Vasárnapi ebéd előtt a korcsmában.
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama
Egyet nem fogok fel, egy 8m. hosszú buszban hogyan fér el 65 ember? Az én kocsim utastere 2.5 méter és csak 5 férünk el bennt.
Valamit biztos elírtak.Vagy lehet, hogy embercsempészetre is felkészítették?
Már nem kell neki. Annyira. Cree is megírta ezt úgy egy éve. Kár hogy mostanában nem ír, igazán érdekes színfolt volt a vele folytatott vitánk. Legalább úgy nézett ki, mintha lenne valamilyen kommunikáció, még akkor is ha anonim, és következmények nélküli.
Szerintem újra kellene értelmezni az állami részesedés célját, és az ehhez indokolt mértékét. Most hogy lefutottak a választások, és jön a nagy reform, itt is igazságot szolgáltathatnának végre a magyar befektetőknek.
Ha egy kicsit is akarják normalizálni a kormányzat és a tőkepiacok viszonyát hazai berkekben, akkor erre éppen egy ilyen cég ügyeinek a tisztázása lenne a legjobb lehetőség.
Az állami tulajdonos, eddig egyetlen jó tulajdonos ismérvet bírt kimeríteni, hogy egyelőre még hagyja dolgozni a céget.
HM
E kormány regnálása alatt lefelezték az éves megrendelés nagyságát.
Az évi 6 mrd, alig 3 mrd-ra csökkent, vagyis 3 mrd forintot a "saját kutyánk" kölykétől vettek el, miközben már akkor is elmaradás volt honvédelmi költségekben a tett vállaláshoz képest.
Azóta nagyjából szómágiákkal operálnak, de beszéljenek a számok minden helyett:
katonai megrendelések:
2008: 6,3 mrd
2009: 5,6 mrd
2010: 5,3 mrd (már meg volt kötve 2009-ben)
2011: 3,4 mrd
2012: 2,8 mrd
2013: 3 mrd
Röviden, elégedetlen vagyok a tul.társsal szemben, mert inkább elvett e téren.
Buszok:
Ha már kényszer volt (bocs: házi feladat) a buszprojekt (hála Istennek nem kell gyártani),a Rába előremenekült, és úgy oldotta meg ezt a feladatot, hogy egy nemzetközi hírnévvel rendelkező (ez lenne a Volvo) partnerrel kooperálva egyrészt jobb minőségű buszokat hoz az országba, másrészt az egymásközti kapcsolat elmélyítését lehetővé teszi, harmadrészt a buszpiac csak egy bizonyos részére tart igényt, hogy maradjon másnak is (ezt persze a magyar "busztársadalom", ha lehet ilyenről még beszélni fel sem tudta fogni).
Szóval a cég egy elegánsnak mondható nyugati megoldást talált.
Sajnos a keleti nyitás nem csak gazdasági téren kezdődött el....
Mert mi is történt?
A kapott házi feladat szerint a magyarországi buszkorszerűsítésben aktív feladatot kell ellátni, mely (nyugaton) azt jelentené, hogy minden évben kiíródnak tenderek és 100-200 busz szállításának megnyerésével mind a Rába, mind a Volvo, mind a busz felhasználók egy kiszámítható, egyenletes beáramlással számolhatnak.
Szerintem ezt még a Rába is elhitte, így a Volvo felé arcvesztéssel érne fel, ha nem így történne.
Az első év, mondhatni hozta a minimumot, 66 busz leszállítva, 28+20 megnyerve.
Aztán jelenleg a nagy semmi, pár tender immel-ámmal, sok tender használt buszokra kiírva.
Érzékelve a helyzet fonákságát még V.M. is felhívta erre a figyelmét Budapest vezetésének (hogy nem nagyon halad előre ez a folyamat, sőt inkább hátra)
Midibuszok
0.
(ennyi elég is)
Szóval kormányzati segítséget messze nem kap a cég (persze addig jó, mert a számlát MINDIG be fogják nyújtani)
Szóval a Rába Achilles-sarka (a hazai piacon sikertelenség) továbbra is él és virul.
Ráadásnak (ha hazai piac) most a Suzuki termelés is összeomlott, ebben az évben nem is keltik életre.
Messze igazolja ez a tény a menedzsment ténykedését, miszerint több lábra állították az Alkatrészt (az előzőekhez kapcsolódva a Járműt is szerencsére), így kevésbé érzékeny ez a termelés visszafogás, mint régebben.
Többek közt, amit érdemes figyelni.
HM
Keleten háborús feszültség! Lemaradt vagy elmaradt (?) honvédség, sőt mondhatni kimondottabb silány állomány és technika.
MO buszpark
Silány, elöregedett, rossz minőségű és színvonaltalan, gazdaságtalan üzemelés….
Ha ebből nem profitál egy állami tulajdonlás mellett a Rába, illetve fordítva is, hogy van egy Rába és ebből nem profitál az állam ?!
Akkor a magyar gazdaság karmestereit le kell cserélni.
Sőt 1072 szavaival élve felelősségre is kell vonni !
Dinamikusann növekvő felfutó vállalti teljesítményeknek kellene folyamatosan megjelennie, nem? Ha tényleg olan jó áll az ország szekere.
Vagy tán állam bá' má' megggondolta magát és az egész céget birtokolná a katonai megrendelések miatt majd?
szégyen ez...
a Volánbuszosokat akik ilyen rendelésben asszisztáltak péklapáttal kellene ütni... Vitézyt, Szélest, és a kecskeméti fidesznyikekeket a Mercedesz beszerzések miatt ugyanígy...
Rába és a láma
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama