Mi lesz veled Európa?  

"Jelképesen lezárta a határt a burgenlandi Féltorony (Halbturn) községnél a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) pénteken este. A párt burgenlandi szervezete a határellenőrzés visszaállítása mellett tartott tüntetést, alig néhány méterre a magyar határtáblától. A jelképes határzáráson csaknem ötvenen vettek részt.

Johann Tschürtz, az FPÖ helyi szervezetének vezetője hangsúlyozta: a határellenőrzés bevezetése mellett azt is el akarják érni, hogy kamerás ellenőrzőrendszer és közvetlen, a rendőrséghez bekötött riasztóberendezés legyen a két ország között. A politikus ígérete szerint, ha az FPÖ szerez többséget a május végi tartományi választásokon, akkor életbe léptetik a határellenőrzést.

Tschürtz hangsúlyozta, csak az FPÖ biztosítaná azt is, hogy a helyi állásokat elsősorban burgenlandiak töltsék be. Úgy fogalmazott: 350 ezer magyar már megmutatta, hogy csak dolgozni jönnek Ausztriába. A pártvezető a tüntetésen azt is követelte, hogy az Ausztriába érkezőkkel szemben létszámkorlátot vezessenek be.

A Zöldek pártja is a magyar-osztrák határ mellett tartott rendezvényt pénteken. A határ mentén Sportonkeresztúrtól (Deutschkreuz) a páneurópai piknik emlékműve mellett, Szentmargitbánya (St. Margarethen) és Fertőrákos közötti szakaszon tartott jelképes kerékpártúrával arra akarták felhívni a figyelmet, hogy több évtizedig nem lehetett szabadon utazni Európán belül"

"A Magvető kiadó adta ki Michel Houellebecq közeljövőben játszódó regényét, amelyben az iszlám párt nyeri a francia választásokat. A fordító szerint nem a konkrét lehetőségről, hanem a politika természetéről szól.

Michel Houellebecq sosem sima pálya. Ebben a rajongók, az ellendrukkerek és a kritikusok is egyetértenek. A napokban mégsem maga az új mű, a magyarul Behódolás címmel a Magvető gondozásában április 22-én megjelenő regény kavart kisebb (nemzetközi) vihart, hanem a hazai kiadás Pintér József tervezte borítója, amelyen a Mona Lisa látható nikábban." link

:)

"Már törvény tiltja a túl vékony modellek alkalmazását Franciaországban
Franciaországban mostantól pénzbírság, sőt, még akár börtönbüntetés is járhat azoknak a cégeknek és modellügynökségeknek, akik túlságosan vékony modelleket foglalkoztatnak.
Franciaország jó ideje elsők között van a legextravagánsabb és egyedibb divatirányzatok alapítói és követői között, az ország neve egybeforrt a fényűző divathetekkel és pazar luxusmárkákkal. De úgy tűnik, mostanra már a franciák is megelégelték a rémisztően sovány modelleket, akik egészségtelen, torz testképet közvetítenek, és sokak szerint az anorexiát népszerűsítik a fiatal lányok körében.

A törvény alapvetően a testtömeg indexre támaszkodik, (BMI) és tiltottnak minősül azoknak a lányoknak az alkalmazása, akik egy bizonyos szint alatt vannak. Ez körülbelül annyit jelent, hogy egy lánynak legalább 55 kg-os testsúllyal kell rendelkeznie 1,75 méteres magassághoz, és ezt hivatalos orvosi igazolással is bizonyítania kell. Ez a törvény egyébként a Francois Hollande vezette kormány anorexia-ellenes kampányának része."

Az EU vezetői ugyan elfognak e gondolkodni az Oroszországot érintőszankciók feloldásáról?

"Orosz–amerikai megállapodás: új űrbázis épül

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) működési idejének négy évre, 2024-ig történő meghosszabbításáról és egy új űrbázis közös építéséről állapodtak meg szombaton Bajkonurban az orosz és az amerikai űrkutatási hivatal vezetői.
Orosz hírügynökségek szerint Igor Komarov, a Roszkoszmosz vezetője a kazahsztáni Bajkonur űrközpontban tárgyalt Charles Boldennel, a NASA igazgatójával, és a megbeszélések után tette ezt a bejelentést. „Charles Bolden NASA-igazgatóval közösen hoztunk döntést az ISS működtetésének meghosszabbításáról 2024-ig. Emellett nem zárjuk ki, hogy bizonyos időre még tovább meghosszabbítjuk az állomás életét” – mondta Komarov. Az ISS szavatossága eredetileg 2020-ben jár le. Az ukrán válság miatt az orosz–amerikai űripari együttműködés leállt, de az ISS-programokat ez nem érintette. A NASA-nál egy hónappal ezelőtt közölték, hogy számítanak az Oroszországgal és más országokkal való együttműködésre az ISS-programban még legalább tíz évig, 2024-ig.

