BUX index, BUX határidő, BÉT!  

Az is én voltam.
Ma jó sokat összeszedtem. Dupla vagy semmi.
Én bízom a BÉTben.

1471konti hogy sikerült forgalomban? Árjegyzői játék, vagy átkötések

fel se tűnt h technikai hiba volt... tegnap ilyenkor hiba nélkül se volt napközben egy óráig kötés

lesz itt mozgás, 25 perce nincs kötés

Csütörtökön lesz BÉT sajtótájékoztató hatiról.
Meglátjuk, hogyan értékelik az előtte levő kereskedési napokat

szvsz jól reméled
a két bank most beszáll és még nincs semmije, tehát meg fog venni mindent, hogy legyen neki - gondolom így lenne logikus, de hát ez tőzsde és szerencsjáték

"Simán lehet, hogy pl. elszakad a BUX vagy a 1712 árazásától és míg ez pl. 29900 körül, mozog, addig a 1612-vel felmennek pl.31000-re... "

nem nagyon valószínű, sőt csak nem normális húzná fel. Lejáratkori Elszámolóár
számításának módja: A Lejárati Nap 9:20:01 másodpercétől a másodpercenként gyűjtött első 2400 indexértékből kivéve a 15 legnagyobb és a 15 legkisebb indexértéket, a maradék 2370 indexérték számtani átlaga, az Árlépésköznek megfelelően kerekítve.

vagyis a záró nem lesz se meghúzva se letolva, hisz az index adja majd (azt meg azért 2000pontot manipulálni nehéz lesz)

Megy.
vettem 29771en

2016.12.02 13:35:04 BÉT tájékoztatása alapján a kereskedés a derivatív piacon 13:40-kor szabad szakasszal folytatódik.

2016.12.02 12:40:26 BÉT határidős piac a tőzsdén fellépett technikai hiba miatt nem elérhető.

Remélem így lesz, mert bevásároltam. Most mindenki esést vár az Olaszok miatt.
Én semleges vagyok, engem nem érdekelnek.
Ha meg esünk, az is jó, legalább még kapok olcsóbban majd.

sztem a 15787-as nyitott kötésállományt még egyszer meg fogják hintáztatni/indítani az egyik vagy másik irányba...

Simán lehet, hogy pl. elszakad a BUX vagy a 1712 árazásától és míg ez pl. 29900 körül, mozog, addig a 1612-vel felmennek pl.31000-re...
(...Olasz szavazástól függetlenül....ha eddig nem estünk semmilyen hírre most sem fogunk...)

Mivel hétfőn jön az árjegyző, ezért már most lehet valami technikai háttér hiba, előkészület, teszt. Ráadásul ma indulta 1712is.
Bármi lehet.
Engem nem izgat, pedig elég sok longot vettem ma.

Mi az hogy eldönteni?
Igen bent fognak állni árjegyzőként, de kicsik elé állhatnak

...és ennek mi köze ehhez ?!

"2016.12.02 12:40:26 BÉT határidős piac a tőzsdén fellépett technikai hiba miatt nem elérhető"

bár azért vicces, hogy ilyenkor mindig 'technikai hiba' van....

kíváncsi vagyok egy nagy esést vagy nagy up-ot készítenek a 1612-ben elő ?

...és az erste meg az otp fogja eldönteni az árakat?

Igen, észrevettem

Hétfőn jön a Bux árjegyzés

2016.12.02 12:40:26 BÉT határidős piac a tőzsdén fellépett technikai hiba miatt nem elérhető.

Köszi.
Vettem az esésben longot 1612ben

elindult a bux1712

BÉT, a velünk élő történelem
2016. november 21. 14:42 | forrás: Invest and Trade | szerző: Fazekas Ferenc
A nemzetközi területek után most hazai vizekre evezünk, és a magyar tőkepiac kulcsszereplőjével fogunk foglalkozni. A Budapesti Értéktőzsde, ismert rövidítésben a BÉT, egy zártkörűen működő részvénytársaság, ahol nyilvánosan kibocsátott értékpapírokkal kereskedhetünk hivatalos formában.

A magyar tőzsde történelme
A magyar tőzsde 1864. január 18-án kezdte meg működését Budapesten, a Pesti Lloyd Társulat Duna-parti székházában. Az elnöki tisztséget Kochmeister Frigyes töltötte be 1864 és 1900 között. Ő vezette egyébként az előkészítő bizottságot is. Az intézmény először értékpapír tőzsdeként jött létre, de elég hamar magába olvasztotta a Gabonacsarnokot, mely a gabonakereskedelem központja volt. Így négy évvel a megalakulás után felvette a Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) nevet.
Amerika újra nagy lesz, befektetői szemmel!

Ezek után 80 éven át Európa egyik vezető tőzsdéjeként működött. A tőzsde indulásakor 17 részvényt, 11 külföldi pénzemet, 9 váltót és egy záloglevelet jegyeztek. Az első pár évben lassan követték egymást a történések, majd 1872-ben megjött az áttörés. Abban az évben ugyanis 15 ipari és 550 pénzintézeti részvénytársaság alapszabályát hagyta jóvá a kereskedelmi miniszter. Így amikor ezek papírjait elkezdték bevezetni a tőzsdére, megindult a fellendülés is.
A századfordulón 310, az első világháború kezdetekor már csaknem 500 értékpapírral kereskedtek a tőzsdén. Az éves forgalom 1913-ban elérte az egymillió darabot. Ugyanekkor a Budapesti Giro- és Pénztáregylet forgalma 2,7 milliárd koronára rúgott. A magyar tőzsde nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy 1889-től a budapesti jegyzéseket Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is közölték. Eközben a gabonaforgalom is dinamikusan bővült. 1875-ben még 400 ezer tonna cserélt gazdát, a századfordulón már egymillió, míg a világháború előtt csaknem másfél millió gabona fordult meg a tőzsdén. A BÁÉT ezzel Európa vezető gabonatőzsdéjének számított.
1873-ban új helyre tette át a székhelyét a tőzsde, méghozzá a mai Szende Pál és Apáczai Csere János utca sarkán levő épületbe, ahol több mint 30 évig volt megtalálható. 1905-ben a Szabadság téri Tőzsdepalotába vándorolt, ahol 1948-ig maradt. Ez az épület lett később az MTV székház, ami ma már egy kanadai befektető társaság tulajdonában van.

Az első igazi tőzsdekrach 1873 májusában rázta meg a pesti tőzsdét. A tőzsdeválság után másfél évtizednek kellett eltelnie, mire a hazai befektetők újra hajlandóak voltak részvényeket vásárolni. A kilencvenes évek elején azonban ismét látványos periódus következett, ami egyrészt a millenniumi éveket jellemző általános beruházási lázzal, másrészt a nemzetközi tőzsdei trendekkel függött össze. A 19. század utolsó évtizedében a magyar államkötvények rendszeres szereplői voltak a londoni, párizsi, amszterdami és berlini börzéknek.
Az első világháború alatt Európa számos országához hasonlóan Magyarországon is bezárt a tőzsde, ám ez a kereskedésnek mégsem vetett gátat. Az alkuszok a háború alatt is folytatták az üzletelést. Ennek köszönhetően a részvényárak 1914-től masszív emelkedést mutattak. 1918-ban már 7,2 millió papír cserélt gazdát.
A világháborút követően kialakuló vágtató inflációs környezet rendkívüli magasságokba emelte a tőzsdei forgalmat, amelynek csak az új pénznem, a pengő 1925-ös bevezetése vetett véget. Az 1929. októberi New York-i tőzsdekrach előtt a magyar tőzsde már pangott. 1931. július 14-én a BÁÉT-et ismét bezárták az előző nap elrendelt német bankzárlat és az Európában általánosan tapasztalható pénzügyi összeomlás miatt. A hivatalos forgalom csak 1932 áprilisában indult meg, míg a fellendülés csak a válságból történő kilábalás után, 1934-ben kezdődött meg, majd 1936-ban tetőzött.

Hirdetés
Magyarország második világháborús hadba lépése miatt a nehéz- és hadiipari papírok árfolyamai több száz százalékkal emelkedtek. 1942-ben a kormány szigorított a BÁÉT alapszabályán és megtiltotta a részvények magánforgalmát, bejelentési kötelezettséget írt elő a részvényportfóliókra, valamint maximalizálta a napi árfolyam-elmozdulást. A tőzsde azonban egészen Budapest ostromának kezdetéig, 1944. december közepéig működhetett.
A második világháborút követő hiperinfláció idején megélénkült a deviza- és aranykereskedelem. A kereskedés részben a romos tőzsdeépületben, részben pedig a környező kávéházakban zajlott. A tőzsdét hivatalosan 1946. augusztus elsején, a forint bevezetésekor nyitották meg ismét. Viszont a korábban kibocsátott, koronában és pengőben jegyzett kötvényekre senki sem teljesített kifizetéseket, a részvénytársaságok pedig a háborús veszteségek miatt nem fizettek osztalékot, így az árfolyamok rendületlenül estek.
Végül két hónappal a magyar ipar nagyrészét érintő államosítás után, 1948. május 25-én a kormány hivatalosan is feloszlatta a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét, aminek a Szabadság téri épületben megtestesülő vagyonát állami tulajdonba vette.
A Tőzsde újranyitása
1989 októberében született meg a kormánydöntés, amely zöld jelzést adott az értékpapírkötvény elkészítésének. A törvényjavaslat 1990 januárjában került a parlament elé és március elsején lépett érvénybe. A hatálybalépéssel egyidejűleg tűzték ki június 21-ére a Budapesti Értéktőzsde alakuló közgyűlését, amely eredményeként még aznap megnyitotta kapuit a tőzsde.
A 41 alapító taggal és az egyetlen bevezetett részvénnyel, ami az IBUSZ volt, önálló jogi személyként jött létre a BÉT, mely életében meghatározó szerepet játszott az alapítással egy időben kezdődött magyarországi privatizáció. Bár a nagyobb állami cégek értékesítése gyakran stratégiai befektetők bevonása révén történt, különösen számos vezető magyar társaság, mint például a MOL, az OTP, a Matáv (ma Magyar Telekom), a Domus, a Globus és a Richter Gedeon privatizációjában játszott jelentős szerepet a tőzsde a kilencvenes évek elején.

Az évek során a BÉT működési feltételei, szervezete és funkciója is sokat változott. Az első kereskedési terem a Váci utcai Trade Centerben volt, ami innen került át 1992-ben az V. kerületi Deák Ferenc utca egyik patinás épületébe, ahol 15 évig zajlott a kereskedés. Azt követően, 2007 márciusában ismét új székhelyre költözött a tőzsde, méghozzá az Andrássy útra, az egykori Herczog Palotába. Jelenlegi székhelyét a BÉT 2015 februárjában foglalta el a főváros pénzügyi központjában, a történelmi Tőzsdepalota szomszédságában elhelyezkedő irodaházban.
Az értékpapírok kereskedése mind a kereskedési teremben, mind a távkereskedési rendszerben folyt 1998-ig, amikor is az új, immáron teljes mértékben távkereskedési rendszert, a MultiMarket Trading System-et (MMTS) bevezették. 1999 szeptemberében indult el a határidős piac elektronikus távkereskedési platformja.
A BÉT származékos piaca 1995 óta áll rendelkezésre, ahol határidős és opciós kontraktusok kereskedésére van lehetőség. BUX kontraktussal a határidős piac indulása óta lehet kereskedni. A BÉT 1998-ban, a világon az elsők között, vezette be az egyedi részvényeken alapuló kontraktusait. A 2000-es évek elején a szabványosított termékek újabb köre jelent meg és 2004. szeptember 6-án megindult a második index alapú termék, a BUMIX kereskedése is.

A versenyképesség megőrzése és erősítése érdekében 2002 áprilisában az új tőzsdetanács a 12 év önálló jogi személy lét után a gazdasági társasági forma mellett döntött. Két és fél hónappal később megalakult a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság (2006 áprilisától Zártkörűen Működő Részvénytársaság). A tőzsdetitkárság helyébe a részvénytársaság ügyvezetősége lépett. A 2004-es év meghatározó eseményeket hozott a tőzsde életében, mivel jelentős átrendeződés zajlott a tulajdonosi szerkezetben. Tőkeerős osztrák bankok, valamint a Wiener Börse és az Österreichische Kontrollbank vásárolta meg a tőzsde többségi részesedését.
A Budapesti Árutőzsde (BÁT) 1989-ben indult útjára, amikor is egy minimális alaptőkével rendelkező gazdasági társaság (Árutőzsde Kft.) a határidős ipar intézményi hátterének megteremtésére vállalkozott Magyarországon. 1994-ben a Parlament elfogadta az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló törvényt. 1995 végére a BÁT a világ 35 legjelentősebb tőzsdéje közé került. Jelentős változásokat hozott 2002-ben az elfogadott egységes tőkepiaci törvény, amely előírásainak megfelelően a Budapesti Árutőzsde 2003. május 20-án részvénytársasággá alakult. A tulajdonosi kör nagymértékű átalakulását követően, több hónapos előkészítői munka után, 2005. november 2-án a BÁT piacait sikeresen integrálta Budapesti Értéktőzsde Zrt. Azóta árupiaci kereskedelem is folyik a BÉT-en.
Tulajdonosváltás
A Budapesti Értéktőzsde 2010-től tagja volt az osztrák CEESEG AG Holdingnak, amelynek további tagjai voltak a bécsi, a ljubljanai és a prágai tőzsde. Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015. november 20-án adásvételi szerződést kötött az értéktőzsdében 68,8 százalékos tulajdonnal bíró CEESEG-gel és az Österreichische Kontrollbankkal. A tranzakcióval az MNB a Budapesti Értéktőzsde többségi tulajdonosává vált.
A régi szép időszak után most talán újra felvirágozhat majd a magyar tőzsde. Az idei év legalábbis szépen alakult, jól teljesítettek a magyar részvények és megnövekedett forgalom volt tapasztalható. A BÉT elérheti még az aranykorhoz hasonló szinteket, de ehhez a kormányzati szándék is szükséges lesz, amiben mintha már tapasztalható lenne a változás."

BUXban még mindig jó az Elliott

link