PORTFOLIO FORUM

Erről a 200milliárdos informatikai élő szerződésről már én is olvastam és írtam is.
200milliárdos informatikai szerződés amit a 4IG folyamatosan szolgáltat és az állam folyamatosan fizet!!!
Ez a lényeg!!! Itt a fórumokon sokan írogatták, hogy az új kormánytól 1ft-ot nem kap a 4IG. Hát...
Gondolom ez az állami megrendelés a következő 2 év állami szerződéseit "betakarja" és majd lesznek újak is. Wallist is elérte a korrupció:
https://telex.hu/gazdasag/2026/09/10/vesztegetes-veres-tibor-auto-wallis-obudai-korrupcios-ugy-gyanusitas
Rengeteg cég és ember ellen lesz vizsgálat. Hogy győzik majd??? Ha folyamatosan növekednek a vizsgálatok, akkor tolódnak majd az ügyek és több év lesz.
Valószínű igaz, hogy 6év is lehet az elszámoltatás, vagy több
a lényeg, hogy jászai minél előbb egyezzen meg a kormánnyal.. Ha tisztul a kép, akkor gyors visszarendeződés jöhet az árfolyamban. A cég eredményessége folyamatosan javul.
Egyre nagyobb a külföldi bevételek aránya. Már 10% volt a 2Qben. Ez majd növekedni fog, főleg a külföldi informatikai megrendelések növekedése és a telekommunikáció miatt.

hun4ever ma, 08:25

Előzmény: #104118 farkasfu

#104119

ez komoly:) köszi farkasfű!

farkasfu ma, 08:19

#104118

https://hangtar-cdn.connectmedia.hu/ht/2026/09/11/mr1_20260911074000_20260911074500.mp3

hun4ever ma, 08:16

Előzmény: #104113 sonos

#104117

komoly elemzés, lehet valós opció, ismerve a békeszerető nárciszt. by the way komoly cégtulajok (nem neres) panaszkodnak piacon, idézem: "nem tudnak mit kezdeni a jelenlegi kormánnyal, régen minden jobb volt" sok frontot nyitott tisza, a káderek nem a megfelelő emberek, nagy a zavar, kapkodás, önkény. Szebb jövőt

rice001 ma, 08:12

Előzmény: #104113 sonos

#104116

Jobbulást! Szerintem nem ez van amit írtál, mert pl. 2023ban 640ft volt az árfolyam, 2 éve pedig 726ft volt és nem kellett eladni a tőkealapnak részvényeket. Miért kéne most 1400 felett? Jászai 2022ben emelt tőkét a 4IGben magántőkealapokon keresztül! Ha jól emlékszem 670ft-on és a Rheinmetall is.
Azóta sokat növekedett a cég bevétel, ebitda és nyereség alapon is. Többszöröset!!! Hiteleiben pedig kisebb növekedés volt %-osan. Ha a nagyok eladnak pár db-ot azt jelenteniük kell, tehát nem adtak el.
.
"az állam egy új befektetői csoportot kíván a 4ig tulajdonosi szerkezetébe beleültetni"
Ezt én is elképzelhetőnek tartom. Több verzió is lehetséges.
1,Akár az állam is beülhet, mert pénzbe nem kerülne, ha mondjuk az állami magántőkealapok után az állam lenne a tulajdonos. Csak arra kéne vigyázniuk, hogy 33% alatti tulajdonosként lépjenek a cégbe, mert akkor nem kell ajánlatot tenni a többi részvényesnek.
Ezt én már áprilisban is írogattam, hogy 1 ilyen tulajdonosi átrendeződés is jöhet és ezért mehet a pozíció harc. Államnak pénzébe nem kerülne, mert átveszi a tőkealap kötelezettségeit, Jászai nem bukna, mert nem kell kifizetnie a kötelezettségeket, persze a jövőbeli nyeresége nem képződne meg és kisebb %-ban lenne tulaj. Én pl. az állami tőkealap felezését tudom elképzelni és akkor 33% tulaj Jászai, az állam meg kb.20%-os tulajdonos lenne a 4IGben. Jászai maradék állami magántőkealapjait (jelenlegi felét) USA hitelekkel kiváltja, amit persze ő vesz fel és a 4IG részvényei a fedezet. Ha az állam a 4IGben pl. 20%-os tulaj, akkor a 4IG SDTben is tulaj a 4IGén keresztül, 10,6%ban. Tehát a hadiiparban és űriparban is érdekelt.
Ha így lenne az nagyon jó lenne a részvényeseknek és a cégnek is!!!
.
2, Jászai simán USA hitelekkel kifizeti az állami magántőkealapokat és lesz 1 megegyezés az állammal.
Az állam beültet "2 felügyelőt a cégbe" és megy tovább a cég piaci alapon, persze a nagy állami hátszél megszűnik.
.
3, Az állam a telekommunikációban már 37,9%-os tulajdonos és megjelenik a 4IG SDTben is tulajdonosként, ahol Jászai magántőkealapja kb.47%-os tulaj. Ha teljesen állami a tőkealap, akkor átveszik a pakkot és mehet tovább a cég. Így gyakorlatilag az állam a megrendelések felét saját magának adná és a nyereség is az államnál maradna és mondhatnák, hogy visszavették a hadiipart.
Egyébként a hadiipart csak így tudják visszavenni, mert a meglévő szerződéseket nem lehet visszacsinálni, kártalanítás nélkül. Így az állam is érdekelt lenne abban, hogy Jászai letárgyalt fejlesztései megvalósuljanak.
Az állam így gyakorlatilag visszaállamosítja a hadiipart.
.
4, Új nagyok jelennek meg a cégben és akár a Rheinmetall is tovább növekedik és jöhet a Cseh CSG vagy akár 1 USA cég is tulajdonosként. Telekommunikációban pedig megjelenik 1 új nagy és később külön tőzsdére viszik.
Több verzió lehetséges. Az biztos, hogy amit sokan várnak, hogy csőd, stb. az nem lesz, mert senkinek nem jó. A részvényesek után az állam bukná a legtöbbet!!! Itt a fórumokon elszaporodott szétverik, megszüntetik, tönkreteszik miatt rossz a hangulat. Remélem bejön a várakozásom és október végéig megegyeznek és komoly bejelentések jönnek. Találnak majd a cég körül gyanús szerződéseket is, amiket majd több évig vizsgálgatnak és tuti lesznek kisebb büntik is de akkor már a cég célegyenesben lesz.

DrWatson ma, 07:28

#104115

Köszi a sok hasznos információt sonos.

scalad2 ma, 07:22

Előzmény: #104113 sonos

#104114

Köszi a sok melót, amit bele tettél!! Jobbulást kívánok!

sonos ma, 06:20

#104113

ha az előző okfejtésem valós szándékot feltételez egy margin call lehívására akkor úgy néz ki hogy a piaci árfolyam a "nagyok" játszótere lett, amihez a "kicsik" asszisztálnak (ez is magyarázhatja az elmúlt időszak abnormális kereskedését)

sonos ma, 06:06

#104112

ha az mfb a részvényeket otc-n értékesítené mennnyit kellene fizetnie egy vevőnek,Ha az MFB a zálogjog érvényesítése után a tőzsdén kívül (OTC ügylet keretében), egyetlen nagy tömbben értékesítené az iG Tech fedezetként lehelyezett részvénycsomagját, egy stratégiai vevőnek nagyságrendileg 120–160 milliárd forintot kellene fizetnie a közvetlen irányítást biztosító pakettért [B1].A tőzsdén kívüli nagybefektetői árazás menete egy ilyen kényszerhelyzetben a következőképpen alakulna:1. A csomag mérete és a piaci alapár

Az iG Tech hitelei mögött becslések szerint a 4iG részvények kb. 30-35%-a (nagyjából 90–105 millió darab részvény) lehet közvetlenül zálogosítva az állami bankoknál.
A jelenlegi 1 570 forintos tőzsdei árfolyammal számolva ennek a csomagnak a nyers piaci értéke ~140–165 milliárd forint.

2. Az OTC árazás két ellentétes ereje (Diszkont vs. Prémium)Egy ilyen volumenű tőzsdén kívüli ügyletnél az ár nem egyezik meg a napi tőzsdei árfolyammal. Két tényező harcolna egymással:

📉 A kényszereladási diszkont (Mélyítené az árat): Mivel a piac és a vevő is tudná, hogy az állam (MFB) szabadulni akar a politikai/finanszírozási szorításba került NER-vagyontól, a vevő alkupozíciója óriási lenne. A kényszerértékesítésekre (distressed asset) a kötelező likvidációs diszkont miatt a vevők 20–30%-os árengedményt követelnének. Ez 1 100 – 1 250 forintra nyomná le a részvényenkénti árat.
📈 Az irányítási prémium (Emelné az árat): Mivel ez a csomag blokkoló kisebbséget vagy akár tényleges irányítást biztosítana a 4iG Csoport felett (főleg ha a vevő megállapodik a Rheinmetall-lal), a vevőnek „irányítási prémiumot” (control premium) kellene fizetnie. Ez a nemzetközi gyakorlatban 15–25%-os felárat jelent a piaci árhoz képest, ami 1 800 – 1 950 forintra emelné a részvényenkénti árat.

📊 A reális OTC vételár-sávMivel egy ilyen forgatókönyv esetén a politikai bizonytalanság és a tőkeáttételi kockázat dominálna, a kényszereladási diszkont erősebb lenne, mint az irányítási prémium.A vevő végül valószínűleg részvényenként 1 300 – 1 450 forint közötti árat fizetne az MFB-nek.

💰 A teljes csekkes összeg: A ~100 milliós részvénycsomagért a vevőnek 130 és 145 milliárd forint közötti készpénzt kellene letennie az asztalra az OTC ügylet lezárásakor.

💡 Ki lenne képes és hajlandó ezt kifizetni?Ekkora összeget tőzsdén kívül, egy politikailag feszült helyzetben csak kétféle szereplő tudna kifizetni:

A Rheinmetall: A német partnernek ez lenne a legolcsóbb lehetőség arra, hogy többségi tulajdont szerezzen a 4iG védelmi és IT divíziójában, teljesen kiszorítva a magyar magántulajdonosi kört.

Egy új, kormányközeli vagy nyugati infrastruktúra-alap: Aki bízik a Vodafone és a Digi hosszú távú lakossági cash-flow-jában, és az MFB kényszerhelyzetét kihasználva, mélyen a fundamentális érték alatt akarná megszerezni a magyar távközlési piac felét.

Ha érdekel, megnézhetjük, hogy egy ilyen tulajdonosváltás után jogilag kötelező lenne-e nyilvános vételi ajánlatot tenni a kisrészvényesek felé, vagy elemezhetjük a Rheinmetall opciós jogait?
A magyar tőkepiaci törvények és a 4iG nemzetközi szerződéses háttere alapján egy ilyen léptékű OTC (tőzsdén kívüli) tranzakció azonnal élesítené a kisrészvényeseket védő jogi mechanizmusokat, valamint a német partner különleges jogait.Nézzük meg mindkét kulcsfontosságú területet, mert ezek határozzák meg, hogy mi történne a Te részvényeiddel egy ilyen tulajdonosváltás esetén.1. Kötelező nyilvános vételi ajánlat: Meg kellene venniük a kisrészvényesek papírjait?A magyar Tőkepiaci Törvény (Tpt.) rendkívül szigorúan védi a kisbefektetőket, ha egy tőzsdei cégben egy új szereplő nagy tulajdonrészt szerez.

