Nem. Pl. IT. A fejlesztéseket nem beruházásként, hanem működtetés soron mutatja ki. Kevesebb év alatt írja le a fejlesztést, ezzel nő az egy évre jutó ÉCS, előre hoz olyan költségeket, amelyek később lennének időszerűek (vesz eszközöket raktarra, de aktiválja, szerződéses konstrukcióban nem szolgáltatást vásárol, hanem tulajdont szerez, s maga működtet, ami 4-5 év múlva olcsóbb lesz stb.) Ezzel nő a költség sor összege. Én belelátom a 13%-ba.
Az OTP árfolyam 2030-31-ben lesz a reálisnál is kedvezőbb. Pár évig a reálisnál kedvezőtlenebb fundamentumokra épül az árfolyam, nem beleértve az orosz-ukrán háborút.
Továbbra is tartom, hogy a menedzsment közép távra optimalizál, s lehet, hogy van olyan CAPEX költés, ami ma OPEX költést generál, s négy 4-5 év alatt kivezet.
Ha a külföldi bankok nyilvánosságra lépnek, akkor majd tudható lesz. Annyit hallottam, hogy van ilyen, s az OTP is potenciális vevő lehet más versenytárs bankokkal együtt. Nem a Luminor.
Sok tétel mozgott tavalyhoz képest, ezért nehéz karakteres véleményt mondani. Az árfolyam biztos, hogy az első félévben az EURÓ esetében 10 milliárdokkal rontja az eredményt, az adózásban leányoknál jelent meg különadó, amit előre hozott, míg az ukránok duplázták az adót. Az orosz operáció esetében visszaesés van a romló környezet miatt. Az éves eredmény call esetében elhangzott, hogy a magyar operáció eredménye 350 milliárd felett lehet, ez most inkább 400-nak néz ki, ami azt jelenti, hogy ha a külföldi leányok nominálisan stagnálnak, akkor az 1300 milliárd lehet reális. Az Unióban több bank is eladó, ami illeszkedne az OTP portfóliójába, új ország, s kisebb kockázat egy kazah bankhoz képest.
Nincs olyan nagy dráma, mint amit sokan belelátnak. Az idei év kuka még úgyis, hogy az RRF-ben 500-1000 mrd Ft-ot fognak úgy elszámolni, ami valójában korábbi költségvetési kiadás volt, de az RRF-be beállítható és behoznak osztalék bevételt is, mint MCC. Már ezerszámra túrtak ki ilyen tételeket. Jövőre nominálisan nő a GDP Ft-ban 8-9%-ot, a forint erősödés segít a devizaadósság kamatterhein, a hazai kamatszint is csökken. Jövőre nem lesz fegyverpénz, választási pénzosztás. Az uniós pénzek költése, beleértve a safe forrásokat is, jelentős többletet hoz a költségvetésnek, s addig elindul a kiadások lefaragása (lesz mit). Ezek mellett már sok mindent is meg lehet finanszírozni. Az lesz a meglepi, hogy valójában mennyi pénz volt, ami nem találta meg az értelmes célokat, s ment a süllyesztőbe.
Soktényezős, amit látni lehet, okoskodom egyet, aztán valamit próbálok mondani is: - Az árfolyam sokat erősödött, s a profit 70%-a leányoktól jött. Két meghatározó deviza van: euró (leva) és rubel. Az euró esetében 5% erősödés volt év/év alapon, a rubel hasonló áron mozgott. Ukrán deviza esetében jelentős erősödés volt. Szerb dínár is erősödött. Azaz deviza árfolyamon van legalább 2% eredményromlás. - OTP CORE: a hitelállomány közel 20%-os növekedése, a bevétel marzs 20%-os emelkedése miatt a működési eredmény 40 milliárdot emelkedik legalább, de az adólevonás előrehozatala miatt 130 milliárdot vontak le, ez most 200 is lehet, ami miatt nyilván veszteséges lesz, ami nálam akár 50 mrd is lehet. Korrigált eredményt 100 körül várom. - DSK: 15% hitelállomány növekedés, 4-5% bevétel marzs csökkenés miatt 4-5 mrd eredmény növekedés várható. - Szlovénia: stagnáló bevétel, enyhe költségcsökkenés, s kijön egy egyszeri 5 milliárdos tétel, így 5-6 mrd eredmény növekedés reális lehet. - Horvátország: stagnáló vagy enyhén romló eredmény - Szerbia: stagnáló, minimálisan növekvő eredmény. - Ipotéka: Nő a hiteélállomány, a bevétel marzs, s emiatt 3-4 mrd eredmény növekedés lehet, ami 25-30%. - Ukrajna: Enyhe eredmény növekedés, 20% hitelállomány növekedés, 5% kamatmarzs emelkedés és deviza erősödése 15%-kal, azaz talán 1 mrd benne van az eredmény növekedésében. - Oroszország: 0-5% működési eredmény növekedés, itt persze kérdés a céltartalékolás. tavaly itt volt a legkisebb céltartalékképzés a negyedévek esetében. Inkább eredménycsökkenést várok. Összesítve 185-190 mrd Ft eredményt várok az előrehozott adóbefizetés esetében, ahogy tavaly volt. A korrigált eredmény 330 körül lehet. Tavaly a korrigált Q1 299 mrd volt, ehhez képest lehet 10% körül a növekedés, ami nagyobb részt a magyar operációból érkezik. Tavalyhoz képest 5 mrd lehet az árfolyamhatás. A céltartalékolás nagy kérdés, azt nehéz belelátni.
