Sajnos én nem vagyok túl optimista, az alacsony darabszámú részvények kiadásából azt látom, hogy "valaki" megvámolja a részvényeket. Van olyan német részvényem amiből mindössze 3 db volt abból 98,17 % százalékos kiadási aránynál 2 db-ot adnak ki, nem valószínű, hogy a 3-ból 2 db a KBC-nél volt 1 db pedig a Saxonál. Ugyanez látható egy 30 db teljes létszámú részvénynél amiből 28 db-ot adnak ki. Amikor vége lesz ennek az egésznek szak-fordított levélben értesíteni fogom a részvény-kibocsátó vállalatokat milyen rablás ment itt, nekik joguk és hatalmuk van fülön fogni azokat a letétkezelőket akik megkárosítják a befektetőket, a többi károsultnak is javasolom ezt tegyék.  

Én megkaptam a tájékoztató levelet. Az amerikai részvényekből 4-21 %-ot akarnak kiadni a német részvényekből 83--98 %-ot. Arról nem írnak, hogy az amerikai részvényeknek csak egy része volt a KBC-nél és még egy másik részük egyéb letétkezelőnél van vagy ennyi és a többi elúszott. 

Nagyon nem lehet örülni a KBC-nél lévő részvények kiadásának, mert megalázóan alacsony részarányban adják ki őket. Az amerikai részvényeket pl.: 4 %--tól --21% mértékben akarják kiadni. Hova tűnt el a többi 80%--95% ?
Nem CFD-ről van szó, hanem valódi vállalati részvényekről, amit online rendszerben saját nevünkre vásároltunk meg a Buda-Cash rendszerén keresztül, amiről a brókercégek úgy beszélnek: " a világcégek, nagyvállalatok részvényei rendkívül biztonságos befektetésnek számítanak, csak akkor okoznak katasztrofális veszteséget, ha a részvényt kibocsájtó vállalat tönkre megy" ???  Magyarországon ezt az állítást is meglehetett változtatni, ez azért nem semmi. 

Én telefonon kértem a BC-től információt, miért nem kaptam adóigazolást és ezt a levelet küldték e-mailben. 

A BudaCash a 2017-es adóigazolással kapcsolatban az alábbi tájékoztatót küldte, ami eléggé meglepő. A SAXO bankos részvények és az osztalékok 2016-ban még láthatók voltak, de most:   
  „nem elérhető letéti helyen található pénzügyi eszközök”-ké    váltak,
 eddig reménykedtem benne, hogy a Saxo a saját jó híre érdekében nem engedi eltüntetni a részvényeinket, most úgy látszik akinek a Saxo-nál van pénze jobban jár ha gyorsan kimenekíti, mert ezek után ott is előfordulhat bármi.
   A tájékoztató szövege:  
 A 2017. évre szóló adóigazolások feltöltésre kerültek minden érintett ügyfél számára a http://www.budacash.hu weboldalon található „My Buda-Cash” ügyfélkapukba. Csak azon ügyfeleink részére állítottunk ki adóigazolást, akik a hatályos adószabályoknak megfelelően 2017. évben rendelkeztek ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemmel, vagy adóköteles osztalékkal, illetve egyéb adóköteles jövedelmekkel.  
 Felhívjuk figyelmét, hogy a magyar osztalékfizető értékpapírok után az adóigazolásokat minden esetben az osztalékfizető állítja ki, például OTP Nyrt. részvények után az OTP Nyrt., MOL Nyrt. részvények után a MOL Nyrt stb. Ennek okán ha nincsen adóigazolása a magyar vonatkozású értékpapírjai után akkor kérjük, keresse fel az osztalékfizetőt.   
 A 2017. évi jövedelemigazolásokban nem szerepelnek azok a külföldi osztalékból, valamint ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmek, amelyek nem elérhető letéti helyen található pénzügyi eszközök után keletkeztek. Az igazolásokon csak az ügyfél fizetési (BUDA-CASH-nél szabad számlaként nyilvántartott) számláján is jóváírt jövedelmekről került kiállításra igazolás. Azon ügyfelek részére, akiknek volt 2017. évben fizetési számláján jóváírt jövedelme, 2018. január 30-án ügyfélkapujukra feltöltésre kerültek az igazolások. Amennyiben az ügyfél tekintetében postai kiküldés volt meghatározva az ügyfél által a BUDA-CASH rendszere szerint, akkor az igazolások megküldésére így került sor. 
 Ha az ügyfél sem ügyfélkapun, sem postai úton nem kapott igazolást, akkor az ügyfélnek 2017-ben a BUDA-CASH-nél vezetett fizetési (szabad) számláján jóváírt jövedelme nem volt. A külföldi letéti helyeken keletkező jövedelmekről a BUDA-CASH arra az adóévre állít ki igazolást, mely során az ügyfél részére az ügyfél BUDA-CASH-nél vezetett fizetési számláján az jóváírásra kerül.     Bővebb információk:
Weboldalunk: http://www.budacash.hu
Aktuális közlemények: http://www.budacash.hu/tajekoztatok/kozzetetelek/
Gyakran ismételt kérdések: https://www.budacash.hu/tajekoztatok/kozzetetelek/gyakran-ismetelt-kerdesek/163
Tisztelettel:
Buda-Cash Brókerház Zrt. „f.a.”
1071 Budapest, Damjanich utca 11-15.

2017-ről semmit nem kaptam az ügyfélkapun, 2016-ról megvolt a részvények felsorolása és az osztalék összegek.

Új fejlemény a Saxo bankos külföldi részvényekkel kapcsolatban: 2017 évre nem kaptam a részvények után Osztalékadó igazolást. A 2016 évi adóigazolásban amit 2017.02.10.-én töltöttek fel a BC ügyfélkapura, még megvoltak tételesen felsorolva a részvények és az utánuk járó osztalékösszegek, 2017 évről amit most februárban vártam a BC ügyfélkapura se lista, se osztalék, úgy látszik mintha időközben eltűntek volna az online rendszerben saját, magánszemély névre vásárolt részvényeim amivel jogszerűen rajtam kívül senki nem rendelkezhetett és senki más nem jogosult az utánuk járó osztalék felvételére, ez felháborító! Osztalék nélkül nincs részvény, ki lopta el őket, a Saxo bank vagy a BC Felszámoló ???  

Hogy kik a felelősök, természetesen közöttük vannak a BudaCash volt felelős vezetői és minden olyan munkatársuk, akik tudtak az ügyfelek megtévesztéséről és tevőlegesen részt-vettek a vagyon elsikkasztásában vagy esetleges fedezet nélküli ügyletek megkötésében. Egyébként a bejelentett „nagy forex veszteségnél” is csúsztatás lehet a Felszámoló részéről, mert nem gondolnám, hogy túl nagy téteket tett a BudaCash saját nevében a CHF gyengülésére. Az említett kb. 10 milliárd forintos veszteség létrejöttéhez kb. 200 millió CHF ( kb 50 milliárd !!! HUF) méretű ügyletet kellett volna kötni a CHF gyengülésére kalkulálva, ami szerintem mese, ezt csak arra találták ki, hogy a felügyeleti ellenőrzés gyengeségéről eltereljék a figyelmet. A CHF, a kritikus időszakban kb. 25 %-ot erősödött és az erősödés néhány hónap alatt visszakorrigált kb. 10 %-ra. Egy 100 000 CHF méretű ügylet esetén annak, aki a gyengülést választotta 5-6 millió forint pillanatnyi virtuális veszteséget okozott az erősödés, (megfelelő fedezet esetén!), akik viszont a CHF erősödését választották, azok ugyanekkora nyereségre tettek szert és le merném fogadni, hogy ők voltak többségben, a világ legerősebb devizája ellen, ami évek óta folyamatosan erősödött, ekkora méretű ellen ügyletet 100 %, hogy nem kötöttek.  Véleményem szerint az ügyfeleknek okozott kár és a kártalanítás szempontjából a legnagyobb felelősség az ellenőrzést végző hatóságokat terheli, így a PSZÁF és az MNB a fő felelősök a megelőző időszak dilettáns ellenőrzései miatt. Rajtuk kívül a BudaCash működésének felfüggesztése utáni időszakban a Felszámolót is felelősség terheli mert megengedte, hogy a felszámolás megindulása utáni napokban néhányan jelentős összegeket kivegyenek a BudaCash pénztárából. Azért terheli az ellenőrző szervezeteket kiemelten nagy felelősség, mert az időközben megjelent közleményekből egyértelműen látható a BudaCash csődje és a vagyon elsikkasztása nem egyik napról a másikra következett be, nem egy adott napon történt, amikor valaki, (vagy valakik), hamis számlákra átutalták, vagy kamionba rakva ismeretlen helyre elszállították az ügyfelek pénzét. Egy adott napon a BudaCash vezetőinek közreműködésével elkövetett rablást nem tudta volna az ellenőrző hatóság sem megakadályozni, de nem ez történt, sőt, ellenkezőleg, a közlemények szerint több év óta zavartalanul folyt a kártékony cselekmény. Ez azt bizonyítja, rendkívül hosszú időn keresztül nem volt megfelelő az ellenőrzés. Azt nem feltételezem, hogy össze játszottak volna az elkövetők az ellenőrző bankfelügyelettel, de az ellenőrzést végzők szakmai alkalmatlanságát, hozzá nem értését, szaktudásának hiányosságait és ezzel a felelősségüket viszont nem kell különösen bizonygatni. Hatékony ellenőrzés esetében csírájában elfojtva sokkal kisebb lett volna a kár, vagy az be sem következett volna. Egy működő ipari termékeket gyártó cégről, akár egy külső szemlélő, néhány látható fizikai tulajdonság alapján nagy eséllyel el tudja dönteni, hogy a vállalat megfelelően működik e, vagy nem, ugyanis, ha hosszú évek óta bejárnak a dolgozók, folyamatosan megy az anyag és áruszállítás, karban van tartva a telephely, akkor nincs nagy baj viszont, ha a telephelyüket felverte a gaz, áll a gyártás, akkor lehet aggódni. Egy brókercég esetében külső szemlélő, vagy az ügyfelek saját maguk nem tudják megítélni a cég belső működését, mert ott nincsenek látható fizikai árúmozgások mint ahogy a bankok belső működésébe sem látunk bele, a bankok esetében is, és az egész pénzügyi rendszerrel kapcsolatban is, csak egy erős állami felügyelet ellenőrzésében bízhatunk, azaz feltétel nélkül meg kellett bíznunk az ellenőrző hatóságok minősítésében. Sajnos azok a BudaCash-sel kapcsolatban nem nyilatkoztak semminemű káros cselekményről, mert nem voltak képesek átlátni a BudaCash működését.

Igaza van Palotás úrnak, végre már szakértelemmel megindul egy per, a felelősök már több mint két éve csak hazudoznak és nem vállalják a saját hibájukat.
"A perközösség a bíróság előtt kívánja igazolni, hogy az állami intézmények mulasztásai, törvényi kötelezettségeik figyelmen kívül hagyása tette lehetővé a befektetőket ért károk bekövetkeztét, azaz a mulasztások, jogsértések megelőzték a károkozó tevékenységet, nélkülük a károk nem következhettek volna be" 

Fizesse ki a BC chf buktát az MNB. Vállalja a felelősséget az MNB, mert a trehány ellenőrzésük miatt következett be a BudaCash csőd. Mi, mint BC ügyfelek nem nézhettünk volna bele a BC belső működésébe, vakon kellett bíznunk az MNB ellenőrzési tevékenységébe. Ha az MNB-nek zongorákra, műtárgyakra, alapítványokra volt pénze, legyen az MNB által elkövetett hibás működés felelősségvállalására is.

