Na próbáljuk meg ezt a topikot BUXnak és határidejének. Eros 12-13topikja teljesen kihalt, elavult, Eros befejezte a tradet. Sokan nem is tudják mi az.
Záróban enyém lett a 31650es kemény 1konti, pedig 8kontival ugráktam fel, sorban előzve a másik vevőket. 650nél feladták a fiúk,de eladó meg visszavonta az eladási megbízását
ahogy mondod :) nem egészen jó a megközelítés, és el kéne menni.....
csak nem neki hanem neked :) vagy legalább figyelmesebben olvasni és értelmezni
nem arról írt hogy a pozíciók 99%-a short, ilyen hülyeséget senki nem ír, azt írta, hogy a nyitott short pozíciók 99%-a bukóban,az 4070*99/100=4030 kontraktus :) amiben akár még igazság is lehet, kis túlzással
Nem egészen jó a megközelítés. El kellene menni egy kis alap továbbképzésre a határidős üzletkötés alapjainak frissítésére! A nyitott pozik 50-50 %-a long-short,mivel szólóban nem nyitható egyik oldal sem! Sorry.BUÉK!
Én is emllkészem még 1993-1994 -ben mikot a Soros alapítványon iskolák nyertek pályázatokat amiken számítógépeket vettek az iskoláknak..igen, az egy nemes cselekedet volt...meg még számos..
"persze ilyenekről kár is álmodni, épp az ellenkezője ami történik, hisz úgy néz kis ellene van az országnak.."
Bud ne légy tudatlan agymosott, olvass utána dolgoknak mielőtt ítélezel
nézz meg Soros alapokat, Central European University-ről olvass, és gondolkozz el mit és miket tett Soros az országért
Milliárd dollárban mennyi lehet az kb. amivel tartozik az ország ?
Mert ugye az lenne / lett volna szép, ha mondjuk meghalna Soros és az egész vagyonát Magyarországnak adta volna :D
persze ilyenekről kár is álmodni, épp az ellenkezője ami történik, hisz úgy néz kis ellene van az országnak..
és ki látott már olyan hogy egy zsidó pénz ad valakinek, csak úgy ? :D
azért ha odaadná azt az összeget, szépen lemenne az adósságunk 10-20 % körülre kb.. egyből 4 szint felminsőítés .-))
Jaj hát kell ennél szebb látvány? A nyitott hati short pozíciók 99%-a bukóban. Jaj de szép lesz ha jön a margin call :D
Aznap fogok nektek adni de csak jó drágán!!!! Nyissatok még rá amíg csak bírja a számlátok. Hipphopp szállunk majd az SC rakétán! 8400 feletti otp 21k feletti mol, 500 feletti matyi, 6300as ricsi és indul a kilövés a holdra és onnan is tovább!!!!!
"Barcza: 74%-ra csökken az adósságráta, véget ért egy korszak
2016. december 27. 08:43
nyomtatás
Idén év végén is teljesülni fog az alkotmányos adósságszabály, mivel 74,7%-ról 74% körülre mérséklődik az adósságráta - jelentette ki a Világgazdaságban megjelent interjúban Barcza György. "
Soha nem látott magasságban a magyar tőzsde (TOP 10 sztori - 8.)
Nagy Viktor
2016. december 24., 6:30
2007-ben korábban soha nem látott csúcsra, 30 ezer pont fölé emelkedett a BUX index, ami a jó nemzetközi hangulaton túl az OMV-Mol felvásárlási csatának is köszönhető. Az azt követő bő másfél évben az index elveszítette az értékének a kétharmadát, az OTP közel 90, a Mol pedig több mint 70 százalékot zuhant. Több mint 9 évet kellett várni, hogy a 2007-es csúcs fölé emelkedjen a BUX, ehhez már nem csak az OTP és a Mol, de a Richter nagy menetelése is kellett.
Soha nem látott magasságban a magyar tőzsde (TOP 10 sztori - 8.)
Nagy Viktor
2016. december 24., 6:30
2007-ben korábban soha nem látott csúcsra, 30 ezer pont fölé emelkedett a BUX index, ami a jó nemzetközi hangulaton túl az OMV-Mol felvásárlási csatának is köszönhető. Az azt követő bő másfél évben az index elveszítette az értékének a kétharmadát, az OTP közel 90, a Mol pedig több mint 70 százalékot zuhant. Több mint 9 évet kellett várni, hogy a 2007-es csúcs fölé emelkedjen a BUX, ehhez már nem csak az OTP és a Mol, de a Richter nagy menetelése is kellett.
30 000-es BUX akkor
Korábbi történelmi csúcsát 2007. július 24-én érte el a BUX, akkor 30 132 pontig emelkedett a magyar részvényindex, ami részben a jó nemzetközi és régiós részvénypiaci hangulatnak tudható be, de egyedi sztorik is hajtották felfelé a BUX-ot. A 2007-ben látott meredek emelkedés gyakorlatilag a két legfontosabb magyar részvénynek, az OTP-nek és a Molnak köszönhető, a bankpapír ugyanis 11 ezer forint, az olajipari cég részvénye pedig 30 ezer forint közelébe emelkedett, mindkettő olyan csúcs, aminek a közelébe sem jártak az árfolyamok az elmúlt években.
Soha nem látott magasságban a magyar tőzsde (TOP 10 sztori - 8.)
A Molnál elképesztő felvásárlási sztori zajlott 2007-ben, miután az orosz befektető, Medget Rahimkulov bejelentette, hogy 10 százalékos részesedést szerezne a Molban, az azt követő Mol-OMV csata 30 ezer forint fölé lendítette az árfolyamot. Az osztrák cég felvásárlási ajánlatot tett a Mol vezetésének, amit azonban a magyar cég menedzsmentje elutasított, és hivatalosan a tőkeszerkezet optimalizálása, nem hivatalosan pedig a felvásárlás megakadályozása miatt nagy volumenben saját részvényeket vásárolt, amivel felhajtotta a Mol-részvények árfolyamát.
Soha nem látott magasságban a magyar tőzsde (TOP 10 sztori - 8.)
A másik nagy sztori az OTP-ben volt, aminek az árfolyamát több tényező is emelte: a bank nem csak organikusan, de akvizíciókon keresztül (a legtöbb pénzintézetet 2006-ban vette meg a bank) is nőtt, akkor kezdett el beérni az orosz és főként az ukrán OTP, ezek a bankok egyre nagyobb profitot termeltek, ráadásul (az OTP saját részvény vásárlásain túl) az orosz befektető, Medget Rahimkulov is vette az OTP (és a Mol) papírjait, és a Mol felvásárlási sztorija is a magyar részvényekre, például az OTP-re irányította a figyelmet (a befektetők a Mol-papírokon elért nyereség egy részét is OTP-be fektethették).
Soha nem látott magasságban a magyar tőzsde (TOP 10 sztori - 8.)
A másik két blue chip, a Richter és a Magyar Telekom nem sok szerepet játszott a 2007-es BUX-csúcsban. A Richter közel 40 százalékkal állt lejjebb, mint most, a megszorító csomag, az orosz gyógyszertámogatási rendszer megváltozása és az erős forint (245 körül álltak a jegyzések az euróval szemben) is negatívan érintette a cég profitabilitását. A Magyar Telekom papírjai akkor már évek óta a 700-1100 forintos sávban oldalaztak, a magas állampapírhozamok mellett nem voltak túl vonzók a növekedésre nem nagyon képes cég részvényei, ráadásul az évek óta belengetett költségcsökkentések is lassan haladtak.
Összeomlás, feltámadás, oldalazás
A 2007-es csúcsot követően kisebb-nagyobb korrekciókkal fűszerezve, de gyakorlatilag folyamatosan esett a BUX, egészen 2009 márciusig, amikor a nemzetközi tőkepiacokon is fordult a hangulat. Az esés a Mol-OMV sztori kifulladásával indult, és a globális gazdasági válság alatt gyorsult be, a mélyponton az OTP 1200, a Mol pedig 8000 forint közelében állt. Innen meredek emelkedés következett, amely csak 2011 közepéig tartott, az unortodox magyarországi gazdaságpolitikai lépések, a különadók és az azt követő leminősítések megtették a hatásukat, nagyon távolról nézve a BUX több mint 3 évig csak oldalazott, miközben a világ vezető részvényindexei közül több is már 2013-ban új történelmi csúcsra emelkedett.
Soha nem látott magasságban a magyar tőzsde (TOP 10 sztori - 8.)
A 2015-ös fordulat
A hosszú oldalazást követően 2015 elején megtáltosodott a BUX, amiben főként annak volt szerepe, hogy a magyar gazdaság egyre jobban teljesített, a kormány békülékenyebbé vált a vállalatokkal szemben, belengették (majd meg is lépték) a különadók csökkentését, és egyre valószínűbbé vált Magyarország felminősítése is (erre idén mindhárom fontos hitelminősítőnél sor került). A BUX értéke 2015 január óta megduplázódott, az OTP árfolyama 2,5-szörösére, a Molé kétszeresére emelkedett, a Richteré közel 90 százalékkal, a Telekomé több mint 50 százalékkal került feljebb.
De nem csak a működési környezet javult, egyedi céges sztorik is emelték az árfolyamokat. Az OTP-nél a befektetők újra elkezdték árazni a (rég várt) profitfordulatot: a várakozás az volt, hogy a csökkenő bankadó és a céltartalékolás mellett megugrik a bank adózott eredménye, ez pedig a javuló tőkehelyzeten túl már csak azért is örömteli, mert így akvizíciók vagy magasabb osztalék előtt is utat nyithat. A fordulat végül csak idén következett be (igaz, a menedzsment korábbi várakozásához képest egy évvel korábban teljesül a ROE-cél), az árfolyam 2015 eleje óta meredeken emelkedik, aminek a lengyel gazdaságpolitika átalakulása (ott éppen most mennek keresztül az ország vállalatai, például bankjai az unortodoxián) is lendületet adott, sok nagybefektető lengyel részvényekből magyar papírokba rotált át.
A Molnál a nagy sztori az volt, hogy az elmúlt években beindított finomítói hatékonyságnövelő intézkedések elkezdtek beérni, de a Mol erősítette a pozícióit a petrolkémiában is, ezek együttesen javították a vállalat profitabilitását. A Richternél a legfontosabb befektetői sztori a Cariprazine várható felfutása, ennek potenciálja még jelenleg sincs teljes egészében beárazva, emellett a következő évekre várt biohasonló termékbevezetések és az esetleges újabb akvizíciók a meghatározó triggerek. A Magyar Telekomra szabad cash flowja évről-évre emelkedik, így a befektetők egyre inkább újra osztaléksztoriként tekintenek a vállalat papírjaira, az elmúlt másfél év árfolyamemelkedése is nagyrészt ennek köszönhető. 2 év kihagyás után a 2015-ös eredmény után részvényenként 15 forint osztalékot fizetett, a Telekom, az idei eredmény után már 25 forint jöhet, a 2017-re megcélzott 50 milliárd forint feletti szabad cash flowból pedig akár 50 forint körüli osztalék is kijön, az alacsony kamatkörnyezetben osztalékhozam alapon is egyre vonzóbb a Telekom.
30 000-es BUX most
Miközben több fontos amerikai és európai részvényindex már 2013-ban magasabbra emelkedett a 2007-es historikus csúcsnál, a BUX-nál idén novemberig kellett várni a csúcsdöntésre, sőt mostanra 32 ezer pont közelébe emelkedett az index. Az OTP 2008 január, a Mol 2011 július, a Telekom 2012 május óta nem látott szinteken áll, a Richter pedig soha korábban nem állt olyan magasan, mint az elmúlt hetekben. Ez utóbbinak köszönhető egyébként nagyrészt az, hogy a BUX új csúcsra emelkedett, mert míg az OTP (34,2%-ról 35,7%-ra) és a Mol (28,7%-ról 27,3%-ra) súlya nem változott érdemben a 2007-eshez képest, a Richteré 16 százalékról 23,7 százalékra emelkedett, árfolyama pedig közel 70 százalékkal van magasabban, mint a 2007-es BUX csúcsnál, miközben a Richter közkézhányada is emelkedett (a BUX közkézhányaddal korrigált piaci tőkeérték súlyozású részvényindex).
Ekkora emelkedés után egyébként a magyar részvénypiac még mindig nem drága, a blue chipek profitabilitása és profitkilátása alapvetően javult, ezért a legfrissebb elemzői várakozások alapján a magyar tőzsde inkább olcsónak mondható.
Soha nem látott magasságban a magyar tőzsde (TOP 10 sztori - 8.)
Az egyedi részvények között azonban már vannak olyanok, amelyeket nem neveznénk olcsónak, az OTP (1,6-os P/BV) és a Richter (10-es EV/EBITDA) az iparágban leginkább figyelt szorzószámok alapján már inkább drága, nem véletlen, hogy ezeket a papírokat az elemzők többsége tartásra (és nem vételre) ajánlja, a Mol (4-es EV/EBITDA) és a Magyar Telekom (4,5-ös EV/EBITDA) viszont még mindig olcsó, az elemzők többsége vételre ajánlja a papírjaikat.
Soha nem látott magasságban a magyar tőzsde (TOP 10 sztori - 8.)
Nagy Viktor
2016. december 24., 6:30
2007-ben korábban soha nem látott csúcsra, 30 ezer pont fölé emelkedett a BUX index, ami a jó nemzetközi hangulaton túl az OMV-Mol felvásárlási csatának is köszönhető. Az azt követő bő másfél évben az index elveszítette az értékének a kétharmadát, az OTP közel 90, a Mol pedig több mint 70 százalékot zuhant. Több mint 9 évet kellett várni, hogy a 2007-es csúcs fölé emelkedjen a BUX, ehhez már nem csak az OTP és a Mol, de a Richter nagy menetelése is kellett.
Soha nem látott magasságban a magyar tőzsde (TOP 10 sztori - 8.)
Nagy Viktor
2016. december 24., 6:30
2007-ben korábban soha nem látott csúcsra, 30 ezer pont fölé emelkedett a BUX index, ami a jó nemzetközi hangulaton túl az OMV-Mol felvásárlási csatának is köszönhető. Az azt követő bő másfél évben az index elveszítette az értékének a kétharmadát, az OTP közel 90, a Mol pedig több mint 70 százalékot zuhant. Több mint 9 évet kellett várni, hogy a 2007-es csúcs fölé emelkedjen a BUX, ehhez már nem csak az OTP és a Mol, de a Richter nagy menetelése is kellett.
30 000-es BUX akkor
Korábbi történelmi csúcsát 2007. július 24-én érte el a BUX, akkor 30 132 pontig emelkedett a magyar részvényindex, ami részben a jó nemzetközi és régiós részvénypiaci hangulatnak tudható be, de egyedi sztorik is hajtották felfelé a BUX-ot. A 2007-ben látott meredek emelkedés gyakorlatilag a két legfontosabb magyar részvénynek, az OTP-nek és a Molnak köszönhető, a bankpapír ugyanis 11 ezer forint, az olajipari cég részvénye pedig 30 ezer forint közelébe emelkedett, mindkettő olyan csúcs, aminek a közelébe sem jártak az árfolyamok az elmúlt években.
Soha nem látott magasságban a magyar tőzsde (TOP 10 sztori - 8.)
A Molnál elképesztő felvásárlási sztori zajlott 2007-ben, miután az orosz befektető, Medget Rahimkulov bejelentette, hogy 10 százalékos részesedést szerezne a Molban, az azt követő Mol-OMV csata 30 ezer forint fölé lendítette az árfolyamot. Az osztrák cég felvásárlási ajánlatot tett a Mol vezetésének, amit azonban a magyar cég menedzsmentje elutasított, és hivatalosan a tőkeszerkezet optimalizálása, nem hivatalosan pedig a felvásárlás megakadályozása miatt nagy volumenben saját részvényeket vásárolt, amivel felhajtotta a Mol-részvények árfolyamát.
Soha nem látott magasságban a magyar tőzsde (TOP 10 sztori - 8.)
A másik nagy sztori az OTP-ben volt, aminek az árfolyamát több tényező is emelte: a bank nem csak organikusan, de akvizíciókon keresztül (a legtöbb pénzintézetet 2006-ban vette meg a bank) is nőtt, akkor kezdett el beérni az orosz és főként az ukrán OTP, ezek a bankok egyre nagyobb profitot termeltek, ráadásul (az OTP saját részvény vásárlásain túl) az orosz befektető, Medget Rahimkulov is vette az OTP (és a Mol) papírjait, és a Mol felvásárlási sztorija is a magyar részvényekre, például az OTP-re irányította a figyelmet (a befektetők a Mol-papírokon elért nyereség egy részét is OTP-be fektethették).
Soha nem látott magasságban a magyar tőzsde (TOP 10 sztori - 8.)
A másik két blue chip, a Richter és a Magyar Telekom nem sok szerepet játszott a 2007-es BUX-csúcsban. A Richter közel 40 százalékkal állt lejjebb, mint most, a megszorító csomag, az orosz gyógyszertámogatási rendszer megváltozása és az erős forint (245 körül álltak a jegyzések az euróval szemben) is negatívan érintette a cég profitabilitását. A Magyar Telekom papírjai akkor már évek óta a 700-1100 forintos sávban oldalaztak, a magas állampapírhozamok mellett nem voltak túl vonzók a növekedésre nem nagyon képes cég részvényei, ráadásul az évek óta belengetett költségcsökkentések is lassan haladtak.
Összeomlás, feltámadás, oldalazás
A 2007-es csúcsot követően kisebb-nagyobb korrekciókkal fűszerezve, de gyakorlatilag folyamatosan esett a BUX, egészen 2009 márciusig, amikor a nemzetközi tőkepiacokon is fordult a hangulat. Az esés a Mol-OMV sztori kifulladásával indult, és a globális gazdasági válság alatt gyorsult be, a mélyponton az OTP 1200, a Mol pedig 8000 forint közelében állt. Innen meredek emelkedés következett, amely csak 2011 közepéig tartott, az unortodox magyarországi gazdaságpolitikai lépések, a különadók és az azt követő leminősítések megtették a hatásukat, nagyon távolról nézve a BUX több mint 3 évig csak oldalazott, miközben a világ vezető részvényindexei közül több is már 2013-ban új történelmi csúcsra emelkedett.
Soha nem látott magasságban a magyar tőzsde (TOP 10 sztori - 8.)
A 2015-ös fordulat
A hosszú oldalazást követően 2015 elején megtáltosodott a BUX, amiben főként annak volt szerepe, hogy a magyar gazdaság egyre jobban teljesített, a kormány békülékenyebbé vált a vállalatokkal szemben, belengették (majd meg is lépték) a különadók csökkentését, és egyre valószínűbbé vált Magyarország felminősítése is (erre idén mindhárom fontos hitelminősítőnél sor került). A BUX értéke 2015 január óta megduplázódott, az OTP árfolyama 2,5-szörösére, a Molé kétszeresére emelkedett, a Richteré közel 90 százalékkal, a Telekomé több mint 50 százalékkal került feljebb.
De nem csak a működési környezet javult, egyedi céges sztorik is emelték az árfolyamokat. Az OTP-nél a befektetők újra elkezdték árazni a (rég várt) profitfordulatot: a várakozás az volt, hogy a csökkenő bankadó és a céltartalékolás mellett megugrik a bank adózott eredménye, ez pedig a javuló tőkehelyzeten túl már csak azért is örömteli, mert így akvizíciók vagy magasabb osztalék előtt is utat nyithat. A fordulat végül csak idén következett be (igaz, a menedzsment korábbi várakozásához képest egy évvel korábban teljesül a ROE-cél), az árfolyam 2015 eleje óta meredeken emelkedik, aminek a lengyel gazdaságpolitika átalakulása (ott éppen most mennek keresztül az ország vállalatai, például bankjai az unortodoxián) is lendületet adott, sok nagybefektető lengyel részvényekből magyar papírokba rotált át.
A Molnál a nagy sztori az volt, hogy az elmúlt években beindított finomítói hatékonyságnövelő intézkedések elkezdtek beérni, de a Mol erősítette a pozícióit a petrolkémiában is, ezek együttesen javították a vállalat profitabilitását. A Richternél a legfontosabb befektetői sztori a Cariprazine várható felfutása, ennek potenciálja még jelenleg sincs teljes egészében beárazva, emellett a következő évekre várt biohasonló termékbevezetések és az esetleges újabb akvizíciók a meghatározó triggerek. A Magyar Telekomra szabad cash flowja évről-évre emelkedik, így a befektetők egyre inkább újra osztaléksztoriként tekintenek a vállalat papírjaira, az elmúlt másfél év árfolyamemelkedése is nagyrészt ennek köszönhető. 2 év kihagyás után a 2015-ös eredmény után részvényenként 15 forint osztalékot fizetett, a Telekom, az idei eredmény után már 25 forint jöhet, a 2017-re megcélzott 50 milliárd forint feletti szabad cash flowból pedig akár 50 forint körüli osztalék is kijön, az alacsony kamatkörnyezetben osztalékhozam alapon is egyre vonzóbb a Telekom.
30 000-es BUX most
Miközben több fontos amerikai és európai részvényindex már 2013-ban magasabbra emelkedett a 2007-es historikus csúcsnál, a BUX-nál idén novemberig kellett várni a csúcsdöntésre, sőt mostanra 32 ezer pont közelébe emelkedett az index. Az OTP 2008 január, a Mol 2011 július, a Telekom 2012 május óta nem látott szinteken áll, a Richter pedig soha korábban nem állt olyan magasan, mint az elmúlt hetekben. Ez utóbbinak köszönhető egyébként nagyrészt az, hogy a BUX új csúcsra emelkedett, mert míg az OTP (34,2%-ról 35,7%-ra) és a Mol (28,7%-ról 27,3%-ra) súlya nem változott érdemben a 2007-eshez képest, a Richteré 16 százalékról 23,7 százalékra emelkedett, árfolyama pedig közel 70 százalékkal van magasabban, mint a 2007-es BUX csúcsnál, miközben a Richter közkézhányada is emelkedett (a BUX közkézhányaddal korrigált piaci tőkeérték súlyozású részvényindex).
Ekkora emelkedés után egyébként a magyar részvénypiac még mindig nem drága, a blue chipek profitabilitása és profitkilátása alapvetően javult, ezért a legfrissebb elemzői várakozások alapján a magyar tőzsde inkább olcsónak mondható.
Soha nem látott magasságban a magyar tőzsde (TOP 10 sztori - 8.)
Az egyedi részvények között azonban már vannak olyanok, amelyeket nem neveznénk olcsónak, az OTP (1,6-os P/BV) és a Richter (10-es EV/EBITDA) az iparágban leginkább figyelt szorzószámok alapján már inkább drága, nem véletlen, hogy ezeket a papírokat az elemzők többsége tartásra (és nem vételre) ajánlja, a Mol (4-es EV/EBITDA) és a Magyar Telekom (4,5-ös EV/EBITDA) viszont még mindig olcsó, az elemzők többsége vételre ajánlja a papírjaikat.
BUX index, BUX határidő, BÉT!
Ha valakit érdekel BUX Hajrá!