Nem tervezi a Jobbik, hogy megtagadnák az IMF-hitel visszafizetését, egyszerűen csak nem akarják, hogy "beledögöljön" az ország az adósságteherbe - olvasható a Jobbik gazdasági kabinetfőnökével készült interjúban a párt gazdasági programjáról a...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=128838
"Megtakarításból tegye. 20x leírtam én is és akira is. "
Én meg 20szor leírtam, hogy az államnak nem lesz a semmiből megtakarítása. Az állami megtakarítás nem más mint indokolatlanul adóterhelés ami csökkenti a magánszektor megtakarításait, és visszafogja a növekedést.
"Egy tőkehiányos ország jellemzően tőkeimportra szorul. "
Ez magyarázat?
És mi lesz, ha a tőke elkezd kiáramlani? Előbb-utóbb meg kell történjen.
Gyengül a valuta, a deviza hitelek egyből "subprime" kategóriába tartoznak.
"Mert én pont ez alapján érvelek amellett, hogy bizonyos beruházásokat az államnak kell elvégeznie."
Megtakarításból tegye. 20x leírtam én is és akira is.
Egy tőkehiányos ország jellemzően tőkeimportra szorul. Úgyhogy egyáltalán nem fura, hogy 100% fölött van hitel/betét mutató.
"Baromira nincsen igaza, a magyar bankok (ill. a nyugati anyabankjaik) hasonlóan felelőtlenül viselkedtek, mint az USA bankok, csak másképpen. "
Hát azért a magyar bankrendszer meg a subprime hitelek NPL rátája között van "némi" eltérés.
A CEE bankok hiteletése meg a subprime rohadtul nem említhető egy lapon egymással hitelkockázati szempontból.
Szemmel láthatólag te sem vagy képes az általam feltett kérdésekre válaszolni. Viszont te valahogy mégis 20adjára is ugyanazt kérdezgeted. Írd már be a gugliba a "piaci kudarcok"-at és nézd már meg miről szólnak ezek dolgok. Mert én pont ez alapján érvelek amellett, hogy bizonyos beruházásokat az államnak kell elvégeznie. Mert piaci alapon ezek egyszerűen NEM valósulnak meg, pedig a nemzetgazdaság szempontjából fontosak. Ne gyere már állandóan a privatizációs kérdéseddel.
1) "1. Mindig érveltek a privatizáció mellett, mert az állam nem jó tulajdonos. Ezzel egyet is tudok érteni.
De ha az állam nem jó tulajdonos, akkor a hitelek formájában felvett pénznek hogyan lehet jó tulajdonosa? Nem ellentmondásos ez? "
Mondd már meg nekem, hogy én mikor mondtam, hogy mondjuk a közoktatás fejlesztése az ne lenne állami feladat. Vagy az infrastruktúra fejlesztése. Soha nem mondtam ezt. Márpedig én ezekről a beruházásokról beszélek, nem arról, hogy az állam autógyárat építsen.
2) "Ha 20-30 év alatt elértük a 60%-ot, akkor mi lesz az azután következő 20-50-200-1000 évben? Ez gumiszabály. Ebből lesz 120% Görögországban, 80% nálunk, 70% az USA-ban (évente +10% az elkövetkező évtizedben), 200% Japánban. Soroljam még? "
Értsd már meg, hogy egy 60%-os államadósságot ugyanúgy képes vagy hosszú távon fenntartani mint egy 0%-sat. Az, hogy egy 0%-zól eltérő szintben maximalizálod az adósság GDP arányos értékét, az nem jelenti azt, hogy az folyamatosan emelkedni fog. A te érved alapján a 0%-os adósságból is lesz 10-20-30-60-100%, úgyhogy az ugyanolyan gumiszabály. Az egész azon múlik, hogy a döntéshozók mennyire vannak rákényzserítve a szabály betartására. De ez a 0%-os szabály esetében sem lesz erősebb kötelem. És ez alapján még nem tudsz válaszolni arra a kérdésre, hogy elméletileg optimális-e a 0%-nál nagyobb államadósság.
Leírtam egy korábbi hsz-emben azt a képletet ami megadja az államadósság-növekedés-hiány kapcsolatát. Szerintem gondold át, mi következik abból.
Ez ok, de legalább a beszedett betétjüknél ne hitelezzenek többet. Vagy ha igen, akkor ne csodálkozzanak, hogy halmozottan veszélyeztetettek lesznek az első válságban.
De 147%? Nem sok ez egy kicsit?
A vita onnan indult, hogy manci védte a magyar bankokat.
Baromira nincsen igaza, a magyar bankok (ill. a nyugati anyabankjaik) hasonlóan felelőtlenül viselkedtek, mint az USA bankok, csak másképpen.
"Egy másik alapkérdés, mennyiben része a pénzügyi rendszer működésének a hitelfelvétel? Működik-e a rendszer hitelfelvétel nélkül is, tehát ha az adósságot 0%-ban maximálom?"
Erre egyszerű a válasz. Itt most két kérdés kavarodott össze.
1. A mai pénzrendszer hitelfelvétel nélkül nem működik.
2. Ebben a topikban az államadósságról beszéltünk, azaz az állam hitelfelvételről. Ha ez nem létezne, attól még elvileg működhetne a pénzrendszer.
"Csak azért nehéz erre válaszolni, mert egy adott időben egyfajta pénzrendszer létezik, így nem lehet hogyan összehasonlítani. "
Ez nem teljesen igaz. Nem azonnal terjed el egy pénzügyi rendszer általánosan, tehát létezik időnként mellette más rendszer is, és ott már talán lehet összehasonlítást végezni.
Én nem fogok... de úgy gondolom, lehet.
"Irreleváns, hogy a bankok rövid lejáratú felvett kölcsönökből helyeznek ki hosszú lejáratú kölcsönöket?"
Hogyan oldanád meg másképpen?
A dolog természetéből fakadóan alakult ez így. Senki ne ad 30 évre pénzt egy banknak, miközben a hitelt meg sok esetben hosszú távra veszed fel. Egyszerűen másképpen nem működik a dolog. A bankok, amióta bankok, lejárati transzformációt végeznek. Ez pedig pont azt jelenti, amit írsz: rövid forrásokból hosszú hitelek.
"Egy másik alapkérdés, mennyiben része a pénzügyi rendszer működésének a hitelfelvétel? Működik-e a rendszer hitelfelvétel nélkül is, tehát ha az adósságot 0%-ban maximálom?"
A kérdés jogos.
Azonban az államadósságnak direktben nem sok köze van a money supply-hoz, vagyis a hitelrendszer ugyanúgy működhetne.
Viszont a központi bankok súlya jelentősen lecsökkenne, hiszen ha nem lenne állami eladósodás, akkor az alapkamatnak is sokkal kisebb súlya lenne és a nyílt piaci műveletek sem működnének a mai formájában.
Ez pedig a mai pénzügyi elitnek nem célja :)
De egyébként nem feszeget hülye kérdést tőzsdenyúl. A kamat - infláció páros ugyanis kölcsönösen hat egymásra, így az lehet egy érdekes közgazdasági kérdés, hogy ez a mai pénzrendszer vajon hajlamosabb-e az inflációra vagy sem. Csak azért nehéz erre válaszolni, mert egy adott időben egyfajta pénzrendszer létezik, így nem lehet hogyan összehasonlítani. Korábban meg nem csak a pénzrendszer, hanem egy sor egyéb fontos gazdasági kulcstényező is más volt. Nem lehet letisztítani a hatásokat.
Az ötezer éves hitelezési történelemhez: hitel gondolom régóta van, legalább amióta barter létezik, esetenként hitelbe adom a mammutot, mert még csak 10 lándzsahegy van készen ellenértékként, és meg kell várnom a következő 10-et, a mammut viszont romlandó...
A kérdés, hogy a hitelt kamatra adom, vagy kamatmentesen.
Az ötezer év sokféle példát adott erre. A kamat tiltott volt sok népnél és vallásnál, így a keresztény és arab vallások is tiltották. A zsidó vallás például nem.
A keresztény körben először a templomos lovagok kaptak kamatszedésre lehetőséget (kb. XIII. század, tehát 800 éve), erős pápai hátszelüknek köszönhetően. Aztán ebből származó gazdagságuk lett a vesztük is, mikor a hátszél megfordult...
Ha esetleg rosszul tudom, lehet javítani.
Ma a kamat az általános, de ez ma sem kizárólagos(ezért sem gondolom, hogy ez a pénzügyi rendszer evolúciójának, a pénztranszfer mértékének növekedésének stb. 'természetes' következménye lenne), a történelem során pedig egyáltalán nem volt az.
Kamatot feltételező rendszerben, a kamat mértékétől függően lehet (újra) értékelni a hitelfelvétel ésszerűségét.
Jobbik: "Nem akarjuk, hogy az ország beledögöljön az IMF-hitelbe"
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=128838