Újabb hárommilliárd forint uniós támogatás a Pannergy projekteknek
Még a sajátos szabályok szerint működő magyar támogatási rendszerben is szokatlan, hogy egy hét alatt egy cégcsoport három különböző pályázata nyer pályázatonként egy milliárd forint támogatást. Ami még különösebb, hogy a cég részvényeinek árfolyama nem reagál a hírre.
pannergy.jpg
A megújuló energiát hasznosító beruházásokat a világon mindenhol támogatják, de a magyar Pannergy Nyrt-vel a szokottnál is bőkezűbben bánnak a döntéshozók. A múlt héten került nyilvánosságra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a KEOP-2012-4.10.0/B pályázati konstrukció keretében három, a céghez kötődő pályázatot is támogat: DD Energy Termelő és Szolgáltató Kft. 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kap egy győri nagyberuházáshoz, a Geo-Wendung Zrt. kistokaji projektjéhez pedig 980 millióval járul hozzá az EU. (Ez utóbbi közvetlenül kötődik a Pannergy miskolci nagyprojektjéhez.) Két nappal korábban a szintén Pannergy tulajdonban lévő Kuala Kft-nek ítéltek meg 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást az NFÜ döntéshozói.
Nonszensz a pesti tőzsdén
A Pannergy részvényeinek árfolyama viszont – látszólag ellentmondva minden közgazdasági törvényszerűségnek – lényegében nem reagált a jó hírekre. A tavasszal bejelentett támogatási döntések hatására az árfolyam 400 forint fölé emelkedett, így akkor legalább néhány jó napja volt a kisbefektetőknek. Most ősszel még ez a rövid rali is elmaradt: az árfolyam jelentéktelen erősödése hamar kifulladt, és két nap alatt visszatért arra a reménytelen 300 forint körüli szintre, ahonnét hónapok óta nem tud kitörni. Holott a mostani döntések azt jelentik, hogy egy részvényre mintegy 150 forint állami támogatás jut. Vagyis a Pannergynek a leányvállalatain és partnerein keresztül eddig juttatott közel 6 milliárd forint a 21 millió darab részvényre számolva részvényenként közel 300 forint támogatást jelent - mostanában pedig éppen ennyi a Pannergy-részvények értéke.
A rezsiháború és a megújulóenergia-ipar
Hiába a jó hírek sorozata, csak nem akar kitörni a PannErgy Nyrt. részvényeinek árfolyama a 3-400 forintos sávból. Úgy látszik, még Töröcskei István részvétele is kevés ahhoz, hogy végre teljesüljön a kis- és nagyrészvényesek álma, a megállíthatatlan száguldás a 600 forint fölötti tartományig. Pedig a magyar állam is támogatja már részvényenként vagy 150 forintnyi uniós pénzzel a társaságot. Sőt, egy hamarosan elfogadásra kerülő jogszabály is segíthetné a részvény emelkedését – de hiába, ha a rezsiháború meg kihúzza a cég lába alól a talajt. Tovább az előző cikkre.
A csalódott kisbefektetők pedig spekulálnak tovább, hogy mi lehet a megmagyarázhatatlan jelenség mögött. Van trafikmutyis teória: e szerint az állam arra készül, hogy valamilyen módon egy preferált csoport kezébe juttassa a részvények többségét – értelemszerűen minél olcsóbban. Ehhez pedig a kezében lévő, a nyugdíjvédelmi harc révén megszerzett Pannergy-részvényeket használja, ezeket adogatja el a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap úgy, hogy az eladások révén lassan erodálja az árfolyamot. Egy ponton aztán majd megjelenik a várva várt befektető, és fillérekért összevásárolja a részvények többségét. Lehet akár így is – ami tény, hogy egy 10 ezer darabos kötés, azaz 3 millió forint megmozdulása már izgalmakat vált ki a kisrészvényesek körében – miközben egy olyan vállalatról van szó, amelynek a saját tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot.
Pedig valószínűleg nem valamiféle pénzügyi fekete lyuk működik itt, hanem a piacgazdaság törvényszerűségei. Hiába tol bele ugyanis az állam az uniós támogatási forrásokból forint tízmilliárdokat a Pannergy miskolci projektjébe meg a hasonló geotermikus projektekbe, ha a „kimeneti oldalon”, azaz az energiaárak szabályozásával ellehetetleníti a cégek kvázi-piaci alapon történő működését. Azért csak kvázi, mert a megújuló energia előállítása általában még mindig drágább, mint a hagyományos erőművekben előállított áram vagy hő, ezért azt támogatott áron veszik át. Ez lenne az úgynevezett METÁR, az a hosszú távra garantált átvételi ár, amit az energiatermelők kapnak az általuk előállított hőért vagy áramért. Közismert Fidesz-közeli vállalkozók, mint Baji Csaba, Pomázi Csaba vagy Töröcskei István – utóbbi a mai napig igazgatósági tag a Pannergynél -, vagy épp a Simicska-Nyerges duó, feltehetőleg éppen azért nyomultak be a 2010-es kormányváltás környékén a megújulóenergia-iparba, mert egy nagyon előnyös METÁR-ban bíztak, ami 10-15 évre garantált magas hozamot biztosított volna a befektetéseikre. Egyes feltételezések szerint a MAVIR megszállása is ennek a folyamatnak volt része.
Elszálló remények
Csakhogy tavaly végképp megpecsételődött a METÁR, és ezzel együtt a zöldenergia-termeléssel kapcsolatos vérmes remények sorsa.(Ahogy halványodnak a megújulóenergia-iparral kapcsolatos remények, úgy nő a valószínűsége Paks bővítésének.) Eőször a METÁR bevezetésének időpontja tolódott ki 2014 utánra, majd kezdetét vette a rezsiháború. A METÁR pénzügyi fedezetét az energiaárakba befizetett tétel fedezte volna – csakhogy miután a Fidesz vezérkarában eldőlt, hogy a kampányt a rezsidémonnal folytatott küzdelemre fogják fölfűzni, egyértelművé vált, hogy a lakossági energiaárakat egy forinttal sem lehet emelni, sőt.
Ha a lakossági távhő- és villamosenergia-árak tovább csökkenek, akkor ezek az erőművek – hiába támogatta a beruházást akár az összköltség 40-50 %-áig az állam – nem tudnak gazdaságosan működni. Előbb-utóbb a kitartó kisbefektetők is elvesztik minden reményüket, és elkezdenek kiszállni. Kérdés, ki fogja üzemeltetni a beruházási időszakban agyontámogatott, majd a hatósági árak révén térdre kényszerített megújulóenergia-termelőket. Jövőre a rezsiharc éve lesz, ígérte a miniszterelnök.
Becker András
link
Még a sajátos szabályok szerint működő magyar támogatási rendszerben is szokatlan, hogy egy hét alatt egy cégcsoport három különböző pályázata nyer pályázatonként egy milliárd forint támogatást. Ami még különösebb, hogy a cég részvényeinek árfolyama nem reagál a hírre.
pannergy.jpg
A megújuló energiát hasznosító beruházásokat a világon mindenhol támogatják, de a magyar Pannergy Nyrt-vel a szokottnál is bőkezűbben bánnak a döntéshozók. A múlt héten került nyilvánosságra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a KEOP-2012-4.10.0/B pályázati konstrukció keretében három, a céghez kötődő pályázatot is támogat: DD Energy Termelő és Szolgáltató Kft. 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kap egy győri nagyberuházáshoz, a Geo-Wendung Zrt. kistokaji projektjéhez pedig 980 millióval járul hozzá az EU. (Ez utóbbi közvetlenül kötődik a Pannergy miskolci nagyprojektjéhez.) Két nappal korábban a szintén Pannergy tulajdonban lévő Kuala Kft-nek ítéltek meg 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást az NFÜ döntéshozói.
Nonszensz a pesti tőzsdén
A Pannergy részvényeinek árfolyama viszont – látszólag ellentmondva minden közgazdasági törvényszerűségnek – lényegében nem reagált a jó hírekre. A tavasszal bejelentett támogatási döntések hatására az árfolyam 400 forint fölé emelkedett, így akkor legalább néhány jó napja volt a kisbefektetőknek. Most ősszel még ez a rövid rali is elmaradt: az árfolyam jelentéktelen erősödése hamar kifulladt, és két nap alatt visszatért arra a reménytelen 300 forint körüli szintre, ahonnét hónapok óta nem tud kitörni. Holott a mostani döntések azt jelentik, hogy egy részvényre mintegy 150 forint állami támogatás jut. Vagyis a Pannergynek a leányvállalatain és partnerein keresztül eddig juttatott közel 6 milliárd forint a 21 millió darab részvényre számolva részvényenként közel 300 forint támogatást jelent - mostanában pedig éppen ennyi a Pannergy-részvények értéke.