A 33%-os és 25%-os szabály: Ha egy új vevő (például egy külföldi alap) megszerzi a 4iG részvényeinek több mint 33%-át (vagy ha a cégben nincs más nagy tulajdonos, akkor a 25%-át), a törvény kötelezi őt, hogy nyilvános vételi ajánlatot tegyen az ÖSSZES többi részvényre.
Milyen áron kellene megvennie a papírjaidat? A törvény szerint a vételi ajánlati ár nem lehet alacsonyabb, mint:
Az OTC ügylet során fizetett ár (pl. ha az MFB-től 1 350 Ft-ért vette meg, akkor ez a bázis).
A tranzakciót megelőző 180 nap tőzsdei forgalommal súlyozott átlagára.
A kisrészvényesi mentőöv: Mivel a 4iG árfolyama az elmúlt 180 napban (a tavaszi és kora nyári időszakban) még lényegesen magasabban, 2 000 – 2 500 forint felett is járt, a 180 napos átlagár jóval magasabb lenne, mint a jelenlegi 1 570 forintos piaci ár.

💡 Mit jelent ez Neked? Ha egy új vevő egyedül venné meg az MFB csomagját, a törvény erejénél fogva köteles lenne Tőled is felvásárolni a részvényeidet egy szigorúan meghatározott, a piaci árnál valószínűleg jóval magasabb (akár 2 000 Ft feletti) áron. Ez egyfajta beépített védőháló a kisbefektetőknek.2. A Rheinmetall opciós jogai: A németek átvehetik az irányítást?A német hadiipari óriás, a Rheinmetall nem csupán egy passzív pénzügyi befektető a 4iG-ben. A 2022-es belépésükkor kötött részvényesi megállapodások (Shareholders' Agreement) tartalmaznak olyan záradékokat, amelyek pontosan az ilyen politikai vagy finanszírozási kényszerhelyzetekre lettek kitalálva.

Elsőbbségi vételi jog (Right of First Refusal): Ha az iG Tech hitelei bedőlnének, vagy az MFB eladásra kényszerítené a csomagot, a Rheinmetallnak jogi elsőbbsége van megvenni azt a részvénycsomagot, mielőtt bármilyen más harmadik fél (pl. egy új kormányközeli alap) beléphetne a képbe.
A kötelező ajánlat alóli kibúvó (Konstruktív partnerség): Ha a Rheinmetall vásárolná meg az MFB csomagját, és ezzel a tulajdona 50% fölé ugorna, nekik is ajánlatot kellene tenniük a kisrészvényeseknek, kivéve, ha a tranzakciót átsrukturálással oldják meg. A németek megtehetik, hogy a 4iG-t szétválasztják: a hadiipari és informatikai üzletágat (ami nekik fontos a NATO 2% miatt) teljesen magukhoz vonják, míg a lakossági távközlést (Vodafone, Digi) átengedik egy nemzetközi telekommunikációs szakmai befektetőnek (pl. a cseh PPF vagy az Emirates-féle e& csoport).

📊 Összegzett forgatókönyv: Mi történne a tőzsdén az OTC eladás napján?

Forgatókönyv	Ki a vevő?	Mi történik a kisrészvényesekkel?	Árfolyamhatás a BÉT-en
A: Nyugati / Piaci Alap belépése	Egy független infrastruktúra-alap megveszi a 33%-os csomagot.	Kötelező felvásárlás indul: A törvényi 180 napos átlagár miatt magas áron kiszállhatsz.	🚀 Brutális emelkedés a tőzsdei átlagár szintjéig.
B: A Rheinmetall átveszi az irányítást	A német hadiipari óriás él az elsőbbségi jogával és kivásárolja a hitelt.	A cég teljesen megtisztul a politikai NER-kockázattól, de a németek zárt körben konszolidálhatnak.	📈 Stabilizáció és organikus emelkedés a fundás (1 500 - 1 800) szintre.
C: Jogi kiskapu (Állami alapok közötti csere)	Az MFB egy másik állami alapnak (pl. Corvinus) adja át a csomagot „szerkezetátalakítás” címen.	Nincs kötelező ajánlat, a politikai bizonytalanság és a feszültség fennmarad.	📉 További stagnálás vagy lassú lemorzsolódás az 1 300 - 1 400-as szintig.

Összességében látható, hogy a tőzsdén kívüli kényszereladás jogi következményei (A és B forgatókönyv) a kisrészvényesek számára kifejezetten kedvező helyzetet teremtenének, mert vagy egy magas törvényi áron kötelezően megvennék a papírjaikat, vagy a cég mögé beállna egy stabil, nyugati, politikai csatákon felülálló tulajdonos.

sonos ma, 05:50

#104111

sziasztokna szólval fogfájás miatt nem birtam aludni és egy kicsit beszélgettem az ai-al és azt hiszem megtaláltam (megtaláltuk) az áfolyam eseés hátterét
A Jászai Gellért többségi tulajdonában álló iG Tech magántőkealapok és holdingcégek (pl. iG Tech Invest Kft., iG COM), amelyek a 4iG Nyrt. részvényeinek közel 40-50%-át birtokolják, hivatalosan és strukturálisan a hazai állami és nagy kereskedelmi bankok hitelei mögé vannak berakva fedezetként. [1, 2]
Mivel a magántőkealapok belső szerződései nem nyilvánosak, a tőkepiaci jelentésekből, a zálogjogi bejegyzésekből és az augusztusi kormányzati átvilágítás fókuszából pontosan kirajzolódik a fedezeti térkép:
1. Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és EximbankAz iG Tech-csoport által felvett akvizíciós hitelek és tőkejuttatások jelentős része ezektől az állami intézményektől származik. [1]

Amikor a holding megvásárolta a Vodafone Magyarországot és a Digis eszközöket, a hitelek mögé biztosítékként (zálogjogként) magát a 4iG részvénycsomagot kellett lehelyezni.
Ezért kritikus a kormányzati vizsgálat: ha az állami bankok a hitelek felülvizsgálata során úgy döntenek, hogy a fedezeti szint (az árfolyamesés miatt) már nem elegendő, azonnal behajthatják a zálogjogot.

2. Nemzeti Tőkeholding (NTH) és a Széchenyi Alapok (SZTA)Az iG Tech Capital Befektetési Alapkezelő kezeli a Védelmi Ipari Magántőkealapot és azokat a csatornákat, amelyekbe korábban a magyar állam közvetve több mint 72 milliárd forintot fektetett be. [1, 2, 3]

Ezen struktúrák mögött a 4iG leányvállalatainak (főként a hadi- és űrpiaci 4iG SDT-nek) a részvényei szolgálnak közvetlen fedezetként. [1, 2]

3. Kereskedelmi konzorciós bankok (MBH Bank és társai)A Vodafone-akvizíció fennmaradó részét és a cégcsoport napi likviditási hiteleit egy hazai bankkonzorcium finanszírozza, amelyet az MBH Bank vezet.

A piaci hitelek alapfeltétele (covenant) a szigorú Margin Call szabály: ha a 4iG tőzsdei kapitalizációja egy meghatározott szint alá esik, az iG Tech-nek plusz fedezetet kell biztosítania, különben a bankoknak jogukban áll a részvényeket a tőzsdén értékesíteni.

💡 Miért a leggyengébb pontja ez a cégnek?A kormányzati átvilágítás pont azért tudja nyomás alatt tartani a 4iG Csoportot, mert az állam egyszerre hitelezője a cégnek, és zálogjogosultja az iG Tech részvényeinek. [1]Ha Jászai Gellért holdingja nem tudja kiváltani ezeket a hiteleket az őszi nemzetközi kötvényprogramból, akkor a részvények tulajdonjoga közvetlen veszélybe kerülhet egy elhúzódó politikai konfliktus során.
A tulajdonosi kényszerértékesítések (Margin Call kockázat)A részvényárfolyam drasztikus esése (közel az 1 500 forintos szinthez) nemcsak a kisbefektetőknek fáj, hanem a nagytulajdonosok számára is közvetlen veszélyt jelent.