Az orosz űrhivatal vezetője bejelentette szombaton azt is, hogy a Roszkoszmosz a NASA-val együttműködve fogja kidolgozni az új űrállomás építésének programját. Komarov szerint az új űrbázis építésében nemcsak az ISS működtetésében résztvevők fognak részt venni, hanem megnyitják a lehetőséget mindenki számára, aki csatlakozni kíván. Charles Bolden úgy nyilatkozott, hogy elérkezik az idő, amikor az ISS leáll egyszerűen azért, mert elhasználódik, ezért új űrbázist kell építeni. A NASA-vezető szerint egyetértés van a két űrhivatal között abban, hogy az „űrpiac” eme szegletének egy részét meg kell osztani a magáncégekkel.

Bolden azt is közölte, hogy a megbeszéléseken szó volt egy közös orosz–amerikai Mars-misszió megvalósításáról is. „Együttműködésünk iránya a Mars lesz. Arról tárgyalunk, hogyan lehetne a lehető legjobban kihasználni a forrásokat, a pénzt, és időkeretet szabunk annak, miként osszuk meg az erőfeszítéseinket, hogy ne kettőződjön a munka” – mondta a NASA igazgatója. Bolden elmondta, a NASA azt tervezi, hogy magáncégekkel közösen vág bele aszteroida eltérítésére és befogására irányuló – már korábban beharangozott – misszióba."

"Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke az EU-ból való kilépésről rendezne népszavazást Franciaországban, ha megnyerné a két év múlva esedékes elnökválasztást."

Angolok,franciák...lassan nem lesz aki "lekapcsolja" a villanyt.

szvsz

"Lengyel védelmi miniszter: hozzá kell szoknunk az amerikai katonai jelenléthez
MTI | 2015. március 24., kedd

Az Egyesült Államok megígérte, hogy katonai jelenléte Lengyelországban és Kelet-Európában addig tart, amíg szükség van rá, Lengyelország pedig az amerikai fegyveres erők állandó jelenlétét szeretné elérni - mondta el Tomasz Siemoniak nemzetvédelmi minszter kedden a TVN24 lengyel hírtelevízióban."

Amikor hajdanában állandó orosz katonai jelenlét volt Magyarországon azt a nyugat megszállásnak nevezte.

Érdekes a mi "világunk".

szvsz

ez is egy "beszédes" eredmény:

"Nicolas Sarkozy volt elnök pártja nyerte a hétvégi francia helyhatósági választások első fordulóját.


A nem végleges adatok szerint a jobboldali ÜMP a szavazatok mintegy 30 százalékát kapta. A második legtöbb szavazatot a szélsőjobboldali Nemzeti Front szerezte meg. A bevándorlóellenes, euroszkeptikus párt a voksok 26 százalékát kapta, ami 10 százalékkal több, mint a négy évvel ezelőtti helyhatósági választáson elért eredményük. A voksolás vesztesei a kormányzó szocialisták, pártjuk 20 százalék körüli eredményt ért el, miután nem tudta csökkenteni a 10 százalék körüli munkanélküliséget"

"Ronda osztozkodás a Charlie Hebdónál
Egyenlő munkavállalói részesedést követel a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap 11 munkatársa a vezetőségtől a párizsi terrortámadásokat követően adományokból, új előfizetésekből és támogatásokból 30 millió eurós bevételre szert tett magazin tulajdonlásában.

A szerkesztőség elleni, 12 áldozattal járó január 7-i merényletben megölt Charb karikaturista, lapigazgató negyven százalékos tulajdonosa volt az újságnak, akinek részesedését a szülei örökölték. Ugyanekkora részesedéssel rendelkezik a merényletet túlélő Riss karikaturista, aki átvette a lap irányítását. Rajtuk kívül Eric Portheault gazdasági igazgatónak van még részesedése, valamint a támadásban megölt Cabunak és Bernard Marisnak is volt néhány részvénye.

A támadás egyik túlélője, Laurent Léger újságíró az eheti szerkesztőségi értekezleten jelentette be, hogy kollegáival együtt létrehozott egy 11 tagú kollektívát, amely tárgyalásokat kezdeményez a vezetőséggel a lap tőkéjének egyenlő mértékű elosztásáról a munkatársak között – közölte a francia sajtóval a lap egyik ügyvédje.

A 11 munkatárs között van Luz, a lap vezető karikaturistája és Patrick Pelloux mentőorvos, publicista is. A január 7-i támadáskor egyikük sem volt a szerkesztőségben, de elsőként érkeztek a helyszínre. A kollektíva két ügyvédet bízott meg a tárgyalások lefolytatására a vezetőséggel – adta hírül az MTI.

„A vezetőség szerdán értesült az ügyről. Tudomásul vettük, hogy a munkavállalók is csatlakozni kívánnak az újság életéhez. De egyelőre még messze vagyunk attól, hogy a tulajdonviszonyokon gondolkodjunk” – közölte a vezetőség egyik ügyvédje, aki szerint a vezetőket elszomorította a kezdeményezés.

„Riss (akit a vállán ért golyó a támadásban) még kórházban fekszik, Charb tulajdonrészét pedig befagyasztották az örökösödési tárgyalások miatt. Ez az egész olyan temetésekre emlékeztet, amikor a temetőből hazafele a gyásznép összevész a nagymama ékszerein” – mondta a neve elhallgatását kérő ügyvéd.

Patrick Pelloux, aki a támadásokat követően a francia médiában a szerkesztőség leggyakrabban megszólaltatott munkatársa volt, elmondta: jelenleg a lap dolgozóinak nincs beleszólása az újság jövőjébe. „Semmi bajunk a jelenlegi vezetéssel, nincsenek konfliktusok, de azok után, ami a munkatársakkal történt, több befolyást szeretnének a cégben” – hangsúlyozta a publicista. „Miután megtizedelték a munkahelyünket, természetes, hogy jobban ragaszkodunk hozzá, nem a torta megosztásáról van szó. A pénz nem érdekel minket” – tette hozzá.

A január 7-i iszlamista támadás előtt a lap gyakorlatilag csődhelyzetben volt. Alig 10 ezer előfizetője volt, 60 ezer példányban jelent meg, s abból 30 ezer példány kelt el az újságosoknál. A merényletet követően megjelent „túlélők száma” viszont 8 millió példányban kelt el a világban, amely rekordnak számít a francia sajtó történetében, s az újság hússzorosára növelte előfizetői számát, amely immár meghaladja a 200 ezret. Az olvasók adományaival és a kormánytól, illetve újságíró szervezetektől érkezett támogatásokkal összességében 30 millió eurós bevételre tett szert a szatirikus lap a merénylet óta."

"Nem szabad idegen nyelven beszélni egy alsó-ausztriai iskolában
Forrás: MTI | 2015. 03. 17. 12:24:00

Megtiltották az idegen nyelv használatát az alsó-ausztriai Mödlingben található iskolában, az igazgatói határozat szerint az intézményben a tanórákon kívül is németül kell beszélni.

Nagy felháborodást keltett a Vienna Business School kereskedelmi iskola igazgatójának az intézkedése, amelyet arra hivatkozva hozott meg, hogy egy albán diák összetűzésbe került az iskola macedón nemzetiségű takarítójával, és a vitába egy török diák is belekeveredett.

Az igazgatói utasítás szerint az iskola épületében, még az óraközi szünetekben is, németül kell kommunikálni, kivéve az angol, spanyol, olasz és francia nyelvi tanórákat. A szabályozás kitér arra is, hogy amennyiben a diák a német nyelven nem beszélő szülőjével telefonál, csak az iskolának abban a helyiségében teheti, ahol nem tartózkodik más, akit "sérthetne" a helyzet.

A Fonds der Wiener Kaufmannschaft alapítvány hat hasonló profilú iskolát üzemeltet Bécsben és Alsó-Ausztriában, köztük a mödlingi intézményt. Az alapítvány illetékese a már a közösségi oldalakon is keringő utasítást úgy magyarázta, hogy annak nem éppen szerencsés megfogalmazásával túllőttek a célon, az igazgató nem tiltani akart, hanem csak arra szeretett volna rámutatni, hogy az oktatás hivatalos nyelve a német.

Szerinte a nyelvi zűrzavar csak félreértésekhez vezethet, hiszen a szóban forgó konfliktust is akkor lehetett volna jól feloldani, ha a vitában részt vevők közös nyelvén, németül keresik a megoldást. Hangoztatta: a diákok egymás között továbbra is olyan nyelvet használhatnak, amilyet akarnak.

Elmondta továbbá, hogy az általuk működtetett iskolák hagyományukban és értékeik szerint a kultúrák, nemzetek és vallások közötti párbeszédet támogatják, jelenleg harminc különböző nemzetiséghez tartozó diákok tanulnak az intézményekben.

A diákok érdekvédelemi szervezetének (AKS) tartományi vezetője rasszistának értékelte a szabályozást és elmondta: tudatos kirekesztésről van szó, ha a diákokat arra kényszerítik, hogy csak elvonulva beszélhetnek szüleikkel telefonon.

Az SOS Mitmensch osztrák emberjogi szervezet is bírálta az igazgatói határozatot, rámutatva, hogy az anyanyelvű kommunikáció megtiltása a diákok identitását is durván sértheti."

"Az Európai Unió kitart amellett, hogy nem ismeri el a Krím félsziget orosz elcsatolását - közölte hétfőn kiadott nyilatkozatában Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője.

A közleményben az olasz politikus leszögezi, hogy az EU egy évvel az illegitim "népszavazás" és a terület törvénytelen annexiója után is határozottan elkötelezett Ukrajna területi egysége és szuverenitása mellett.

"Az Európai Unió nem ismeri el és elítéli a nemzetközi jognak e megsértését" - húzza alá közleményében Mogherini, aki azt is közli, hogy a Krím törvényellenes elcsatolása kihívást jelent a nemzetközi biztonságra, és súlyos hatással van a nemzetközi jogrendre, amely minden állam egységét és szuverenitását szavatolja. Nyilatkozatában Mogherini felszólítja az ENSZ tagállamait, hogy fontolják meg az unió politikájához hasonló intézkedések, a többi között például szankciók alkalmazását a Krímmel szemben.

A közleményből az is kiderül, hogy az EU-t továbbra is aggasztja a fokozódó katonai jelenlét a félszigeten, valamint az emberi jogok romló állapota, a szólásszabadság korlátozása és a nemzeti kisebbségek üldözése."

Más pedig Koszovó elszakításával nem ért egyet. Ott még "vitatható" népszavazást sem tartottak amit esetleg lehetne megkérdőjelezni...

"a szólásszabadság korlátozása és a nemzeti kisebbségek üldözése."

Ezzel a felvetéssel Magyarországgal határos némelyik államra vagy államokra utaltak?

szvsz

Amennyiben ezt megszavazzák érdekes helyzet elé állítják az EU vezetőit.

"Vaskézzel vág rendet a tüntetők között Madrid

Nyomtatás 2015. március 13., péntek 19:00 , forrás: Guardian, szerző: Veczán Zoltán
Vaskézzel vág rendet a tüntetők között Madrid

Elképesztő összegű bírságokkal és kőkemény szigorral törnék le az utcán tiltakozó milliók szarvát, és komoly pénzbüntetéssel sújtanák a kilakoltatást megakadályozókat Spanyolországban, sőt még azokat is, akik letérnek a tüntetések engedélyezett útvonaláról – számolt be riportjában a brit The Guardian napilap.
Jövő héten a világ felháborodása ellenére a spanyol törvényhozás valószínűleg ratifikálja azt a törvénycsomagot, amely jelentősen szigorítja a tüntetésekre vonatkozó előírásokat, és hatalmas bírságot helyez kilátásba a renitenseknek – írta a portál.

Milliók a téren, itt a szájpecektörvény

A spanyol szenátus emberi jogi szervezetek tiltakozása ellenére megszavazta azon törvények előterjesztését, amelyek erőteljesen korlátozzák az emberek jogait a gyülekezési szabadság és a véleménynyilvánítás terén. Az elmúlt években spanyolok millióit láthattuk, amint elfoglalták az utcákat, és hangosan tiltakoztak a jobboldali néppárti kabinet megszorító intézkedései, valamint az abortusz szigorításának visszaállítására vonatkozó kormányzati szándék ellen.

Hatszáztól hatszázezer euróig

Most a spanyol kormány ezzel a kritikusai által szájpecektörvénynek hívott jogszabállyal vágott vissza, szigorúan szabályozva, hol és mikor szabad tüntetni, súlyos büntetést helyezve kilátásba a renitenseknek: a békés, de be nem jelentett tüntetések részvevőit akár 600 eurós bírsággal is sújthatják, akárcsak azokat, akik nem a jóváhagyott útvonalon vonulnak fel.

A bírság egészen 30 ezer euróig is felkúszhat, ha a tiltakozások „súlyosan veszélyeztetik a közbiztonságot” a parlament vagy a regionális önkormányzati épületek közelében. A kulcsfontosságú helyszíneken – például közlekedési csomópontok, távközlési berendezések, atomerőművek közelében – zajló, be nem jelentett tüntetések esetén a bírság akár 600 ezer euróra is rúghat.

A törvény most a képviselőház asztalán fekszik, várhatóan március végéig jóvá is hagyják.

Dermesztő hatás

A Greenpeace, amelynek tagjait nemrég egy 2011-es, valenciai atomerőmű közelében tartott tüntetés miatt állították bíróság elé, tiltakozott a jogszabály ellen. Mint mondták, joguk van kinyilvánítani a véleményüket, a parlament vagy egy atomerőmű elé vonulni, és transzparensekkel tiltakozni.

Az utóbbi hónapokban spanyolok ezrei vonultak huszonöt város utcáira csillogó kék ruhákban, hogy ezzel demonstrálják a törvény dermesztő hatását a szólásszabadságra.

Gyurcsány is Franco?
A spanyol kormány törvényei és az utcai tiltakozások kezelésének efféle gyakorlata nem feltétlenül kötődik a jobboldalhoz: Magyarország 2006 őszén, és azt követően kóstolt bele hasonlóba, a brutális tömegoszlatások, az áldozatok kriminalizálása, a Parlament körbekordonozása idején, amikor békés tüntetéseket vertek ok és jog nélkül szét a rendőrök hónapról hónapra úgy, hogy a felelősök ma, nyolc évvel később sem lettek felelősségre vonva az úgynevezett elszámoltatások során...
Franco óta nem volt ilyen

Egy decemberi, 600 főt érintő felmérés szerint a megkérdezettek 82 százaléka módosítaná vagy törölné el a törvényt.

Virginia Pérez Alonso, a Platform az Információszabadság Védelmének tagja úgy fogalmazott: „ez a valaha látott egyik legkeményebb támadás a szabadságjogok ellen Franco Spanyolországa óta”.

A törvénytervezet szerint 30 ezer euróig büntethető az, aki rendőrökről készült képeket terjeszt, mert „veszélyezteti a biztonságukat vagy kockáztathatja a rendőri akciók sikerét”. Egyes újságírók az öncenzúra rémétől tarthatnak – mondta Susana Sanz Guardo.

Egy aktivista, aki sokszor közvetíti élőben a tüntetéseket, a rendőrség és a tüntetők találkozására fókuszálva, közölte, ezt a típusú újságírást teljesen kivégezné az új törvény. Ez pedig, mint mondta, végül oda vezetne, hogy sokkal nehezebb lenne elszámoltatni a rendőri túlkapások elkövetőit.

Napi száz család fedél nélkül

A javasolt törvények egyébként olyan szervezeteket céloznak, mint A Jelzálog Áldozatainak Csoportja, amely spontán gyűlésekkel fizikailag akadályozta meg a rendőrséget, hogy végrehajtsa a bíróság által elrendelt kilakoltatásokat – egy olyan országban, ahol tavaly naponta 95 családot költöztettek ki otthonából.

A jogszabály szerint 30 ezer euróval sújtható az, aki megakadályozza az ilyen bírói végzések vagy állami rendeletek végrehajtását. A törvény kriminalizálja és bünteti a lakhatáshoz való jogért küzdő szervezetek akcióit, amelyek lényegében csak az önvédelem egyik formái – mondta Carlos Macías, A Jelzálog Áldozatainak Csoportja tagja.

Emberi jogi aggályok

Mivel a spanyol kormány egyre keményebb kritikákkal szembesül a Melilla és Ceuta afrikai enklávék területén végrehajtott karhatalmi akciók miatt, a törvény arra is kísérletet tesz, hogy formát adjon annak a gyakorlatnak, amelynek keretében visszatoloncolják a Marokkó területéről a szögesdrót kerítésen átmászó illegális bevándorlókat.

A törvénytervezetet széles körben bírálták Spanyolországon kívül is, egyebek között az ENSZ öttagú emberi jogi szakértői csoportja, amely jelentésében hívta fel a figyelmet arra, hogy a reformok „szükségtelenek, és aránytalanul korlátozzák az alapvető emberi jogokat”.

A biztonságot erősíti

A spanyol kormány viszont újból védelmébe vette a törvényt, és ragaszkodik ahhoz, hogy a jogszabály erősíti a közbiztonságot azáltal, hogy kiemeli azokat a tüntetőket, akik hajlamosak az erőszakra. Jorge Fernández Díaz belügyminiszter újból elmondta, hogy „ez egy 21. századi törvény, amely erősebben garantálja a közbiztonságot és a jogbiztonságot”.

A törvényt még ebben a hónapban véglegesítik, ez azért is biztos, mert a Néppárté a többség a parlament mindkét házában. Az intézkedések zöme várhatóan júliusban lép életbe."

Lassan már tényleg nem lehet semmin sem csodálkozni. :)

"A 33 éves malajziai születésű Guy Sebastian képviseli Ausztráliát az Eurovíziós Dalfesztiválon májusban Bécsben - jelentette be az ausztráli közszolgálati tévé, az SBS Sydneyben."

"Egy tizenéves fiú képviseli Izraelt májusban Bécsben, az Eurovíziós Dalfesztiválon. Nadav Guedj angolul fog énekelni, a dal címe: Golden Boy. A premier tegnap este volt."

Örülj neki, hogy ilyen rugalmasan kezelik a dolgokat, mert már régen sz@rban lennénk, ha nem így lenne, ugyanis 2012 az első évünk, amikor sikerült teljesíteni az elvárásokat.

(Most legalább van egy nemzet, aki "végre" felkúszik mellénk a "szégyenpadra".)

Repedezik a szövetség.....

"A Fehér Ház tegnap átnyúlt főbb kontinentális európai szövetségesei feje fölött és a hadianyag-szállításokat jelentett be Ukrajnának.

Drónok és Humvee típusú páncélozott harcjárművek is lesznek az Ukrajnának küldött, megnövelt amerikai támogatásban - közölte szerdán telefonon Petro Porosenko ukrán elnökkel Joe Biden amerikai alelnök. Az Egyesült Államok Raven típusú, kis méretű, kézből indítható drónokat, 30 nehéz páncélzatú és 200 szabványos Humveet, valamint rádiókat, aknavető elleni radarokat és más felszerelést küld majd Ukrajnának, 75 millió dollár értékben. A segélyszállítmány kivétel nélkül halált nem okozó eszközökből áll majd, a drónok nem lesznek felfegyverezve. Washington emellett szerdán újabb szankciókat léptetett életbe nyolc ukrajnai szakadár vezető, valamint egy orosz bank ellen.

A szankciókkal Washington tovább fokozza a nyomást Moszkvára, egy nappal azután, hogy megvádolta Oroszországot tankok és nehéz katonai járművek Ukrajnába küldésével, amelyet a hírhedt Victoria Nuland helyettes államtitkár a február 12-i Minszk II megállapodás megsértésének nevezett. Kedden megérkezett Lettországba az a 120 amerikai tank és páncélozott harci jármű, amelyet Moszkva tekinthet a NATO csapat-megerősítésének a határainál.

EU a washingtoni neokonzervatív héják ellen

Az EU-ban viszont nő az ellenállás az eszkalációval szemben. Róma és Athén eltökélt, hogy kiszáll a szankciók spiráljából, mert gazdaságaik túl nagy árat fizetnek érte. Franciaországban is recseg-ropog a politikai centrum, amint megpróbálja a Front National előretörését megakadályozni és ezzel az euró-zónát is megmenteni.

A német nagypolitika kétségbe van esve. A Der Spiegel már múlt héten jelentette, hogy bár Obama elnök támogatja Merkel kancellár diplomáciai erőfeszítéseit Ukrajna ügyében, a washingtoni héják elszántak arra, hogy megtorpedózzák Berlin hozzáállását. Breedlove amerikai tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka is számos olyan feszültségkeltő kijelentést tett az elmúlt hetekben Ukrajnáról, amelyet a berlini kancellária-hivatal „veszélyes propagandának” nevezett. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter már panaszt tett Breedlove kommunikációja miatt Jens Stoltenberg NATO főtitkárnál.

A tegnapi washingtoni bejelentés Berlinnek azért is zavarbaejtő, mert pont azokban az órákban találkozott Steinmeier John Kerry amerikai kollégájával azzal a céllal, hogy lebeszélje Amerikát a fegyverszállításokról. Steinmeier elmondta Washingtonban, hogy Berlin előrehaladást lát az erőszak visszaszorulásában, a nehézfegyverek visszavonásában és a nemzetközi megfigyelők térségbe jutásával kapcsolatban. Steinmeier ma találkozik Susan Rice nemzetbiztonsági tanácsadóval és számos kongresszusi képviselővel, akik közül többen folyamatos nyomás alatt tartják a Fehér Házat Ukrajna felfegyverzésével kapcsolatban.

Kedden mindkét amerikai párt törvényhozói halált okozó fegyver szállítását követelték a Szenátus Külügyi Bizottságában. A wisconsini republikánus Ron Johnson szenátor, aki a Szenátus Külügyi Bizottságának Európai Albizottságát vezeti, kijelentette, hogy a republikánus és demokrata tagok között „nem kérdés”, hogy Washingtonnak többet kell tennie.

Oroszország a maga részéről újra hadgyakorlatokba kezdett konvencionális és nukleáris erőivel. Továbbá kijelentette, hogy természetesen joga van nukleáris erőket a Krím-félszigeten állomásoztatni. Az EU-ban és az atlanti táborban a törésvonalakat szélesítendő pedig a Nikolaj Fjodorov mezőgazdasági miniszter tegnap kijelentette, miszerint Moszkva fontolgatja az élelmiszerek import-tilalmának lazítását Görögország, Magyarország és a Ciprus esetében. Olyan megoldást kell találni, amely „nem okoz problémákat a brüsszeli kapcsolataikban” - tette hozzá."

Káncz Csaba jegyzete

Ez egy kicsit rávilágít arra hogyan is működik az EU-k.

"Párizs megkapta az újabb túlzottdeficit-haladékot
Forrás: MTI | 2015. 03. 10. 13:53:52

Az EU pénzügyminisztereinek tanácsa elfogadta kedden az Európai Bizottság javaslatát, hogy Franciaország további két év haladékot kapjon költségvetési hiányának lefaragására.

Eredetileg Párizsnak kétszeri hosszabbítást követően az idei évre kellett volna elérnie, hogy a költségvetés kiadásai ne haladják meg a bevételeket a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékánál nagyobb mértékben, ám az Európai Bizottság prognózisa szerint idén 4,3, jövőre pedig 4,1 százalék lehet a francia költségvetés hiánya.

A pénzügyminiszterek tanácsa szerint a kedvezőtlen gazdasági körülmények és a Párizs által tett erőfeszítések indokolják, hogy Franciaország újabb haladékot kapjon. A miniszterek megállapították, hogy Franciaország a javasolt 2,1 százaléknál valamivel kevesebb, 1,9 százalékos strukturális kiigazítást hajtott végre 2013-ban és 2014-ben, mégis úgy ítélik meg, hogy fiskális téren Franciaország kellő erőfeszítéseket tett.

Franciaország 2009 óta áll túlzottdeficit-eljárás alatt, eredetileg 2012-re kellett volna az uniós szabályok szerint megszabott szintre csökkentenie a költségvetési deficitet. Legutóbb 2013-ban, a vártnál rosszabb francia makromutatók miatt kapott Párizs haladékot.

Az új tanácsi ajánlás értelmében a francia kormánynak idén 4 százalékra, jövőre 3,4 százalékra, 2017-re pedig 2,8 százalékra kell mérsékelnie a deficitet, ami a strukturális egyenleg 0,5, 0,8, illetve 0,9 százalékos javítását feltételezi. A tanács világossá teszi, hogy ehhez idén a GDP 0,2 százalékának, jövőre 1,2 százalékának, 2017-ben pedig 1,3 százalékának megfelelő pótlólagos fiskális intézkedésre lesz szükség a francia kormány részéről.

Abban az évben, amikor az újabb uniós haladék lejár, elnökválasztást tartanak Franciaországban."

pontosítva:
Fújjuk aszt a lufit amit a nyugat előállít és megtölti a náluk keletkező szeméttel...
Amennyiben "elpukkan" akkor a szemét nálunk fog szétterülni....

szvsz

a nyugat mindig lufit fújt és mindig ki is pukkadt...ilyen a gazdasági csodafegyverük....

link

ez igen szánalmas és átlátszó duma egy ilyen embertől....

