sírok!! ))
Előterjesztések és határozati javaslatok
a BIOMEDICAL COMPUTER TECHNOLOGIES Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
(székhely: 1031 Budapest, Vízimolnár u. 23. 4. em. 14., Cégjegyzékszám: 01-10-046842) 2013.
október 15. napján, 11:00 órakor Galgamácsa, Petőfi u. 17. szám alatti Művelődési Ház „B”
termében tartandó rendkívüli Közgyűléséhez.
Bűnözők terepe lett a magyar piac? - Így húznak ki milliárdokat a zsebünkből
Nem sikerült az elmúlt 10 évben jelentősen növelni a cégek számát a magyar tőzsdén, ráadásul igazán jó befektetés is kevés volt. A változásra szükség lenne, amiben a jobb nemzetközi befektetői környezet mellett a magyar szabályozás változása is segíteni tudna.
A Napi Gazdaság pénteki számának cikke
Az elmúlt 10 évben 32 céget vezettek be a magyar tőzsdére, ennek ellenére nem sikerült érdemben növelni a tőzsdén lévő cégek számát, mivel eközben 28 társaságot ki is vezettek a börzéről. Ráadásul a kivezetettek között sok volt a tőzsde szempontjából meghatározó cég, míg az újak közül nem igazán sikerült senkinek sem felnőnie a nagyok közé. Az igazi sikersztori is kevés, igaz, az elmúlt évek válsága szinte minden cég árfolyamát megviselte. Ugyan akadnak jó minőségű papírok, de a likviditás ezeknél is súlyos probléma, így csak egy szűk befektetői réteg kereskedik velük.
Zsiday Viktor, a Plotinus Vagyonkezelő Nyrt. vezérigazgatója szerint a legnagyobb gond az, hogy nem teremtettek olyan szabályozói környezetet, amelyben megéri a normálisan működő cégeknek a tőzsdére lépés. Egy prudens módon gazdálkodó vállalkozás számára inkább csak hátrányai vannak a tőzsdei jelenlétnek, hiszen így például a konkurensei sokkal tisztább képet kapnak a tevékenységéről. Zsiday szerint így csak azok a börzék sikeresek a cégek bevonásában, ahol vagy hagyománya van a tőzsdei jelenlétnek, vagy a szabályozói környezet olyan, hogy a társaságoknak megéri ez a lépés. Az első, amely főleg az angolszász tőzsdéket jellemzi, nagyon sok időt vesz igénybe, így itthon inkább a másodikra lenne lehetőség. A szabályozás tőzsdei szereplést támogató kialakítása azonban az elmúlt időszakban nem valósult meg, így kevés olyan cég jött a tőzsdére, amely valós tevékenységet folytat.
Ezzel szemben viszont a fehérgalléros bűnözés terepe lett a magyar részvénypiac, ami ellen nagyon határozottan fel kellene lépni − véli Zsiday; ezalatt azt érti, olyan cégek is tőzsdére léptek, amelyek egy kitalált sztorival, offshore cégeken keresztül felhúzzák az árfolyamot, majd az esésben elkezdik rásózni a kisbefektetőkre. Jól ugyanis esésben lehet eladni, ekkor már sokaknál működik a tőzsdei pszichológia, miszerint ha 70 vagy 90 százalékot esett valami, az már biztosan olcsó. Sok esetben azonban, mivel a cég eleve nullát ér, még ez az ár is túl magas. Márpedig így a kisbefektetők zsebéből milliárdokat húznak ki, ráadásul ezek az emberek megosztják rossz tapasztalataikat másokkal, ami sokkal nagyobb kárt okoz az egész gazdaságnak és a tőzsdének is. (Cégneveket Zsiday nem mondott, így a cikkben szereplő vagy abból kimaradó cégeket sem e szempontok alapján válogattuk ki.)
Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy ne lett volna jó befektetési lehetőség az elmúlt 10 évben tőzsdére lépett cégek között. A Napi Gazdaság visszamenőleg szemlézte a kibocsátott cégek teljesítményét, és ezek közül például az egyik legrégebbi bevezetés sem volt rossz befektetés. Az Állami Nyomda ugyan 581 forinton kezdte a pályafutását nyolc évvel ezelőtt, és a részvény árfolyama jelenleg ennél alacsonyabb, de a stabil osztalékot fizető társaságként azért nem számított rossz befektetésnek − főleg ha figyelembe vesszük a válságot is. (A cég árfolyama egyébként 2007-ben még 1400 forint felett is forgott.) Ennél jobban járt azonban aki a Graphisoft Park részvényére szavazott. A cég egy évvel később, 2006-ban indult el a magyar parketten 770 forintos árral, aminél jelenleg is magasabban, 1000 forint feletti szinten forog a stabil osztalékot fizető társaság. Szintén jó húzás volt − legalábbis eddig − a Plotinus választása, hiszen a befektetésekkel foglalkozó cég az 1588 kibocsátási árnál jóval magasabban, 2400 forint közelében forog. A BTel, amely sorozatos akvizíciókkal terjeszkedve növelte profitját, a tavalyi 700 forintos induló árfolyamhoz képest szépen gazdagította a részvényeseit, hiszen az árfolyam jelenleg bőven 1100 forint felett jár.
A gondot az jelenti, hogy ezek a cégek nagyon alacsony likviditás mellett forognak, így komolyabb alapok kétszer meggondolják, befektessenek-e egy-egy ilyen cégbe. Márpedig enélkül szinte alig érzékelhető a jelenlétük, ezért is van az, hogy a befektetők zöme úgy gondolja, alig van olyan részvény, amellyel érdemes foglalkozni a magyar piacon.
Ilyen lehetett volna például a CIG, amelytől sokan azt várták, hogy megdobhatja a nagy papírok számát. A tőzsdei kereskedést 863 forinton kezdő − a jegyzési ár ennél is magasabb volt − részvény ugyanakkor folyamatosan veszített az értékéből és jelenleg már csak töredékét éri a kibocsátási árának, ami végül is megakadályozta, hogy a nagyobb papírokhoz tartozzon a BÉT-en.
A hazai tőkepiac negatív trendje egyrészt akkor tudna megfordulni, ha a válságból való kilábalással a befektetési célokra rendelkezésre álló források növekedni kezdenek, visszatérnek a külföldi befektetők, és mindenki újra tömegesen mer hinni abban, hogy a befektetései megtérülnek − mondta a Napi Gazdaságnak Takács Krisztián, a BTel vezérigazgatója. A kínálati oldalon ugyanakkor minél több, átgondolt üzleti modellel és tervvel, stabil alapokkal rendelkező, határozottan, de lépésről lépésre haladó, növekedő cég pozitív befektetői sztorijára lenne szükség − tette hozzá. A növekedésre képes cégek fejlődéséhez ugyanis tőkére van szükség, és a banki finanszírozás Európa-szerte jellemző beszűkülésével a megfelelő forrásokat tőkepiaci forrásbevonással lehet leginkább előteremteni.
A fedezetet igénylő banki hitelezés a múltat finanszírozza, a tőkepiac viszont a jövőt. Ha tehát egy kisebb cégnek forrásigényes növekedési tervei vannak, azokat banki forrásból gyakorlatilag nem, a tőkepiac révén viszont akár kisebb léptékben is sikeresen meg lehet valósítani − emelte ki a BTel vezetője. A tőzsdei jelenlétre való felkészülés ugyanakkor erőforrást igényel. Az előírt jelentési rendszer, a magas fokú működési és pénzügyi transzparencia, az ismertség és befektetői elfogadottság érdekében végzett munka, a háttérrendszer és szolgáltatások beindításához szükséges forrást a legtöbb hazai kis- és középvállalat nem szívesen előlegezi meg, de ez a kisebb probléma. Ennél nagyobb gond a befektetői környezetben az általános − és érthető − bizalomhiány. A tőkepiaci szabályozásunk megfelel ugyan az európai piacokénak, csak a fejlettebb országokhoz képest nálunk és a régiónkban ehhez alacsonyabb penetráció, kevesebb megtakarítás, kisebb likviditás társul − véli a BTel vezérigazgatója. Az elmúlt években úgy tűnt, mintha a tőzsdei kínálat csak az osztalékfizető blue chipekből és néhány feltörekvő cég negatívan végződő történetéből állna. Ez jelentősen csökkentette a válság miatt egyébként is alacsony likviditást és befektetői bizalmat. link
Összefoglalva, a vélelmezett összeférhetetlenségek láncolata alkalmas arra, hogy az alapító
dr. Rényi Gábor un. „kézi vezérléssel” beavatkozzon a kuratórium munkájába.
)))) link
ez is aztán egy lódoktori eset
miközben a cég az 5 forintosokat szórja rendületlenül most épp 20-ért, addig a pápás IT-s-től megveszik otc-n a bennfentik 3 azaz három forintért ))) link
nem semmi. 400-700% realizált (és nem realizált) haszon hipp hopp ))
gondolom srv is lesz, ahol a 3 forintosokat megvesz a vég 5-ért )))
PSZÁF, BÉT + brokik szarnak az egészre.
Még a brokiknak lenne a legjobb, ha ezeket a részvényeket tisztességesen kielemeznék és azt megfelelően elterjesztenék az ügyfelek között, mert úgy hosszabb távra megszereznék az ügyfeleket. Persze ma már broki nélkül is könnyű kereskedni.
Az összes ilyen részvényről kellene csinálni egy tárgyilagos elemzést, amit a net-en könnyen elérhetővé kell tenni, különböző sarokpontokkal.
Pl: Tulaj és vezetői túlzott összefonódás, rendszeres hígítás története, futó bírósági eljárások, székhely egy lakás, saját tőke mögötti üres tartalom stb.
Ezek nehezen hozzáférhető infók, legalábbis sokat kell hozzá bogarászni, és ha valaki a fórumból próbál meg tájékozódni, akkor meg jönnek a felbeszélők illetve maga a cégtulaj valami nehezen felismerhető nick-el.
További problémát okoz, hogy a vállalati forintkötvények piacán annak lehetünk szemtanúi, hogy egyes kis cégek körüli bonyodalmak az egész piac létét teszik kockára. Azt gondolom, hogy néhány cég esetében a menedzsment nem felelősségteljesen gazdálkodott a befektetők pénzével, sőt azt is lehet mondani, hogy néhány menedzser arra használja a tőkepiacot, hogy kifossza a befektetőket. Ezt a folyamatot nagyon veszélyesnek tartom, minden eszközzel meg kell akadályozni ezeket a szereplőket, hogy ebben sikeresek legyenek. Sajnos attól félek, hogy a magyar jogi szabályozás nem feltétlenül támogatja ebben a befektetőket.
Döbbenetes, hogy itt Magyarországon bármit meg lehet csinálni. A Kreditjog Nyrt-nek évek óta nincs székhelye!!!!!!!!
Félelmetes a 3.évezredben.
Bankszámlával nem rendelkeznek!!!!!
Sem bevétellel, sem kiadással nem rendelkezik a "Társaság"!!!!
Csodás.
A Balkán is előttünk jár színvonalban.
Évek óta erről beszéltem. De én voltam a gonosz lebeszélő, aki ki akarja énekelni a sajtot a szegény kisbüfik szájából.
Na a száj igaz volt sok esetben, csak nem én, hanem más, nem ki, hanem be, és nem sajt, hanem...
Már több, mint 100 éve is alaptörvény volt, hogy sok részvényt eladni esésben lehet, mivel a balekok imádnak esésben venni. Olyanok, mint a plázában vásárlók: -30%, -50%, -70%, minél nagyobb a leárazás, annál inkább venni akarják - függetlenül attól, hogy mondjuk még 80-90% esés után is simán lehet egy részvény extrém túlárazott – ha kellően magasról esik. Innentől egyszerű a helyzet, habár lehet bele néhány cikkcakkot tenni, de alapvetően egy dolgot kell tenni: adni-adni a részvényeket, amíg a csövön kifér. A balekok egyre több részvényt fognak megvenni, ahogy az ár esik, mert azt hiszik, hogy "olcsón" vesznek, miközben a legtöbb esetben szinte semmit nem érő papírokat vásárolnak meg, amiből majd csak sokkal később tudnak kiszállni hatalmas veszteségekkel. Megugrik a forgalom, mindenki elkezd kapirgálni a papírban, de a legtöbbjük persze „beragad”. Az ő veszteségük természetesen a bennfentesek, manipulátorok nyeresége. Mivel a bennfentesek legtöbbször szinte ingyen szerzik be a papírt, nekik még nagyon olcsón is megéri eladni, a balekok pedig nem értik, hogy eshet 80% után újabb 80%-ot részvényük. link
Címlap
Belföld
Külföld
Gazdaság
Adó és költségvetés|
IMF|
Bank és biztosítás|
Energia|
Euróválság|
Állás|
Autópálya|
Ingatlan|
Kkv|
Utazás|
Igaz ami igaz
Tech
Tudomány
Kult
Sport
Vélemény
Videó
RSS
Magyar
Új részvénykategóriát tervez a BÉT
MTI/Index
2012. május 25., péntek 07:51
|
Az utóbbi években tapasztalt, átláthatatlan tevékenységű cégek bevezetése ugyan nem a BÉT felelőssége, ám a tőzsde inkább az átláthatóságot finanszírozná - írta pénteki számában a Napi Gazdaság, amely Katona Zsoltra, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) új vezérigazgatójára hivatkozva azt közölte, hogy a BÉT fontolgatja új részvénykategóriák létrehozását.
A vezérigazgató elmondta a lapnak, hogy megfontolják, hogy a csak technikai okból bevezetett részvényeket egy külön kategóriában szerepeltessék, hogy a befektetők tudják, milyen likviditásra számíthatnak.
"Felvetődött a szabályok szigorításának gondolata is, de a tőzsde feladata e tekintetben sokkal inkább az átláthatóság növelése, a befektetők figyelmének ráirányítása arra, hogy a különböző hátterű kibocsátások egymástól jelentősen eltérő kockázati osztályba tartozhatnak", mondta Katona Zsolt......................................
Dióslaki Gábor a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének képviseletében arra kérte a BÉT jelenlévő vezetőit, hogy fontolják meg a B-kategóriás, BÉT-en jegyzett papírok megkülönböztetését az alapján, hogy az adott társaság végez-e tényleges tevékenységet vagy sem. Példaként a Hun Mining (korábbi nevén Genesis) példáját hozta fel. Dr. Mohai György biztosította a jelenlévőket, hogy a PSZÁF-fal karöltve nemsokára a nyilvánosság elé tárják javaslatukat a témában.
Tolvajrészvények: KEG = HUMET = ECONET = KUCSSOFT = APPENINN = PHYLAXIA = GENESIS