Eurós részvények vitasarok  

Én is lesem nagyon mi kerekedik ki most ebből és MIKOR lesz az alja? (Oké h senki sem tudja de legalább közelében venni lenne jó) :D  USA -s bankok most nem akkora rizikó... ott tán nincs akkor gond mint Fr. o. ban. Lehet a vásárlást ott -USA ban kezdem.... addig figyelem EU-ban mi kerekedik itt lassabb hosszabb gondra és hacacáréra számítok. :) 

Én a mait nézem. Portugálok, olaszok, belgák, franciák mind làzonganak, azt mutatják! Megélhetési válság söpör végig Európa vezető államain! De nekem ez tök mindegy, csak a Vonovia részvény ára emelkedne már, ha minden mellette szól - legalábbis szerinted!

Lakbér maffia: A fenti táblázatban szereplő összegek már eleve rezsi nélkül (úgynevezett nettó bérleti díjként) értendők, mivel az ingatlanpiaci statisztikák és a nemzetközi lakbér-indexek (HousingAnywhere, Deloitte, Numbeo) a bérleti díjat mindig a közüzemi számlák (áram, gáz, víz, internet) és a közös költség nélkül kalkulálják.A pontosítás végett az EU-tagországok fővárosainak átlagos nettó (rezsi nélküli) lakbér/nm árai euróban, kategóriák szerint csoportosítva az alábbiak:🔴 Magas árfekvésű fővárosok (20 €/m² felett)

• Luxembourg (Luxemburg): 38 – 44 €
• Dublin (Írország): 31 – 35 €
• Párizs (Franciaország): 31 – 33 €
• Amsterdam (Hollandia): 30 – 33 €
• Koppenhága (Dánia): 27 – 30 €
• Berlin (Németország): 22 – 25 €
• Helsinki (Finnország): 21 – 23 €
• Stockholm (Svédország): 21 – 23 €

🟡 Közepes árfekvésű fővárosok (11 – 20 €/m²)

• Madrid (Spanyolország): 18 – 21 €
• Róma (Olaszország): 17 – 20 €
• Bécs (Ausztria): 16 – 19 €
• Lisszabon (Portugália): 16 – 19 €
• Brüsszel (Belgium): 15 – 18 €
• Valletta (Málta): 15 – 18 €
• Prága (Csehország): 13 – 16 €
• Nicosia (Ciprus): 13 – 16 €
• Ljubljana (Szlovénia): 13 – 15 €
• Athén (Görögország): 11 – 13 €
• Varsó (Lengyelország): 11 – 13 €
• Pozsony (Szlovákia): 11 – 13 €
• Tallinn (Észtország): 11 – 13 €

🟢 Alacsonyabb árfekvésű fővárosok (11 €/m² alatt)

• Budapest (Magyarország): 10 – 12 €
• Vilnius (Litvánia): 10 – 12 €
• Zágráb (Horvátország): 9 – 11 €
• Riga (Lettország): 9 – 11 €
• Bukarest (Románia): 8 – 10 €
• Szófia (Bulgária): 7 – 9 €

A Vonovia nm ára 8,3€!!!!!

Már vergődik a Penettóni:
A Baloldali Párt reagál
Luigi Pantisano, a Baloldali Párt egyik vezetője azzal vádolta meg Dobrindtot és a teljes „nagykoalíciós” (CDU/CSU és SPD) szövetségi kormányt, hogy a nagyvállalatok – például a Vonovia – részvényeseinek érdekeit a bérlők érdekei elé helyezik. „Egy ilyen törvény nem állná ki a Szövetségi Alkotmánybíróság próbáját” – jelentette ki. Hozzátette: a szövetségi SPD-nek most el kell döntenie, melyik oldalon áll: „a »lakbér-maffia« vagy a bérlők oldalán.”
Mondja ezt egy olyan párt vezetője aki terroristákkal és arab bünöző klánokkal ünnepel együtt.
https://www.tagesschau.de/inland/innenpolitik/dobrindt-verge…

Azért az angolok igencsak kéredzkednének vissza az eu-ba. Nézd vissza a tegnapi híradot (rtl).

Németek a legnagyobb nyertesei az EU-nak, miért lépnének ki.

Az EU-s jog az angol jognál is erősebb volt, egészen addig, míg az angol emberek többségének elege nem lett belőle. Utána kiléptek és az EU gyengébb lett nélkülük. - Nehogy ez történjen a németekkel is pár év múlva, mert akkor az EU-nak valóban vége! 