A Jászai-faktor (iG Tech): Jászai Gellért a holdingtársaságain (főként az iG Tech kosarain) keresztül birtokolja a 4iG részvények többségét. Ezek a nagytulajdonosi csomagok a múltbeli akvizíciók során nagyon gyakran banki hitelek fedezeteként lettek lehelyezve (legyen szó állami vagy piaci bankokról).
Hol van a Margin Call határ? Amikor a fedezetül berakott részvény árfolyama túl sokat esik, a hitelező bankok felszólítják a tulajdonost: vagy tegyen be plusz készpénzt a hitel mögé, vagy a bank elkezdi kényszerből értékesíteni a részvényeket a tőzsdén. Az elemzői becslések szerint a 4iG esetében a kritikus margin call zóna 1 300 és 1 400 forint között van

a fentiekből nem gonodlnám hogy az MFB az Ig-tech-et tőzsdén értékesíteni - inkább arra gondolnék hogy az állam egy új befektetői csoportot kíván a 4ig tulajdonosi szerkezetébe beleültetni! ezért van a 4ig folyamatos sarazása hogy az árfolyamot leszorítsák a margin call szintre! ha jászai nem tud plusz fedezetet előteremteni megnyilhat az út egy új tulajdonos felé
tehát a cégnek muszáj védenie ezt az ársávot

sprint53 ma, 04:56

Előzmény: #104106 Rellim

#104110

6-12 hónap.

Kata726 csütörtök, 21:19

Előzmény: #104104 Jocek

#104109

Éppen ma írtam be, hogy all-in vagyok! De ez a "bánni fogod" szöveg már igen csak divatja múlt...

Rellim csütörtök, 21:01

Előzmény: #104107 sprint53

#104108

Mekkora idő-intervallumot jelent nálad a "nem mostanában" ?

sprint53 csütörtök, 20:48

Előzmény: #104106 Rellim

#104107

Majd fog, igaz, nem mostanában !

Rellim csütörtök, 19:31

Előzmény: #104104 Jocek

#104106

Már csak az a kérdés, hogy lesz-e valaha olyan?!
3000 - hez közel dupláznia kellene.
1600 sem megy neki.

obsitos csütörtök, 19:23

Előzmény: #104091 Kamilla_szerint

#104105

Ez tetszik! Ilyen résekbe kell betörni.

Jocek csütörtök, 19:15

Előzmény: #104102 Kata726

#104104

Itt senki se mer venni, de 3000 felett meg már bánni fogod hogy nem toldat bele a tőkéd meg a gyerek ingyen kapott nyuszimotorját is.

Rellim csütörtök, 19:11

Előzmény: #104102 Kata726

#104103

Látom, téged is megfertőzött a "4IG-irónia."

Kata726 csütörtök, 19:05

Előzmény: #104101 Jocek

#104102

Hej de unalmas már ez! Szerinted ki adja még itt el Rellimen kívül? Valaki(k) magukkal játszanak csak. Azon már rég túl vagyunk, hogy itt bárki is eladjon, mert beijedt az eséstől. Olyan szinten megedződtünk, hogy már senkit se tudnak csőbe húzni. Hiszen jön srv, Q3, ha az se jó, majd Q4, Safe tököm tudja még mi. Ja és a telkó rész többet ér, szóval tőlünk nincs olcsó ajándék.

Jocek csütörtök, 18:57

#104101

Nagyobb vételi erő ki tudná húzni a gödörből de minek ha ilyen olcsón is adják. Összegyűjtik jó olcsón amit lehet
https://tvc-screenshots.investing.com/tvc_f423b54e33488f5daaab7b216c24711b.png