Nem egyszerű csak úgy kivinni egy részvényt a Budapesti Értéktőzsdéről, annak Bevezetési és forgalomban tartási szabályzata részletesen rendelkezik egy adott értékpapír terméklistáról való törléséről. A részvények esetében ez általában a kivezetési eljáráshoz kötődik, amely során a kisebbségi részvényesek számára a tőkepiaci törvény szerinti nyilvános vételi ajánlattal, vagy tőzsdei ajánlattal biztosítani kell a méltányos áron történő kiszállás lehetőségét a papír törlése előtt. Ennek minimális árfolyama nem lehet alacsonyabb, mint a részvények 180 napos forgalommal súlyozott átlagára vagy az egy részvényre jutó saját tőke közül a magasabb. Technikai okok miatt törölhetnek részvényt ajánlat nélkül is, például ha az adott részvénysorozatot átalakítják és a részvényekhez tartozó jogok eközben megváltoznak. A szabályzat eközben leszögezi, hogy értékpapír törlése miatt kártérítési eljárást nem lehet a tőzsdével szemben indítani.
A szabályzatok emellett nem tiltják, hogy egy-egy részvény akár Magyarországon is több szabályozott piacra, tőzsdére be legyen vezetve. Ráadásul az uniós irányelvnek a pénzügyi eszközök piacairól (MiFID) a hazai jogba való átültetése lehetővé tette az internalizációt. A brókercégek (befektetési vállalkozások) az értéktőzsde, sőt a - szintén az irányelv által lehetővé tett, külön elektronikus rendszereken keresztül működtetett - multilaterális kereskedési platformok (mtf) megkerülésével is kereskedhetnek egymással, azonban a nagy likviditású részvények esetében (ez nálunk csak a négy blue chipet jelentené) árjegyzési kötelezettségük keletkezik
Izgalmas tőzsdeközgyűlés várható március utolsó napján, a BÉT osztrák tulajdonosai - bécsi hírek szerint - Michael Buhlt, az osztrák tőzsde társ-vezérigazgatóját ültetnék Szalay-Berzeviczy Attila székébe.
Véget ért a négyéves türelmi időszak, az eddiginél erőteljesebben kívánja gyakorolni többségi tulajdonosai jogait az osztrák bankkonzorcium a BÉT-en - tudta meg a Napi bécsi forrásokból. Bár a Bécsi Értéktőzsde csupán a BÉT-részvények 12,5 százalékával rendelkezik, elnöke, Michael Buhl - információink szerint - akár a BÉT elnöki székébe is beleülne. A magyar tulajdonosok viszont nem szeretnék, ha a BÉT a bécsi börze fiókjává válna, hanem - összhangban az osztrák tulajdonosok vásárláskor tett nyilatkozataival - a magyar tőzsderészvények parkettre való mielőbbi bevezetését szorgalmazzák.
Az ellentétet jelzi, hogy a BÉT együttesen 68,5 százalékot birtokló osztrák tulajdonosai immár harmadik hete hagyják válasz nélkül a két legnagyobb magyar tőzsdei cég, az OTP és a Mol elnökének levelét, amelyben - amint a tegnapi Világgazdaság is megírta - azok a konzorciumba való belépést indítványozzák. A két nagy a BÉT stratégiájának alakításában szeretne részt venni.
A stratégiát mások is hiányolják. A magyar tulajdonosok közül többen szívesen láttak volna a március 31-i tőzsdeközgyűlés napirendjén egy ilyen napirendi pontot, ám hiába. Borítékolható, hogy ez a kérdés a közgyűlésen is felvetődik, mind a lehetséges akvizíciós irányok, mind a tőzsdei bevezetés tekintetében.
Megoszlanak a vélemények arról, várható-e drámai szakadás a közgyűlésen. A testületek hároméves mandátuma lejár, és a konzorciumi tagok eddig azzal nyugtatták a nagyobb magyar tulajdonosokat, hogy nem terveznek változást azok összetételében. Ugyanakkor a mostani bécsi hírek a hazai tőzsde érdekeit négy éve példás határozottsággal képviselő Szalay-Berzeviczy Attila lecseréléséről a bécsi tőzsde társ-vezérigazgatójára, ellentmondanak mindennek. (Buhlt külföldi üzleti útja miatt tegnap nem tudtuk elérni.) Többen állítják, hogy Pál Árpád BÉT-vezérigazgató múlt heti lemondása is a BÉT jövőjét illető ellentétek következménye.
A két legnagyobb magyar tőzsdei cég vezetői azt fontolgatják, hogy végső esetben akár más parkettre eveznek át a Mol és az OTP részvényeivel. Már csak mérete miatt is elsősorban Varsó kerülhet szóba, bár kétségtelen, hogy egy efféle váltás számos jogi, technikai problémát is felvetne. A két nagy cég egyike, az OTP - egyes hírek szerint - más, a hazai tőzsde fejlődésében érdekelt nagybankokkal közösen akár arra is kész, hogy megvegye a konzorcium pakettjét, amelyért az 2004-ben 34 millió eurót fizetett. Az osztrákok azóta osztalék és BÁT-részvényeladás formájában mintegy 16 millió eurót már viszontláttak befektetésükből.
(Lapunk főszerkesztője, Korányi G. Tamás a BÉT 0,5 százalékos tulajdonosa
pdaplus!
"miért veszélyesebb részvényt shortolni, mint indexet? " A likviditása miatt!! Nem biztos, hogy forgalom is lesz benne amikor szeretnéd, tehát óriási réssel szállhatsz csak ki a poziból. Mig BUX0812 esetében mindig van likviditás, bár a rés sajna ott is megvan
OTP részvényesek ide!