Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2013. 04. 24. 12:49
Előzmény: #398  Törölt felhasználó
#400
2Mi értelme évente milliárdokba kerülő aparátust üzemeltetni, amikor simán lehetet volna azt is csinálni, hogy legyen mindekinek egyéni számlája az állami nyugdíjfolyosítónál"

És ez szerinted mennyibe került volna ?
A nyugdíjadatokat sem tudják nyilvántartani:(( Nekem tavaly 7 évnyi befizetett járulékom tünt el
Oszo 2013. 04. 24. 12:46
Előzmény: #377  Törölt felhasználó
#399
Az azért tetszik, hogy most már a "pénzem"-ről van szó, korábban ez rohadtul nem volt magántulajdon! Ami engem azóta is érdekel: Akik visszaléptek azok tulajdonképpen visszaállították azt az állapotot, hogy elviselték a járulékok levonását az állam nyugdíj igéretéért. Pont mint én, aki nem voltam manyup tag. Ők milyen teljesítményért, munkáért kaptak pénzt (reálhozam), és én miért nem? Netán mégiscsak elvettek tőlük valamit? És mennyi SZJA-t fizettek érte? És miért nem?
Törölt felhasználó 2013. 04. 24. 12:45
Előzmény: #395  Törölt felhasználó
#398
Van válaszom lehet, hogy volt hozamgarancia, de szart se ért az egész rendszer rossz volt, mert sok ember ebben a rendszerben nem kapott reálhozamot.

Mi értelme évente milliárdokba kerülő aparátust üzemeltetni, amikor simán lehetet volna azt is csinálni, hogy legyen mindekinek egyéni számlája az állami nyugdíjfolyosítónál(tehán nem profit orientált pénzügyi cégeknél) és az ottani pénzt csak kizárólag állampapirokab rakták volna.
Törölt felhasználó 2013. 04. 24. 12:44
Előzmény: #392  Törölt felhasználó
#397
"hogy ha ezeket a pénzeket csak állampapirba rakják, akkor nem lehet olyan eset, hogy nincs realkamat"

Ez sem igaz. Ha megugrik az infla, akkor a fix kamatozású állampapírodon bizony reál buktád lesz, mértéke attól függ, hogy milyen futamidejű papírjaid voltak. Ha pedig még cserélgeted is az állampapírokat, akkor még árfolyambuktád is lehet. Aki nem ért hozzá, jobban teszi, ha kötvényalapba fektet. És az MNYP-k választható portfólió előtt éppen így funkcionáltak, mint egy kötvényalap.
bigyula 2013. 04. 24. 12:40
Előzmény: #392  Törölt felhasználó
#396
A MANYUP-ok csak akkor tudtak volna jól működni - ezt is írtam már korábban -, ha egyenesen megtiltják nekik, hogy állampapírba fektessenek!

Pont azért nem tekintették a költségvetés részéről kiadásnak, mert hosszú ideig azonnal visszakerült - igaz hitel formájában - az állam kasszájába az összeg (a pénztárak működési költségeit leszámítva). Azaz, állami szinten ezt nem tekintették kiadásnak. Ez változott meg valamivel a válság előtt, amikor nagyobb részt lehetett nem állapkötvénybe is fektetni (lehetett kockáztatni), ha a tag hozzájárult.
Törölt felhasználó 2013. 04. 24. 12:37
Előzmény: #392  Törölt felhasználó
#395
Ezen kívül megismétlem neked signal kérdését, mert nem válaszoltál rá. Pedig engem is érdekelne.

"Van valami érdemi reakciód arra, hogy hozamgarnacia volt az MNYP-s befizetésekre, azaz a tag szempontjából nem is volt elehtőség "eltőzsdézni?"
Törölt felhasználó 2013. 04. 24. 12:35
Előzmény: #392  Törölt felhasználó
#394
Megismétlem, amit írtak neked: megtehetted, hogy kizárólag állampapírban legyen a pénz, ahogy kezdetben abban volt. Te melyik portfóliót választhattad, amikor választhattál?
Törölt felhasználó 2013. 04. 24. 12:34
Előzmény: #384  jumbo2
#393
A 2011-est linkelted be. Íme a 2010-es.
link
Törölt felhasználó 2013. 04. 24. 12:33
Előzmény: #391  Törölt felhasználó
#392
Erről beszéltem, hogy ha ezeket a pénzeket csak állampapirba rakják, akkor nem lehet olyan eset, hogy nincs realkamat ergo ez a évente több tizmilliárdért üzemeltető rendszer MNYP leszerepelt.
Törölt felhasználó 2013. 04. 24. 12:30
Előzmény: #386  Törölt felhasználó
#391
"Azt nem értem a hozam garanciával kapcsolatban, hogy nagyon sokan nem kaptak kifizetést, mert nem volt hozamuk ez hogy lehet?"

Úgy, hogy te összekevered a hozamot a reálhozammal, vagy nem tudod a kettő közötti különbséget.

Amit kifizettek neked az REÁLHOZAM, azaz az inflán felüli hozam. A garancia az inflának megfelelő hozamra, azaz 0 reálhozam szintre volt.
bigyula 2013. 04. 24. 12:27
Előzmény: #387  Törölt felhasználó
#390
A választ már megadtam a #369-es hozzászólásban.
bigyula 2013. 04. 24. 12:26
Előzmény: #384  jumbo2
#389
Köszi. De másról beszélünk! Az, hogy vissza kell fizetni egy összeget - monjuk 100 Ft-ot -, az tényleg 100 Ft kiadás, és megszűnik az adósságom.

DE! Ha ezt a 100 Ft-ot egy újabb 100 Ft-os hitelből fizetem ki - azaz megmarad az adósságom (refinanszírozom) -, akkor nem mondhatom azt, hogy a 100 Ft a nettó kiadás! Csak ennek a kamatai, és az újabb hitel felvételének költségei az ami engem terhel, mert magát a törlesztést egy másik forrrásból (az újabb hitelből) rendezem.
signal2
signal2 2013. 04. 24. 12:25
Előzmény: #386  Törölt felhasználó
#388
1. a 367-es HSZ-ben ott a képlet.
2. ha nem tudnád értelmezni, akkor irány a 368-as HSZ.
3. a hozamgarancia a szolgáltatásra vonatkozott, ami egyenlő a nyugdíjbavonuláskori egyösszegű kifizetéssel, vagy a járadékszolgáltaás megkezdésével.
4. Mivel a garancia kerek 0 reálhozamra vonatkozik (lásd 367 és 368), azért akinek ezalatt volt a tényleges teljesítménye, az pont erre jogosult, azaz 0-ra.

Remélem, tudtam, segíteni.
Törölt felhasználó 2013. 04. 24. 12:24
Előzmény: #383  bigyula
#387
Kedves Bigyula!

Neked is felteszem a kérdést mennyi volt a garantált hozamszint éventea MNYP esetén? Konkrét számot várnék vagy egy számítási metodust.
Törölt felhasználó 2013. 04. 24. 12:18
Előzmény: #382  signal2
#386
Üdv!

Azt nem értem a hozam garanciával kapcsolatban, hogy nagyon sokan nem kaptak kifizetést, mert nem volt hozamuk ez hogy lehet? Pontosan hogyan határozták meg a hozamgarancia mértéket pl: infláció+ 1%?
jumbo2 2013. 04. 24. 12:15
Előzmény: #384  jumbo2
#385
sikerült
jumbo2 2013. 04. 24. 12:15
Előzmény: #364  bigyula
#384
link

Tableten nem tudom, hogyan lehet linkelni sajnos
bigyula 2013. 04. 24. 12:11
Előzmény: #382  signal2
#383
A hithű fideszes ismérve, ha bemattolják, akkor hallgat, témátvált, mellébeszél, de az istennek sem hajlandó elismerni, hogy tévedett, valamit nem jól tudott... Ezt a tévedhetetlen vezírtől tanulták.
signal2
signal2 2013. 04. 24. 12:04
Előzmény: #379  Törölt felhasználó
#382
Van valami érdemi reakciód arra, hogy hozamgarnacia volt az MNYP-s befizetésekre, azaz a tag szempontjából nem is volt elehtőség "eltőzsdézni?
kukutyinbenko 2013. 04. 24. 11:58
Előzmény: #379  Törölt felhasználó
#381
" soha életemben nem szavaztam a Fideszre én mindig a Munkáspártra szavaztam "

A két állítás közül az egyik nem igaz :)

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek