Tölgyessy: a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer nélkül már 2008-tól három százaléknál kisebb lett volna az államháztartás deficitje!
A politikai elemző emlékeztetett: 1997-ben alighanem téves döntés volt a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetése: általa megugrott a költségvetés hiánya és adóssága. Nélküle már 2008-tól három százaléknál kisebb lett volna az államháztartás deficitje. Szabályozási hibák is rontottak a nyugdíjreform teljesítményén. Jobban járt volna az ország, ha az állami nyugdíjon belül valósult volna meg az egyéni számlák svéd típusú rendszere.
A következő negyven évben számottevően romlik hazánkban az idősek és az aktív korúak aránya. Azonban - tette hozzá -, ehhez a nyugdíjkorhatár és a nyugdíjjárulék emelésével, az ellátás mindenkori gazdasági teljesítményhez kötésével a felosztó-kirovó rendszerben is alkalmazkodni lehet. A csökkenő népességű és rohamosan öregedő társadalomban a tőkefedezeti rendszerben sem lenne egyszerű megőrizni a nyugdíjak értékét, ugyanis, ha a nyugdíj-megtakarításokat gyorsuló tempóban vonják ki a tőkepiacokról, az is gazdasági bajokkal, a nyugdíjak fedezetének értékvesztésével járhat. - mondta Tölgyessy.
A kivételezettek magas nyugdíját jelentősen visszavágni. Nyugdíjplafon max 200 000 Ft. A kedvezményes nyugdíjak pl rendőrök, katonák stb felülvizsgálata rokkantnyugdíjak felülvizsgálata stb. ez mind jó. Ez mellett egyenlőre hagyni a rendszert, aki akarna annak lehetővé tenni a kilépést és a visszalépést az állami rendszerbe.
A kivételezettek magas nyugdíját jelentőssen visszavágni. Nyugdíjplafon max 200 000 Ft. A kedvezményes nyugdíjak pl rendőrök, katonák stb fellülvizsgálata rokkantnyugdíjak fellülvizsgálata stb ez mind jó. Ez mellett egyenlőre hagyni a rendszert, aki akarna annak lehetővé tenni a kilépést és a visszalépést az állami rendszerbe.
Az infláció feletti hozamát ki is fizetik azoknak, akiknek van ilyen, akiknek pedig az inflációt sem érte el, annak kipótolják... (Annak persze túl sok teteje nincsen, hogy az állami kasszába beöntendő pénzeket az állam maga kiegészítse bármivel is, hiszen az csupán egyik zsebből a másikba rakosgatás volna, pláne, hogy az így beöntött irtózatos vagyont az állam amúgy is rövid távon elkölti.
OK, ok, de milyen köztes megoldásra gondolsz? Lehetne, lehetne, de mire gondolsz? :)
Mert én semmi mást nem látok, minthogy a nyugdíjkifizetéseket kellene csökkenteni. Felülvizsgálni a kedvezményes és rokkantnyugdíjasokat, válságos időben nem megemelni, hanem inkább (a bevételcsökkenés arányában) csökkenteni kellene a nyugdíjakat, stb.
Mert igaz ugyan, hogy jár, csak sajnos nem jut. :(
Törölt felhasználó2010. 11. 29. 09:16
#133
Nem tisztességes ez az egész eljárás. A befizetéseknek legalább az infláció feletti hozamát fizetnék ki a pénztártagoknak, ha már megszűnik a rendszer. Amúgy akirával egyetértek nem feltétlenül pilótajáték a felosztó kióvó rendszer.
Lehetne egy köztes megoldás is, hogy fedezni tudják a nyugdíjkifizetéseket.
Bocs, de továbbra sem értek egyet, se veled, se Banyár Józsival :)
Csupán attól hogy a nyugdíjat más kapja, mint aki befizette és nem is tartalékolnak belőle, még nem következik egyenesen az, hogy pilótajáték volna a felosztó-kirovó rendszer.
Bizonyítékul mondok számtalan példát.
Gyakorlatilag MINDEN biztosítás úgy működik, hogy nem az kapja a pénzt, aki fizetett, pontosabban, minimális befizetésből kár esetén a befizetésnek a többszöröse üti a markát a károsultnak, viszont a veszélyközösség jelentősebb része sosem kap vissza egy fillért sem, ők csak fizetnek, fizetnek, fizetnek...
A felosztó-kirovó rendszerben pedig - elvileg - csak az kap nyugdíjszolgáltatást, aki korábban fizetett, így az, hogy nem az kapja azt a bizonyos forintot, aki azt befizette, az a felosztó-kirovó rendszer sajátossága, nem pedig annak bizonyítéka, hogy a FK rendszer mindenképp pilótajáték volna.
A dinamika modellezés vélt hiányosságait nem értem, kérlek, világosíts föl, hogy mit hiányolsz konkrétan.
A FK rendszerben a puffer éppen a demográfiai hullámzások kiküszöbölésére kellenének, amely nem egyéni számla, azaz nem azonos a tőkefedezeti rendszerrel, csupán a FK rendszert teszi politikailag könnyebben fenntarthatóvá. Nem szükséges ugyanis drasztikus nyugdíjkorhatárt emelni a ratkó nyugdíjasok számára, ha ők nagyon sokan lennének - és/vagy nem szükséges a járulékokat az egekbe növelni -, miközben kevés a járulékfizető. Ugye, hogy politikai öngyilkosság lenne ilyen esetben akár a nyugdíjkorhatár emelés akár a járuléknövelés? Ha lenne a FK rendszernek erre vonatkozó tartaléka, az még nem tőkefedezeti rendszer, csupán demográfiai puffer. Az általad ajánlott cikk is hasonlót ír ezügyben:
"Hasonlóképpen drasztikus korrekció volt a 2009-es csomag, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást, felemelték a korhatárt, és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét - folytatta A 2009-es kiigazítás a kutató szerint a Ratkó-nemzedéket célozta, amelynek ilyen mértékű megterhelésére nem lett volna szükség, ha a rendszernek lenne tőketartaléka."
Egyébiránt pedig azt is leírtam, hogy a FK rendszer pufferje helyett (minthogy azt villámgyorsan ellopná akármilyen kurmány is), jobbnak látom a jelenleg még élő magánynyugdíjpénztári, valódi tőkefedezeti rendszer megjelenését, hiszen az egyéni számla, nehezebb ellopni. Nem lehetetlen, mint ahogy látjuk, de mindenképpen nehezebb, mint egy állami nyugdíjkasszában elkülönített demográfiai puffer tartalékot. Arról nem is tudnánk... :(
Szóval, már megbocsáss, nem hiszem, hogy nekem kellene gyúrnom az elgondolásomon ahhoz, hogy eljussak a tőkefedezeti rendszerhez... :)
Javaslom, emésztgesd a korábbi szösszeneteimet is, érteni fogod, hogy mit gondolok a nyugdíjrendszerről, mások is megértették már... :)
Részletes elemzés helyett javaslom olvasd el az alábbi cikket, mely elég átfogóan bemutatja a nyugdíjrendszert ért "csapásokat". link
Az általad írt érvelésből a dinamika modellezése teljesen hiányzik, ami alapvetően boratja a következtetéseket.
Van némi logikai ellentmondás is abban, hogy a felosztó-kiróvó rendszerben pufferről beszélsz, hiszen maga a rendszer azt jelenti, hogy annyit róvunk ki amennyit fel kell osztani. Márpedig ekkor nem keletkezhet "puffer" függetlenül a "jó" időtől.
Ezért mondtam, hogyha még "gyúrod" az elgondolásod, akkor lassan eljuthatsz a tőkefedezeti rendszerhez is.
