Nem a globális minimumadó, hanem az alacsony adókulcs az értelmetlen nálunk.
Két okból: egyrészt a 9% nem annyi, mivel ÁRBEVÉTEL után fizetni kell iparűzési adót, ami ugyan 1-2%, de árbevétel után fizetendő, így ha társasági adósítjuk (amit profit után fizetnek), akkor kb. 15%-nál leszünk, vagy felette.
Másrészt termelő cégeknél, pláne európai anyavállalatnál nehéz kihasználni az alacsony társasági adót optimalizálásra. Annyi tőkevonzóképessége van, hogy az előállított valós profit után kevesebbet fizet a cég (ha nincs épp iparűzési adó), de ez nem túl jelentős. A nagyobb tétel az lenne, ha papíron ide tudná könyvelni a cég a profitját, és akkor sokat takarítana meg. De ezt meg jellemzően nem tudják megtenni a termelő szektorban, főleg nem pl. a német cégek.
A globális minimumadó azt a célt szolgálja (papíron), hogy a szegény országok ne fosszák ki magukat azáltal, hogy adóversenybe bonyolódnak. Valójában azonban a gazdag országok érdekét képviseli, mivel a fejlődő országok nem tudnak élni a tőkevonzás ezen formájával.
Két okból: egyrészt a 9% nem annyi, mivel ÁRBEVÉTEL után fizetni kell iparűzési adót, ami ugyan 1-2%, de árbevétel után fizetendő, így ha társasági adósítjuk (amit profit után fizetnek), akkor kb. 15%-nál leszünk, vagy felette.
Másrészt termelő cégeknél, pláne európai anyavállalatnál nehéz kihasználni az alacsony társasági adót optimalizálásra. Annyi tőkevonzóképessége van, hogy az előállított valós profit után kevesebbet fizet a cég (ha nincs épp iparűzési adó), de ez nem túl jelentős. A nagyobb tétel az lenne, ha papíron ide tudná könyvelni a cég a profitját, és akkor sokat takarítana meg. De ezt meg jellemzően nem tudják megtenni a termelő szektorban, főleg nem pl. a német cégek.
A globális minimumadó azt a célt szolgálja (papíron), hogy a szegény országok ne fosszák ki magukat azáltal, hogy adóversenybe bonyolódnak. Valójában azonban a gazdag országok érdekét képviseli, mivel a fejlődő országok nem tudnak élni a tőkevonzás ezen formájával.
Fától az erdőt - gazdaságról vegyesen