A Forrás metodikáját tudom példának hozni. Ott le van fektetve, hogy az osztalékelsőbbséginek legalább a minimum osztalékot meg kell kapnia, különben szavazati jogot gyakorolhat arra az évre. Kitétel még, hogy ha a törzsrészvények osztaléka nem lehet nagyobb, mint az OE. Kifizethetőségre vannak más feltételek a Tpt.-ben, amik ha nem teljesülnek, akkor nem tudják kifizetni az adózott eredmény 40%-át. A névértékek és a gazdasági érték gubancolódásában szerintem közrejátszik, hogy 500 forintra akarták kihozni a kibocsátási árat, hogy közel legyen a törzsrészvények aktuális piaci árához (?). A 10%-os tőkeemelés meg talán a befolyásuk korlátozása miatt lett kitalálva, ha ezek az OE-k így vagy úgy szavazati joghoz jutnának.
Én úgy gondolom most érett meg ez a papír arra, hogy kivezessék a tőzsdéről. Kreatív struktúra a köbön - kicsit Norbi Update utánérzés lassan de biztosan - a kisrészvényesek kb semmit nem fognak kapni és csak bízhatnak abban, hogy az árfolyam valahogy felmegy, de egyébként a tulajdonosok 99%-a a most meglévő leányok és/vagy az eredeti Gloster tulajdonosai, akik az új nagy Gloster tulajdonosai. Semmi szükség így a kisrészvényesekre, a tőzsdei nyilvánosságra stb.
Átnéztem az anyagokat, és van néhány érdekesség, amit nem igazán tudok hova rakni.
1. Ranghely
Az alapszabály kimondja, hogy az osztalékelsőbbségi részvények azonos ranghelyen vannak. Tehát nem lehet olyan, hogy az egyik kap osztalékot, a másik nem. Vagy mind kap, vagy egyik sem. De nem derül ki, hogy ez az A sorozat ranghelyével megegyezik-e, vagy lehet-e olyan hogy csak az osztalékelsőbbségiek kapnak osztalékot.
2. Minimum osztalék mérték
Az osztalékelsőbbségi részvényeknél minimum osztalék mérték van meghatározva százalékos arányban. De az nem derül ki, hogy milyen esetben lehet a minimumnál több. Az igazgatóság dönt arról, hogy valamelyiknek több osztalékot ad mint a minimum? Közgyűlés dönt róla?
Ráadásul van ez a rész: "Ha az osztalékfizetésre jogszerűen felhasználható összeg az elsőbbségi osztalékok teljes összegére nem nyújt fedezetet, a rendelkezésre álló összeg az egyes sorozatok számított elsőbbségi osztalékának egymáshoz viszonyított arányában kerül felosztásra.". Milyen esetben tud ilyen előfordulni? Az elsőbbségi osztalékok százalékban vannak meghatározva, milyen összeg az, ami túl kevés ahhoz, hogy a 14% + 9.53% + 12% + 4.46% = 40%-át az osztalékelsőbbségiek megkaphassák?
3. Konverzió
Az osztalékelsőbbségi részvények később meghatározandó módon átalakíthatóak lesznek törzsrészvényekre (A sorozat). Akár 1.5 törzsrészvény is járhat 1 osztalékelsőbbségi részvény után. Vagy fix szorzó lesz kibocsátáskor megállapítva, vagy valamilyen képlet lesz meghatározva, ami szerint az átalakítás történik.
4. Gazdasági és szavazati érték
Az osztalékelsőbbségi részvények gazdasági névértéke magasabb, mint a nominális névértékük a minimum osztalék kifizetés miatt. Szavazati értékük pedig nincs. De az átváltási lehetőség miatt van egy átváltás utáni gazdasági névérték is, ami szintén magasabb lehet (1x-1.5x) a nominális névértéknél, ráadásul ugyanilyen mértékben megnövekedett szavazati értékük is keletkezik közben. Szóval egészen bonyolult dolog lesz megállapítani egyszerű törzsrészvényesként, hogy pl. mennyi az EPS, mert más szereplők dinamikusan változó részt vesznek ki a tortából, aminek a maradékán végül a törzsrészvényesek osztoznak.
5. Játékelmélet
Az egészben az a furcsa, hogy az osztalék mértékéről a közgyűlés dönt. Az alapszabály-tervezet nem nyilatkozik arról, hogy az osztalékelsőbbégi részvények esetén külön-külön döntenek arról, hogy a minimum osztalék mérték feletti osztalékről kell-e dönteni külön. De mivel az osztalékelsőbbségi részvények nem szavaznak, és az akvizíciókor kapott törzsrészvények egyik esetben sem lesznek relatív többségben, így racionális, haszonmaximalizáló részvényesek esetén soha nem lesz olyan, hogy az előírt minimumnál több osztalékot kaphatna bármelyik sorozat is, hiszen az összes többi sorozat ellenérdekelt ebben. Szóval ötletem sincs miért nevezik "minimum"-nak, amikor nem lesz sosem több ennél.
Pont 4 nagyleánya van, gondolom ezért. Meg így lehet összhangba hozni, hogy a kibocsátási érték és a minimum osztalék arányosan tükrözze a különböző behozott értékeket és az eredménytermelő képességeket. De lesznek köztük még különbségek a feltételekben is.
Ezt átszámoltam kommentelés előtt. Az éves jelentésben megadja a leányvállalatok bevételeit, eredményét. Egyesével összeadva és a tulajdoni hányaddal számolva nekem az adózott eredménynél 33% jött ki a kisebbségi részesedésekre. Mondjuk ebben nincs benne az nyrt. vesztesége.
Valójában ez már most is nagyjából így van. Ha megnyitod a konszolidált eredménykimutatást, látod a szép számokat: 8650 millió forint árbevétel, 560 millió forint üzemi eredmény, 458 millió forint átfogó eredmény.
De ez egy konszolidált kimutatás, ami úgy csinál, mintha az összes leányvállalat együtt egy cég lenne. Összeadják az összes profitot, levonják belőle az összes költséget (közben kiszűrik a cégek egymás közötti tranzakcióit), amit marad az a profit.
De: Nem minden konszolidált leányvállalatban van 100%-os tulajdona. Tehát nem igaz az a premissza, hogy akkor minden árbevétel, minden költség és minden maradó profit a részvényeseket érinti, mert valamennyi a kisebbségi tulajdonosok része.
Az eredménykimutatás legeslegalján van a feketeleves: Teljes átfogó jövedelemből Anyavállalatra jutó rész 209 millió forint Külső tulajdonosra jutó rész 248 millió forint
A 458 millió forintból csak 209 jut a részvényesekre, 248 a leányvállalatok kisebbségi tulajdonosainak a jussa.
Nem olvastam még el a közzétételeket, de egy pillantás alapján úgy tűnik, hogy ezt a csalóka helyzetet oldják fel azzal, hogy minden kisebbségi tulajdonos kap a tulajdoni hányadáért egy részvénysorozatot. Tehát a leányok 100%-os tulajdonná válnak, cserébe kap a korábbi kisebbségi tulajdonos a GLOSTER-ben osztalékelsőbbségi részvényt, amivel hozzájuthat a pénzáramhoz, amit most a leányból vesz ki osztalék formájában.
Ez egy ritka megoldás, de nem feltétel ördögtől való. Nem akarok spekulálni a lehetséges trükkökről amiket lehetővé tesz egy ilyen tőkeszerkezet addig, amíg nem olvastam el alaposan az anyagokat. Mindenesetre ha kényelmetlen érzéssel tölt el a dolog benneteket, az nem alaptalan: az egyszerű tőkeszerkezet mindig sokkal tisztább ügy mint egy ilyen kreatív struktúra.
"Az adott osztalékelsőbbségi részvénysorozatot megillető elsőbbségi osztalék összege a konszolidált adózás utáni eredmény meghatározott százaléka, azzal, hogy annak kifizetése kizárólag a Ptk. és a számviteli jogszabályok alapján osztalékfizetésre felhasználható összeg erejéig történhet." Háromszor átolvastam a javaslatot, de csak így tudom értelmezni: Az majdani alaptőke 10%-át képviselő osztalékelsőbbségi részvények tulajdonosainak ki szeretnék fizetni a csoport adózott eredményének a 40%-át.
Köszönöm a részletes választ! Nem követem elég ideje ahhoz, hogy a menedzsmentet meg tudjam ítélni, ezért óvatosabb vagyok. Év végén kezdtem venni, ahogy ment le az árfolyam, de az éves jelentésben mutatott cash-flow elbizonytalanított és bedobtam a Csillag-rallyban. Várom a fejleményeket.
Ez egy felvetés volt, hogy az eddigi nagyon koncentrált beszállítói piac lehet, hogy jelentősen bővülni fog és a Glosternek meg 3-5 milliárd / éves deal is teljes gamechanger lenne, ami kb azt jelenti, hogy elhozza a piac 1%-át.
Ha kézzel fogható előnyt mondani, akkor pl. elképzelhető, hogy alacsonyabb tőkeköltséggel jut tőkéhez a cég, mintha törzsrészvényt bocsátana ki. Majd az alapszabályból pontosan kiderül, hogy milyen módon fog osztalékot fizetni, vannak olyan konstrukciók, amikor olcsóbb tőkét jelent, és van amikor nem.
Ha alacsonyabb a tőkeköltség, az új tőke hatékony befektetése után keletkező profitból több jut majd a kisrészvényesnek, mintha törzsrészvényből csinálta volna meg ugyanezt a cég.
Ha nem alacsonyabb tőkeköltségű, akkor még lehet próbálkozni azzal a magyarázattal, hogy azért jó a kisrészvényeseknek, mert a szavazati jogukat nem hígítja. Itt már tényleg masszívan a félig teli pohár szemléletre van szükség, és nagyon nem mindegy mi az a dolog, amivel félig van tele a pohár, mert amikor a tőkeszerkezet bonyolult, azzal nagyon könnyű visszaélni, és cserébe a kisrészvényesek szavazati joga nagyon gyakran inkább csak szimbolikus jelentőségű, mintsem egy tényleges értéket képviselő valami.
Simán lehet, hogy nem jelent semmi különöset ez a tőkeemelés, gyakorlatilag egy örökhitel felvétele. A spektrum másik végén pedig ott vannak azok a cégek, ahol a vezetőség a komplikált tőkeszerkezet segítségével tudja a vagyont kilopni a kisrészvényesek orra elől, akik meg évtizedek óta várják hogy végre felmenjen a részvényük ára a "fair érték" közelébe.
Azt kell eldönteni, hogy mennyire bízol a managementben. Ha úgy gondolod, hogy egyébként mindig olyan döntéseket hoznak, ami a kisrészvényesek érdekeit szem előtt tartja, akkor lehet jóhiszeműen tekinteni egy elsőbbségi részvény kibocsátást is. Ha úgy gondolod, hogy a management tisztességes, de nem feltétlen a tőkeallokáció a legerősebb oldaluk (sok ilyen cég van), akkor érdemes nagyon gondosan tanulmányozni a tőkeemeléseket, és esetleg a vezetőséggel megbeszélni a felmerülő aggályokat. Ha úgy gondolod, hogy a vezetőség alapvetően sumákol, akkor egy ilyen lépés nagyon erős red flag, de akkor eleve részvényt sem lett volna szabad megvenned.
Osztalékelsőbbségi részvények zártkörű kibocsátással, elsőbbségi jog kizárásával. Sokadik hasonló megmozdulást látom és lehet, hogy rosszul értékelem, ezért kérem a tapasztalt tőzsdézőket, hogy írják meg, egy ilyen tőkeemelésnek van bármilyen előnye a kisrészvényesek szempontjából? Köszönöm!
Miért gondolod, hogy hirtelen a GLOSTER fogja megnyerni a nagy állami milliárdokat? Azt várod, hogy sokszorosát fogja nyerni mint a DELTA meg a KERMANN tette eddig?
Én inkább most csak tapogatózva kérdezek, mint állítok - de elkezdem kicsit jobban követni a papírt, meg olvasni a jelentéseit alaposabban most visszamenőleg meg amikkel kijöttek. Lehet ebben komoly upside kis szerencsével.
https://invst.ly/1iz7mn Nekem tetszik amit írtál, de egyelőre "döglöttlónak" tűnik ez a papír. A 10-es könyvben 8 db vevő van és 450-ért venne a 8-ik vevő. Szóval üres a könyv, nincs fogalom ma még ki sem nyitott. Mi lesz ebből???
Mostanában nem követem közelről a Glostert, de biztos vannak akik igen, van egy felvetésem. Ha az állami, összességében sok-sok százmilliárdos IT megrendelésekhez való hozzáférés kibővül és a Glosternek csak egy kicsi-közepes megrendelés megcsusszan, az már simán duplázhatja a cég árbevételét. Tudom, hogy nem AI, csak az őskorból a középkorba kell vinni vmi régi backend rendszert, de ez mostanában foglalkoztat, hogy csak egy ilyen változás miatt simán duplázódhat a Gloster értéke. Ha jobban követi a céget meg a profilját, mit gondoltok erről? Ráadásul most kb ahogy nézem a 'helyén' van a cégérték a jelenlegi kilátások szerint, tehát ha ehhez jön upside, ami nincs beárazva, az jelentősen tudhat javítani az értékeltségen. Felvettem most a radaromra újra a Glostert, szerintem érdekes sztori lehet ebből. Írjatok :) De csak okosakat!
Amíg ki vannak feszítve pénzügyileg, mindegy mit varázsol Csillag. Nem lesz se másik nagytulajdonos, se további akvizíció. A 2026-2027-et túl kell élnie a cégnek likviditásból. Ez nagyon tisztán látszik a pénzügyi beszámolóból. Utána talán lesz már varázslat.
A pozíció és az irány jó. Csillag már bizonyított harcos, ereje teljében. Szekeres kissé fásultnak tűnik, lehet hogy már jobban örülne egy mielőbbi sikeres exitnek. Nem lepődnék meg ha helyette vagy mellé új nagytulajdonos érkezne a céghez friss tőkével. Meglátjuk.
Tegnap en is hallgattam... jo dolgokat mondtak, szerintem jo koltsegmendedzsmenttel, agressziv marketinggel, jo lesz ez a papir - persze turelmesnek kell lenni es az se artana ha a forint inkabb a 380-400as aavban lenne- ami egy alacsonyabb kamatkornyezet eseten azert nem lehetetlen
A tőzsde a jövőt, Csillagot és az AI-ra, innovációkra épülő növekedést fogja árazni. Már egyszer sikerült csúcsra járatnia egy céget és sikeresen exitelni, valószínű itt is részben vagy egészben ez a feladata, amiben mint részvényes most már érdekelt is.
A P/E jóval 16 fölött van. A Gloster Nyrt-re jutó eredmény a konszolidált eredménykimutatás szerint 209 millió volt (kimutatás 34. oldal). Ez inkább 55-60-as P/E az aktuális árfolyam mellett. Ami továbbra is elég magas, akárhonnan is nézem. De ez nem nagy változás az előző évekhez képest, sosem volt 100-200 miliónál nagyobb ez az Nyrt-re jutó érték a korábbi években sem, csak az árfolyam volt magasabb és a P/E 100 fölött volt ez alapján korábban. Ennél talán kritikusabb szerintem, hogy a 98. oldalon feltüntetett likviditási kockázatot jól megnézze mindenki. Az aktuális 12 hónapban 1.9 md forintnyi kötelezettsége van a cégnek, amire van 0.8 md-nyi követelés - azaz van egy 1.1 md-os lyuk az idei évre, amire a 2-5 éven belül lejáró hosszú távú hitel nyújt kvázi csak fedezetet (az most ott van készpénz/számlapénzként a rendszerben). Azaz teljesen ki van feszítve a rendszer most anyagilag, és még a következő évekre is. Ezek alapján: itt nem lesz osztalék a következő években, mert nincs miből fizetni, de még a meglévő likviditást is valamilyen módon elő kell teremteni - ezt fedezhetik majd a futó évek eredményei vagy további hitelfelvételek.
Már régen hallgattam, úgy emlékszem a beszélgetés második fele a Gloster, de érdemes végighallgatni az elejét is, az is kapcsolódik, amikor arról beszél, hogyan akar növekedni. https://www.youtube.com/watch?v=yip81tcVThk
Csökkent a bevétel, az EBIDTA és a nettó eredmény is. Egyelőre azt a nagy növekedést nem látom :) Az viszont pozitív, hogy a bevétel 90%-a rendszeres. Csillag Péterrel hallgattam egy másfél órás beszélgetést (lehet ide is volt linkelve?) nem mondott rosszakat, lehet fantázia ebben a cégben, de egyelőre az árfolyam inkább hízelgő a cégre nézve, ez vegye, aki elhiszi, hogy tud majd eredményt duplázni, triplázni a cég pár éven belül.
A 250 mFt egyszeri hatasokkal mar 16 a p/e - ha a rozsaszin szemuvegemen keresztul nezem... Ugyanakkor ez a mostani ft/huf arfolyam igazi buntetes lehet most a glosternek...azert remelhetoleg haaz inflacio engedi a jegybank kamatot csokkent es az arfolyam kicsit begyengul, mert ezen a szintem megöli az exportra dolgozo cegeket....
Hát igen, érdekesek a létszám adatok is, 30%-kal csökkent a földeken dolgozók száma, és 3%-kal csökkent az ültetvényes házában ücsörgőké, kíváncsi leszek így a jövőben több gyapotot fognak leszedni vagy kevesebbet...
Amúgy az egy alkalmazottra jutó fajlagos EBITDA javult, ami jó hír is lehetne. De 26x P/E árazás egy zsugorodó cégért...
Mondjuk azt neztem meg, hogy a letszam 271 ről 200 főre csökkent...de a cloud letszama max 10 %kal csokkent... majd ha lesz merleg ek adat... kivancsi leszek a szemelyi jellegu raforditasokra, meg a kp es hitel allomanyra... De tenyleg zsenialisak a diagrammok es a magyarazatok... A systemfarmer fel se tűnt hogy az nem teljes ev...
Azért az mindenképpen dicséretes, hogy sikerült pozitív üzeneteket faragni abból, hogy a rendszeres árbevétel 3%-kal, az export pedig 5%-kal csökkent. "Növekvő export", "a rendszeres bevételek aránya 91,4%-ra emelkedett".
De ez se kutya: "A Cloud Solutions üzletág árbevétele 35%-kal, 3 612 millió Ft-ra nőtt (2024: 2 683 millió Ft, amely a Systemfarmer 2024. augusztus 15-től konszolidált részévi hozzájárulását tartalmazza)". A tejes tavalyi év folyamán 35%-kal több pénzt keresett a Cloud Solutions, mint 2024-ben 4.5 hónap alatt?
Gloster Infokommunikációs Nyrt.
Új cég jön a BÉT-re