Valójában az olajfogyasztásukat importból fedező országoknak rossz a helyzet, mint Európa és Ázsia. Az USA degeszre keresi magát ezen is. A világ legnagyobb kitermelője (20-22 millió hordó / nap). A légi harchoz szükséges rakétáit égeti el készletről, s közben pörgeti a hadiipart, s nyomja felfele az árakat. Gyengíti a globális versenytársait. Irán is pénzénél van, habár sűrűn bombázzák őket, de ettől nem esnek kétségbe, s még inkább lehet utálni az USA-t és Izraelt. Szaud-Arábia az olajexport 90%-át rányomta a vezetékre és még degeszre is keresi magát, nem véletlen, hogy a folytatásban érdekeltek. A többi arab olajtermelő pedig nem tényező. Oroszok is a háború fenntartásában érdekeltek. Trumpnak mindegy, már nem lehet újra elnök, a republikánusok meg beszopták, ez van.
Még egy kiegészítés: USA: olajban önellátó, a világ fogysztásának 20%-át adja, 10 évre elegendőek a jelenlegi készletei Kína: olajban 1/3-ot termel ki, 2/3-ot importál, a világ fogyasztásának 15%-át adja, a jelenlegi készletei 12-14 évre elegendők Oroszország: olajban önellátó, 40% saját felhasználás, 60% export. Jelenlegi készletei 20 évre elegendőek. Mindegyik esetében igaz, hogy biztosan feltárnak új mezőket, de valószínűleg termelés, a gazdaságos termelés és az új mezők feltárása nem marad egyensúlyban, az oroszok esetében pedig a háború miatt korlátos az új mezők feltárása, marad a terjeszkedés.
Szkeptikus vagyok, hogy abbahagyják. Ez egy hosszútávra szóló befolyás szerzés, s félúton nem szállnak ki. Felszabadítottak 400 millió hordonyi tartalékot, ez elég 50 napnyi ellátási zavar kezelésére, még fel tudnak szabadítani ennyit, akkor is csak 50%-ot ér el a globális tartalékokból, ami 100 napnyi lauf. Azaz még 50 napig bombázhatnak nyugodtan. Ezzel párhuzamosan a magas olajáron degeszre keresik magukat a kitermlők, kereskedők, közben szűkül a kereslet, s 1,5 év alatt helyreáll az egyensúly, ami összességében mindenkinek vállalható. Ehhez adalék, hogy a világ bizonyított kőolaj készleteinek 30%-a Venezuela és Irán kezében van. Ez sok mindent megmagyaráz. Lényegében a teljes arab térség, Kanada, Kazahsztán már az USA kontrollja alatt van, ha Iránt is kontrollálja, akkor a világ készleteinek 80% felett lesz befolyása. Akkor Kína, mint a legnagyobb globális fogyasztó kiszolgáltatott lesz (az oroszok globális részesedése a kőolajkészletekből 5%, azaz erre tartósan nem építhet Kína). Azt gondolom, hogy az amcsikat megütötte a kínai válaszlépés a nemesföldfémek esetében, ezért egy erős ellenpont kell, ez pedig az olaj, s ezért beáldozzák a félidős választásokat is, ha pozícióba tudnak kerülni, addig pedig még sokáig tolják a szájkaratét, s Trump még vagy 15-ször belengeti Irán elpusztítását, s a Hormuzi szoros átvételét.
Nézhetjük, hogy mi van most, de ez egy késleltett probléma halmaz. Ezek az olajszállító tankerek lényegében 70-80 nap alatt tesznek meg egy kört oda és vissza (India valamivel rövidebb), azaz még azok a szállítmányok, amelyek 3 hete kimentek, nem érkeztek meg, ergo még lényegében nem alakult ki hiány. Finomított termékek esetében is közel 50-60 nap átfutás, amikor elér Indiáig az olaj, s onnan a finomított termék elér Európába. Ez inkább április második fele. Közben mások tudnak bővíteni, a csővezetékeken is elindultak alternatív útvonalak, egy-egy hajó kijut. Majd akkor lesz pánik, amikor a sokadik hajó nem fut be, s a fizikai hiány megjelenik, s elindul a tartalékok ütemes csökkenése. Ez még vihar előtti csend, a vihar majd április második felében, májusban érkezik, addig mindenki várja a csodát (mint ukrajnai béke), hátha egy hónap kiesés után normalizálódik a helyzet, s a tartalékokból kezelhető. Ha nem, s jön az elkerülhetetlen hiány, akkor lesz az olajpiacon rakéta, s Irán nem fog meghátrálni 2-3 héttel a pánik előtt, mivel ezzel exponenciálisan javul a tárgyalási poziciója.
