Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert?  

már ne haragudj az "Anonimitás, visszakövethetetlenség" topicban nyomába sem ér a nemesfémeknek

azok aztán teljesen visszakövethetetlenek

különösen ha beolvasztod és újraöntöd őket

a bitcoin is csak egy fiat-szemfényvesztés:)

PILGRIMS SOCIETY TAKEOVER OF
BITCOIN!
link

Meg annyit hozzatennek, hogy az afa sem egyertelmu, mert alapjaiban penz, de rengeteg mas funkcioja es tulajdonsaga van (nemhiaba raktak par helyen commodity kategoriaba).

Ez egy meroben uj asset class, nem meglepo hogy problemakat okoz hogy hova tegyek.

Ma meg igen keves ember van aki egyaltalan megerti a rendszer lenyeget.

1.) Afaval terhelni a btc transakciakat nem szol masrol mint visszavetni a terjedes utemet, volt par orszag ami bejatszotta (meg angliaban is ez volt egy ideig)

2.) A bitcoin alapbol nem anonim, es teljesen visszakovetheto. Ez egy decentralizalt, transzparens payment system.

Ha TPTB akarna, akkor lehetne raepiteni egy olyan adorendszert amibol lehetetlen ellopni a penzt vagy kijatszani mind politikai mind adofizeto odlalrol (ID-hez kotott cimekkel).

A masik oldala, hogy bizonyos tovabbi procedurak kovetesevel, lehet anonim hasznalni, de megismetlem, alapesetben nem az.

" Se garancia, se jogvédelem nincs mögötte."

Mond ezt a broker karosultaknak. :D

Ez mind szubjektiv, en mar jobban bizom a bitcoinban mint barmilyen fiat penzben vagy kormanyban.

Fejlettebb orszagokban mar a jogvedelem alatt van. Ha ellopjak jogi kovetkezmenyei lesznek. Texasban v, meg par helyen volt is ra pelda.

Sajnos a media nem rest fals informaciokat terjeszteni ebben a temaban (is). Javaslom hogy nezz utana jobban a dolgoknak, nem pseudo-ujsagirokra hagyatkozva.

A döntés logikus volt hogy nem kell a pénzváltásért áfát fizetni. :)

Egy dologban látom életképességét a bitcoinnnak, és ez az alvilági pénzeszköz léte. Anonimitás, visszakövethetetlenség. Ha ellopják az autódat fizethetsz majd vele.

Érték felhalmozásra továbbra is alkalmatlan. Se garancia, se jogvédelem nincs mögötte.

"Akkora lökést kapott a bitcoin, mint még soha...
... lényegében egyenjogúvá vált a hivatalos pénznemekkel"
link
Üdv:

Hoppá!
Itt a bejelentés az Európai Bíróságtól:
A bitcoint fizetőeszközként kell kezelni, ezért ÁFA mentesek a bitcoin tranzakciók!
A Reuters cikke itt: link
az Index délelőtti összefoglaló írása a kérdésről pedig itt olvasható: link

A Bitstamp-on 276 USD-re ugrott az árfolyam.
Üdv:

Na latom itt is van legalabb egy Bitcoiner.

Jo lenne magyarok kozott is gyorsabban terjedne.

Sajnos az eddigi tapasztalataim alapjan magyarorszag ebben is lemarad.

Remek összefoglaló írás az alapblog.hu munkatársától azoknak, akik nem követték idáig a bitcoin történetét.

A bitcoin-sztori
2015. október 20. kedd | 10:52 | Fizikus
Indul a következő emelkedő hullám?

