Mi lesz veled Európa?  

Lehet , hogy Europol másképp értékeli a Magyarországon lezajlodó Igazságügyi eljárásokat.

Gondolom lesz rikácsolás , hogy ez semmibe veszi a magyar igazságszolgáltatást.
Magyar kormány is semmibe veszi EU véleményét.

Nem a "lopással" van a baj! Az vagy volt vagy nem...

Az EU jogbiztonságával van a gond.
Amennyiben valaki ellen egy EU tagállamban jogerős ítélet születik egy ügyben azt azért más államban nem lehet perbe fogni.

Idehaza "eljátszották" az összes létező lehetőséget. Még pótmagán váddal is "kibővítették" a vádpontokat, hogy ne legyen mozgástere a horvát hatóságnak.

Hol vannak azok a sokat hangoztatott közös EU értékek?

szvsz

Ennyit ér az EU jogharmonizációja.

"Ismét látható Hernádi az Interpol körözési listáján
2015. február 17., kedd 16:22, frissítve: kedd 16:31 , szerző: Győr Ágnes

Ismét látható Hernádi Zsolt profilja az Interpol nyilvános körözési listáján – tudta meg a Magyar Nemzet. Horvátországban a Mol elnök-vezérigazgatóját azzal vádolják, hogy 2009-ben ötmillió euró kenőpénz kifizetéséről intézkedett Ivo Sanader akkori miniszterelnök részére cserébe azért, hogy a Mol megkaphassa az INA irányítási jogait.

A nemzetközi bűnüldözési szerv az ügyben vörös jelzést (Red Notice) adott ki. Ez a legmagasabb szintű riasztás, amely tájékoztatja a szervezet összes tagállamát arról, hogy az illetőt keresik a riasztást kérő ország hatóságai.

A vádakat Hernádi Zsolt és a Mol több ízben cáfolta.

A horvát hatóságok 2013-ban adtak ki ellene körözést azután, hogy a magyar üzletember állításuk szerint nem jelent meg Zágrábban egy tárgyaláson. A horvát hatóságok kérésre Hernádi Zsolt az Interpol körözési listájára is felkerült rövid időre. A Mol ügyvédeinek közbenjárására azonban az Interpol úgy döntött, hogy felülvizsgálja a Hernádi elleni körözés jogszerűségét, és a vizsgálat ideje alatt felfüggesztették a magyar üzletember nyilvános profilját a honlapjukon.

A körözési listán való újbóli szerepeltetés tehát nem nemzetközi körözést jelent, hanem annak jele, hogy az Interpol nem látta indokoltnak annak további „blokkolását” adatbázisukban, hogy a horvát hatóságok keresik Hernádi Zsoltot. Vagyis az intézkedés jelzésértékű"

9/11 hatása.

"A francia rendőrség már bírósági döntés nélkül is blokkolhat honlapokat arra hivatkozva, hogy azok a terrorizmust népszerűsítik. Míg a rendelet támogatói ezt a terrorizmus elleni harc szükségszerű lépésének tartják, a jogvédők a szólásszabadságot féltik."

"A francia belügyminiszter a múlt héten a sajtónak érvelt az új intézkedés mellett. Állítása szerint az unióban a terrorcselekményeket végrehajtók kilencven százaléka ilyen internetes tartalmak látogatása után aktivizálódik. Ezért nem lehet úgy harcolni a terrorizmus ellen, hogy nem szabályozzák az internetet – hangsúlyozta."

"Az Electronic Frontier Foundation (EFF) részéről Jillian York kétségesnek tartja, hogy ezzel az intézkedéssel megállítható lenne a terrorizmus. Mások a jogszabály hatékonyságát is megkérdőjelezik. A La Quadrature du Net nevű internetes jogvédő csoportnál úgy gondolják, hogy a rendelet a legális tartalmak „túlblokkolásához” vezethet. A szervezet titkára, Felix Tréguer pedig hozzátette, hogy ezzel az intézkedéssel csak olyan illúziót keltenek, hogy az állam a lakosság biztonságáért cselekszik, miközben ezzel csak lépést tesznek az alapvető internetes jogok aláásásához."

"Igazi háború lesz Ukrajnában - Amerika összeállítja a fegyverek listáját
Káncz Csaba, 2015. február 05., 11:15

Az alacsony intenzitású konfliktus után Ukrajna egyre közelebb áll egy normál háborúhoz. Washington olyan fegyverek szállítását tervezi Kijevnek, amely lehetővé teszi az orosz erők lekötését egy hatékony városi ellenállási harcmodorral. Putyin elnök február 17-i budapesti látogatásának üzenetét az egész világon figyelni fogják.

Ma Kijevbe érkezik John Kerry amerikai külügyminiszter. A megtárgyalandó témák között lesznek a tervezett amerikai fegyverszállítások. A washingtoni kormány Javelin típusú tankelhárító rakéták, kézi lőfegyverek és lőszer Ukrajnába szállítását mérlegeli, írta keddi számában The Wall Street Journal.

Vasárnap a New York Times (NYT) már beszámolt arról, hogy a kelet-ukrajnai harcok kiújulása – és az ukrán szövetségesek sorozatos vereségei - miatt a Fehér Ház és a katonai vezetés újra mérlegelni kezdte ezt a lehetőséget.

Úgyszintén hajlik Ukrajna fegyverszállításokkal történő támogatására Obama elnök jelöltje az amerikai védelmi miniszteri posztra. Ezt maga Ash Carter jelentette ki tegnapi szenátusi meghallgatásán. Közben a hírek szerint Oroszország már nehéz fegyverzettel (páncélosok, föld-levegő rakéták) is ellátja a szeparatistákat.

A kontinens nagyhatalmai közül Franciaország határozottan ellenzi a washingtoni tervet, Németország pedig megosztott. Míg Merkel nemet mond rá, a CDU-s EP képviselő Michael Gahler a fegyverszállítások mellett foglalt állást.

A német vezető lapok határozottan ellene vannak a tervnek. A Die Tageszeitung szerint ez csak tovább eszkalálná a helyzetet és megtorpedózna minden diplomáciai erőfeszítést. A Süddeutsche Zeitung tovább megy és szerinte az amerikai lépés egy Moszkvának küldött hadüzenettel érne föl. A lap fölteszi a kérdést: Obama tényleg bevállalja, hogy a kelet-ukrajnai összecsapások sokkal súlyosabb eszkalációhoz vezetnek?

De kik szítják a tüzet?

Amerikai források szerint hétfőn egy közös jelentést rakott le Obama asztalára a Brookings Intézet, az Atlanti Tanács és a Globális Ügyek Chicagói Tanácsa, amelyben az ukrajnai háború eszkalációja mellett tették le a garast. A jelentés az elkövetkező három évben három milliárd dollár értékű fegyvert szállítatna Kijevnek. Egyben felszólítja a kelet-európai NATO-tagokat, hogy ők is vegyenek részt a hadianyag-szállításban.

A jelentést igazi veteránok jegyezték, így többek között Strobe Talbott (Bill Clinton egykori legközelebbi Oroszország-tanácsadója), Ivo Dalder (a líbiai bombázások idején az USA képviselője volt a NATO-nál), Michele Flournoy (korábbi honvédelmi államtitkár) és John Herbst (aki a 2004-es Narancsos Forradalom idején volt Kijevben amerikai nagykövet!).

A jelentés üzenete Carter volt nemzetbiztonsági tanácsadója, Zbigniew Brzezinski nyomdokain halad, aki tavaly egy beszédében már olyan fegyverek szállítását tanácsolta Kijev számára, „amely lehetővé teszi az orosz erők lekötését egy hatékony városi ellenállási harcmodorral. Groznij bevétele például az oroszoknak három hónapba került. Ez mind óriási vérveszteséggel jár és bénítóan költséges pénzügyileg”.

Kelet-Ukrajnában már eszkalálódik a katonai helyzet

Közben Zaharcsenko ukrán szeparatista vezér Kelet-Ukrajna általa megszállt területein 10 napon belül 100 ezer fős mozgósítást rendelt el, hogy kellő katonai erővel rendelkezzen az ukrán kormány által 68 ezerről 250 ezerre növelendő kormányerőkkel szemben. Először önkéntesekre számít, a végén persze lehet, hogy "kénytelen lesz" orosz katonákkal feltölteni a tervezett létszámot. Az alacsony intenzitású konfliktus után Ukrajna egyre közelebb áll egy normál háborúhoz.

Kijev pedig a negyedik mozgósítást követően az ország keleti régiójában kihirdette a rendkívüli állapotot. A miniszterelnök bejelentése sokkolta a közvéleményt. Kárpátalján a tervek szerint 15 ezer behívót kézbesítenek a részleges mozgósítás negyedik – ami január 20-án kezdődött és 90 napig tartó – hullámában.Putyin elnök február 17-i budapesti látogatásának üzenetét az egész világon figyelni fogják."