Szerintem a Buda-Cash ügyfelek tulajdonát képező külföldi kibocsátású vállalati részvényeket teljesen jogtalanul foglalta le a Saxo Bank, ugyanis az online rendszerben, a Buda-Cash ügyfél saját névre megvásárolt vállalati részvényekkel semmilyen jogcímen nem rendelkezhetett volna sem a Saxo Bank, sem a BudaCash, ők ebben az esetben csak letétkezelők, akiknek a kapitalizmus rendszerében az a feladatuk, hogy őrizzék az ügyfelek vállalati tulajdonrészeit, és ezért a munkájukért valamilyen díjat szedhetnek és slussz. Abban az esetben, ha nem dematerizált, azaz elektronikusan tárolt részvényeket, hanem papíralapú részvényeket kaptunk volna a vásárláskor, akkor a részvényeink a saját trezorunkban lennének, de mindentől függetlenül a részvény-kibocsájtó részvény könyveiben nem a Buda-Cash, nem a Saxo Bank, hanem a megvásárló ügyfél neve szerepel, ezt az is bizonyítja, hogy a részvények utáni osztalékot a felszámolás megindítása óta elmúlt 2 évben is jóváírták az ügyfelek számláin, ahhoz nem mertek hozzányúlni. Ezek a részvények semmiképpen nem szolgálhatnak fedezetként más Buda-Cash ügyfelek vagy a BudaCash cég saját nevére elkövetett veszteséges ügyletek esetében. Ha ezekhez hozzányúlnak, nemzetközi bíróságon biztosan veszítenének és súlyos bírságra és kártérítés megfizetésére számíthat akár a Saxo Bank vagy a magyar elkövető a PSFN vagy az annak felügyeletét ellátó MNB.

Szerintem is, a devizahitelesek már megmozdultak.

link

A Saxo és a Pershing által kezelt külföldi vállalati részvényeket nem lehet a forex és a CFD ügyletekkel homogén csoportba rendezni, ezt a szöveget csak Magyarországon lehet előadni. A vállalati részvények tulajdonosi jogát nagyon erős törvények védik, azok a kapitalizmus alappilléreihez tartoznak, és azokat a törvényeket világ nagyobb részében nem lehet naponta háromszor megváltoztatni egy-egy aktuális cél érdekében. A részvény megvásárlója szavazati joggal, gyakorlatilag résztulajdonossá válik a részvényt kibocsátó vállalatban és ezt a jogát törvények védik.
Tőzsdei kibocsátású részvényt (nem CFD vagy befektetési alap) kizárólag csak a megbízó nevére lehet megvásárolni. A vállalati részvények tekintetében a Saxo és a Pershing is csak ugyanolyan közvetítők voltak, mint a BudaCash, nem tulajdonosok, és nagyon jól tudják, ha ők elkövetik a tulajdonosi jogok megsértését azért pl. egy amerikai bíróságon súlyos dollármilliókban mért büntetésre számíthatnak. Ugyancsak büntetés járna részükre, ha megtévesztve a mi pénzünkön a saját nevükre vették volna meg azt a részvényt, amit mi a nevünkre szándékoztunk megvásárolni a BC illetve a Saxo vagy a Pershing közreműködésével.
Biztosak lehetünk abban, hogy a részvényeink megvannak, és nem lehet összemosni a forex vagy a CFD veszteségekkel, csak a Felszámoló próbál megtéveszteni bennünket. Másrészt, ha a tulajdonosi jogok megkárosítását a Saxo és a Pershing mégis megtenné, azt a mai internetes világban órákon belül megtudnák a jelenlegi ügyfeleik vagy pl. a Dán Bankfelügyelet és a többi illetékes hatóság is, csalárd működésük pánikot keltene a meglévő ügyfeleik között, ezért nem fognak belemenni a „homogén csoport” képzésbe.
Egyébként a bejelentett „nagy” forex veszteségeknél is csúsztatás lehet a Felszámoló részéről, mert nem gondolnám, hogy túl nagy téteket tettek a CHF gyengülésére. A CHF a kritikus időszakban kb. 25 %-ot erősödött és az erősödés néhány hónap alatt visszakorrigált kb. 10 %-ra. Egy 100 000 CHF méretű ügylet esetén annak, aki a gyengülést választotta annak 5-6 millió forint pillanatnyi virtuális veszteséget okozott az erősödés (megfelelő fedezet esetén!), aki viszont a CHF erősödését választotta az ugyanekkora nyereségre tett szert és lemerném fogadni, hogy ők voltak többségben. Persze az emlegetett CHF árfolyamváltozás más devizák keresztárfolyamára is kihatással volt, de sokkal kisebb mértékben.
A BudaCash esetében a hozamok levonását is törvénytelennek tartom, mert az elért valóságos hozam után mindenki kifizette a maga valóságos adóját és utána választhatott kiveszi, a leadózott nyereségét vagy újra befekteti, és ha befektette, akkor az a nettó hozam már új befektetésnek minősül. Különbséget kell tenni a BudaCash-nél vezetett valós pl.: Volkswagen részvény hozamai és a Qvesztor-nál a kreált fiktív részvények „fiktív hozamai” között, amit a piramis játékból képeztek.
Azért tart ilyen sokáig a felszámolás, mert a Felszámoló, vagy akik irányítják, vajon ki??? újabb, és újabb módszereket eszelnek ki, hogy a bejelentett meglévő BudaCash vagyont eltüntessék.

A devizahiteleseknél már kezd elszakadni a madzag:
link

Ugyanez a csapat dolgozik a BC ügyfelek kirablásán is.

Igen a részvények árfolyam változása vagy tönkremenetele a befektető kockázata, ha az árfolyam változás miatt tűnik el a pénzünk nem is követelőzhetnék, de itt egész más történt. A részvények ma is a tulajdonomban lennének, ha valaki mintegy tőlem származó hamis megbízással el nem adta volna és hamis aláírással a nevemben át nem vette volna az érte járó pénzt. Gondolom a BEVA más katasztrófákra lett kitalálva, a létrehozásakor nem az volt a létesítő célja, hogy majd előbb-utóbb a befektetési intézmény úgyis ellopja a befektetők pénzét és akkor majd a BEVA fizet. Nekem az egyik a fő problémám, hogy nem keresik elég intenzíven az eltűnt igen nagy mennyiségű pénzt. A megtörtént lopásért azokon kívül, akik azt elkövették a felügyeleti szervek a felelősek PSZÁF és MNB mert nem tárták fel időben és nem akadályozták meg még csírájában.

Maximálisan egyetértek nick121 véleményével, miszerint „ A BEVA biztosítás nem a lopás ellen kellene, hogy védje a befektetőket, hanem a csőd és felszámolás ellen”. Nem a befektetésünk tárgya, az OTP, a Richter vagy a Volkswagen cég ment csődbe, hanem egyszerűen ellopták a pénzünket. Márpedig itt lopás történt, ugyanúgy a Quaestor, mint a Buda-Cash esetében és nem is akármilyen lopás. Mint ahogy erről az ügyben eljáró hivatalos személyek beszéltek, sok éven át folytatólagosan rabolták a befektetők pénzét, miközben bennünket hamisított kivonat adatokkal félrevezettek, amiért a felügyeletet és ellenőrzést ellátó, közgazdászok seregeit foglalkoztató PSZÁF és MNB kell, hogy vállalja a felelősséget, mert nekik volt joguk, lehetőségük, szakképzettségük és kötelességük ellenőrizni a törvényes működés meglétét. A befektetőknek, mint magánszemélyeknek sem képességük, sem lehetőségük nem volt a személyes ellenőrzésre.
Másrészt mostanában nem hallunk róla, keresi-e még a rendőrség vagy a nyomozó ügyészség az elrabolt pénzt, ami csak a Quaestor és a Buda-Cash esetében kb. 300 milliárd forint. A pénzt csak kétféleképpen tudták ellopni: készpénz kötegekben vagy bankátutalással. A nyomozóknak mondom segítségül, mivel horribilis összegről van szó, az ilyen jellegű pénzek nyomát könnyebb megtalálni, mint ha 10 forint hiányozna a 300 milliárd forintos vagyonból. Ha készpénzben lopták el, akkor azért el kellett menni egy bankba, ha 100 milliót hoztak ki egyszerre a bankból, akkor 10-szer kellett menni egy milliárdért és 1000-szer a 100 milliárd forintért. Ez valószínűleg nem megvalósítható eset, mert a nagy mennyiségű készpénzt kiadó számlavezető bank az érvényben lévő pénzmosás elleni törvény rendelkezései miatt, már a zarándok-út elején fel kellett volna,hogy jelentse a BudaCash-t. Másrészt egy ilyen megoldásról rövid időn belül tudomást szerzett volna a pénztárosoktól, utalványozóktól kiindulva szinte minden dolgozó, aki a Buda-Cash központi irodaházában volt alkalmazásban, mert a pénztáros nem könyvelhette volna ezeket az összegeket csak konkrét személyesen jelenlévő ügyfelek neveire, de ha ők nem voltak jelen, sorozatosan aláírásokat kellett volna hamisítani és remélhetőleg nem bírta volna a gyomruk azt, ami bekövetkezett.
Viszont, ha bankátutalással lopták el a pénzt, akkor nem értem, miért nem találta meg már lassan egy év alatt a nyomozóhatóság. Minden bankátutalásról bankszámla kivonat készül, amit a rá vonatkozó törvény szerint 10 évig meg kell őrizni. A bankszámla kivonatokról szép sorban kigyűjthetők az átutalt összegek akár név szerint vagy bankszámla számonként, amik utólag nevekre beazonosíthatóak, és abból a listából kiderül, hova utalták át a lopott pénzt. Abban az esetben, ha jogosulatlan bankszámlákra vagy külföldre utalták az ügyfelek pénzét, akkor teljes vagyonelkobzás terhe mellett le kell tartóztatni a Buda-Cash összes pénztárosát, bankátutalással és átutalásra történő utasítási jogosultsággal rendelkező munkatársát és a közvetlen főnökeiket, mert ők pontosan tudják hol a pénz és valószínűleg nem csak oda, hanem vissza is tudják utalni.
Közszájon forog egy olyan történet is miszerint egy magyar párt gyűjtötte be a pénzünket a 2018-as választási kampányra. Ennyi pénzből a fél országot le lehet majd fizetni annak érdekében, hogy rájuk szavazzanak és a nyomozó hatóság azért nem találja a pénzt, mert le van tiltva, hogy keressék vagy beszéljenek róla. Abban az esetben, ha ez derülne ki, szerintem nem kell megvárni a 2018-at és nemcsak a nyomozást irányító rendőri és ügyészségi vezetőknek kell azonnal lemondaniuk.
A másik történet szerint a napjainkban zajló állami földeladásokra a mi pénzünkből tőkésítette fel magát az új oligarcha csoport. Most egy „földműves” 300 hektár földet vásárolhat, aminek a kikiáltási ára jó minőségű föld esetében kb. 900 millió forinttól is több (közel 1 milliárd). Eladásra kerül 380 000 hektár állami föld, amiből a sajtóhírek szerint 300 milliárd forint bevételt vár az államkassza, éppen ennyi tűnt el a Buda-Cash és a Quaestor pénzzel együtt.
Mivel a felügyeletet jelenleg ellátó MNB vagy az elődje nem rablásra adta ki a Buda-Cash működési engedélyét és mivel több éven keresztül elvégzett ellenőrzései során nem volt képes feltárni a bűncselekményt megvalósító működést, ezért az MNB-t felelősség terheli, ez alapján követeljük a Buda-Cash ügyfeleinek teljes kártalanítását.