Régen hallhattak a bitcoinról, akik nem követik szorosan a vele kapcsolatos fejleményeket. A korábban jellemző extrém árfolyammozgás mostanában elmaradt, ezért az újságok címoldalán sem szerepelt. Ugyanakkor a süllyesztőben sem tűnt el. Sőt, a rivaldafény hiánya közel sem jelenti azt, hogy érdektelenségbe fulladt volna. A bitcoinnal kapcsolatos technológiai cégekbe évről évre sok százmillió dollárt fektetnek. Az elfogadóhelyek száma egyre gyarapszik, ma már meghaladja a 100 ezret, vehetünk bitcoinnal számítógépet a Delltől, fizethetünk vele a Microsoftnál vagy adományozhatjuk a Greenpeace-nek. A görög válság hatására pedig újra felfelé kezdett mozgolódni az ára. Az alábbiakban az elmúlt két és fél év bitcoinnal kapcsolatos főbb eseményeit foglaljuk össze:
link
Üdv:

Bitcoin 2015. Q3 összefoglaló jelentés a Coindesktől:
link
Üdv:

Ha a Bitcoin, mint technológia sikeresnek bizonyul, az kedvező a bitcoinnak, mint elszámolási egységnek, mint virtuális pénznek is.
II.rész

Érdemes elolvasni a Portfolio mai cikkét:

"Viharként söpör végig a pénzügyi rendszeren a nagy Bitcoin-titok
(Turzó Ádám Pál)

Évekkel ezelőtt is írtunk arról, hogy a Bitcoin elsöpörheti a pénzügyi rendszert, látszólag azonban azóta nem történt semmi. De csak látszólag. A Bitcoin mögötti technológiát ugyanis a világ legnagyobb bankjai és technológiai óriásai kutatják: arra próbálnak rájönni, hogyan tudják a hírhedt virtuális pénz működési elvét saját működésükbe átültetni. És hogy ez mennyire fontos nekik? Egy elemzés szerint durván 15-20 milliárd dollárt takaríthatnának meg önmagában azzal, ha a különféle elszámolási rendszereiket a Bitcoinnál látott minta szerint lecserélnék. Mintegy bónuszként például a most akár napokig, vagy extrém esetben hetekig tartó értékpapír-tranzakciókat percek alatt is elszámolhatnák. Persze rengeteg még a kérdőjel, de az egyre világosabban látszik, hogy a Bitcoin valóban gyökereiben rázza fel a hagyományos pénzügyi rendszert.

Bitcoin, blockchain, megosztott könyvelés

A Bitcoinnal és tulajdonságaival már több elemzésben is részletesen foglalkoztunk, de a mögötte álló működési elvvel és technológiával is érdemes mélyebben megismerkedni. A Bitcoin működési elve, és ennek üzleti fogalma az úgynevezett "distributed ledger", vagyis egyfajta megosztott vagy konszenzusban kezelt könyvelés, míg az ezen az üzleti logikán alapuló rendszer megvalósítási technológiája, technikai kivitelezése a blockchain. Amikor tehát megosztott könyvelésről vagy blockchainről beszélünk, jóformán ugyanazt a fogalmat írjuk le, csak az egyik esetben üzleti, a másikban technikai megközelítésben. A Bitcoin pedig az a virtuális valuta, amit a forradalmi újításnak számító blockchain rendszerben először használatba vett a világ.

Jó, de hogyan működik?

A distributed ledger alapon működő rendszerek legfontosabb jellemzője, hogy a rendszer résztvevői egyesével, saját maguk kezelik az egymás között végrehajtott tranzakciókat rögzítő könyvelést, és

nincs szükség semmilyen központi főkönyvre, elszámolóra vagy hatóságra ahhoz, hogy ez a könyvelés megbízható legyen.

Ez a könyvelés egy adatbázis, amelyben az összes korábban végrehajtott tranzakció szerepel, és a blockchain által megvalósított ellenőrzési séma következtében mindenhol ugyanazt tartalmazza. Amikor egy szereplő új tranzakciót könyvel le, akkor azt a többi szereplő is ellenőrzi, és meggyőződhet arról, hogy az adott tranzakció a rendszer többi szereplője szerint is valós és helyes-e.

A Bitcoin ezzel megoldotta azt a matematikai problémát (Byzantine Generals probléma), hogy hogyan lehet egy adatbázist konzisztensen kezelni (a rendszerben szereplők mindegyikénél ugyanaz a könyvelés tartalma) mégpedig egy központi szerv vagy személy közbeiktatása nélkül, és mindezt úgy, hogy a hálózat szereplőibe és a kommunikációs útba vetett bizalomra sincs szükség.

