum. Az ambíció többek között abban nyilvánul meg, hogy a rendszert Turing-teljesre tervezték. Emlékeztetőül: ez azt jelenti, hogy minden elméletben algoritmizálható feladat lefuttatható rajta. A bitcoin tranzakciókat felfoghatjuk úgy, mint egyoldalú szerződéseket, a tranzakció digitális aláírásával az utalást indító fél a címzett javára önkéntesen lemond az átutalt összegről. A bitcoin rendszerében lényegében csak ilyen egyszerű szerződések köthetők. Az Ethereumban azonban határtalanok a lehetőségek, a Turing-teljes felépítése miatt nincs korlátja a megköthető szerződések körének.

Ebből pedig az következik, hogy ha az Ethereum valóban jól működik (és ez erős, több dolgot jelentő feltétel, nem biztos, hogy igaz), akkor nincs igazán értelme másik, publikus blokkláncot működtető projektnek. Hiszen minden korábban említett vagy nem említett speciális feladat megoldható okos szerződésekkel is, közben viszont nem kell a speciális feladat kiszolgálására saját hálózatot működtetni, minden futhat az Ethereum hálózatán.

Más a helyzet a privát blokkláncokkal. Természetesen az általuk elvégzett feladat is megoldható lenne az Ethereum okos szerződéseivel. Ugyanakkor vannak olyan piaci szereplők, akiknek különböző célokból megérheti saját privát blokkláncot fejleszteni és üzemeltetni. Egy banki könyvelést érdemes lehet blokkláncra tenni, de ehhez nem a nyilvános Ethereum a legcélszerűbb eszköz.

A saját blokklánc fejlesztése azonban drága mulatság. Éppen ezért néhány cég (mint például az IBM) az utóbbi időben saját blokklánc szolgáltatást (blockchain-as-a-service) kezdett kínálni az ügyfeleinek. Tulajdonképpen ilyen blokklánc szolgáltató az Ethereum is, és ezért bizonyos szempontból csak az egyik versenytársa a többinek. Ugyanakkor a nyílt és decentralizált hálózati struktúrája egyedivé is teszi, megkülönbözteti a többitől. Emiatt van egyrészt az, hogy valóban senkinek, még maguknak az üzemeltetőknek sincs lehetősége manipulálni a blokkláncot, másrészt a szolgáltatás kimaradásának a kockázata kereken nulla. Ezért aztán bizonyos felhő szolgáltatók nem is akarnak versenyezni saját blokklánc fejlesztésével, hanem az ügyfeleiknek szánt blokklánc szolgáltatásukat Ethereumra építik fel (például Microsoft). Az Econosmist „Trust machine” kifejezését tovább gondolva azt mondatjuk, hogy a legmegbízhatóbb bizalomgép az Ethereum.

Az előző részben bemutattam, hogy az Ethereum okos szerződéseivel hogyan tudja az üzleti kapcsolatokban fellépő bizalomhiányt megszüntetni, vagyis hogyan teremt bizalmat. Jelenleg ott tartunk, hogy megépült ez a publikus, mindenki által használható bizalomgép. Sőt, nemrég beindították. A motorja pöffent egyet, majd feldübörögött. Most pedig azt várjuk tőle, hogy nagyobb fordulatszámra kapcsolva hamarosan hatalmas mennyiségben állít elő színtiszta bizalmat.

A következő részben a bizalomgép üzemanyagáról, a virtuális olajról, vagyis az éterről lesz szó."
link
(alapblog.hu)
Üdv:

A mai nap híre:

"Újabb mérföldkőhöz érkezett a bitcoinos fizetés

Nemsokára már nem csak dollárt, hanem fontot is lehet utalni a Circle bitcoinos nemzetközi átutalási alkalmazásával, méghozzá úgy, hogy Európában először egy globális nagybank segít nekik ebben - írja a Financial Times.

Ahogy a digitális pénzek egyre inkább mainstreammé válnak, a bankok is hajlandóak együttműködni a bitcoinos startupokkal. A Circle az egyik legnagyobb ilyen startup, legutóbbi forrásbevonási körében 250 millió dollárra értékelték, akkor a Goldman Sachs és néhány más kockázatitőke befektető összesen 50 millió dollárral szállt be a cégbe.

Mint bejelentették, a Barclays lesz az első olyan európai nagybank, amelynek infrastruktúráját használva a Circle font tranzakciókat is képes lesz elszámolni több mint 100 ezer ügyfelének. A Circle működésének lényege, hogy hagyományos devizát is lehet vele utalni közel díjmentesen, mivel a tranzakció úgy néz ki, hogy először a saját Bitcoin-tőzsdéjükön Bitcoinra váltják a pénzt, átutalják, majd a fogadó oldalon visszaváltják."
(portfolio.hu)

Megnyitotta kapuit az OpenBazaar, ami egy decentralizált online piactér, s ahol kizárólag bitconnal lehetséges a fizetés.
Céljuk nyilvánvaló: megszorítani az eBay-t, az Amazont és a többi nagy szereplőt.
link
Üdv:

Nos ha 250-szeresere emelkednenek a dijak akkor ernek el a jelenlegi koltsegeket...;
de szamomra az ido tenyezo fontosabb...
jelenleg a legtobb nemzetkozi atutalas minimum 2-3nap (neha meg ennel is tobb), most olyan aprosagokrol nem is beszelunk, hogy mi tortenik akkor ha valaki pentek este kenyszerul atutalasra akkor kozel 72-96 orara van szukseg arra hogy az atutalas megtortenjen....
Azt viszont el kell ismerni, hogy meg mindig elege limitalva van a felhasznalasi lehetosege...

Mindenesetre hamarosan jon e felezes, remelem hasonloan fog viselkedni az arfolyam mint tavaly; szeptemberig lassu de folyamatos emelkedes, majd szeptembertol volatilis mozgassal meglatogathatnank a 600-900$-os tartomanyt.

Ritkán.
A tranzakciós díjak egyelőre még valóban olcsók, de ha jelentősen drágulnának, szerintem az sem lenne katasztrófa. Annyi történne, hogy a Bitcoin hálózata a nagyobb értékű utalások terén lenne versenyképes, a kicsi összegűeknél nem.
Üdv:

Szia,

Milyen gyakran szoktal Bitcoint kuldeni???
En ma kuldtem 10,5BTC ; amin viszont meglepodtem, hogy csak 65 percel kesobb kerult jovairasra a szamlamon.
Viszont a tranzakcios koltseget tovabbra is nagyon versenykepesnek tartom mert ~22,4Ft-ba kerult.....