A kazahoknál is 3-4 bank reális célpont. Nyilván itt az ár kérdéses, hogy mennyiért lehet vásárolni. Közel 20-25% kazah devizában a középtávú éves hitelezési bővülés, s lényegében ugyanazok a cégértékelők állnak a túloldalon, mint akik az OTP oldalán, így nehéz lesz jó áron vásárolni.
Az osztalék előtt lesz még jelentős srv vásárlás, csak ehhez most veszik meg a részvényeket, ahogy ez tavaly is volt. Tőzsdén kívüli ügylet, 2m db és 50 mrd. Ez meglesz májusban egy 90-120 mrd vásárlási engedély részeként. A közgyűlés után jöhet ősszel a napi vásárlás kb. 180 mrd forrásból.
Az orosz kötvényekről beszéltek, s ami pozitív, hogy a tavalyi lejáró 63 millió € kötvényt visszafizették, s az idén is van lejáró összeg, amiben bíznak, hogy visszafizetik.
A Forte Bank volt korábban a hírbe hozott bank, ami 260 millió $ eredményt mutatott ki Q3-ig. Az egész kazah piacra elmondható, hogy nagyon erős a növekedés. Nagyjából évente 20-25%-kal nő a bevétel kazah tengében, s ez forintra átváltva is egyértelmű növekedés. 5 év alatt egy ottani bank akár forintban is duplázhatja az eredményt, emiatt is drága az árazásuk.
A külföldi leányok esetében 20-21% a jövedelemadó terhelése. Nálunk ezen a soron kimutatott adóterhelés idén inkább 30% lesz 2026-ban, s ha nincsenek a különadók, akkor 15% alatt lehet. Beleteszik a HIPA-t, meg még egyéb kisebb összegű adót, ezért nem a TAO egy az egyben. Azt gondolom, hogy a leányvállalati szint elfogadható lehet hosszabb távon. Így a céltartalékolással együtt az EBIT 70-75%-a lehet az adózott eredmény. Ezért inkább az EBIT-et nézem.
Egy egyszerűsített modellezés az állampapír vs OTP esetében egy 5 éves periódusra: Időtáv: 2026-2030 OTP eredményfelosztás: 25% osztalék, 20% srv, 55% akvizícióra, de a modellben nem vásárolnak végül semmit Átlagos növekedés (bevétel-költség-eredmény): A) scenario: 5% B) scenario: 10% Modellben TBSZ-en van az állomány, s vásárolunk az osztalékból újabb OTP-t, ami 15% állomány növekedés összesen PE alapon árazunk, s a PE nem változik, marad a jelenlegi, de az árat az srv-vel csökkentett állományra vetítjük srv keretében a jelenlegi 14,5 millió rv évi 4,5 millió rv-vel nő, s felmegy 37 millióra 2030-ig A) scenário esetében az eredmény 27,6%-kal nő, s a többi feltételezést figyelembe véve 60%-kal nő az állományunk értéke, a B) scenário esetében 61,1%-kal nő az eredmény, s 102%-kal nő az állományunk értéke. A tőzsdei árazás sok mindentől függ, s a leányok helyzete is megbillenhet egy-egy országban (bár az OTP-nek elég diverzifikált portfoliója van mostanra), de a hosszabb távú modellben is nagyobb a valószínűsége, hogy magasabb hozamot hoz, mint egy állampapír. Eközben előáll egy szemmel jól látható 6000-7000 milliárd vásárlásra fordítható összeg, ami nem szerepel a modellben, s amivel kvázi eredményt tud vásárolni, s valszeg fog is vásárolni, így a korábban emlegetett 100 k árazás 2030-ra teljesen reális elképzelés.
Van olyan ismerősöm, aki specialistaként a Nádorban van, s elmondta, hogy fix a fizuja (lehet, hogy év végén van extra egy havi), s általában van év végén még ezen felül extra, ami nem kommunikált előre, csak az SMS-ből látja, s általában ez lehet a hálózatban is. Amit mondasz, az sok helyen van, nekem is ez az érdekeltségem, de nálunk is csak a seniorok, vezetők vannak ebben a körben. Én nem tudok arról, hogy az OTP-ben ez a rendszer lenne, s a számok is ezt mutatják.