Ezt majd az idő eldönti. Az viszont tény, hogy egyre több helyről felvetik ezt a forgatókönyvet. És ugye nem zörög a haraszt….Ami nálam az interjúban megütötte a fülemet az München. NemLenne rossz irány mert ott a legmagasabb a lakbérátlag ráadásul az ottani vezetés nem hülyék gyülekezete:
München (Bajorország) részéről éles bírálat éri Berlint – amely messze a legnagyobb kedvezményezett tartomány – a tartományok közötti pénzügyi kiegyenlítési rendszer miatt. Markus Söder bajor miniszterelnök (CSU) nemrégiben „ócskaságnak” nevezte a rendszert, annak teljes átalakítását követelte, sőt, még a rendszerből való kilépéssel is fenyegetőzött.
A bírálat főbb pontjai
• Egyenlőtlen pénzügyi terhek: Bajorország több mint 11 milliárd euróval járul hozzá a rendszerhez – ez a teljes kiegyenlítési összeg közel 60 százaléka. Ezzel szemben Berlin kapja az országban a legmagasabb összeget, amely meghaladja a 4 milliárd eurót. Söder szerint Berlin történelmileg több mint 100 milliárd eurót kapott anélkül, hogy valaha is saját befizetést teljesített volna.• Politikai feszültségforrás a berlini választások után: A vita drámai módon kiéleződött a választási győzelem, valamint a Berlinben esetlegesen megalakuló baloldali kormányról (amelyben a Baloldali Párt is részt venne) folytatott puhatolózó tárgyalások nyomán. A müncheni tartományi kormány bírálja, hogy a bajor adóbevételeket „szocialista kísérletekre” – például a fővárosi lakásvállalatok kisajátítására – fordítják.• Reformszándék hiánya: A befizető tartományok szemszögéből nézve a jelenlegi rendszer jutalmazza a kedvezményezett tartományokat a költségvetési hiány fenntartásáért, és megszünteti a gazdasági önellátásra való törekvés ösztönzését.
Várhatóak-e jogi következmények?
Az éles retorika és a „finanszírozás leállításával” való fenyegetőzés ellenére Bajorország nem tarthat vissza egyoldalúan forrásokat Berlintől. A pénzügyi kiegyenlítési rendszer az alkotmányban rögzített, és az áfa-bevételek elosztásán keresztül szabályozott mechanizmus. Bármilyen változtatás az Alaptörvény módosítását igényelné, amihez kétharmados többségre van szükség mind a Bundestagban, mind a Bundesratban. Ugyanakkor már folyamatban van egy Bajorország által indított per a karlsruhei Szövetségi Alkotmánybíróság előtt, amelynek célja a rendszer jogi alapokon nyugvó átalakításának kikényszerítése.
München (Bajorország) részéről éles bírálat éri Berlint – amely messze a legnagyobb kedvezményezett tartomány – a tartományok közötti pénzügyi kiegyenlítési rendszer miatt. Markus Söder bajor miniszterelnök (CSU) nemrégiben „ócskaságnak” nevezte a rendszert, annak teljes átalakítását követelte, sőt, még a rendszerből való kilépéssel is fenyegetőzött.
A bírálat főbb pontjai
• Egyenlőtlen pénzügyi terhek: Bajorország több mint 11 milliárd euróval járul hozzá a rendszerhez – ez a teljes kiegyenlítési összeg közel 60 százaléka. Ezzel szemben Berlin kapja az országban a legmagasabb összeget, amely meghaladja a 4 milliárd eurót. Söder szerint Berlin történelmileg több mint 100 milliárd eurót kapott anélkül, hogy valaha is saját befizetést teljesített volna.• Politikai feszültségforrás a berlini választások után: A vita drámai módon kiéleződött a választási győzelem, valamint a Berlinben esetlegesen megalakuló baloldali kormányról (amelyben a Baloldali Párt is részt venne) folytatott puhatolózó tárgyalások nyomán. A müncheni tartományi kormány bírálja, hogy a bajor adóbevételeket „szocialista kísérletekre” – például a fővárosi lakásvállalatok kisajátítására – fordítják.• Reformszándék hiánya: A befizető tartományok szemszögéből nézve a jelenlegi rendszer jutalmazza a kedvezményezett tartományokat a költségvetési hiány fenntartásáért, és megszünteti a gazdasági önellátásra való törekvés ösztönzését.
Várhatóak-e jogi következmények?
Az éles retorika és a „finanszírozás leállításával” való fenyegetőzés ellenére Bajorország nem tarthat vissza egyoldalúan forrásokat Berlintől. A pénzügyi kiegyenlítési rendszer az alkotmányban rögzített, és az áfa-bevételek elosztásán keresztül szabályozott mechanizmus. Bármilyen változtatás az Alaptörvény módosítását igényelné, amihez kétharmados többségre van szükség mind a Bundestagban, mind a Bundesratban. Ugyanakkor már folyamatban van egy Bajorország által indított per a karlsruhei Szövetségi Alkotmánybíróság előtt, amelynek célja a rendszer jogi alapokon nyugvó átalakításának kikényszerítése.
Eurós részvények vitasarok