Vasárnapi ebéd előtt a korcsmában.
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama
én sem várok nagy emelkedést holnapra. Talán a forgalom meglesz, de az árfolyam még kérdéses, hogy merre indul?! Nem várok második ajánlat tételt, annál több kiszállót.....
De ami a valóság, hogy az állam képviselőjét azzal vádoljátok, hogy nemcsak a lehető legolcsóbban vásárolt az állam számára, de szerintetek törvénytelenül olcsón.
"...75%-os állam nélkül talán emelkedne végre, ez lett volna a tavalyi év csattanója.
de így....?
sajnos a csattanó már megvolt.
utána maradt a nagy csend..."
1.) Bocs, csak arra reflektáltam, hogy a büntetőjogi kérdésben nem értelmezhető az általad említett tisztességtelenség. Nem mellesleg látszik, hogy ez teljesen szubjektív fogalom, hiszen az én véleményem szerint a befektetők kétharmadának megváltás volt ez az ajánlat 815-ön, és a maradékot sem érte semmilyen kár. Tehát az ajánlat rendkívül tisztességes volt.
2.) A levezetésem tökéletes, nincs igazad, az ajánlat 815-ön született, és ez visszavonhatatlan.
1200-on senki sem tett ajánlatot, senki nem hagyta jóvá, tehát nem is lehet visszavonhatatlan.
3.) Nem cáfoltad, amit írtam, és nem is idézted ide sem a kérdést, sem a választ, továbbra sem értem, hogy miért kellene két az ügyben nem érintett félnek érdemben levelezni.
4.) Pontatlan vagy. Az MNYP nevezhető államosításnak, de a kötelezettségeket is átvállalta az állam, és ezt egy törvényen keresztül tette.
A MOL, és a Rába nem államosítás, talán még kormányhatározat sem született róla. Ez még az ultraliberális közgazdászok szerint is szabadpiaci tranzakciónak nevezhető.
5.) Nem figyeltél arra, amit írtam.
Egyfolytában azzal handabandáztok, hogy büntetőjogi felelősség van.
Ez baromság, hiszen egyetlenegy jogcímet sem tudtok mondani, ami bíróság előtt megállná a helyét. Ha tudtok bizonyítani személyes érintettséget, hasznot, vagy az állam oldaláról hűtlen kezelést, akkor igazatok van.
De ami a valóság, hogy az állam képviselőjét azzal vádoljátok, hogy nemcsak a lehető legolcsóbban vásárolt az állam számára, de szerintetek törvénytelenül olcsón.
Nem értem, milyen kár érte az államot. Ha egy reprezentatív közvéleménykutatást rendeznél, amiben a fórumozók csak a népességi aránynak megfelelően vennének részt, szerintem vaskos éljenzésre számíthatna a tranzakció. Az erkölcsi kár megint csak blőd, hiszen még Watson valószínűtlen mennybemenetele után is csak legfeljebb azt lehetne megkérdezni, hogy Unicredit, az ügyvédek hibáját, pszáf jóváhagyását kellett volna-e az államnak szakmailag korrigálni?
Ha elmész egy könyvelőhöz az adókimutatásoddal, jó pénzért megcsináltatod, akkor lehet, hogy téged marasztal ez az apeh, de az erkölcsi és anyagi kár normál esetben a könyvelőt terheli...
AZ értékromlást külön értelmezhetnéd, mert kíváncsi vagyok miként rombolta le a Rábában a tulajdonosi pozícióba sem került állam az értéket...
6.) Úgy jött ki a brókernél a felmérés eredménye, hogy nekem részvényt nem ajánlanak az alacsony kockázatvállalási hajlandóságom, és hajlott korom okán... :)
A politikát tényleg ne keverd bele az ügybe, próbáld nem szinezett szemüvegen keresztül olvasni a leírtakat...
1.) Bocs, csak arra reflektáltam, hogy a büntetőjogi kérdésben nem értelmezhető az általad említett tisztességtelenség. Nem mellesleg látszik, hogy ez teljesen szubjektív fogalom, hiszen az én véleményem szerint a befektetők kétharmadának megváltás volt ez az ajánlat 815-ön, és a maradékot sem érte semmilyen kár. Tehát az ajánlat rendkívül tisztességes volt.
2.) A levezetésem tökéletes, nincs igazad, az ajánlat 815-ön született, és ez visszavonhatatlan.
1200-on senki sem tett ajánlatot, senki nem hagyta jóvá, tehát nem is lehet visszavonhatatlan.
3.) Nem cáfoltad, amit írtam, és nem is idézted ide sem a kérdést, sem a választ, továbbra sem értem, hogy miért kellene két az ügyben nem érintett félnek érdemben levelezni.
4.) Pontatlan vagy. Az MNYP nevezhető államosításnak, de a kötelezettségeket is átvállalta az állam, és ezt egy törvényen keresztül tette.
A MOL, és a Rába nem államosítás, talán még kormányhatározat sem született róla. Ez még az ultraliberális közgazdászok szerint is szabadpiaci tranzakciónak nevezhető.
5.) Nem figyeltél arra, amit írtam.
Egyfolytában azzal handabandáztok, hogy büntetőjogi felelősség van.
Ez baromság, hiszen egyetlenegy jogcímet sem tudtok mondani, ami bíróság előtt megállná a helyét. Ha tudtok bizonyítani személyes érintettséget, hasznot, vagy az állam oldaláról hűtlen kezelést, akkor igazatok van.