A rezsiháború és a megújulóenergia-ipar
Hiába a jó hírek sorozata, csak nem akar kitörni a PannErgy Nyrt. részvényeinek árfolyama a 3-400 forintos sávból. Úgy látszik, még Töröcskei István részvétele is kevés ahhoz, hogy végre teljesüljön a kis- és nagyrészvényesek álma, a megállíthatatlan száguldás a 600 forint fölötti tartományig. Pedig a magyar állam is támogatja már részvényenként vagy 150 forintnyi uniós pénzzel a társaságot. Sőt, egy hamarosan elfogadásra kerülő jogszabály is segíthetné a részvény emelkedését – de hiába, ha a rezsiháború meg kihúzza a cég lába alól a talajt. Tovább az előző cikkre.
A csalódott kisbefektetők pedig spekulálnak tovább, hogy mi lehet a megmagyarázhatatlan jelenség mögött. Van trafikmutyis teória: e szerint az állam arra készül, hogy valamilyen módon egy preferált csoport kezébe juttassa a részvények többségét – értelemszerűen minél olcsóbban. Ehhez pedig a kezében lévő, a nyugdíjvédelmi harc révén megszerzett Pannergy-részvényeket használja, ezeket adogatja el a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap úgy, hogy az eladások révén lassan erodálja az árfolyamot. Egy ponton aztán majd megjelenik a várva várt befektető, és fillérekért összevásárolja a részvények többségét. Lehet akár így is – ami tény, hogy egy 10 ezer darabos kötés, azaz 3 millió forint megmozdulása már izgalmakat vált ki a kisrészvényesek körében – miközben egy olyan vállalatról van szó, amelynek a saját tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot.
Pedig valószínűleg nem valamiféle pénzügyi fekete lyuk működik itt, hanem a piacgazdaság törvényszerűségei. Hiába tol bele ugyanis az állam az uniós támogatási forrásokból forint tízmilliárdokat a Pannergy miskolci projektjébe meg a hasonló geotermikus projektekbe, ha a „kimeneti oldalon”, azaz az energiaárak szabályozásával ellehetetleníti a cégek kvázi-piaci alapon történő működését. Azért csak kvázi, mert a megújuló energia előállítása általában még mindig drágább, mint a hagyományos erőművekben előállított áram vagy hő, ezért azt támogatott áron veszik át. Ez lenne az úgynevezett METÁR, az a hosszú távra garantált átvételi ár, amit az energiatermelők kapnak az általuk előállított hőért vagy áramért. Közismert Fidesz-közeli vállalkozók, mint Baji Csaba, Pomázi Csaba vagy Töröcskei István – utóbbi a mai napig igazgatósági tag a Pannergynél -, vagy épp a Simicska-Nyerges duó, feltehetőleg éppen azért nyomultak be a 2010-es kormányváltás környékén a megújulóenergia-iparba, mert egy nagyon előnyös METÁR-ban bíztak, ami 10-15 évre garantált magas hozamot biztosított volna a befektetéseikre. Egyes feltételezések szerint a MAVIR megszállása is ennek a folyamatnak volt része.
Elszálló remények
Csakhogy tavaly végképp megpecsételődött a METÁR, és ezzel együtt a zöldenergia-termeléssel kapcsolatos vérmes remények sorsa.(Ahogy halványodnak a megújulóenergia-iparral kapcsolatos remények, úgy nő a valószínűsége Paks bővítésének.) Eőször a METÁR bevezetésének időpontja tolódott ki 2014 utánra, majd kezdetét vette a rezsiháború. A METÁR pénzügyi fedezetét az energiaárakba befizetett tétel fedezte volna – csakhogy miután a Fidesz vezérkarában eldőlt, hogy a kampányt a rezsidémonnal folytatott küzdelemre fogják fölfűzni, egyértelművé vált, hogy a lakossági energiaárakat egy forinttal sem lehet emelni, sőt.
Ha a lakossági távhő- és villamosenergia-árak tovább csökkenek, akkor ezek az erőművek – hiába támogatta a beruházást akár az összköltség 40-50 %-áig az állam – nem tudnak gazdaságosan működni. Előbb-utóbb a kitartó kisbefektetők is elvesztik minden reményüket, és elkezdenek kiszállni. Kérdés, ki fogja üzemeltetni a beruházási időszakban agyontámogatott, majd a hatósági árak révén térdre kényszerített megújulóenergia-termelőket. Jövőre a rezsiharc éve lesz, ígérte a miniszterelnök.
Becker András
link
PANNERGY