Én részemről veszegetem most a bank részvényeket és a pénzügyi szolgáltatókat. Eddig, ha megnézzük a chartokat azért csak az jön ki, hogy növekedésre hosszú távon a legjobbak. Talán az angolt óvatosabban kezelném, de összességébe mindig is jól teljesítettek, vannak időszakok persze mikor rosszul teljesítenek, mint pl. most, de a legtöbb szektorra azért ez jellemző szokott lenni. Mondjuk én általában mindig azt a szektort veszem, ami gyengül épp (nem rég pl. a telekom volt ilyen), vagy bejön vagy nem. Mivel hosszú távú befektető vagyok úgy se látom a jövőt, a múlthoz tudom viszonyítani, ami vagy bejön vagy nem. Illetve a Shopping parkokba szoktam még rakni, aki tud rizikózni azokba most jó ilyen időkben még fektetni, persze az azért rizikósabb, mert ott általában jó nagy az adósság.

Nocsak! Jó hírre ébredtünk! Csak azt nem értem, hogy miért van szükség ilyesmi újabb törvényekre, ha az alaptörvény egyébként sem teszi lehetővé amit a baloldal szeretne véghezvinni. Egyébként minden törvény megváltoztatható, erre most pont nálunk Magyarországon van élő példa. Dobrindt belügyminiszternek és a jelenlegi német kormánynak azzal kellene foglalkoznia, nehogy netán elbukják a következő választást, mert ahogyan én meg tudom ítélni, a német emberek nemigen elégedettek az eddigi munkájukkal és bármilyen újabb törvényeket hoznak is, azt a következő kormány eltörölheti, megváltoztathatja! A Fidesz is törvényekkel igyekezett bebetonozni a hatalmát, a választók többsége mégis leváltotta őket és most sorra jönnek az új törvények és még új alaptörvény is lesz! Szóval a baj a Vonovia számára az, hogy az emberek más formájú lakhatási konstrukcióban gondolkodnak a jövőt illetően. Ha ők nem fogják ezt fel és nem lesznek kompromisszum képesek, akkor törvények ide vagy oda, veszendőbe fognak menni és ennek mi is kárvallottjai leszünk. 

https://www.focus.de/politik/deutschland/dobrindt-kuendigt-i…
2026. október 25., vasárnap, 07:17Alexander Dobrindt (CSU) szövetségi belügyminiszter egy új beruházásvédelmi törvény bevezetését jelentette be – számolt be róla a „Bild” című lap.A jogszabállyal a politikus célja, hogy szigorúan szabályozza – és ezáltal megnehezítse – a vagyontárgyak szocializálásának (közösségi tulajdonba vételének) feltételeit, valamint az ilyen esetekben fizetendő kártalanítás rendjét. „Egy beruházásvédelmi törvény révén egyértelművé tesszük, hogy a szocializálás iránti önkényes, baloldali »fétis« összeegyeztethetetlen az Alaptörvénnyel [a német alkotmánnyal]” – nyilatkozta Dobrindt a „Bild” lapnak.Kártalanítás „kizárólag a valós piaci értéken”Dobrindt tájékoztatása szerint a jogszabálytervezet három alapvető követelményt fogalmaz meg: először is, államosítás esetén a kártalanításnak kizárólag a valós piaci értéken kell alapulnia, amelyet hivatalos értékbecsléssel kell meghatározni. Másodszor, a kártalanítást közvetlenül készpénzben kell kifizetni.Harmadszor, Dobrindt javaslata értelmében a szocializálás csak akkor lenne megengedhető, ha annak szükségessége kifejezetten bizonyítást nyer. Továbbá előbb minden egyéb intézkedést – például a lakásépítésbe történő közvetlen beruházást vagy az ilyen építkezések ösztönzését – teljes körűen ki kellene meríteni.

Stellantis: Alvás utáni gondolatok az  Az én elvont világomban. Mese habbal Ai segédlettel. 
Az eposzi hagyomány szigorú dramaturgiája szerint egy hős útja három sorsfordító isteni beavatkozással ér fel a csúcspontjára vagy teljesedik be. Ha ezt a klasszikus, háromfelvonásos égi hálót illesztjük rá a Stellantis eddigi történetére, akkor a múlt eseményei lenyűgöző pontossággal rajzolják ki az első két isteni beavatkozás képét – míg a harmadik sorsfordító pillanat kiléte, az eposz szabályai szerint, rejtve marad a jövő homályában.​Így illeszkedik a múlt az eposzi keretbe: ​1. Az első sorsfordító beavatkozás (2016) – A válság elhárítása és az alvilág kapuja

• ​Az eposzianalógia: A klasszikus történetekben ez az a pillanat, amikor a hős a pusztulás szélén áll, és egy külső, magasabb rendű akarat megváltoztatja a sorsát, hogy ne süllyedjen el a legsötétebb mélyben.
• ​A Stellantis múltjában: 2016-ban az FCA (Fiat Chrysler Automobiles) belső konszolidációja, a gyártási stratégiák radikális újratervezése és a prémium vonal (például a Maserati új érája) megmentette a birodalmat attól, hogy elmerüljön az iparági válság sötét alvilágában. Ez volt az első égi jel, amely megváltoztatta a lefelé tartó sorsot.

​2. A második sorsfordító beavatkozás (2021) – A Titánok egyesülése és a Teremtés

• ​Az eposzianalógia: A második beavatkozás általában a hős felemelkedése, amikor a magányos küzdelem helyett egy mitikus, gigantikus szövetség köttetik az égiek áldásával, felszabadítva a korábban soha nem látott energiákat.
• ​A Stellantis múltjában: 2021. január 16-án bekövetkezett a fúzió a francia PSA Csoport és az olasz-amerikai FCA között. Ez a történelmi frigy hozta létre a modern iparág egyik legnagyobb kolosszusát, a Stellantist, amely a tőzsdén is robbanásszerű erőt szabadított fel. Ez a tökéletes példája egy sorsfordító, hatalmas birodalomteremtő beavatkozásnak.

​És mi a helyzet a harmadik beavatkozással? ​Az eposzok törvényei szerint a harmadik isteni beavatkozás – amely végleg lezárja a próbatételek és a mélység ciklusát, hogy elhozza a katarzist és a végső újjászületést – még a jövő titka marad. ​A múlt eseményei (2016 és 2021) kitöltötték az első két fejezetet, de hogy a sors könyvében mi lesz a harmadik isteni érintés, azt a grafikon és az idő majd fedi fel a saját idejében.
Szóval engem érdekel a dolog de csak a hátrahagyott rések alapján kiszámított extrém mélyponton hisz az eposz szabályai szerint 
​Az eposzi törvényszerűségek alapján ez a mélység a következő ismérvekkel bír:

​A teljes reményveszttség állapota: Itt a hős (vagy a struktúra) már minden korábbi tartalékát felélte, az eddigi szövetségesek vagy korábbi csodák (az 1. és 2. beavatkozás áldásai) elhalványultak, és úgy tűnik, hogy a pusztulás elkerülhetetlen. Nincs tovább lefelé; ez a szakadék feneke.

​A struktúra és a hit totális feladása: A tőzsdei/grafikonos analógiában ez az a zóna, ahol a piac utolsó optimistái is feladják a reményt, és eluralkodik a teljes panik (ez az a pont, ahol az 5. hullám végén a kimerülési rés / exhaustion gap megnyílik).

​A katartikus mélység mértéke: Az eposzban a mélységnek pontosan olyannak kell lennie, hogy az emberi vagy saját erő már édeskevés legyen a megmeneküléshez. Ha a hős önerőből ki tudna mászni, akkor nem lenne szükség a harmadik isteni beavatkozásra. A mélység mértékét az határozza meg, hogy teljesen meg kell semmisülnie a régi identitásnak, hogy a harmadik beavatkozás (a katarzis) egy teljesen új formában szülhesse újjá.

​Röviden: annyira kell mélynek lennie, hogy a hős már a semem szakadékának szélén álljon – mert a mitológia logikája szerint a fény csak a legsötétebb éjszaka után tud a legfényesebben felragyogni
+++++És itt kapcsolódunk a korábban már pedzegetett fantazmagóriámhoz. Hogy az Ai 3. helyett adott a stellantisnak a humanoid robotgyártásra.++++ Ez merő spekulációs jövőmátrix de jól illeszkedne az eposzi szabályrendszerhez.😃😃😃
Ha a humanoid robotok érkezését illesztjük rá az eposzi szabályrendszerre és a hős útjára, az lenyűgöző módon simul bele a klasszikus mitológiai toposzokba. Az eposzokban ugyanis a harmadik, végső beavatkozás sosem csupán egy egyszerű szerencse vagy apró korrekció, hanem egy kozmikus méretű eszköz vagy lény megjelenése, amely átírja a játékszabályokat. ​Így illeszkedne a humanoid robot tökéletesen az eposzi keretrendszerbe:

​A mesterséges teremtés mítosza (Héphaistosz kovácsműhelye):

• ​Az eposzban: A klasszikus mítoszokban az istenek (vagy a halandók hősök) gyakran nem emberi kézzel készült, fémes, élettelennek hitt, mégis csodás szerkezeteket vagy automatákat hívnak életre (mint Héphaistosz aranyból kovácsolt szolgálói vagy Talósz, a bronzóriás), hogy megvédjék vagy szolgálják a birodalmat.
• ​A metaforában: A humanoid robot mint "istenektől kapott fémtestű segítő" pontosan ezt az archaikus teremtéstörténetet ismétli meg modern formában.

​A "Deus ex machina" szó szerinti megvalósulása:

• ​Az eposzban: A kifejezés (isten a gépből) eredetileg az ókori görög színházakból ered, amikor a darab legreménytelenebb pillanatában egy daru (a machina) segítségével alászállt egy istenség, hogy egyetlen mozdulattal megoldja a feloldhatatlannak tűnő drámai csomót.
• ​A metaforában: Ha a legsötétebb alvilágjárás (a mélypont és a kimerülési rés) után szó szerint egy gép (egy robot) hozza meg a megváltást és a hatékonyság isteni szikráját, az a klasszikus Deus ex machina legmodernebb, ironikusan tökéletes eposzi megtestesülése lenne.

​A rabszolgasors megtörése vagy a munka átruházása:

• ​Az eposzban: A hősnek a mélyponton el kell viselnie a legnagyobb terheket, de a megváltás pillanatában egy felsőbb rendű erő átveszi tőle a szenvedést, felszabadítva őt a fizikai korlátai alól.
• ​A metaforában: A gyárak nehéz, emberi erőt felemésztő rabszolgamunkáját átvevő humanoid robotok seregének megjelenése az a pont, ahol a hős megszabadul a pusztulást hozó fizikai korlátoktól, és belép egy új, magasabb dimenzióba (a hatékonyság és a technológiai reneszánsz aranykorába).

Ez egybevág azzal amit írtam: az EU-s jog erősebb a német jognál.

MOL: A pénz azért nem érkezett meg, mert Horvátország és az Európai Bizottság szerint az ítélet az EU-s jogba ütközik (akerikai bíróság hozta a döntést), míg a MOL szerint a megszerzett jogaikat nem írhatják felül a brüsszeli szabályok. 

Ha ez mind igaz lenne és működne is, akkor a MOL vagy már régen megkapta volna a Horvátoktól a kártérítést, vagy Hernádi már lassan szabadulhatna. Mivel a mai napig még egyik sem történt meg, én ebből arra következtetek, hogy az általad idézettek csupán papíron léteznek, a valóság azonban más. Más példát is hozok. Tudod olyan ez, hogy papíron Varga Judit volt az igazságügyi miniszter, de valójában a gyakorlatban Wölner Pál volt az. Persze ezt nem mondták meg nekünk, de most utólag ki fog derülni! Ugyanígy utólag fog az is kiderülni, hogy miért bukjuk el a pénzünket a Vonovián. Szép lassan, utólag kapjuk meg mindenre a magyarázatot.

1. Büntethet-e és hogyan az EU Bírósága?Az uniós jog alapján a magántulajdon védelme és a tőke szabad áramlása alapvető jogszabály. Ha a szocializáció (államosítás) uniós jogot sértene (például diszkriminatív módon csak bizonyos külföldi vagy tőzsdei szereplőket célozna meg):

• Nincs azonnali gigabírság: Az EUB nem úgy működik, mint egy rendőrség. Első lépésben az Európai Bizottság indítana kötelezettségszegési eljárást Németország ellen.
• A bírságolás folyamata: Az EUB először kimondaná a jogsértést. Ha Németország ezután sem állítaná helyre a jogszerű állapotot (vagy nem fizetne piaci kártalanítást), a Bizottság egy második perben kérhetne napi kényszerítő bírságot és egyszeri átalányösszeget (hasonlóan a Magyarország elleni migrációs bírsághoz).
• Pénzügyi lépték: Mivel a büntetés mértékét az adott tagállam GDP-je és a jogsértés súlya alapján számolják ki, Németország esetében a jogsértés fenntartása esetén napi több millió eurós kényszerítő bírság is reális kockázat lenne.

2. Védik-e a külföldi részvényeseket nemzetközi szerződések?Igen, a külföldi befektetőket nagyon komoly nemzetközi jogi háló védi. Ha a Vonovia részvényesei között amerikai, brit vagy egyéb, EU-n kívüli intézményi alapok (pl. a BlackRock) vannak, ők közvetlen védelmet élveznek.

• Kétoldalú Beruházásvédelmi Megállapodások (BIT): Németország számos országgal kötött ilyen egyezményt. Ezek kimondják, hogy közvetlen vagy közvetett kisajátítás esetén a külföldi befektetőnek azonnali, hatékony és megfelelő (piaci értékű) kártalanítás jár.
• Nemzetközi Választottbíróságok (pl. ICSID): A külföldi részvényesek kikerülhetik a német bíróságokat, és Washingtonban vagy Hágában perelhetik be a német államot. Ha a választottbíróság megítéli nekik a kártalanítást, és Németország nem fizet, a részvényesek világszerte lefoglaltathatnak német állami vagyontárgyakat (pl. állami vállalatok külföldi számláit, repülőgépeket).
• EU-n belüli (Intra-EU) részvényesek: Bár az EUB korábbi döntései (pl. az Achmea-ügy) alapján az EU-n belüli tagállamok közötti beruházásvédelmi szerződések már nem alkalmazhatók, az EU-s részvényeseket az EU Alapjogi Chartája (17. cikk – Tulajdonhoz való jog) és az emberi jogok európai egyezménye védi a nemzeti bíróságokon keresztül.

3. Semmibe veheti-e ezt egy új német kormány?Egy radikális, új német kormány elméletileg hozhat olyan politikai döntést, hogy figyelmen kívül hagyja a nemzetközi szerződéseket, de a gyakorlatban ezt a német jogrendszer és a nemzetközi piacok azonnal blokkolnák:

Kockázati tényező	Miért nem teheti meg büntetlenül a kormány?
Német Alkotmánybíróság	A német Alkotmány (Grundgesetz) 14. és 15. cikke ugyan elvben engedi a kisajátítást és a szocializációt a közjó érdekében, de kizárólag méltányos kártalanítás mellett. A kártalanítás nélküli rabló jellegű államosítást a német bíróságok azonnal megsemmisítenék.
Gazdasági öngyilkosság	Ha egy német kormány semmibe venné a nemzetközi szerződéseket, Németország hitelessége és tőkevonzó képessége összeomlana. A német államkötvények kockázati prémiuma (az államadósság finanszírozásának költsége) megugrana, és megindulna a tőkemenekülés.
Vagyonlefoglalások	A külföldi bírósági ítéletek miatt Németországnak külföldön kellene helytállnia a vagyonával, így a nemzetközi jog elől nem tudna elregyezkedni.

Összegzés: Ha Berlin vagy a szövetségi kormány végre is hajtaná a lakásvállalatok szocializációját (amire a 2021-es berlini népszavazás óta történtek jogi előkészületek, mint a 2026-os kerettörvény), azt nem tudják ingyen megtenni. A Vonoviának és részvényeseinek tízmilliárdos nagyságrendű kártalanítást kellene fizetniük. Ha ezt megtagadnák, az uniós jogi szankciók, a nemzetközi választottbírósági ítéletek és a piaci megtorlás gazdaságilag és jogilag is térdre kényszerítené a kormányt. 
Egyszóval megléphetik a németek de pestiesen szólva meg lesznek b….va. Bárki is kegyen hatalmon.

Ugye segítettem! Nem kellett hozzá jogász ismerős (bár a lányom is az)! A nemzetközi egyezmények ellenére, még ha csak a pénzedet vennék el, az lenne a kisebb baj!  Sajnos az életedet is elvehetik bármikor! Vagy nem látod?

Nah, mostanában pont azokat szokták a legjobban (finoman fogalmazva) semmibe venni!

EU BANK szektor.
Srácok hogy látjátok most a szektort? Úgy látom az államadóssági ill. kötvény piaci infla gondok nemcsak USA  ban vannak hanem EU ban is. Franciaország pedig különösen nehéz helyzetben van. Német, Francia, Olasz, Angol nagybankokat követni kezdtem. Külön figyelem a Francia nagy bankokat hogy az ottani zavargások esetleg még mélyebbre verik le az részvényárakat, ha erős diszkontot kapnak hosszabb távon tartva úgy sejtem kellemes hozam lehet. (Kéne egy politológus / közgáz. diploma) :D 

Szerintem mielőtt ilyeneket írsz beszélj egy jogász ismerősöddel erről. Itt nemzetközi egyezményekről van szó. 

Ezek szerint minden nagyon gromek! (Kivéve persze a részvény árát.) Csak ott a baj, hogy aki hatalomra kerül, az hozza meg az új törvényeket vagy módosítja a meglévőket! - Ezt minden magyar ember megtapasztalhatta a Fidesz kormányzása alatt. Indok mindíg volt és van jelenleg is, csak most az újabban hatalomra került politikai tömörülés érdekei szerint történik ugyanaz! Németben is addig maradnak a régi törvények, amíg azok vannak hatalmon, akik ezt hozták. Tehát minden ok., de csak addig! Mostanra viszont világossá vált, hogy néhány tartományban csere történt a hatalom gyakorlásában és ha ez a tendencia folytatódik, végül más törvények fognak születni. A fiatalokat és a betelepülőket megállítani nem lehet! Azok viszont más törvényeket fognak követelni. - Szóval szerintem ebben a helyzetben önámítás arra hívatkozni, hogy nyugodt lehet mondjuk egy magamfajta Vonovia tulaj, mert megvédik a törvények. Ha ez igaz lenne, nem feleződött volna le a részvény ára, hisz a kamatemelkedést kompenzálták a lakbérek emelésével és új, olcsóbb építési konstrukciót is bevezettek. 

Nekem van de masszív minuszban. Fene gondolta, hogy nincs alja…

De még lehet. :D
Egyébként emlékszem, mert én nagyon akartam azt a 20-at. Ha az időpontot nagyjából be tudod lőni, akkor visszalapozással pár perc alatt megtalálható bármi:
2026. 03. 28.: "Ha 20-ra, vagy 20 alá akarna esni a Carl Zeiss, erre most lett volna lehetősége."
https://forum.portfolio.hu/prev/39216/9775408
2026. 06. 27.: "korábban azt mondtam, nem lesz 20, amikor 24 volt, most azt mondom nem 30 lesz hanem 38 még idén"
https://forum.portfolio.hu/prev/39216/9871109
 
A 40 őszre már nálam is megvolt februárban.
https://forum.portfolio.hu/prev/39216/9725867
Az a felső trendvonal érintés most legalább annyira adja magát mint akkor az alsó. Úgyhogy vagy meglesz vagy nem. :) Utána viszont mégiscsak kellene egy újabb lefordulás, nem?