Egy rendszer pilótajáték voltához pedig elegendő, hogy a befizetéseid mások részére kerülnek kifizetésre (összességében függetlenül az ő befizetéseiktől), míg a részedre történő kifizetések majd a még későbben belépők befizetéseitől függ.
Na ezaz itthon meggebedsz,hogy átlagon felül keress,de nincs megbecsülve az ember.Azért kinn megvan az eredmény
"megérdemelt ellenérték" (fizetés,nyugdíj).
Kun János tanulmánya ugyan viszonylag alapos, a nyugdíjpénztárak egyes hiányosságait fölfedezi, de nem mutat rá a hiányosságok valódi okára, azaz első sorban a szabályozás hibáira, valamint kiemeli, hogy jelenleg hiányt okoz a nyugdíjkasszában a mnyp-i rendszer, de elhallgatja, hogy hosszú távon viszont csökkenti a hiányt, mivel a mnyp-i tagoknak kevesebb TB nyugdíjat kell majd fizetni. Ennek a célegyenesében adjuk föl...?
Azt is elhallgatja, hogy a TB nyugdíjjárulék-része már magasabb, mint a mnyp-ak kialakulásánál volt, azaz a hiány nem csupán a tagdíjakból adódik - ha amúgy is növelni kell a TB-járulékrészt és mégis nő a hiány.
De a tagdíjakból adódó hiányt tudtuk előre, ezért hívtuk átmeneti időszaknak. Már nem volt olyan sok hátra...
A nyugdíjkassza hiánya pedig első sorban azért keletkezik, mert túl sok a kifizetés, a gazdaság ennyit nem képes kitermelni. Vagy ismertek egyetlen egy egy országot is, ahol olyan magas a nyugdíjjárulék aránya (33,5%), mint nálunk? Ha levonjuk ebből a 8%-ot, még akkor is 25,5%, ami bőven meghaladja más fejlett vagy közepesen fejlett országok állami, felosztó-kirovó rendszerbéli járulékszintjeit... Ez pedig azt jelenti, hogy nem versenyképes az adó- és járulékrendszerünk, ill. azt is jelenti, hogy a bevételeinkhez képest túl sokat költünk a nyugdíjakra.
A másik kérdés, amit feszeget, az az állampapírbefektetés kontra vállalkozásfinanszírozás.
Amennyiben az állam azt szeretné - egyébként nagyon helyesen -, hogy a nyugdíjpénztárak a megtakarításokkal nem az államot, hanem a gazdaságot finanszírozzák akkor ne az állampapír vásárlást írja elő kötelezően és a legmagasabb arányban, hanem a vállalkozások finanszírozását. Ha pedig azon belül nem a tőzsdeképes nagyvállalatokat szeretné finanszíroztatni, akkor írja elő, hogy a bankrendszeren keresztül mennyi kis- és középvállalkozási hitelkihelyezéssel kívánja ezt elősegíteni. Pénz van, csak az állam elszipkázza hitelbe saját maga költekezéseire, amire a kamatot szintén a vállalkozások, a piacgazdaság fogja megfizetni adóként. A bankrendszernek is előírhatja, hogy a nyugdíjpénztárak betétjeiből mit finanszírozzon, ill. megtilthatná, hogy a bank ezen a pénzen állampapírt vegyen.
Szóval, amennyire alapos bizonyos részletekben a tanulmány, annyi hiányosságot is látok benne, valószínűleg azokat a részleteket emelte ki a szerző, amelyek a nyugdíjpénztárak megszüntetését láttatják előnyösebbnek a megtartás és egyes részletszabályok átalakítása helyett...
Én éppen most gondolkodom hasonló lépéseken.Felmerült bennem agondolat hogy bőröd,kalap,kabát,és csá.
Csak hát nem olyan kőnnyű mikor az embernek már megvan az egzisztenciája,most én meneküljek?
A nyugdíjpénzek államosításának tanulsága
az állam nem a megoldás. Az állam A probléma.