"Védőhálót kér Ciprasz
2015. március 07. szombat 08:22

Napi Gazdaság Online | MTI
Görögország partnereit is érintené, ha nem tudná teljesíteni adósságszolgálati kötelezettségeit, a válsággal küzdő országnak ezért "védőhálóra" van szüksége és az államháztartás finanszírozásában sürgősen vissza kell térnie a tőkepiacra, mindehhez azonban nem a szociális helyzetet tovább súlyosbító, hanem a gazdasági növekedést beindító programot kell társítani - mondta Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a Der Spiegelnek.
A német hírmagazin szombati keltezésű, digitális formátumban péntek este megjelent számában közölt interjúban Ciprasz kifejtette, hogy országában az utóbbi évek megszorításokon és a bankok megmentésén alapuló politikája miatt "humanitárius válság" alakult ki és bomlásnak indult a társadalom.
Ebben a helyzetben nem lehet tovább csökkenteni a béreket, és ez eddig sem vezetett eredményre, hiszen a válság kezdete óta már 40 százalékkal csökkentették a munkaköltségeket, mégis alig indultak beruházások. A strukturális reformokat viszont lehet tovább folytatni, és a kormány éppen ezt tervezi, korszerűsíteni kívánja az igazságszolgáltatási rendszert, hogy ne kelljen egy évig várni egy-egy ítéletre, hatékony intézményrendszert épít ki az adók behajtására, a bürokrácia csökkentésével egyszerűsíti, gyorsítja a vállalkozások alapítását és kiépíti azt a vagyon-nyilvántartó és telekkönyvi rendszert, amelyet már 1930 óta ígérnek az egymást követő kormányok - mondta Alekszisz Ciprasz.
A kérdésre, hogy mindez miért sikerülne a baloldali radikális Sziriza vezette kormánynak, ha elődei mind kudarcot vallottak, a miniszterelnök azt mondta, hogy az új athéni vezetés nem a "régi rendszer" tartozéka, és korlátozza az "oligarchák zabolátlan aktivitását". Hangsúlyozta, hogy a kormány nagy erővel lép fel az adókerülés ellen. Az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az eurócsoport hétfői ülésére készített, hat pontból álló reformjavaslatból öt erre vonatkozik, tartalmazza például egy politikailag független adóügyi tanács létrehozását, és egy munkacsoport összeállítását, amely a célzott ellenőrzéseket irányítja majd, és tagjait kéthavonta cserélik, hogy kiküszöböljék a korrupció lehetőségét.
Azzal kapcsolatban, hogy miként finanszírozzák az államháztartást április végéig, amíg a jelenlegi tervek szerint megérkezik a 2012-ben indított második nemzetközi hitelprogramból származó utolsó részlet, azt mondta, hogy kincstárjegyek kibocsátását tervezik, és amennyiben az Európai Központi Bank ehhez nem járul hozzá, akkor a frankfurti intézmény "nagy felelősséget vállal" és azt kockáztatja, hogy újrakezdődik a "thriller", amely lejátszódott február 20., a második mentőprogram négyhónapos meghosszabbításáról szóló megállapodás előtt.
Alekszisz Ciprasz kiemelte, hogy a következő négy hónapban Európának meg kell oldania azt a dilemmát, hogy elfogadja-e a déli tagállamok megszorításoktól sokat szenvedett lakosságának követeléseit és változtat a válságkezelés irányán, vagy pedig "arrogáns és büntető" módon jár el.
Az utóbbi esetben Görögország "lassanként megfullad", de nem csak Görögország kerül veszélybe, mert a megszorításokat elutasító mozgalmak a térségben Európa-ellenes irányba fordulhatnak. "A Sziriza megbüntetése nem fékezné meg Spanyolországban a Podemost, hanem csak szembefordítaná Európával, ami tovább növelné Olaszországban Beppe Grillo, Franciaországban Marine Le Pen erejét, az euroellenes brit Nigel Farage pedig nagyon-nagyon örülne ennek" - mondta Alekszisz Ciprasz a Der Spiegelnek.
Arra a kérdésre, vajon az lehet az egyetlen nyomásgyakorlási eszköze a kívánt irányváltás eléréséhez, hogy kilátásba helyezi Görögország távozását az euróövezetből, azt mondta, hogy szó sem lehet Görögország kilépéséről. "Kizárom a Grexitet (a görög eurótávozást), mert szeretem Európát" - hangoztatta Ciprasz. Hozzátette, szerinte az euróövezet olyan, mint egy gyapjúpulóver, "ha egyszer elkezd foszlani, akkor nem lehet megállítani" a folyamatot."