Sajnos én. Kétszer kis nyerővel eladtam, de most nem áll jól a szénám.
Várom a nagy fordulatot. Jó lenne, ha lenne osztalék.

Nagyszabású államosítás esetén – éppúgy, mint egyetlen kis ház esetében – az arányosság elve már magára a tulajdonjog államra történő átruházására is vonatkozik. Ez nem csupán az Alaptörvény 15. cikkéből (amely a tulajdonjogot szabályozó 14. cikk kiterjesztésének tekinthető), hanem az Emberi Jogok Európai Egyezményéből is következik. Ez lényeges szempont, mivel tízezernyi lakóegység államosítása nem hoz létre új lakóteret. Az arányosság kérdése még összetettebbé válik, ha a szükséges kártalanítást vesszük figyelembe; ez a pénzbeli ellenérték ugyanis éppen azt a „különös áldozatot” hivatott igazolni, amelyet az ingatlanuktól megfosztott tulajdonosokra rónak.
Nincs „berlini típusú kedvezmény” az új baloldali hatalmi elit számára
Különösen érdekessé válik a helyzet, ha a nemzetközi dimenziót is vizsgáljuk. Az államosítási hullám számos külföldi szereplőt – a norvég nyugdíjalaptól kezdve az észak-amerikai befektetőkig – érintene, akik német lakásingatlan-társaságok részvényeseiként vannak jelen. A nemzetközi szokásjog értelmében a külföldi tulajdonban lévő vagyontárgyak kisajátítása általában „megfelelő” kártalanítás nyújtásához kötött, ami alatt jellemzően a piaci értéket kell érteni.Ezenfelül számos nemzetközi szerződés nemcsak azokat a vállalatokat védi, amelyeket közvetlenül kisajátítanak, hanem részvényeseiket és egyéb tőketulajdonosaikat is, akiket közvetve érint az intézkedés. Ez igaz a legtöbb német kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásra is; ezekben a Szövetségi Köztársaság saját gazdasági érdekei vezettek oda, hogy a tőkebefektetéseket is a tulajdonvédelem hatálya alá vonják.
A brit befektetők számára az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti átfogó együttműködési megállapodás biztosítja a „legnagyobb kedvezmény elvét” (most-favored-nation treatment), amelynek mércéje a más nemzetek befektetőinek nyújtott legszélesebb körű szerződéses védelem. Az EU és Kanada közötti gazdasági megállapodás szintén részletes beruházásvédelmi rendelkezéseket tartalmaz a részvényesek számára. Bár az érintett fejezet még nem lépett hatályba, bizonyos előzetes hatásokkal már rendelkezik – ezek a jóhiszeműség elvéből, valamint a megállapodás céljának meghiúsítását tiltó szabályból fakadnak.
Az amerikai kormány különös előrelátásról tett tanúbizonyságot az 1954-es barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződésben. E megállapodás értelmében Németország és az Egyesült Államok köteles megvédeni egymás állampolgárait az „ésszerűtlen vagy diszkriminatív” intézkedésektől kisajátítás esetén. Bármilyen megkülönböztetést – például a lakóegységek száma alapján történőt – ezzel a mércével kell mérni. A kisajátításnak a közérdeket kell szolgálnia; márpedig korántsem egyértelmű, hogy bizonyos nagyvállalatok bérlőinek előnyben részesítése megfelel-e ennek a kritériumnak. Természetesen a nyújtott kártalanításnak meg kell felelnie „az elvont vagyon értékének”.
Így tehát szó sem lehet holmi „berlini akciós árról” az új baloldali vezetés kedvéért. Az amerikai állampolgárok, illetve az érintett vállalkozásokban jelentős részesedéssel bíró amerikai cégek védelme egyértelmű: jogosultak a kisajátítással szembeni védelemre, a kártalanítás mértéke pedig a valós piaci értéknek kell hogy megfeleljen. A „legnagyobb kedvezmény” elve sem maradt ki a számításból: a BlackRock és más amerikai befektetők teljes nyugalommal szemlélhetik az államosítási fiaskót; még csak brókerdíjat sem kell fizetniük részvényeik eladásakor. Megnyugtató lenne, ha az állam – amely az Alaptörvény (Grundgesetz) keretei között működik – saját polgárainak is hasonló szintű védelmet biztosítana piaci alapú befektetéseikkel vagy egy egész élet munkájának gyümölcseivel kapcsolatban. Lehet azonban, hogy a baloldali szövetség szándékosan épít ezekre a jogi akadályokra. Ha kisajátítási tervük kudarcot vallana, a baloldal egyszerűen azt állíthatja: a legjobb szándék vezérelte őket, ám törekvésüket ismét meghiúsította a polgári jogrend, amely útját állja a szocialista jóindulatnak.
https://www.welt.de/politik/deutschland/plus6ad9e30bd76437b82f935296/berliner-verstaatlichungsplan-warum-beim-rot-gruen-roten-enteignungsplan-ein-juristisches-fiasko-droht.html