Biztonság vs. költség

A Bitcoin esetében szükség van a bányászatra, ami a tranzakciók hitelesítéséhez szükséges számítási kapacitást adja, cserébe pedig a bányászok Bitcoinban kapnak fizetséget. A számítási kapacitás igénye a Bitcoin esetében nagyon magas, ugyanis itt a hálózat résztvevői nem ismerik egymást, ehhez a rendszerhez bárki csatlakozhat. Ez azt jelenti, hogy bárki megpróbálhat csalni, például egy Bitcoint kétszer elkölteni. Ehhez azonban arra lenne szüksége, hogy a Bitcoin hálózat több mint felét átverje - erre egyébként reálisan soha senkinek nem lesz esélye.

A számítási kapacitási igény azonban drasztikusan csökkenthető, ha nem egy teljesen nyílt hálózatról, hanem egy egymásban nagyrészt megbízó felek között kialakított hálózatról van szó. Ha például 10 bank létrehoz egy ilyen hálózatot, megállapodhat abban, hogy várakozásaik szerint a hálózat legalább 7 tagja minden egyes időpontban betartja a szabályokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy legalább 4 banknak kellene közösen ugyanabban a csalásban közreműködnie, hogy a rendszert becsapják. Létezik tehát egyfajta trade off a biztonság és számítási kapacitási igény között, de némi bizalom mellett sokkal kisebb erőfeszítések és költségek árán is rendkívül biztonságosan működhet a hálózat, amivel mindegyik fél csak nyer.

Miért fontos mindez a bankok számára?

A bankok egymás közötti üzleteit - legyen szó akár pénzről, értékpapírról, vagy szindikált hitelekről - tipikusan egy harmadik személy hajtja végre, vagyis például elszámolóházak, központi hatóságok, átutalási rendszerek, értéktárak. Például amikor egy bank egyik ügyfele pénzt utal egy másik bank ügyfelének, akkor a tranzakció átmegy egy klíringrendszeren, ahol a tranzakciót lekönyvelik. Magyarországon például a Giro Bankközi Klíring Rendszere vezeti azt az adatbázist, amelyben a legtöbb lakossági átutalást rögzítik.

Ezek a klíringrendszerek hierarchikusan rendeződve működnek. Például ha egy ügyfél vesz egy magyar állampapírt egy banknál, akkor azt a bank a KELER-en keresztül elszámolja, de ha ez egy külföldi állampapír, akkor ez tovább megy egy nemzetközi elszámolóhoz és így tovább. Mindennek az az eredménye,
hogy például egy nemzetközi, de akár egy belföldi értékpapír-tranzakció végrehajtásának ideje is akár több nap is lehet.

Az egyik oldalon a tranzakció (a megbízás befogadása) megtörténik a másodperc törtrésze alatt, a másik oldalon viszont a tényleges cseréje a tulajdonosoknak napokig tart, főleg azért, mert nem kettő, hanem sok közbeiktatott szereplője is van egy ilyen ügyletnek. Ha viszont ezt a hierarchikus felépítésű rendszert a bankok képesek leváltani a Bitconnál használt megosztott könyvelésen alapuló rendszerre, akkor

a jelenlegi pár napos elszámolási időt drasztikusan, akár percekre, vagy közel valós idejűre csökkenthetik.

Gyakorlatilag az e-mail küldéshez hasonló gyorsasággal lehetne bankközi, például értékpapír-tranzakciókat végrehajtani. A spanyol Santander egyik korábbi kutatásában úgy becsülte meg, hogy az értékpapír és fizetési rendszerek lecserélése és a szabályozói költségek ezáltali csökkenése együttesen évi
15-20 milliárd dolláros megtakarítást eredményezhet a bankoknak 2022-ig.

Akkor miért nem használ már most minden bank ilyen rendszereket?

A distributed ledger technológiát már most számos nagybank kutatja, ilyen többek között a UBS, a Barclays, a Santander, és nemrégiben bejelentették, hogy a világ legnagyobb bankjai közül kilenc fogott össze egy startuppal, hogy közösen fejlesszenek ki egy blockchain alapú elszámolási prototípust. A hatalmas technológiai cégek közül például az IBM is rendelkezik blockchain részleggel, de számos olyan startup is van, amelyek már elvileg most is képesek lennének bevezetni az új technológiát. Ehhez azonban először több banknak is be kell állni egy adott kezdeményezés mögé, ezért is jelentős előrelépés ez utóbbi minap érkezett bejelentés.

Blummer Tamás Bitcoin-szakértő korábbi cége, a Bits of Proof eladása révén nemrégiben egy Wall Street-i technológiai céghez, a Digital Asset Holdinghoz igazolt, ahol a distributed ledger technológia gyakorlati alkalmazásán dolgoznak. Ők egy olyan részpiacot vettek célba, ahol a jelenlegi rendszer elképesztően lassan és nehézkesen működik: a szindikált hitelek piacát. A szakember meggyőződése szerint a szindikált hitelek piaca lehet az egyik olyan terület, ahol a technológia első körben és már a közeljövőben szerepet kaphat:

az Egyesült Államokban ugyanis ahhoz, hogy ma egy szindikált hitelt a szerződés megkötése után folyósítsanak, durván 20 napra, vagy még ennél is több időre van szükség.

Hogy végül hol hasznosítják először a distributed ledger technológiát, az még a jövő zenéje, de az biztos, hogy még sokat fogunk hallani róla a következő időszakban."
link
Üdv:

"Tudtad, hogy a Bitcoin egy nyersanyag?"
link
-Mi lenne más, hiszen digitális aranynak is nevezik!
Üdv:

Ha a Bitcoin, mint technológia sikeresnek bizonyul, az kedvező a bitcoinnak, mint elszámolási egységnek, mint virtuális pénznek is.

A Portfolio mai cikke:
A világ legnagyobb bankjai borulnak össze a Bitcoin miatt
link
Üdv:

"Új világ?

Olvasom, hogy új világ jön a banki átutalásoknál. A pénz mától 2 órán belül érkezik meg, hiszen napi 10-re emelik az elszámolási ciklusok számát, és az üzemidőt is meghosszabbítják valamivel. Valójában mindez a régi világ aprócska, marginális javítgatása. Múlt századi technológia toldozása-foldozása.

A 21. században mások a távlatok. Például a bitcoin utalások átlagosan 10 percen belül érkeznek meg, napi 144 elszámolási ciklussal működik a rendszer és természetesen nincs leállás, 0-24-ben üzemel. Lassan már 7 éve megy. Ráadásul nehezített pályán, hiszen nincs központi számítógépes szervere, amin a tranzakciók egyszerűen lekönyvelhetők, továbbá a szabályozási/hatósági jogkör hátszele nélkül.

Persze a bitcoin a magánszféra csúcsterméke és természetes dolog, hogy az állami intézmények lassan reagálnak a technológia fejlődésére, az új lehetőségekre. Nincs ebben semmi meglepő, korábban is írtam róla. És nem csak az utalások sebességéről van szó. Olyan hasznos szolgáltatások épülhetnének be a pénzügyi közműbe, amiket elképzelni sem tudunk. Így hát csak azt szeretném mindenkiben tudatosítani, hogy ez közel sem az új világ, hanem az események után évtizedekkel kullogó hatóság apró lépése."
(alapblog.hu)
link
Üdv:

Az alábbi írás azoknak lehet érdekes, akik szeretnének egy rövid, egyszerű és érdekes összefoglalót a Bitcoinról:

Tegyük fel, hogy egy padon ülünk egy parkban. Szép, napos időnk van. Van nálam egy alma, amit neked adok. Így neked lett egy almád, nekem pedig egy sem maradt. Eddig elég egyszerű, igaz?

Elemezzük, mi is történt pontosan!
Az én almám fizikailag a te kezedbe került. Tudod, hogy megtörtént az átadás, hiszen mindketten ott voltunk, te még meg is érintetted. Ahhoz, hogy megtörténjen az ”átadás”, nem volt szükség egy harmadik személyre. Sem az anyukádra, sem egy barátra, sem pedig akárki másra. Az alma a Tied! Nem tudok neked több almát adni, mert nekem már nincs egy darab sem. Már abba sem tudok beleszólni, hogy mit csinálsz vele. Ez az alma már teljes mértékben a te tulajdonod, és ha szeretnéd, tovább adhatod egy barátodnak, aki szintén tovább adhatja, ha úgy tartja kedve. Pontosan így néz ki egy személyes csere.