De ami a valóság, hogy az állam képviselőjét azzal vádoljátok, hogy nemcsak a lehető legolcsóbban vásárolt az állam számára, de szerintetek törvénytelenül olcsón.
Nem értem, milyen kár érte az államot. Ha egy reprezentatív közvéleménykutatást rendeznél, amiben a fórumozók csak a népességi aránynak megfelelően vennének részt, szerintem vaskos éljenzésre számíthatna a tranzakció. Az erkölcsi kár megint csak blőd, hiszen még Watson valószínűtlen mennybemenetele után is csak legfeljebb azt lehetne megkérdezni, hogy Unicredit, az ügyvédek hibáját, pszáf jóváhagyását kellett volna-e az államnak szakmailag korrigálni?
Ha elmész egy könyvelőhöz az adókimutatásoddal, jó pénzért megcsináltatod, akkor lehet, hogy téged marasztal ez az apeh, de az erkölcsi és anyagi kár normál esetben a könyvelőt terheli...
AZ értékromlást külön értelmezhetnéd, mert kíváncsi vagyok miként rombolta le a Rábában a tulajdonosi pozícióba sem került állam az értéket...
6.) Úgy jött ki a brókernél a felmérés eredménye, hogy nekem részvényt nem ajánlanak az alacsony kockázatvállalási hajlandóságom, és hajlott korom okán... :)
A politikát tényleg ne keverd bele az ügybe, próbáld nem szinezett szemüvegen keresztül olvasni a leírtakat...
1.) Bocs, csak arra reflektáltam, hogy a büntetőjogi kérdésben nem értelmezhető az általad említett tisztességtelenség. Nem mellesleg látszik, hogy ez teljesen szubjektív fogalom, hiszen az én véleményem szerint a befektetők kétharmadának megváltás volt ez az ajánlat 815-ön, és a maradékot sem érte semmilyen kár. Tehát az ajánlat rendkívül tisztességes volt.
2.) A levezetésem tökéletes, nincs igazad, az ajánlat 815-ön született, és ez visszavonhatatlan.
1200-on senki sem tett ajánlatot, senki nem hagyta jóvá, tehát nem is lehet visszavonhatatlan.
3.) Nem cáfoltad, amit írtam, és nem is idézted ide sem a kérdést, sem a választ, továbbra sem értem, hogy miért kellene két az ügyben nem érintett félnek érdemben levelezni.
4.) Pontatlan vagy. Az MNYP nevezhető államosításnak, de a kötelezettségeket is átvállalta az állam, és ezt egy törvényen keresztül tette.
A MOL, és a Rába nem államosítás, talán még kormányhatározat sem született róla. Ez még az ultraliberális közgazdászok szerint is szabadpiaci tranzakciónak nevezhető.
5.) Nem figyeltél arra, amit írtam.
Egyfolytában azzal handabandáztok, hogy büntetőjogi felelősség van.
Ez baromság, hiszen egyetlenegy jogcímet sem tudtok mondani, ami bíróság előtt megállná a helyét. Ha tudtok bizonyítani személyes érintettséget, hasznot, vagy az állam oldaláról hűtlen kezelést, akkor igazatok van.
De ami a valóság, hogy az állam képviselőjét azzal vádoljátok, hogy nemcsak a lehető legolcsóbban vásárolt az állam számára, de szerintetek törvénytelenül olcsón.
Nem értem, milyen kár érte az államot. Ha egy reprezentatív közvéleménykutatást rendeznél, amiben a fórumozók csak a népességi aránynak megfelelően vennének részt, szerintem vaskos éljenzésre számíthatna a tranzakció. Az erkölcsi kár megint csak blőd, hiszen még Watson valószínűtlen mennybemenetele után is csak legfeljebb azt lehetne megkérdezni, hogy Unicredit, az ügyvédek hibáját, pszáf jóváhagyását kellett volna-e az államnak szakmailag korrigálni?
Ha elmész egy könyvelőhöz az adókimutatásoddal, jó pénzért megcsináltatod, akkor lehet, hogy téged marasztal ez az apeh, de az erkölcsi és anyagi kár normál esetben a könyvelőt terheli...
AZ értékromlást külön értelmezhetnéd, mert kíváncsi vagyok miként rombolta le a Rábában a tulajdonosi pozícióba sem került állam az értéket...
6.) Úgy jött ki a brókernél a felmérés eredménye, hogy nekem részvényt nem ajánlanak az alacsony kockázatvállalási hajlandóságom, és hajlott korom okán... :)
A politikát tényleg ne keverd bele az ügybe, próbáld nem szinezett szemüvegen keresztül olvasni a leírtakat...
Ha az Európai Bizottság úgynevezett egyszerűsített eljárásban bírálja el a tranzakciót, akkor a döntés - a kérelem benyújtásától számítva - 25 napon belül várható. Az MNV a versenyfelügyeleti engedély megadását követően öt munkanapon belül átutalja a részvények ellenértékét az ajánlatot elfogadó részvényeseknek. Az MNV a magyar állam nevében 2011. november 7-én tett vételi ajánlatot a Rába részvények megvásárlására - a korábbi tájékoztatás szerint - részvényenként 815 forintos áron.
A Magyar Állam a tranzakció versenyhatósági engedélyezését követően összességében 73,67 százalékos tulajdonrészt fog megszerezni, ami 76,97 százalékos szavazati arányt biztosít a járműipari cégben. A közlemény hangsúlyozza: "a többségi tulajdoni hányaddal a Magyar Állam a nemzeti vagyont egy stratégiai fontosságú iparágban gyarapítja".
Rába és a láma
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama