A jelenlegi adatok azonban nem támasztják alá a szocialisták optimizmusát. A közvélemény-kutatások a júniusi EP-választásoknál is rosszabb eredményeket prognosztizálnak. Számításaink szerint ebben a helyzetben nem zárható ki az sem, hogy az ország három-négy kisebb megyéjében, Vasban, Zalában, Tolnában, esetleg Nógrádban nem lesz a pártnak sem egyéni, sem listás mandátuma.
A legrosszabb pozícióból a Vas megyei jelöltek vágnak neki a kampánynak. A megyeszékhely, Szombathely ugyan a mai napig MSZP-s polgármester vezetése alatt áll, a közgyűlési többség azonban már rég áttolódott a jobboldalra. A párt Vasban hagyományosan rosszabbul teljesít az országos átlagnál, a 2006-os győztes országgyűlési választáson is csak harminchat százalékot kapott a Fidesz ötvenhárom százalékával szemben, és egyéni körzetet már akkor sem sikerült elhozniuk. Az EP-választáson az egyik legrosszabb szocialista eredmény született ebben a megyében, alig haladta meg a 13,3 százalékot.
Ha az MSZP akár csak egyetlen százalékkal rontott támogatottságán az utóbbi hat hónap alatt, akkor egy mostani választáson kalkulációink szerint a párt megyei listájának nem jutna parlamenti hely. (A számítás természetesen hipotetikus, hiszen két különböző időpontban zajlott választás adatain alapszik, és a végeredményt 2010-ben a párt népszerűségi adatai mellett a riválisok támogatottsága, illetve a részvételi arányok is befolyásolhatják.)
Vas megyében négy mandátumot osztanak ki a területi listán. 2006-ban kettő jutott a Fidesznek, és az úgynevezett kétharmados szabály miatt az MSZP-nek is kettő.
Hogyan születik a listás mandátum?
Az MSZP szorult helyzetének megértéséhez érdemes felidézni, hogyan szabályozza a választási törvény a területi listás mandátumok kiosztását. A választás első fordulójában a pártlistára leadott szavazatokat elosztják a kiosztható mandátumok száma +1-gyel, azaz Vas megyében öttel. Az osztás eredménye adja meg azt a számot, ami egy mandátumot ér. Vasban 2006-ban 147 980 szavazatot adtak le, ebből adódóan 29 596 szavazat után kapott egy-egy párt egy parlamenti helyet.
A fideszes szavazatokból bőven kijött két mandátum, a szocialistáknál viszont nem. Náluk a kétharmados szabályt alkalmazták, azaz ha egy pártnak van annyi fel nem használt szavazata, amennyi kiteszi a mandátumhoz szükséges szám kétharmadát, még egy jelöltje bejut. Ekkor viszont az így felhasznált szavazatok és az egy mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatok közti különbséget levonják az országos listára átvitt szavazatokból. Vas megyében az utolsó listás képviselői posztot 19 730 szavazattal szerezték meg, amihez az EP-választásival azonos, 13,3 százalékos eredményt kell teljesíteni.
Az MSZP listáját Ipkovich György, szombathelyi polgármester vezeti, a második helyet Nemény András megyei elnök kapta, ő a párt országos listáján is rajta van, a harmincharmadik.
Zalában jobb MSZP-snek lenni, de nem sokkal
Kissé jobbak a zalai szocialisták kilátásai. Zalában az uniós választást 14,6 százalékkal zárta a párt, és a 2006-os adatok alapján számításunk szerint 11,1 százalékos listás eredmény is elég egy megyei listás parlamenti helyhez. A megyében 2006-ban az öt egyéni körzetből egyet, Göndör Istvánét sikerült megnyerniük, kettőben a Fidesz–KDNP első fordulós győzelmet aratott. A 2006-os harminchét százalékos listás eredmény két helyre volt elég, a Fidesznek itt három mandátuma lett.
Az előrejelzést azonban megzavarhatja az is, hogy a térségben mindkét nagy párt – belső konfrontációi miatt – nagy cseréket hajtott végre. Göndör nem indul egyéniben, és a területi listán sem kapott helyet. A lista élén Baracskai József megyei elnök áll, őt a Göndört váltó Fodor Csaba követi.
A Jobbik bekavarhat
Tolna megyében, ahol négy országgyűlési hely vár listás kiosztásra, 15,3 százalékos teljesítményt hoztak júniusban a szocialisták, a 2006-os adatok alapján számolva legalább 13,3 százalék kell ahhoz, hogy a helyi listavezető bekerüljön a parlamentbe. Ha ez meglesz, akkor Harangozó Tamás megyei elnök, a volt EP-képviselő öccse, a Mozaik Klub egykori tagja szerezhet mandátumot.
Nógrád lélekszámban az ország legkisebb megyéje négy egyéni és négy megyei listás mandátummal. 2002-ben és 2006-ban a pásztói és a salgótarjáni kerületben az MSZP jelöltje nyert, a szécsényi és a balassagyarmati kerületekben a Fidesz–KDNP győzött. A megye nem teljesen reménytelen a szocialistáknak, hiszen az EP-választás is az országos átlag feletti támogatottságot jelzett, itt 17,7 százalékot értek el, és a 2006-os választáson 13,3 százalék elég volt egy listás hely megszerzéséhez. De nyáron a Jobbik nagyobb támogatottságot kapott, 18,7 százaléka egy teljes százalékot vert a szocialistákra. Így az új választáson egészen más szituáció állhat elő, mint 2006-ban, amikor még Boldvai Lászlónak és a jelenleg titokminiszterként működő Juhász Gábornak is sikerült egyéni mandátumot nyernie.link
Nagyon sok embert, sőt még az Mszp-ben is egy kettőt, de még az új szdszben is 1-2 t. --- dávid ibi, és Herényi aljassága csak annak nem tünik fel aki hasonló züllöttségben él, vagy politikailag tájékozatlan. Ők ketten fizetett zsoldosok, a parlamentbe kerülésért pénzelik őket a komcsi milliárdosok. Ha bekerülnek- már újból az mszp-t erősítik nyíltan. Csak addig tart a választási színjáték.
Bojárt? gyurcsányt, Kapolyit? akartál ugye mondani --- Bokros Lali támogatói között. Ők is tudják az Mszp-re a kutya sem fog szavazni, a Fidesz 2/3-t meg mindenféleképpen megakarják akadályozni, ezért gyurcsány szervezésével indítják a Mdf-szdsz képződményt.
Azért Bojár és Széles között azon kívül, hogy mindkettő milliárdos, baromi nagy különbség van. Bojár a tudásával és saját maga érte el, amit elért. Széles meg a tipikus komcsi/posztkomcsi helyezkedő, aki az állami mutyikkal lett milliárdos.
Bojár ebben a cikkben csak az erkölcstelenségéről győzködi az embereket.
"Nem érdekel a párt múltja, nem érdekel, kik most a szövetségesei, az sem érdekel, kik a vezetői és hogyan lettek azok, sőt még Bokros Lajos személye sem érdekel” Felelős emberként mégis elkötelezi magát olyan párt mellé, mely Dávidostól, Herényistől a szemétdombra valók. Ha egy kicsike kis erkölcs(vagy tájékozottság) lenne Bojárban, már e két személy miatt sem mondhatna ilyeneket. Boros is elhagyta az MDF-szdsz képződményt ibike politikai prostitúciója miatt. Az országban ugyanazok a komcsi emberek hirdetik a szűklátásuk miatt most a Bokros Lali visszajövetelét, akik a gyurcsány bukás után teljes agóniában kínlódva nem tudtak hetekig min. elnököt választani. Bármelyik pillanatban ezer alkalmas ember található lenne erre az országban. Csak a komcsik nem találnak sosem megfelelő személyt, mert a régi vezető után még nem tudják hová kötelezzék magukat. Birka baloldal.
Viszont látom pampa, nyomod a kampányt ezerrel... A nagy cikkmásolgatások közben fel sem tűnik neked, hogy ha csak ezt a legutóbbi néhány hozzászólásodat nézem ebben a topicban, már akkor is a 2. öngólnál jársz.
Bokrost támogatja az egyik leggazdagabb magyar
Bojár Gábor, az ismert üzletember, a Graphisoft megalapítója a HVG.hu-n megjelent cikkében egyértelműen leteszi a garast Bokros Lajos mellett. Mint írja, szükség lenne rá, hogy az MDF bekerüljön a Parlamentbe, és ott Bokros programjának a „hangja” legalább ellenzékként jelen legyen.
„Hogy mi most az MDF? Nem érdekel. Pontosabban most nem ez érdekel” – kezdi okfejtését Bojár Gábor. Mint kiderül, a milliárdos üzletembert az sem foglalkoztatja, hogy a mai MDF és SZDSZ hogyan viszonyul a 20 évvel ezelőtti hasonló nevű formációkhoz, „és sajnos nem engedhetem meg magamnak azt a luxust sem, hogy érdekeljen, ki, honnan és milyen áron gyűjti össze a kampányhoz szükséges pénzt”.
Bojár leszögezi, annak ellenére, hogy elképzelhető, 2010 Magyarországán az egyetlen igazán etikus magatartás, ha a polgárok nem mennek el szavazni, ő nem képes megtenni ezt.
Akkor is élnie kell szavazati jogával, ha csak abból választhat, „hogy ki hazudott többet és ki hazudott gátlástalanabbul, vagy melyik párt szöveteit itatta át mélyebben a “pártfinanszírozás” címén nemcsak megtűrt, de intézményes gyakorlattá vált köztörvényes bűnözés.”
Bojár azt írja, húsz éve még úgy tűnt, Magyarországon is kialakulhat egy tisztességes politikai elit, („gondolok például Antall Józsefre és Göncz Árpádra”), ám szerinte csak magunkat okolhatjuk, hogy nem termeltünk ki hasonló integritású utódokat.
Az üzletember ennek ellenére úgy véli, hogy ha nem is tudunk kik közül választani, a „mik”, vagyis a programok között még lehet. „Én Bokros Lajos programjára szeretnék szavazni, függetlenül a párttól, amelynek volt bátorsága ezt a nevet felvállalni 13 év populista és “nagykoalíciós” kiátkozás után. Nem érdekel a párt múltja, nem érdekel, kik most a szövetségesei, az sem érdekel, kik a vezetői és hogyan lettek azok, sőt még Bokros Lajos személye sem érdekel” – írja Bojár.
Az üzletember azért támogatja mégis Bokrost, mert az ő neve szimbolizál „egy olyan gazdaságpolitikát, amely az utolsó 20 (sőt az utolsó 60!) évben egyedül volt képes gazdasági fellendülést teremteni néhány évre, egy rövid fellendülést, amit utódai egymással versenyezve tékozoltak el.”
Bojár a HVG.hu-n megjelent publicisztikája végén megállapítja, hogy bár Bokros Lajosnak nincs esélye miniszterelnökké válni, mégis hisz abban, „hogy az ország hasznára válna, ha legalább ellenzékként megjelenne a Parlamentben az ő programjának a hangja is.”
atv.hu
És akkor arcul csapják azokat akik azért szavaztak az MDF-re hogy Bokros hangja jelen legyen az EP.-ben...
"Az MDF választási programja nem ígér, csak gyszerűen kijelenti, mit kell tenni"
És ez hiba???
Mindig elfelejtem, hogy te pampa vagy. És igen, ahogy írtam már, az országban nagyon sok pampa van. És bizony pampák királyának lenni csak ígéretekkel lehet nem holmiféle leírja, hogy mit kell tenni programokkal...
Ebben a Szláv tipusú pluráli demokráciában kivitelezhetelen programot ajánl, mint 290 önkormányzat, most már a szakképzettekért is síkra szállna. Dávid Iboly ADJA LE A "NÍVÓT". Előkelöségbe szakmunkásokat? Ki látott már ilyet?
Az MDF választási programja nem ígér, csak egyszerűen kijelenti, mit kell tenni. A Bokros Lajos korábbi pénzügyminiszter gondolataira támaszkodó programban csak nyomokban maradt az MDF korábbi jobboldali retorikájából, sokkal inkább az olcsó és hatékony államra, öngondoskodásra, alacsony adókra koncentrál. Ha rajtuk múlna, csak 280 járási önkormányzat maradna a mai 3200 helyett.link
VÁLASZTÁS 2010
Egy kis olvasnivaló:
Vasban nehéz MSZP-snek lenni
A jelenlegi adatok azonban nem támasztják alá a szocialisták optimizmusát. A közvélemény-kutatások a júniusi EP-választásoknál is rosszabb eredményeket prognosztizálnak. Számításaink szerint ebben a helyzetben nem zárható ki az sem, hogy az ország három-négy kisebb megyéjében, Vasban, Zalában, Tolnában, esetleg Nógrádban nem lesz a pártnak sem egyéni, sem listás mandátuma.
A legrosszabb pozícióból a Vas megyei jelöltek vágnak neki a kampánynak. A megyeszékhely, Szombathely ugyan a mai napig MSZP-s polgármester vezetése alatt áll, a közgyűlési többség azonban már rég áttolódott a jobboldalra. A párt Vasban hagyományosan rosszabbul teljesít az országos átlagnál, a 2006-os győztes országgyűlési választáson is csak harminchat százalékot kapott a Fidesz ötvenhárom százalékával szemben, és egyéni körzetet már akkor sem sikerült elhozniuk. Az EP-választáson az egyik legrosszabb szocialista eredmény született ebben a megyében, alig haladta meg a 13,3 százalékot.
Ha az MSZP akár csak egyetlen százalékkal rontott támogatottságán az utóbbi hat hónap alatt, akkor egy mostani választáson kalkulációink szerint a párt megyei listájának nem jutna parlamenti hely. (A számítás természetesen hipotetikus, hiszen két különböző időpontban zajlott választás adatain alapszik, és a végeredményt 2010-ben a párt népszerűségi adatai mellett a riválisok támogatottsága, illetve a részvételi arányok is befolyásolhatják.)
Vas megyében négy mandátumot osztanak ki a területi listán. 2006-ban kettő jutott a Fidesznek, és az úgynevezett kétharmados szabály miatt az MSZP-nek is kettő.
Hogyan születik a listás mandátum?
Az MSZP szorult helyzetének megértéséhez érdemes felidézni, hogyan szabályozza a választási törvény a területi listás mandátumok kiosztását. A választás első fordulójában a pártlistára leadott szavazatokat elosztják a kiosztható mandátumok száma +1-gyel, azaz Vas megyében öttel. Az osztás eredménye adja meg azt a számot, ami egy mandátumot ér. Vasban 2006-ban 147 980 szavazatot adtak le, ebből adódóan 29 596 szavazat után kapott egy-egy párt egy parlamenti helyet.
A fideszes szavazatokból bőven kijött két mandátum, a szocialistáknál viszont nem. Náluk a kétharmados szabályt alkalmazták, azaz ha egy pártnak van annyi fel nem használt szavazata, amennyi kiteszi a mandátumhoz szükséges szám kétharmadát, még egy jelöltje bejut. Ekkor viszont az így felhasznált szavazatok és az egy mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatok közti különbséget levonják az országos listára átvitt szavazatokból. Vas megyében az utolsó listás képviselői posztot 19 730 szavazattal szerezték meg, amihez az EP-választásival azonos, 13,3 százalékos eredményt kell teljesíteni.
Az MSZP listáját Ipkovich György, szombathelyi polgármester vezeti, a második helyet Nemény András megyei elnök kapta, ő a párt országos listáján is rajta van, a harmincharmadik.
Zalában jobb MSZP-snek lenni, de nem sokkal
Kissé jobbak a zalai szocialisták kilátásai. Zalában az uniós választást 14,6 százalékkal zárta a párt, és a 2006-os adatok alapján számításunk szerint 11,1 százalékos listás eredmény is elég egy megyei listás parlamenti helyhez. A megyében 2006-ban az öt egyéni körzetből egyet, Göndör Istvánét sikerült megnyerniük, kettőben a Fidesz–KDNP első fordulós győzelmet aratott. A 2006-os harminchét százalékos listás eredmény két helyre volt elég, a Fidesznek itt három mandátuma lett.
Az előrejelzést azonban megzavarhatja az is, hogy a térségben mindkét nagy párt – belső konfrontációi miatt – nagy cseréket hajtott végre. Göndör nem indul egyéniben, és a területi listán sem kapott helyet. A lista élén Baracskai József megyei elnök áll, őt a Göndört váltó Fodor Csaba követi.
A Jobbik bekavarhat
Tolna megyében, ahol négy országgyűlési hely vár listás kiosztásra, 15,3 százalékos teljesítményt hoztak júniusban a szocialisták, a 2006-os adatok alapján számolva legalább 13,3 százalék kell ahhoz, hogy a helyi listavezető bekerüljön a parlamentbe. Ha ez meglesz, akkor Harangozó Tamás megyei elnök, a volt EP-képviselő öccse, a Mozaik Klub egykori tagja szerezhet mandátumot.
Nógrád lélekszámban az ország legkisebb megyéje négy egyéni és négy megyei listás mandátummal. 2002-ben és 2006-ban a pásztói és a salgótarjáni kerületben az MSZP jelöltje nyert, a szécsényi és a balassagyarmati kerületekben a Fidesz–KDNP győzött. A megye nem teljesen reménytelen a szocialistáknak, hiszen az EP-választás is az országos átlag feletti támogatottságot jelzett, itt 17,7 százalékot értek el, és a 2006-os választáson 13,3 százalék elég volt egy listás hely megszerzéséhez. De nyáron a Jobbik nagyobb támogatottságot kapott, 18,7 százaléka egy teljes százalékot vert a szocialistákra. Így az új választáson egészen más szituáció állhat elő, mint 2006-ban, amikor még Boldvai Lászlónak és a jelenleg titokminiszterként működő Juhász Gábornak is sikerült egyéni mandátumot nyernie.link