Akkor most tegyük fel, hogy egy digitális almát adok oda neked. Tessék, át is adtam. Na, most válik érdekessé a dolog! Honnan tudod, hogy ez a digitális alma, ami eddig az enyém volt, most már a tiéd, és csakis te rendelkezel felette? Gondoljunk csak bele... Ez már egy kicsit összetettebb. A kérdés az, honnan tudod biztosan, hogy nem küldtem el ezt a digitális almát korábban valaki másnak, például egy email csatolmány formájában? Talán a gépemen van róla néhány másolat. Vagy feltettem netre és már millióan letöltötték.
És a probléma máris kirajzolódott: egyáltalán nem ugyanaz kézzel fogható vagy digitális almát küldeni.

Szoftvermérnökök ezt úgy hívják: „double spending problem”, vagyis a dupla elköltés problémája. A kérdés jó darabig foglalkoztatta őket, amíg rá nem jöttek a megoldásra. Ma már el tudjuk kerülni ezt a problémát, de mielőtt elmondanám a megfejtést, megpróbállak rávezetni, hogy a lehető legérthetőbb legyen számodra is.

A legtöbben könyveléssel oldanák meg a problémát. Rendben, talán egy főkönyvbe kéne vezetni a digitális almák cseréjét. Ez lényegében egy elszámolási könyv lenne, ahol az összes tranzakciót nyomon lehet követni. Mivel ez a főkönyv - digitális formája miatt - különbözik a megszokottól, a saját (digitális) világában kell léteznie és valakinek felügyelnie kell. Hasonlóan működik például a sokak által ismert WOW (World of Warcraft) internetes játék rendszere. A Warcraftot a Blizzard Entertainment hozta létre, egy fiatalokból álló csapat, akik egyfajta digitális főkönyvben vezetik például az összes ritka tűzkardot, ami a rendszerben (játékban) létezik. Nagyszerű, akkor valaki hozzájuk hasonlóan tudná felügyelni a digitális almáinkat. Probléma megoldva!

Vagy mégsem?

1. Mi van akkor, ha a Blizzard csapat egyik tagja hozzáad néhány almát az egyenlegéhez?
2. Ha a Blizzard felügyeli az összes tranzakciót, az olyan mintha egy harmadik személyt hívtunk volna a padhoz. Akkor mégis hogyan tudom átadni neked a digitális almát, ha nem szeretnék mást is belevonni a folyamatba?

Mi lenne akkor, ha ez a digitális főkönyv mindenki közös tulajdona lenne...? Ha ahelyett, hogy mondjuk a Blizzard csapat felügyelete alatt állna, mindenki számítógépén elérhető lenne...? Úgy, hogy a valaha történt összes tranzakció ide lenne feljegyezve…?
Akkor nem lehetne csalni...
Mert egy ilyen rendszerben, ha nekem valójában nincs is almám, nem is tudnék neked küldeni. Mert ha megtenném, a tranzakció nem szinkronizálna mindenki mással a rendszerben.
Ráadásul, mivel nem egy személy, szervezet vagy intézmény felügyelete alatt áll a rendszer, biztos lehetek abban hogy senki nem tud több almát írni a saját számlájára...

Képzeljük el, hogy ezek a szabályok már a rendszer indulása előtt le lettek fektetve. A kód és a szabályok pedig nyílt forráskódúak. Ilyen például a Wikipédia is: az okosabbak írhatják, korrigálhatják és vezethetik. Te magad is részt vehetsz tehát ebben a hálózatban: a főkönyv frissítésében és ellenőrzésében. Ezért a fáradozásért pedig digitális almákat kaphatsz jutalmul. Valójában ez az egyetlen módja, hogy valaki új digitális almákat hozzon létre a rendszerben.

Ez persze most nagyon le lett egyszerűsítve, de egy ilyen rendszer a Bitcoin Protokoll alapja, a digitális alma pedig valójában a digitális valuta maga: a bitcoin.

Most már érted a rendszer lényegét?

