A Tőzsde vezérigazgatójának 413/2015. számú határozata a WABERER'S INTERNATIONAL Zártkörűen Működő Részvénytársaság törzsrészvényeinek 2015. október 6. napjával történő tőzsdei bevezetéséről
Egyetlen stratégiai részletre kell nagyon figyelnie Barna Zsoltéknak: ha a Gránit Biztosítót (18–20 Mrd Ft díjbevétel) és a Magyar Posta Nem-életbiztosítót (22–25 Mrd Ft díjbevétel) egyetlen jogi személybe olvasztják össze, akkor a közös nem-életbiztosítási díjbevételük (~42–45 Mrd Ft) veszélyesen megközelíti a 48 milliárd forintos sávhatárt, ami felett a pótadó 3%-ról 14%-ra ugrik. Éppen ezért a holding-struktúrában adóoptimalizálási okokból is érdemes őket a holdingernyő alatt külön leányvállalatként vagy gondosan kalibrált portfólióval tartani, amíg a sávos pótadó él.
Mai bejelentések:
„Mielőtt bárki kétszer vonná le ugyanazt az adót: a biztosítási extraprofitadó (pótadó) 2022 óta él, és 2026-ban is 60 milliárd Ft-ot szedtek be belőle szektorszinten – vagyis a Waberer's ~14 milliárd Ft-os biztosítási EBIT-je MÁR a különadó levonása utáni tiszta profit! Ráadásul a pótadó 14%-os büntetőkulcsa csak biztosítónként 48 milliárd Ft díjbevétel felett él, a Waberer's ~73 milliárdos díjbevétele viszont három külön társaság (Gránit, Posta Nem-élet, Posta Élet) között oszlik meg, így teljes egészében az alsó 2–3%-os (állampapír-kedvezménnyel felezett) sávban adózik. A 2026-os bázishoz képest a pótadó 2027-es fenntartása/szigorítása mindössze ~0,4 milliárd Ft többletterhet jelent, miközben a ma bejelentett árrésstop-eltörlés és az útkoncessziós díjak csökkentése 100%-ban új tételként +1,5 milliárd Ft feletti javulást hoz a logisztikai lábnak.”
A Magyar Posta Zrt. és a Posta Biztosító kapcsolata (Tulajdon vs. Értékesítési hálózat)
Elveheti-e a kormány a Posta Biztosítót?Nem. A Gránit Biztosító 2024. november 29-én lezárta a 66,925%-os részesedés megvásárlását, majd 2025. november 30-án (hónapokkal a 2026. áprilisi kormányváltás előtt) a szerződésben rögzített vételi opció lehívásával saját forrásból kivásárolta a Magyar Posta Zrt. maradék 33,075%-os tulajdonrészét is. A Posta Biztosítók 100%-ban a Waberer's magántulajdonában vannak.
Hol tud szorítani az állam? Bár a biztosító a Waberer's-é, a fizikai postahivatalok az állami Magyar Posta Zrt. kezében vannak, ahol a kormányzat komoly költségcsökkentést és vezetőcseréket hajt végre. Az állami posta a keretmegállapodás felülvizsgálatánál keményebb jutalékfeltételeket diktálhat.
Miért védett a Waberer's? Egyrészt a 2024-ben aláírt hosszú távú értékesítési keretmegállapodás felrúgása súlyos kötbérfizetési kötelezettséget róna az állami postára. Másrészt pontosan ezért stratégiai mesterlépés a Gránit Biztosítóval való 100%-os operatív összeolvadás és az őszi holding/rebranding: a meglévő több százezer lakossági ügyfél (KGFB, lakás-, életbiztosítás) állománydíja már közvetlenül a biztosítóhoz folyik be, az új értékesítést pedig egyre nagyobb arányban digitális és alkuszi csatornákra terelik át.
III. Kármán András 2027-es költségvetése és a hiánycsökkentés (7,5% \rightarrow 6% alá)
Szektorális adók és útdíjak: Kármán András pénzügyminiszter 2026 októberében véglegesíti a 2027-es költségvetést, amelynek fő célja a 7,5%-os költségvetési hiány leszorítása 6% alá. Ehhez a kormány fenntarthatja a biztosítási pótadót vagy emelheti a tehergépjárművek útdíját. Ez azonban nem „Waberer's-specifikus” büntetés, hanem iparági költség, amelyet a biztosítók és logisztikai cégek a díjakban továbbhárítanak.
Az erős forint (363–365 Ft/EUR) hatása: Az új kormány euróövezeti és uniós forrás-megállapodási törekvései miatt az EUR/HUF árfolyam 2026 októberére 363–364 Ft környékére erősödött. Mivel a Waberer's euróban jelent, a Posta és Gránit Biztosító viszont forintban termeli a ~13–14 milliárd Ft-os profitját, az erősebb forint növeli a biztosítási üzletág euróban kimutatott eredményét (és a Q2-es jelentésben is jelentős pénzügyi nyereséget okozott az euróhiteleken).
IV. Az „állami hátszél” megszűnése – és a „BDPST-exit” mint rejtett joker
Mi az, ami végleg megszűnt? A Waberer's a következő években biztosan nem fog kapni egyedi kormánydöntéses (EKD) milliárdos vissza nem térítendő raktárépítési támogatásokat vagy újabb kedvezményes MFB-kötvényeket.
Miért nem fáj ez most a cégnek? Mert a Waberer's a nagy tőkeigényű beruházási és felvásárlási ciklusát 2022 és 2025 novembere között már befejezte! A 77 milliárd Ft-nyi kötvényforrás már a számlán és az eszközökben van, az ecseri és debreceni raktárak felépültek, a Posta Biztosító 100%-a és a vasúti cégek már a csoporthoz tartoznak. A cég ~850 millió EUR-s árbevételének több mint 85%-a piaci multiktól (BMW, BYD, Audi, Samsung) és lakossági biztosításokból jön – ezeket a szerződéseket a kormány nem tudja és nem is akarja felmondani.
Hol tud (és hol NEM tud) keresztbe tenni a kormány? – A 4 támadási felület pénzügyi röntgenjeMivel a cég 52,1%-os főtulajdonosa a BDPST-csoport (Tiborcz István), a kormányzat gazdasági átvilágításai közvetlenül érintik a Waberer's-t. Négy konkrét csatornán érdemes végigszámolni, mekkora a maximális kár, amit az állam okozhat a csomagodnak: I. A 2026. szeptember 7-i MFB-kötvényügy (77 milliárd Ft tőke / max. 10 milliárd Ft vitatott kamatteher)Mi történt pontosan? Az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) – amelynek élére Kapitány István miniszter 2026 júniusában új vezetőt nevezett ki Gerendás János személyében – átvilágította a múltbeli kihelyezéseket, és a minisztérium hűtlen kezelés, valamint hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Waberer's két kötvénykibocsátása (2022: 111 millió EUR, 2026: 100 millió EUR, összesen 211 millió EUR / ~77 milliárd Ft) miatt. A minisztérium álláspontja szerint a kötvények állami kamatkiegyenlítési rendszerbe történő bevonása a teljes futamidő alatt akár 10 milliárd forintos költségvetési terhet jelenthet az államnak. Miért korlátozott a Waberer's jogi és pénzügyi kockázata?A felelősség iránya: A hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja elsődlegesen az MFB korábbi döntéshozóit érinti, akik a kötvényeket bevonták az állami kamatkiegyenlítésbe. Ahogy a Waberer's a szeptember 7-i hivatalos közleményében jelezte: a társaság piaci, kamatozó, visszafizetendő kötvényeket bocsátott ki, amelyek kamatszintje megegyezik a cég kereskedelmi bankhiteleinek kamatával, a finanszírozó MFB belső forrásköltségére és állami elszámolására pedig a kibocsátónak nincs ráhatása. Szerződéses védelem: Egy lejegyzett, fix kamatozású vállalati kötvény polgári jogilag lezárt szerződés; annak kamatát utólag egyoldalúan megemelni vagy a lejárat előtt (szerződésszegés híján) visszakövetelni európai jogállami keretek között nem lehet. Matematikai Stressz-teszt (Mi van, ha mégis fizetni kell?): Tegyük fel a legrosszabbat: a Waberer's-nek valamilyen jogcímen meg kell térítenie vagy drágább hitelből kell kiváltania a teljes 10 milliárd Ft-os állami kamatkülönbözetet.567,1Ft/részvény. 2026. szeptember 7-én Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter feljelentést tett a Waberer's összesen 211 millió eurós (~77 milliárd Ft-os) MFB-s kötvényfinanszírozása miatt, ami közvetlenül kiváltotta a részvény szeptemberi zuhanását a 4 740 Ft-os szintről a mostani 4 180 Ft-os féléves mélypontra. Ugyanakkor a tőzsdei pánikreakció súlyosan túlreagálta a valós jogi és pénzügyi kockázatot: még ha a kormányzat által kifogásolt 10 milliárd Ft-os kamattámogatási terhet egyetlen tollvonással, 100%-ban be is vasalnák a Waberer's-en, az részvényenként 565 Ft egyszeri értékvesztést jelentene – miközben az árfolyam a csúcstól 1 640 Ft-ot, a szeptemberi bejelentés óta pedig ~560 Ft-ot esett, vagyis a piac a pozíciódon már ma 100%-ban beárazta a legsúlyosabb büntetőforgatókönyvet is.
Próbálom az AI-t jól feltanítani Wabi kapcsán, a magam kockázattűrő képességét is beletéve. Azért most már én is nyűgös vagyok, mert már nem éppen fényes a csomagom, kvázi ha most kezdeném el építeni szinte ugyanott lehetnék, mint 1-2 év elteltével.. Innen fordulatot várok már, nem kellene, hogy ez a szint letörjön, ebben most már minden negatívum benne van - kötvény visszafizetés, biztosító elvétele stb. De ezeket nem teheti és nem is tudja megtenni a kormány :-) Bemásolom, az AI-os kockázatelemzést.
„Teljesen jogos a felvetés, a »Tiborcz-faktor« (a BDPST / Merkport 52,1%-os részesedése) valóban a képlet része, de érdemes a teljes pénzügyi mérlegét megnézni, mert ez egy kétélű érme:
1. Miért ez a faktor a jelenlegi diszkont oka? Kétségtelen, hogy a nyugati intézményi alapkezelők a szigorú PEP (politikailag kitett személy) és ESG-szűrőik miatt nem vehetik a papírt, a hazai kisbefektetők egy része pedig »NER-diszkontot« áraz. Emiatt foroghat a részvény 4 180 Ft-on, a könyv szerinti értékének (Saját tőke / részvény \approx 6 450 Ft) mindössze a 65%-án (0,65x P/BV).
2. Miért nem létezne a mostani fundamentális sztori e nélkül? Amikor a londoni Mid Europa Partners volt a főtulajdonos (2019–2020), a Waberer's csődközelbe jutott és 800 Ft-ra zuhant az árfolyam. Egy külföldi alap soha nem kapta volna meg az államtól a Magyar Posta Biztosító 100%-át ilyen árazással (ami önmagában 5 392 Ft/részvény értéket hozott a cégbe), és nem kapott volna ekkora hátszelet az ecseri/debreceni raktárfejlesztésekhez, a vasúti akvizíciókhoz vagy a BYD/BMW logisztikai projektekhez. Ráadásul a Waberer's nem állami közbeszerzésekből él: a ~850 millió EUR-s árbevétel több mint 85%-a piaci multiktól (Audi, BMW, BYD, európai fuvarozás) és lakossági biztosításokból jön.
3. Mi védi a kisrészvényest, ha a főtulajdonos »olcsón ki akarná vezetni« a céget? Sokakban él a félelem, hogy a 72% feletti tulajdonosi kör (BDPST 52,1% + Barna Zsolt 19,9% + saját részvények) egyszer olcsón kiszorítja a kisrészvényeseket. Csakhogy a Tőkepiaci törvény (Tpt. 68. §) kőbe vési: nyilvános vételi ajánlat és tőzsdei kivezetés esetén az ár nem lehet alacsonyabb az egy részvényre jutó konszolidált saját tőkénél (Book Value)! Ez ma ~6 450 Ft/részvény, és a visszatartott nyereségből évente további ~700–750 Ft-tal nő. Vagyis a főtulajdonos még akkor sem tudná 6 450 Ft alatt kivezetni a céget, ha akarná – másrészt a Gránit-csoport és a 2026. őszi holding-átalakítás pont azt mutatja, hogy a tőzsdei kapitalizáció növelése nekik banki hitelfedezetként (collateral) és az osztalékfizetés miatt is elemi érdekük.”
Látom nagyon hozzáértő vagy. Számomra is mondhatnál pár biztató szót. Engem kizárólag a részvény tőzsdei ára érdekel, mert ott tudtam venni és eladni is azon tudom. Vettem 4700-ért és most nem igazán tudok örülni, mert épp ennyire fasz volt akkor is minden, mint most ahogyan leírtad. Mikor épül be ez a sok jó az árba, mert mostanában csak esik?
Összefoglalva:
„Klasszikus számviteli csapda összekeverni az EBIT-et a készpénztermeléssel (EBITDA), a Saját Tőke Értéket (Equity Value) pedig a Cégértékkel (EV):
1. Ki termeli a pénzt (EBITDA)? A biztosítónál nincs érdemi amortizáció, így ott az EBIT \approx EBITDA (~14,7 Mrd Ft). Ezzel szemben a logisztikai lábon (250 000+ m² modern raktár, saját vasúti szerelvények, flotta) évi ~22 milliárd Ft terv szerinti értékcsökkenés (amortizáció) fut át, ami nem jár pénzkiadással. Ha a valódi operatív cash-flow-t (EBITDA) nézzük, a csoport ~45 milliárd Ft-os EBITDA-jából ~30,4 milliárd Ft-ot (65%-ot!) a logisztika termel meg (részvényenként 1 718 Ft logisztikai EBITDA vs. 831 Ft biztosítási EBITDA). Egy évi 30 milliárd Ft EBITDA-t termelő közép-európai piacvezetőt »kosznak és zajnak« nevezni súlyos tárgyi tévedés.
2. Miért 2 484 Ft a logisztika részvényenkénti SOTP-értéke? Azért, mert az elemzői modellek a cégcsoport teljes ~68 milliárd Ft-os (3 846 Ft/részvény) nettó adósságát 100%-ban a logisztikai üzletágra terhelik rá (hiszen abból épültek az ecseri, debreceni raktárak és a vasúti akvizíciók). Vállalati értékben (Enterprise Value = Equity + Nettó adósság) a logisztikai üzletág értéke ~112 milliárd Ft (6 330 Ft/részvény), vagyis cégértékben ma is nagyobb, mint a teljes biztosítási csoport (95,4 Mrd Ft / 5 392 Ft/részvény)!
3. Miért a logisztikában van a legnagyobb felértékelődési rugó 2027–2029 között? A biztosító egy kiváló fejőstehén (Cash Cow), de a Posta Biztosító 100%-os bekebelezése után a telített hazai piacon az organikus növekedési plafonja évi 5–7%. Ezzel szemben a logisztikában most ér véget a nagy CAPEX-ciklus, és most indulnak be a debreceni (BMW/CATL) és szegedi (BYD) nagyipari szerződések. Ahogy a logisztika a saját 30 milliárdos EBITDA-jából elkezdi törleszteni a 68 milliárdos adósságot, minden visszafizetett 17,7 milliárd Ft hitel automatikusan +1 000 Ft/részvény saját tőke értéket (Equity Value) szabadít fel a részvényeseknek. A biztosító adja a biztonsági padlót (5 392 Ft), a logisztika pedig a 7 000–8 500 Ft-os árfolyamhoz szükséges növekedési rakétát.”
III. „Sárga kamionok” helyett: Régiónk legértékesebb ipari ingatlan- és multimodális hálózataAki „kosznak és zajnak” hívja a logisztikát, az fejben még a 2017–2018-as Waberer's-nél tart, amikor a cég alacsony marzsú nyugat-európai közúti fuvarozásból (ITS) élt. Ma a Waberer's logisztikai lába egy magas belépési korlátú, stratégiai infrastruktúra-portfólió:
Ipari ingatlanbirodalom és kontrakt-logisztika (RCL – több mint 250 000 m² raktárkapacitás): Saját tulajdonú, csúcstechnológiás, automatizált logisztikai központok Ecseren (47 000 m²), Debrecenben (az autóipari/akkumulátor-ipari klaszter kiszolgálására) és országos hálózatban. Ezek euróban indexált, hosszú távú szerződésekkel lekötött ipari ingatlanok, amelyeknek az értéke az inflációval együtt nő.
A szegedi BYD és a debreceni BMW/CATL megaprojektek kapuőre: 2026 májusában elindult a szegedi autógyár építéséhez kapcsolódó tízezer konténeres logisztikai projekt, és a Waberer's a legesélyesebb a készjármű-logisztikára is. Amikor ezek a gyárak 2027–2028-ban elérik a csúcstermelést, a volumenek automatikusan megtöltik a Waberer's hálózatát.
Vasúti (PSP Cargo + szerbiai MDI) és Személyszállítási (Pannonbusz) diverzifikáció: A Koper/Rijeka tengeri kikötőket Magyarországgal és Szerbiával összekötő saját vasúti kapacitás nélkül a kínai és európai ipari ellátási láncok nem működnek.
A biztosítási üzletág egy stabil Fejőstehén (Cash Cow): válságálló, magas ROE-val működik, de a magyar biztosítási piac telített, így a Posta Biztosító 100%-os integrációja után az organikus növekedési plafonja évi 5–7%.
A logisztikai üzletág a Növekedési Motor (Growth & Leverage Engine): az európai ipari ciklus alján is termel ~23 millió EUR EBIT-et, de a magas operatív tőkeáttétel miatt – amint a raktárak 100%-on pörögnek és az európai ipar normalizálódik – a logisztikai EBIT külön pótlólagos beruházás nélkül képes 23 millió EUR-ról 40–45 millió EUR-ra ugrani.
Ráadásul a két láb között közvetlen üzleti szinergia van: a Waberer's saját flottájának, több ezer alvállalkozójának, raktárkészleteinek és a teljes kelet-európai szállítmányozási láncnak a biztosítási igényeit (flotta-casco, KGFB, nemzetközi szállítmánybiztosítás/CMR, ipari vagyonbiztosítás) házon belül a Gránit Biztosító tudja lefedni, nulla ügyfélszerzési költséggel.
II. Miért 2 484 Ft a logisztika részvényenkénti értéke? (A Cégérték és az Adósság matematikája)A fórumozó azért hiszi „minimálisnak” a logisztikai lábat, mert összekeveri a Saját Tőke Értékét (Equity Value) a Teljes Vállalati Értékkel (Enterprise Value – EV).A SOTP-elemzésekben a vállalatcsoport teljes, ~170–175 millió EUR-s (~68 milliárd Ft, azaz részvényenként 3 846 Ft) nettó adósságát 100%-ban a logisztikai üzletágra terhelik rá, hiszen a hiteleket és lízingeket a raktárépítésekre, a vasúti akvizíciókra és a flottára vették fel.
A méretarányok valósága: Eszköz- és cégértékben (EV) a logisztikai üzletág (~112 milliárd Ft / részvényenként 6 330 Ft) ma is nagyobb, mint a teljes biztosítási csoport (95,4 milliárd Ft / részvényenként 5 392 Ft)!
A rejtett részvényesi értékrobbanás (Deleveraging-hatás): Mivel a nagy logisztikai beruházási ciklus (CAPEX) 2025–2026-ban tetőzik, 2027-től a felépült raktárak és vasúti kapacitások már nem viszik a pénzt, hanem törlesztik a 68 milliárd Ft-os adósságot. Ahogy a logisztika a saját ~30 milliárd Ft-os éves EBITDA-jából leépíti a hiteleit, minden egyes visszafizetett 17,7 milliárd Ft adósság automatikusan +1 000 Ft-tal növeli a részvényenkénti saját tőke értéket – még akkor is, ha a cégérték (EV) egyetlen százalékot sem nőne!
Bocs de betettem az AI-nak amit írtál: "A fórumozó hozzászólása egy klasszikus számviteli délibábon (az EBIT és a szabad készpénztermelés összekeverésén), valamint a Vállalati Érték (Enterprise Value – EV) és a Saját Tőke Érték (Equity Value) fogalmi félreértésén alapul. Amikor valaki a korábbi SOTP-táblázatunkból csak annyit olvas ki, hogy a biztosító részvényenként 5 392 Ft-ot, a logisztika pedig 2 484 Ft-ot ér, és ebből arra következtet, hogy a logisztika „csak kosz és zaj minimális eredménytermeléssel”, az figyelmen kívül hagyja a Waberer's-csoport mögötti reáleszköz-tömeget, az évi ~30 milliárd forintos logisztikai EBITDA-t és a tőkeáttétel matematikáját.
1. Négy kemény pénzügyi tény, amivel tételesen cáfolható a „kosz és zaj” elmélet
I. Az „EBIT-illúzió” vs. EBITDA-valóság (Ki termeli a valódi pénzáramot?)
A hozzászóló kizárólag az üzemi eredményt (EBIT) nézi, ahol a biztosító 33–37,6 millió EUR (~13–14,7 milliárd Ft) eredménye valóban magasabb, mint a logisztika jelenlegi, beruházási ciklus közepén mért 20,4–25 millió EUR-s (~8–9,8 milliárd Ft) EBIT-je. Csakhogy a két iparág számvitele gyökeresen eltér:
A biztosítónál nincs érdemi amortizáció: Egy biztosító irodai szoftvereken és kötvényportfólión ül, így az értékcsökkenési leírása (D&A) elhanyagolható; nála az \text{EBIT} \approx \text{EBITDA}.
A logisztika hatalmas reáleszköz-állományt amortizál: A Waberer's több százezer négyzetméternyi modern raktárcsarnokot, saját vasúti szerelvényeket és több ezer kamiont/pótkocsit üzemeltet. Ezek terv szerinti éves értékcsökkenése (amortizációja) önmagában ~55–60 millió EUR (~21,5–23,5 milliárd Ft) évente, ami egy készpénzkiadással nem járó számviteli tétel.
A pénztermelési végeredmény (EBITDA): Ha a tényleges operatív pénztermelő képességet nézzük, a csoportszintű ~115–120 millió EUR (~45–47 milliárd Ft) éves EBITDA-ból ~75–80 millió EUR-t (~30,4 milliárd Ft-ot, azaz a csoport pénztermelésének 65%-át!) a logisztikai üzletág állítja elő. Minden egyes részvényed mögött ~1 718 Ft éves logisztikai EBITDA áll, szemben a biztosító ~831 Ft-os EBITDA-jával.
Azért nem egy minimális logisztikai láb az. Brutálisan nagy láb az, ami folyamatos élvonalbeli és highend fejlesztésekkel várja, hogy az európai ipar újra magára találjon. A jó jelek talán már látszódnak.
Erről beszélek elég régóta (visszakereshető), hogy a Wabi egy biztosító, a többi csak kosz, zaj, minimális eredménytermeléssel, örülök, hogy felismerték a struktúrában és kommunikációban is ezt elkezdik hangsúlyozni. Mégegyszer: ez egy biztosító, aminek van egy minimális logisztikai lába.
Waberers
2015. okt. 05. 18:00 BÉT határozat - értékpapír bevezetése
A Tőzsde vezérigazgatójának 413/2015. számú határozata a WABERER'S INTERNATIONAL Zártkörűen Működő Részvénytársaság törzsrészvényeinek 2015. október 6. napjával történő tőzsdei bevezetéséről
link