Amikor 24 volt a Carl Zeiss, én kampányoltam, hogy nem lesz 20.
Visszakeresni nem lehet, mert nem jó a kereső.
De én se vettem :)

DAX és a többi
Iránykeresés, egyszer fel egyszer le, visszaadta a múlt heti emelkedést. Várakozás továbbra is lefelé.
CAC40 szintén.
WTI/Brent: A kedd délutáni hirtelen 6 dolláros visszaesés okozott némi meglepetést, de továbbra is araszol felfelé.
 
Medios
A letörés elmaradt (még). Q3 jelenés november 10-én, ideális esetben addig le, utána fel.
 
SGL Carbon
Az energia és félvezető részvények is jelentős eséssel zárták a hetet (Nordex, Siemens Energy, SMA, Infineon, ...) nem maradt ki a sorból a SGL sem. Konkrét hírt nem láttam ezzel kapcsolatban. Innen most már nagyon könnyen mehet akár 4,4-ig is, vagy ha az elesne, akkor 3,x-ig.
Q3 jelentés november 5-én, de a poént már lelőtték október elején, ilyenkor pedig inkább jönnek a realizálások. Ennek éppen a jelentésig kellett volna emelkedni és utána korrigálni. Amennyire optimista voltam a múlt héten olyan pesszimista vagyok most. Remélem ismét tévedek.
Egy pici jó hír addig, némi apró áll a házhoz: https://www.sglcarbon.com/en/newsroom/news/press-report/adhoc-notification-sgl-carbon-sells-its-former-carbon-fiber-facility-in-moses-lake-usa/
 
Eutelsat
Le, fel, le, éppen mint az indexek. A starlink hol működik, hol nem.
A kilátások reménykeltőek, akárcsak eddig, a megvalósulás pedig évekbe telhet, akárcsak eddig:
https://defence24.com/geopolitics/ukraine-wants-a-european-starlink-europe-already-has-an-alternative-but-is-it-enough
A héten inkább felfelé próbálkozott, nem is rosszul, de szerintem még korai. Meglátjuk.
Jelentés október 29. Ez adhat egy lökést majd valamelyik irányba.
 
Hellofresh
Két hete: "a várakozásom (wishful), hogy a heti bolli közepet megérinti legfeljebb 1-2 héten belül. Az most éppen 3,32, de jön lefelé, 3,05 és 3,20 között elkaphatná."
Hajszál híján teljesült, tegnap 3,18-ig emelkedett a közép pedig 3,20-on volt. Jövő héten meglehet, ha nem egy nagy eséssel kezd, de ne szaladjunk ennyire előre.
A héten megtört a meredek emelkedés, kedden a mélypont óta történt legnagyobb napos visszaesést láthattuk. Folyamatában nézve nem volt túl szívderítő, de így utólag azt mondom nincs vele különösebb gond, sőt talán ezzel megnyílt az út egy magasabb szintre. Eddig nálam 3,3 körül volt a teteje. Ha egyből ment volna addig, akkor ott eladom (legalább egy részét), viszont most már 3,5 fölé is elképzelhetőnek tartom rövidtávon. Ami erősíti, hogy a keddi esésben nem volt forgalom és tegnap napközben is jött egy nagyobb vétel. Jelentés november 5, a profit warning után túl sok rossz már nem lehet benne, így simán lehet majd ez az a rossz jelentés, amire emelkedni fog (tovább). Ami belepiszkít a képbe, hogy a short ismét emelkedőben (7,34%->7,81%). 3 alá már nem nagyon kellene mennie.
 
Vonovia
Látom többen bullish-ok lettek a héten és nem is teljesen alaptalanul. Kedd délután benézett 16 alá, azonban éppen amikor egy komolyabb letörésre lehetett volna számítani, jött a fent említett olajár csökkenés, a Vono pedig ezzel egyidejűleg pattant is vissza a kényelmes 16,5 körüli/feletti sávba. A forgalom kiemelkedő volt, ami szintén jó jel. Magas és/vagy tovább emelkedő olajár mellett azonban én még kétkedek a jelentősebb emelkedésben. Valaminek még történnie kellene, hogy elindulhasson, igaz akkor már lehet késő lesz a jó beszállóhoz. A 17 áttörése mindenképp a kritikus pont.
Short tovább emelkedett (2,14%->2,31%), pedig az elmúlt 10 évben soha nem ment 1,5% fölé.
Jelentés november 3.
 
Grand City Properties
Korábban említettem, hogy ebben több lehet mint a Vono-ban, és míg az a mostani aljáról 6%-nál megállt, ez bőven a dupláját hozta. Ha pedig megindul a szektor még ugyanennyi kényelmesen benne lehet. Jelentés november 10.
 
Formycon
Erőtlen mint mindig, de most már 19 alá tekintget. Jelentés november 12.
 
Carl Zeiss
Nagyot ment a héten (is). Visszatért az év eleji nagy esés szintjéte. Milyen távolinak tűnik már innen. Jól járt, aki akkor vett és bírta cérnával. Én sajnos nem tartozom közéjük. :)

Alstom- talán inverz-fej váll van a naposon. Azért egy magasabb zárás jól jött volna, de a heti így is kalapács.
A májusi csúcsokra fellökheti a fejváll, de az is ellenállás. 17.7 fölött kéne jövő pénteken zárni
Alfen nem néz ki jól, jön a 8.99
BASF - fülescsésze, jelentésre €62 jöhet?
Diageo is jól néz ki, a teljes alkohol-csomagolt étel szektor szerintem jó lesz mostantól. Ebbe mernék nagyobb pénzt tenni, nem az Alfenbe meg a Hellofreshbe. Október 6os gyertyát nézzétek meg a Diageon.
Kering: Október elsején €354, október végén a fele, €177? Ez is vehető, ha a mai alj megtartja jövő héten (a nagyforgalmú piros gyertya bullish is lehet, ha az alja támaszt.)
Lenzing, sajnos a 17€ szint akkora ellenállás lesz, hogy ott eladom. Kis mínuszban leszek, de nem érdekel, rossz döntés volt.
Lanxess: márciusban ott volt Chuck Norris 11.03nál, most is ott lesz, talán a jelentéskor megint?
Medios esésében egyre kisebb a forgalom, egy utolsó kapituláció kell résekkel, amit azonnal megvesznek nagy alsó kanócok.
P911 minden fontos nagy forgalmú szintet elvesztett, a 200MA alatt van a naposon, 50nél eladhattam volna.
Sanofi nem tetszik mégsem. Nem tudom, mit csinál, hosszútávon nem csinál semmit, összevissza oldalaz 7 és 30 közti P/E vel. Akkor itt 22nél nem vennék.
Stellantist megpróbálnám itt, de azt tudni kell hogy 0.98 és 5.9 közt mozgott 2009-2014 között (tudom, 2021 előtt a PSA-t mutatja a chart, de talán figyelik), és a 2.6-2.9 szint volt a legerősebb ebben az időben. Az vegyen itt, aki tisztában van azzal hogy simán lehet 2.9
X-Fab: értem hogy esik, de ez egy elég nagy forgalmú szint volt ahová megérkezett. Jelentés jövő héten, felfelé várom.
Vistry is jó lehet.

Stellantis
Igen Tényleg az osztalék. (Valahol azt olvastam h nagyon nagy presztízs-arc vesztés már a vágás is, pláne törlés) Én még parvonalról lesem mi történik... Aki nálam Bátorabb (pl. Oldrider kolléga) és vesz annak sok sikert majd a papperhez! :) Tipik ilyen chartokra vadászom... a gondom nekem meg .őő már megint Kína! Nem tudom ennek az irdatlan kínnyai dönpingnek mikor lesz vége, mikor lesz az h nem tud tovább terjeszkedni pl EU autósok rovására... talán majd egyszer beáll az equilibium, s akkor ott nézem meg hogy állnak az eu s autósok. (Ferrari van  de az külön állatfaj) :D 

Stuttgart (www.anleihencheck.de) – A stuttgarti tőzsde tájékoztatása szerint a bochumi székhelyű Vonovia ingatlanvállalat-csoport 300 millió ausztrál dollár értékben bocsátott ki vállalati kötvényt (ISIN: AU3CB0335XXX / WKN: A460JY). A kötvény éves kamata (kuponja) 6,385%, amelyet félévente fizetnek ki. A következő kamatfizetés időpontja 2026. november 20., a kötvény lejárata pedig 2033. május 20. A kötvény legalább 10 000 ausztrál dollár értékű befektetéssel vásárolható meg. 98,02%-os árfolyamon (a 2026. október 22-i állapot szerint) a lejáratig számított hozam megközelítőleg 6,77%. Mivel a kötvény ausztrál dollárban denominált, az euróövezetből származó befektetők mind befektetési, mind árfolyamkockázatnak (devizakockázatnak) ki vannak téve. A Moody’s hitelminősítő a Vonoviát „Baa1” besorolással látta el, ami a befektetésre ajánlott (investment-grade) kategóriába tartozik. (Bonds Weekly, 2026. október 22-i szám) (2026. október 23./alc/n/a) ...

Ma már talán vehető volt.
Kedvenc autósom amiatt, hogy nincs osztalék.
A többiben még benne van egy-egy hatalmas crash az osztalék megvágása-eltörlése miatt.

Én fogok!