Tehát nézzük csak meg, hogy a publikus főkönyv mennyi mindent tesz lehetővé:

1. A rendszer nyílt forráskódú. Az almák maximális száma előre meg lett határozva, így mindenki tudja hány bitcoin lehet összesen a rendszerben, illetve hogy pillanatnyilag hány bitcoin van.
2. Ha átküldök neked egy almát, akkor az - amint igazolhatóan elhagyta a tulajdonomat - már visszafordíthatatlanul a te tulajdonod lesz, és te rendelkezel felette (persze ha vissza szeretnéd küldeni, azt bármikor megteheted). Ez azt jelenti hogy a főkönyvben ez a tranzakció is rögzítve lesz.
3. A publikus főkönyvnek köszönhetően nem volt szükség egy harmadik személyre az átadás igazolásához, és még abban is biztos lehetek, hogy senki nem csalhat azzal, hogy kétszer elküldi az almákat vagy újakat hoz létre.

Így a probléma meg lett oldva. Most már az átadás digitális formája is pont olyan, mintha a padon ülve kettőnk között zajlott volna le. Csak két ember szükséges hozzá, mégis teljesen megbízunk a rendszer biztonságában.

És tudod még mi a jó a rendszerben? Az hogy digitális. Tehát akár 1000, 1 000 000 vagy 0,000001 almáról is van szó, egy kattintással elküldhetem neked Tanzánia legkisebb falujából New Yorkba, kevesebb mint 2 Ft-ért.
De nem csak almát, szinte bármi mást is elküldhetek neked a világ másik végébe, mivel ez mind digitálisan történik. Akár szöveget, szerződést, egy részvényre vonatkozó igazolást vagy szinte bármi mást is hozzá csatolhatok.

Szóval hogyan is kezeljük a digitális almák értékét? Elég hasznosnak tűnnek, ugye? Az igazat megvallva, sokan vitatkoznak ezen a kérdésen. Leginkább a gazdasági iskolák, politikusok és programozók között folyik a vita, de nem feltétlenül kell mindenkire hallgatni. Néhányan kifejezetten okosak míg sokan nem elég tájékozottak. Van aki szerint rengeteget ér, van aki azt állítja, nem ér semmit, de az is előfordult már, hogy a ’Bank of America’ elemzése 1300 dolláros értéket tulajdonított egyetlen “digitális almának”, vagyis egyetlen bitcoinnak. Sokak szerint a bitcoin digitális arany. Mások szerint a bitcoin egy digitális valuta. Van, aki szerint csupán olyan, mint egy tulipán. Van, aki szerint a bitcoin megváltoztatja a világot. Mások viszont egy új hóbortnak tartják csupán, ami majd lecsendesül és eltűnik.

Nekem is van saját véleményem, de itt most az a lényeg, hogy Te alkosd meg a sajátodat. Addig is gratulálok, máris többet tudsz a Bitcoinról mint a legtöbben.

forrás:
link

Üdv:

Talán valakivel összekeversz, kárpótlási jegyről nem írtam soha egy mondatot sem, sosem érdekelt. A bitcoint, mint elszámolási egységet és a Bitcoint, mint technológiát viszont továbbra is igen érdekes dolognak tartom, az éppen aktuális árfolyamtól függetlenül is.
Üdv:

zotyó, sok bitcoinod van? nyerőben vagy?
és mi újság a kárpótjeggyel, letettél már róla?

Mai cikk a Bitcoin XT vitáról:
link

A Bitcoin XT weboldala:
link

Mike Hearn augusztus 15-i levele:
link

A Bitcoin XT támogatásának alakulása:
link

Üdv:

Továbbra is megosztottak a fejlesztők a bitcoin blokkmérettel kapcsolatos fejlesztés kérdésében:
link

A probléma lényegéről egy korábbi magyar nyelvű írás:
link

A fentiek jelentős negatív befolyással bírhatnak az árfolyamra is.
Üdv:

A Coindesk elkészítette a Bitcoin 2015. Q2 összefoglaló jelentését.
Adatok, táblázatok, grafikonok, elemzések a bitcoin idei teljesítményéről 99 ábrán:
link
Jó tanulmányozást,
üdv: