A szerbek arra kérik Orbánt, ne építsen falat  

Összefoglalom: Orbánék által csak tavaly befogadott 1300 menekült ugyanabból a menekültáradatból kerül ki (ugyanakkor, ugyanonnan jöttek), mint a kvótás 1300 menekült. Csak míg az EU megállapodás szerinti 1300 menekült után fizetne az EU, Orbánék menekültjei után nem. Elbírálnunk is nekünk kéne azokat, tehát még az eljárás is pont ugyanaz lenne, mint amit Orbánék csak 1300 menekült esetében mégis megtettek.

"A menekültek és oltalmazottak egy idő után a magyar állampolgárokkal szinte azonos jogokat éveznek. Csakhogy miután megkapják az örömteli hírt, hogy gratulálunk, önöket a magyar állam védelemben részesíti, harminc nap után igen nehéz helyzetbe kerülnek. Eddig lakhatnak ugyanis csak a befogadóállomáson, utána lakást és munkát kellene keresni maguknak. Orvosi alapellátásra még 5 hónapig jogosultak, ezután már dolgozniuk kell, hogy legyen tb-jük és meg tudjanak élni valahogy.Ebben az esetben kb. a hajléktalan és munkanélküli magyar állampolgárokkal élveznek azonos jogokat, de nem azonos lehetőségeket. El lehet ugyanis képzelni, milyen esélyekkel indul az albérlet- és munkakeresésnél  egy magyarul nem beszélő szír vagy iraki menekült  a mai Magyarországon. "
.
.
"Ha ezek az emberek menekült- vagy oltalmazotti státuszt kapnak, akkor Magyarországon kellene megadni nekik a szállást, élelmezést és a szociális ellátást.Az EU minden ideküldött menekült után fejenként 6000 eurót (kb. 1,8 millió forintot) fizetne Magyarországnak, hogy a menekültek és oltalmazottak ellátásával, beilleszkedésével járó költségeket fedezhesse.A tanácsi határozatnak feltehetően az a legkényelmetlenebb pontja a magyar politikának, amely szerint Magyarországnak mindent el kellene követnie azért, hogy ezek a menekültek nálunk is maradjanak. Nem lenne szabad kiadni nekik úti okmányokat, kizárólag természetbeni juttatás formájában, és csak itt kaphatnának lakást, élelmet, ruházatot, és folyamatosan le kellene jelentkezniük a magyar hatóságoknál."

Pedig az az abszurd, hogy ezek pont ugyanazok.

Szerintem nem jött rá, csak próbálja igazolni, hogy ezek a  (fidesz) "migráncsok" nem azok az (uniós) "migráncsok"...

Nocsak, te már rájöttél végre, hogy Orbánék átvertek?

Miben mások a Fidesz menekültjei, mint a kvótamenekültek?
.
Teljesen abszurd helyzetbe lavírozta magát a kormány a menekültellenes propagandával. A gyűlöletkampány után és miatt most szinte szégyenkezve kell bevallania, hogy jogállamként működik, teljesíti a törvényeket és a genfi egyezményt. Ezt eddig szabályosan titokban tartották, de Altusz Kristóf, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkárának elszólásából mindenki értesülhetett róla: tavaly 1291 menekültnek adtunk védelmet.
Ez lesz abból, ha a propaganda migránsmentes övezetnek festi le Magyarországot a déli határon felépített kerítésével, a határvadász századokkal, a szögesdrótokkal körülvett tranzitzónáival és a csúcsrajáratott menekültellenes hangulattal. Gyorsan helyre is kellett kalapálni ezt az áldatlan helyzetet egy Stop Sorosnak nevezett, törvénytervezetnek álcázott zagyvasággal.
.
Ha egyszer tavaly gond nélkül be tudtunk fogadni 1291 menekültet, vajon miért nem vagyunk hajlandók európai uniós tagállamként szolidaritást vállalni a többi országgal, és átvenni szinte pontosan ugyanennyi menedékkérőt Görögországból és Olaszországból? Vajon mi a különbség a kétféle menekült között?
Akiket mi fogadtunk beA múlt heti Kormányinfó után az Index is megkapta a Belügyminisztérium legfrissebb adatait a tavaly befogadott menekültekről. Eszerint 2017-ben összesen 1291 embernek adtunk nemzetközi védelmet:
.
106-an kaptak menekültstátuszt.
1110-en oltalmazotti státuszt – ilyet az kap, akit menekültként nem lehet elismerni, de védelemben kell részesíteni, mert hazájába visszatérve halálbüntetésnek, kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lehet kitéve.
75-en csak befogadotti státuszt kaptak. Őket a jogszabályok alapján sem menekültként, sem oltalmazottként nem lehet elismerni, de nem is lehet visszaküldeni hazájukba, mert ott halálbüntetés, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód várna rájuk. Ezek az emberek ideiglenesen Magyarországon maradhatnak.
.
 Nagy részük a déli határon kialakított tranzitzónában adhatta be kérelmét, kiállta a mesterséges eszközökkel lassított sort, és kivárta a hasonlóan lassú ügyintézést. 
.
A menekültek és oltalmazottak egy idő után a magyar állampolgárokkal szinte azonos jogokat éveznek. Csakhogy miután megkapják az örömteli hírt, hogy gratulálunk, önöket a magyar állam védelemben részesíti, harminc nap után igen nehéz helyzetbe kerülnek. Eddig lakhatnak ugyanis csak a befogadóállomáson, utána lakást és munkát kellene keresni maguknak. Orvosi alapellátásra még 5 hónapig jogosultak, ezután már dolgozniuk kell, hogy legyen tb-jük és meg tudjanak élni valahogy.
Ebben az esetben kb. a hajléktalan és munkanélküli magyar állampolgárokkal élveznek azonos jogokat, de nem azonos lehetőségeket. El lehet ugyanis képzelni, milyen esélyekkel indul az albérlet- és munkakeresésnél  egy magyarul nem beszélő szír vagy iraki menekült  a mai Magyarországon.  
Ezeket az embereket ma nagyrészt egyházi és civil szervezetek segítik. A magyar állam két lehetőséget kínál fel nekik:
Egy 2 évre szóló integrációs szerződést köt velük, amelyben a következőket kell vállalniuk: bejelentik lakóhelyüket a menekültügyi hatóságnak és a családsegítő szolgálatnak, regisztrálják magukat álláskeresőként, folyamatos kapcsolatot tartanak az állami foglalkoztatási szervvel és a családsegítővel. A Magyar Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapján most is szerepel az a kitétel, hogy a hivatal ellenőrizheti  "a családsegítő szolgálat vagy a közreműködő civil szervezet integrációs szerződés alapján teljesítendő feladatainak ellátását". Mindezért a magyar állam úgy nyújt integrációs támogatást, hogy annak összege a két év alatt félévenként sávosan csökken: egyedülállók kezdeten még havi 90 ezer forintot kapnak, a negyedik félévre már csak havi 22 500 forintot.
 Családoknál az induló támogatás a felnőtteknek havi 85 000 forint, a kiskorú gyerekek után pedig fejenként havi 25 000 forint jár, ami a negyedik félévtől 21 250 forintra, illetve 6250 forintra csökken. A családoknak nyújtott támogatás havi összege nem haladhatja meg összességében a 215 000 forintot. A magyar állam másik nagy segítsége a menekülteknek az, hogy előzékenyen támogatást ad az ország elhagyásához. Aki másik országban akar letelepedni vagy haza akar menni, annak a magyar állam kifizeti az oda szóló repülőjegyet, és részben vagy egészben „az utazással összefüggő igazolt költségeket” is. Feltehetően az utóbbi a gyakoribb. Legalábbis erre utal, hogy a „botrány” kitörése után azzal próbálta kihúzni magát a csávából a kormány, hogy a védelemben részesített menekültek és oltalmazottak közel 100 százaléka már el is hagyta Magyarországot. A törvényeket tehát teljesítettük, a probléma nem Magyarországot terheli.
Ha menekült, befogadjuk, csak menjen innen tovább Ha menekült, befogadjuk, csak menjen innen tovább A kormánypropaganda ellenére Magyarország tavaly is legalább kétezer menekültnek adott védelmet menekültstátusszal vagy magyar állampolgársággal, de mindenkit előzékenyen támogatunk, hogy menjen tovább innen.
.
Akiket át kellene vennünk
.
Nehéz nem észrevenni, hogy a magyar állam által „védelemben részesített” emberek száma tavaly szinte pontosan annyi volt, mint amennyit az uniós menekültkvóta alapján át kéne vállalnunk Görögországtól és Olaszországtól. Mi azonban erre nem vagyunk hajlandók – semmi másról nem szóltak az elmúlt egy év óriásplakátjai, újság- és televíziós hirdetései.  Az EU miniszteri Tanácsának határozatában leírt menekültkvóta ellen a csehekkel és a lengyelekkel közösen pert indítottunk, amit elveszítettünk. Most az Európai Bizottság nyújtott be keresetet a három ország ellen uniós kötelezettsége elhanyagolása miatt. 
De mi a probléma ezzel, ha fű alatt így is különösebb gond nélkül lefolytattuk pont ennyi ember menekültügyi eljárását, és még valamilyen védelmet is adtunk nekik? Leszámítva, hogy ezt Brüsszel „kényszeríti ránk”? Ugyanezt kellene tennünk a kvóta alapján is, néhány különbség azonban van.
Lapozzuk fel az ominózus, 2015. szeptember 22-én született tanácsi határozatot, amit már sokszor idéztek, de kevesen olvasták. Ezt az intézkedést már akkor elkezdték előkészíteni, amikor nálunk még nem vonultak menekültkonvojok a déli határnál vagy az M1-es autópályán. Már 2015 első felében látszott, hogy a Földközi-tengeren és az Égei tengeren keresztül Olaszországba és Görögországba özönlő menekültek áradatát nem fogják bírni a helyi hatóságok. Ilyen mennyiségű embernél ugyanis lehetetlenné vált lefolytatni  a nyugalmas időkre kitalált menekültügyi eljárásokat.
.
A KVÓTA TEHÁT NEM SOROS GYÖRGY ÁRMÁNYKODÁSÁNAK EREDMÉNYE, HANEM ERRE A SZÜKSÉGHELYZETRE SZÜLETETT, ÉS AZ EU LÉNYEGÉT FEJEZI KI
.
Azt a megoldást találták ki, hogy a tagállamok osszák meg a terheket 120 ezer ember menekültügyi eljárásának lefolytatásában. A határozat szerint Magyarországnak 1294 ember esetében kéne segíteni ebben. Görögországtól 988 embert, Olaszországból pedig 306-ot kellene átvennünk, kérelmüket elbírálnunk, ha pedig védelemre jogosultak, az ellátásokat itt kell megadni nekik.
Nézzük meg, hogy a tanácsi határozat alapján mit jelentene ez Magyarországnak:
Az első feladat ugyan csak a menedékkérelem elbírálása lenne, de eleve olyan embereket küldenének hozzánk is, akik tényleg menekült- vagy oltalmazott státuszra jogosultak. A tanácsi határozat is azt írja: "egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló" embereket kellene átvennünk.A görög és olasz hatóságok eleve kiszolgáltatott helyzetben lévő kérelmezőket küldenék hozzánk. A határozat szerint elsőbbséget élveznek a gyerekek és családjaik.A küldő országok ujjlenyomatot vennének az érkezőktől és nekünk is ujjlenyomattal kellene regisztrálni őket.A magyar állam visszautasíthatná azokat, akik nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek számára.Ha ezek az emberek menekült- vagy oltalmazotti státuszt kapnak, akkor Magyarországon kellene megadni nekik a szállást, élelmezést és a szociális ellátást.Az EU minden ideküldött menekült után fejenként 6000 eurót (kb. 1,8 millió forintot) fizetne Magyarországnak, hogy a menekültek és oltalmazottak ellátásával, beilleszkedésével járó költségeket fedezhesse.A tanácsi határozatnak feltehetően az a legkényelmetlenebb pontja a magyar politikának, amely szerint Magyarországnak mindent el kellene követnie azért, hogy ezek a menekültek nálunk is maradjanak. Nem lenne szabad kiadni nekik úti okmányokat, kizárólag természetbeni juttatás formájában, és csak itt kaphatnának lakást, élelmet, ruházatot, és folyamatosan le kellene jelentkezniük a magyar hatóságoknál. A Tanács szerint csak az elbírált és védelemben részesített menekültek helyi ellátásával van értelme az egész kvótamechanizmusnak.Ha valaki mégis továbbmenne tőlünk Németországba vagy Ausztriába, ott nem illetnék meg a nemzetközi védelemhez kapcsolódó jogok, azaz máshol nem kapna segélyt és ellátást. A határozat szerint ezeket az embereket a németek vagy osztrákok azonnal visszaküldhetnék hozzánk. Így talán érthetőbb, miért nem felel meg ez a magyar kormány politikájának.  Ezeknél az embereknél a magyar állam nem tárhatná szét a kezét, hogy „de hát mi befogadtuk őket, csak nem nálunk akarnak élni”. Mindez mégsem jelenti azt, hogy örökre Magyarországhoz láncolnák őket. A lehetőség ezután is fennállna arra, hogy ha hazájukban rendeződnek a viszonyok, hazatérjenek. Mindösszesen 1294 emberről beszélünk, akik a tízmilliós Magyarország lakosságának 0,01 százalékát jelentenék, de a kormánynak egyelőre nem kell aggódnia, a kvóták szerinti elosztás alig-alig működik Európában.
.
Cikkünk megjelenése előtt nem sokkal jött az a hír, amely szerint Németország most már hajlandó lenne lemondani a menekültkvóták erőltetéséről. Szerintük sokkal fontosabb, hogy az Európai Unióban megegyezés szülessen a menekültek befogadásának egységes szabályairól. "

Ésszerű megoldás lenne, ha egyelőre lezárnák a menekültek kvótákon alapuló elosztásáról folytatott vitát, és más ügyekre összpontosítanának - mondta Thomas de Maiziere az EU-s belügyminiszterek informális tanácskozásának szünetében. A kvótarendszer helyett például a menekültügyi eljárás szabályairól és a menedékkérők befogadásának feltételeiről kellene megállapodni - mondta.
Régóta várt jó hír jött NémetországbólAz Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa nem foglalt állást egyértelműen abban a kérdésben, hogy a berlini vezetés hajlandó lenne-e akár egy újabb nagy menekülthullám esetén is eltekinteni a menekültek kvóták szerinti elosztásáról. Mint mondta, erről a kérdésről majd a reformról zajló tárgyalások végén kell dönteni - írja az MTI."
.
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/menekultek_nemetorszag_visszavonulot_fuj.655552.html

A vers szar, a rádiós véleménye pedig igaz.

„Vesztett a művészet. Győzött az emberi ostobaság” – kommentálta még az amúgy szélsőjobbos elhajlással aligha vádolható német közszolgálati rádió munkatársa a berlini Alice Salomon Főiskola döntését, hogy le kell festeni az intézmény oldalfalát díszítő verset. Eugen Gomringer svájci költő 1950-ben írt művét 2011-ben mintegy hálából adta ajándékba az szociális munkásokat, nevelőket képző főiskolának, amikor az 2011-ben kitüntette egy díjjal.
A versnek azonban pusztulnia kell, az intézmény szenátusa szerint ugyanis szexista. Szerencsére azonban nem csak szexista, hanem rövid is, úgyhogy a – saját hevenyészett műfordításomban – ide is tudom másolni minden egyes borzalmas szavát.
Kedves olvasóinkat arra kérem, mielőtt tovább görgetnek, nézzenek körbe, nincs-e véletlenül veszélyeztetett kiskorú a közelükben! Tehát:
sugárutaksugárutak és virágok
virágokvirágok és nők
sugárutaksugárutak és nők
sugárutak és virágok és nők ésegy csodáló
Huh! Kemény, nem? És ehhez még vegyük hozzá, hogy a vers eredetileg spanyolul íródott, amely nyelven, ugye, még egy pártpreferenciákra vonatkozó kérdés is tolakodóan forró szerelmi vallomásnak hangzik.
.
http://valasz.hu/vilag/dobjon-el-mindent-ezt-a-verset-kellett-eltavolitani-szexizmus-vadja-miatt-127112

Az egész kampány figyelemelterelés volt, és a haveri zsebek kitömése. A közpénz így vesztette el közpénz jellegét...

A szituban pont ez a teljes abszurditás, hogy PROPAGANDÁT folytat ellene 3 éve rengeteg adópénzből, de konkrétan ugyanazokból az emberekből pontosan ugyanannyit mégiscsak befogadott! Csak mivel ezt nem az EU egyezség keretében tette, nem teljesítette a kvótát vele. De 1300 muszlim menekült mégiscsak idekerült, tehát Magyarország most pontosan ott tart, mintha teljesítettük volna a kvótát, csak még nem is teljesítettük...
.
Ettől végtelenül szánalmas és hazug az egész. Ráadásul jó nagy elkúrás is. 

nem hajtotta végre

Itt egy másik!
http://www.origo.hu/itthon/20180123-szel-bernadett-annal-a-menedek-egyesuletnel-dolgozott-amely-szerint-a-migransok-jobbak-a-hazai.html?utm_source=hirkereso

Bolgár egy idióta...

Nagyon jó írás a legnagyobb baj,hogy minden szava igaz! :(

Nincs nap, hogy ne „örvendeztessen meg” bennünket az európai valóság önkéntes térdre hullásának újabb példájával.
A Voice of Europe hírportál most azzal a hírrel szolgált, hogy Bonn városában, azaz a volt NSZK egykori fővárosában olyan új uszoda nyílt, ahol a muzulmán nőket átláthatatlan függöny védi.
Genovában muzulmán panaszra harang hallgat el. Franciaországban bírósági ukázra kell János Pál pápa köztéri szobráról a keresztet eltávolítani. Németországban egy városi bíróság önként veszi le a tárgyalóterméből a keresztet, nehogy a muzulmán vádlott érzéseit megsértse. A német Lidl egy belgiumi templomról retusálja le a keresztet, miután egy görög templomról már megtette.
Csak hogy az elmúlt napok történéseire emlékeztessünk.
Szegény muzulmánok, akik otthon oly érzékenyek. Szinte alig várjuk, hogy Rijadban, Szaúd-Arábia fővárosában megnyíljon az első „Ihaj-csuhaj” vendéglő, tele finom szeszesitalokkal, utcán lévő terasszal, ahol az ott csevegőknek poharukat felemelve lehet integetni az arra elhaladó vallási rendőröknek, míg Bahreinben meztelen strandolási lehetőséget biztosítanak azon ultramerész németeknek, akik a bonni uszodából kiszorultak, és az egy nappal korábban megnyílt bikinis tengerparttal sincsenek megelégedve.
Ja, hogy a szaúdiak és a bahreiniek nem hülyék, és hogy Guterres ENSZ-főtitkár elfelejti megszidni őket, amiért nem fogadnak be egyetlenegy, a saját vallási- és kultúrkörükből való menekültet sem?
Arról már ne is beszéljünk, hogy az e cikket illusztráló, egy burkiniben és hidzsabban fürdőző hölgyet mutató fotót nem ajánljuk kitenni a Facebookra, mert annak Zuckerberg-féle letiltás a vége azon világunkban, amelyre egyre jobban ráhull a liberálisok által imádott illiberális muszlimfüggöny.
A cikk megjegyzi, hogy a város korábban már nemek szerint szeparált úszási órákat intézményesített, melyek során csak nők használhatták a létesítményt és ahol „elsősorban a muzulmán nők kaptak lehetőséget arra, hogy ne a férfiak szeme láttára ússzanak és fürödjenek.” Mely mondatrészből nem egészen érthető az „elsősorban”, hiszen tudomásunk szerint a vuduistáktól kezdve, egészen a kilövési engedély által nem védett őshonos vallások tagjaiig, őket a nők látványa nem zavarja.
Most azonban a város „egy lépéssel tovább ment és teljesen elkülönítették a medencét egy hatalmas függönnyel, amely a látást blokkolja”. Azaz a medenca „saría-kész” állapotba került.
A helyi szabaddemokrata Werner Hümmrich – egy ottani Fodor Gábor-féle – kijelentette,
„Nem akarunk kirekeszteni egy csoportot a medence használatából, ezért bizonyos szociális igényeknek eleget teszünk. Az uszodát kifejezetten úgy tervezték, hogy ott gender-szegregált úszásra kerülhessen sor”.
Mondta a minden más esetben a szegregálástól minimum a weimari Németország visszajöttének réme miatt tripla frászt kapó liberális, egyébiránt a Beluga-kaviárt még a Szevruga-kaviártól is szegregáltan faló banda egyike.
Hümmrich még hozzátette: mindez „politikai követelmény” volt.
Ami után mivel vigasztalhatunk egy bonni uszodavízzel agyamosott átlag németet, ha a Gellért-fürdőben keres menedéket? Azzal, hogy kapcsolja be a magyarországi Klubrádiót, ahol miután egy betelefonáló megkérdezi a beszélgetős műsor vezetőjétől, hogy „De Bolgár úr, könyörgöm, ez a rohadék diktátor erre is képes lesz, ha megnyeri a választásokat?”, amire a Kádár-idők legszigorúbb C-típusú vizsgálatán egy vidám pillangó könnyedségével átrepült volt rádiós azt feleli:
„Hát, hogy az ellenzékiek akasztását bevezeti, azt talán az uniós alapok megvonásának lehetősége miatt nem hinném, de hogy milliók keresnek majd menedéket Bonnig szaladva, az egyáltalában nincs kizárva.”

Oettinger ehelyett inkább az európai határőrséget és a parti őrséget szeretné „jó ezer emberrel” bővíteni, hogy Málta, Ciprus, Görögország, és a többi ország, amelyeknek szüksége van rá, hozzáférhessenek ehhez az állományhoz, ha kell.
„Van rá mód, hogy ellenőrzés alatt tartsuk a külső határokat, csak akarni kell – mondta. – Teljesen visszaállítani az EU-n belüli szabad mozgást, ez lesz a következő hétéves költségvetés egyik feladata."https://index.hu/kulfold/ep/2018/01/24/eu-biztos_sokkal_tobbet_kell_kolteni_kulso_hatarvedelemre/