Konchita után....

"A Pertti Kurikan Nimipaivat finn zenekar egészen egyedülálló az Eurovízió történetében. A finn selejtezőben szereplő punk együttes tagjai Down-szindrómások és autisták. "

"Kihallgatott egy 8 éves kisfiút a francia rendőrség
Forrás: MTI | 2015. 01. 29. 12:02:00

Kihallgattak egy 8 éves kisfiút a dél-franciaországi Nizza rendőrőrsén, amiért az iskolájában a Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni merénylet elkövetőit éltette - erősítették meg csütörtökön rendőrségi források.

A meghallgatást szerdán tartották, miután a gyermek nem volt hajlandó részt venni a január 7-i terrortámadás másnapján az áldozatok emlékére az iskolájában rendezett egyperces megemlékezésen, s azt mondta, hogy ő a terroristákkal érez együtt - adta hírül a Twitter közösségi oldalon Sefen Guez Guez, a gyermek családjának ügyvédje.

A 8 éves Ahmed osztályfőnöke jelezte a megyei oktatási hivatalnak, hogy a gyermek többször is arról beszélt, hogy ő a terroristákkal szolidáris. Ezért az apját többször is behívták az iskolába.

"Az ismert kontextus miatt az iskolaigazgató végül úgy döntött, jelzi a rendőrségnek, hogy mi történik az iskolában" - mondta Marcel Authier nyomozó.

"Behívtuk a gyermeket az apjával együtt, hogy megpróbáljuk megérteni, egy 8 éves kisfiú miért beszél ilyen radikálisan" - tette hozzá. Elmondta, hogy a gyermeket az apja jelenlétében mintegy fél órán keresztül hallgatták meg, majd játszani engedték. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem tettek feljelentést.

Az ügyvéd viszont azt állítja, hogy terrorizmus dicsőítésének gyanúja miatt eljárás indult.

Fabienne Lewandowski a nizzai rendőrség közbiztonsági igazgatóhelyettese sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy szabályos kihallgatás keretében kerestek magyarázatot a történtekre, de szerinte ezt a helyzet megkövetelte. Azt is jelezte, hogy a kihallgatás során az apa többször is elnézést kért azért, amit a fia mondott, s nem tűnt úgy, hogy ő bátoríthatja a gyermeket.

"A gyerek láthatóan nem érti, hogy mit beszél. Nem tudjuk, hol hallotta ezeket a szólamokat" - jelezte a rendőrség.

Az ügyvéd az egyik Twitter-bejegyzésében azt írta: arra a kérdésre, hogy mit jelent a terrorista szó, a gyermek azt válaszolta: "Nem tudom."

Az iskola vezetői nem kívántak nyilatkozni.

Ahmed ügyében a gyermekvédelmi hatóságok vizsgálatot indítottak. Az apa ellen is eljárást indult, mert megfenyegette az iskola igazgatóját, amikor az a fia viselkedéséről beszélgetett vele.

A Kollektíva a Franciaországi Iszlamofóbia Ellen szervezet szerint "az eset ékes példája annak a kollektív hisztériának, amely január eleje óta jellemzi Franciaországot".

"Az író az interjúban megerősíti: nem tartja iszlamofóbnak új könyvét. "Nem szeretem, hogy az emberek egyrészt azt mondják, 'szabadok vagytok', és aztán a felelősségről beszélnek nekem. A véleményszabadságnak nincsenek határai" - hangoztatta Houellebecq, akinek új könyve az Amazon franciaországi eladási sikerlistájának élén áll." link - kivéve a gyevi bírót!

"Kijelölték a Török Áramlat útvonalát
2015. január 27. kedd 16:22

Napi Gazdaság Online | MTI
Kijelölték a Török Áramlat nevű gázvezeték útvonalát - közölte a Gazprom azt követően, hogy Alekszej Miller, az orosz állami energetikai cég vezérigazgatója kedden Ankarában tárgyalt.
A Törökországba tartó gázvezeték 660 kilométer hosszan - a tavaly december elején leállított, eredetileg Bulgária felé tervezett - Déli Áramlat vezeték nyomvonalán halad, majd 250 kilométer hosszúságban az új nyomvonalon, Törökország európai része felé vezet - írták az MTI-hez is eljuttatott sajtóközleményben.

A korábbi tervek szerint a Déli Áramlat gázvezetéket előbb a Fekete-tenger alatt, az oroszországi Anapától építették volna meg Bulgáriáig, majd a szárazföldi szakasz Bulgárián, Szerbián, Magyarországon és Szlovénián át vezetetett volna Ausztriáig."

"Amerika nyert az orosz szankciókkal
Csurgó Dénes | 2015. január 22. csütörtök 14:46
Share on facebookShare on google_plusone_shareShare on twitterShare on emailMore Sharing Services
Napi Gazdaság Online
Míg az EU tagállamainak exportja Oroszország felé visszaesett, az USA-é 20 százalékkal nőtt 2014 első 10 hónapjában.
Sokkal rosszabbul érintik a Nyugat által Oroszországgal szemben bevezetett büntetőintézkedések az európai országokat, mint az Egyesült Államokat – ezt mutatják a Napi Gazdaság birtokába kerül orosz adatok. Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Vámszolgálatának számai szerint 2014 első 10 hónapjában az orosz import az EU 28 tagállamából 8,2 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbi mennyiséghez képest, az USA-ból viszont 20 százalékkal többet importáltak ugyanebben az időszakban, mint 2013 januárja és októbere között. Az orosz kivitel mindkét kereskedelmi partner felé csökkent, az EU felé 3,4, az Egyesült Államok felé 2 százalékkal.
Az adatokból az is látszik, hogy a visszaesés ellenére Európa még mindig jóval fontosabb kereskedelmi partnere Oroszországnak, mint az Egyesült Államok, hiszen még a visszaeséssel is nagyjából hétszer akkora értékben exportálnak az EU cégei Oroszországba, mint az amerikai versenytáraik.
Arról már Vlagyimir Putyin is beszélt még 2014 decemberének legvégén, hogy az orosz-amerikai kereskedelem a szankciók ellenére 7 százalékkal bővült, ami őt magát is meglepte. Hogy ez az orosz vezető által hivatkozott 7 százalék mire vonatkozik, azt pontosan nem tudni. A Washington Postnak amerikai hivatalnokok azt mondták, az USA exportja Oroszország felé 1 százalékkal nőtt 2014-ben, az ellenkező irányba viszont 13 százalékkal csökkent a kereskedelem. Ezek az adatok eltérnek az orosz vámhatóság számaitól, de a trend, amit mutatnak, hasonló."

"A párizsi mészárlás kifigurázása miatt tartóztattak le egy francia kamaszt
Hír24
charlie hebdopárizsi vérengzéskarikatúraterrorimzusfranciaország
2015. JANUÁR 21. 11:578 5
A terrorizmus támogatásával vádoltak meg egy 16 éves fiút, mert a Charile Hebdo elleni merényleten, a vicclap eszközeivel gúnyolódott.

Szakadjon ki a téli szürkeségből! Töltődjön fel wellnessel! »

Hetek óta élénkebb vita folyik Európában a sajtó-, és a véleménynyilvánítás szabadságáról, mint a felvilágosodás óta bármikor. A diskurzust a legtöbb nyugati országban beárnyékolja a rettegés a terrortól, a döbbenet és gyász. Amikor már kezdenénk azt hinni, hogy nagyjából minden érv elhangzott, egy tizenhat éves nantesi fiú dobott be újabbat a vitába.

Rajzolt egy karikatúrát, melyen gyakorlatilag kifordította a Charlie Hebdo-t. Konkrétan átrajzolta a vicclap egyik korábbi, 2013 júliusban nagy botrányt kavart címlapját. Az eredetei, Koránt tartó muszlim férfit, a párizsi merényletben lemészárolt Charb, nevű karikaturistára cserélte, aki az inkrimnált Charlie Hebdo számot tartja a kezében. A főalak testét szaggató töltények maradtak. A szöveg viszont változott: „A Korán szar. Nem állítja meg a golyókat” feliratban is a Korán Charile Hebdora cserélődött.

Az eredeti és a "kifordított" címlap.

A srácot, akinek a nevét nem hozták nyilvánosságra, múlt hét csütörtökön rövid időre őrizetbe vette a rendőrség, miután megosztotta karikatúráját a Facebookon - jelentette a France3. A vád a terrorizmus támogatása.

Az ügyész péntek reggel kezdeményezte a fiú szabadlábra helyezését, pártfogói felügyelet elrendelése mellett. Azt mondta minderre azért van szükség, hogy a fiatalkorút megtanítsák arra, hogy felelősséget vállaljon a tetteiért. A hírcsatorna arról is beszámolt, hogy egy nappal korábban egy tizennégy éves nantesi lány ellen is nyomozás indult, mert a villamoson azt kiabálta: „mi vagyunk a Kouachi nővérek, és lesz majd Kalasnyikovunk is.”

"Luxemburgi adóügy: újabb óriáscég lehet sáros
2015. január 19., 11:59

Egyre több, apró foszlány kerül elő a Luxemburg és multinacionális cégek közötti illegális adómegállapodásokról. Most az Amazonról derültek ki kellemetlen dolgok.

Több mint 300 multi érintett az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma által felgöngyölített adóelkerülési bizniszben, ahol Luxemburg egyezett meg különféle vállalatokkal arról, hogy a befektetésekért cserébe milyen módon hagyhatnak fel az adófizetési szokásokkal.

Tények

A listán olyan nevek szerepelnek, mint a Pepsi, Ikea, AIG, Deutsche Bank és még 340 cég, akik megkötötték a titkos megállapodásokat.
A szálakat szinte lehetetlen volt lenyomozni, annyira összekuszálták őket. A 2002 és 2010 közötti cégstruktúrákban így drasztikusan lecsökkenthetővé vált az adó mértéke.
Annyira, hogy a cégek így több milliárd dollárt tehettek zsebre, és százmilliárdokat lapátolhattak ki Luxemburgból úgy, hogy volt, amelyik kevesebb mint 1 százalékot adózott le a nyereségéből.
Az ügyben már az Európai Bizottság (EB), az unió legerősebb végrehajtó szerve is intézkedik.
Félbevágott Amazon

Az EB most azzal vádolja Luxemburgot, hogy adóelkerülés miatt engedélyezte a techóriás Amazonnak, hogy kettévágja a cég európai központját. Az egyik fele online ad el termékeket, a másik beszedi a brand utáni jogdíjakat. Hogy mi a gond? Csak az első fizetett adót. Emiatt az Amazon bevétele illegális lehet, így az EB az európai piac szándékos manipulálásával vádolja a seftelő államot.

Az Amazon tagad: szerinte nem kapott különleges elbánást és ugyanaz az adózási törvény vonatkozott rá, mint a többi vállalatra is. A Luxemburgi Pénzügyminisztérium együttműködik a hatóságokkal, de szintén cáfolnak minden illegális eljárást."

"Letartóztatták a volt görög védelmi minisztert
2015. január 18., vasárnap, 07:49
Szerző: MTI


A görög rendőrség zsarolással, megvesztegetéssel és az ellenlábasok elleni pokolgépes merényletek elkövetésével vádolt, kiterjedt bűnszövetkezetet göngyölített fel, amelynek tagjai voltak rendőrök és politikusok is, köztük Akisz Cohacopulosz volt védelmi miniszter is - jelentette vasárnapra virradóra a görög média a rendőrségre hivatkozva.

Cohacopulosz egy 37 fős bűnszövetkezetnek volt a tagja. A rendőrség a bűnbanda 17 tagját letartóztatta, 337 ezer eurót, négy gépkocsit és többfajta fegyvert kobozott el tőlük.

Orosz hírügynökségek szerint a hatóságok több athéni robbantásért tartják felelősnek a bűnbandát. Cohacopuloszt személyesen azzal vádolják, hogy ő kezdeményezett több pokolgépes támadást Jannisz Szbokosz fegyverbeszerzésekért felelős főtitkár háza ellen.

Cohacopuloszt 2013 áprilisában adócsalás miatt nyolc év börtönre ítélték, lefoglalták belvárosi ingatlanját és befagyasztották bankbetétjeit. Ugyanabban az évben, októberben, húsz év szabadságvesztésre ítélték pénzmosás és kenőpénz elfogadása miatt. Rajta kívül a feleségét és a lányát is - összesen 16 embert - elítéltek 55 millió euró kenőpénz elfogadása miatt. Az egykori befolyásos szocialista politikus 1996 és 2001 között állt a védelmi tárca élén. A vesztegetés német gyártmányú tengeralattjárók és orosz gyártmányú rakéták vásárlásával összefüggésben történt."

"Nigerben templomokat gyújtottak fel a Charlie Hebdo ellen tüntetők
MTI | 2015. január 17., szombat

Felgyújtottak három keresztény templomot és egy francia kulturális központot pénteken Nigerben a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap ellen tüntetők, egyidejűleg keresztény kereskedők boltjait is megtámadták; a zavargásokban négyen meghaltak és 45-en megsérültek.
A demonstráció a mintegy 260 ezer lakosú Zinder városában volt, amely Niger második legnagyobb települése a főváros, Niamey után. "Charlie maga a sátán!", "Nyelje el a pokol Charlie híveit!" - skandálták a tüntetők.

A felgyújtott templomok közül egy katolikus, kettő protestáns. A rendőrség könnygázt vetett be az utcákon autógumikat égető tömeg ellen, amely kőzáporral válaszolt.

Péntek esti hírügynökségi jelentések szerint a zavargásokban négyen meghaltak és 45-en megsérültek. A halálos áldozatok egyike csendőr, a sérültek közül pedig 22-en a rendvédelmi szervek tagjai, 23-án pedig tüntetők.

A nyugat-afrikai Niger hajdan francia gyarmat volt.

A Mohamed prófétáról gúnyrajzokat közlő Charlie Hebdo párizsi szerkesztősége ellen múlt szerdán elkövetett terrortámadásban 12-en vesztették életüket. "

1) Magyarán szólva van, aki alkalmazkodik az ilyen kb. Ausztriától keletre lévő országok "szokásaihoz", van aki nem.

1a) Lásd pl. a magyarországi amcsi cégek is milyen "jól jártak", hogy nem korrumpálódtak (se üzlet, se igazságszolgáltatás.)

2) Honnan veszi az újság, hogy nincsenek kitiltások? Tán a MN az amerikai külügyminisztérium ellenőrző szerve?

3) Érdekes, hogy ebben az esetben vannak "konkrét bizonyítékok" a magyar korrupció esetében meg "nincsenek".

4) Habár még az is előfordulhat, hogy itt is vannak ügyek, csak hallgatnak róla. (Lehet, hogy nem feltűnő, mert a telenoros doboz kicsi. :D)
Pl. a nálunk metróban közreműködő francia cég is korrupcióba keveredett, persze nem nálunk... nálunk nincsen baj... mindenki látja, hogy ott is minden rendben van.

5) Éppen a hírtv-n szoktál felhívni a figyelmet (főként a magyar kormánypárti politikusok botrányai kapcsán), hogy meg kell várni a végeredményt, nem össze-vissza írogatni.

6) És végezetül a KÜLÖNBSÉGEK (amiket kvázi megfordítva közöl az újság):
PONT nem a norvégok tesznek úgy, mintha ott ismeretlen lenne a korrupció, hanem a magyar kormány.
Emlékezzünk mit mondott a vezér, amikor a NAV botrányt próbálták kivizsgálni!
Nálunk nincs bizottság, nincs meghallgatást, csak pozitívat lehet kérdezni, 2 nap kell "független" egy kivizsgáláshoz.
Ha valamiről mégis sikerül valamilyen vizsgálatot kierőszakolni, azt zárt körben, titkosítva lehet csak megtenni.

Akkor most miről is beszélünk?

"A korrupció árnya vetül Norvégiára
2015. január 17., szombat 08:47 , forrás: Magyar Nemzet, szerző: Munkatársunktól
Parlamenti meghallgatást tartottak Norvégiában az egyre súlyosabb korrupciós botrányok miatt, amelyeknek állami érdekeltségű cégek a főszereplői.
A helyzet fonákságát jelzi: miközben egyes norvég visszaélések amerikai érdekeket is sértenek, az ő esetükben a konkrét bizonyítékok ellenére sem válaszolt kitiltással az Egyesült Államok. – Ezek az ügyek már kezdik megkérdőjelezni a norvég vállalatok hírnevét – jelentette ki Guro Slettemark, a Transparency International (TI) norvég főtitkára az oslói parlamenti meghallgatáson.

Az utóbbi hónapokban számos olyan korrupciós, megvesztegetési és befolyásszerzésre irányuló botrány robbant ki, amelyek mögött a legjelentősebb norvég állami tulajdonú vállalatok vagy maga a norvég állam állt. Slettemark a Telenort érintő botrányról megjegyezte: komoly vészjelzésként kellett volna értékelni, hogy jelentős összeget utaltak át egy adóparadicsomba.

Az eset súlyát jelzi, hogy Svein Aaser, a Telenor igazgatótanácsának elnöke a meghallgatáson beismerte: „Nem tudjuk garantálni, hogy nem történt korrupció, de a vizsgálataink során nem sikerült bizonyítani, hogy történt.”

Az egyre súlyosabb korrupciós ügyek több szempontból is érdekesek. Egyfelől a Norvég Civil Alap kapcsán kialakult magyar–norvég vita miatt, melyben a norvég fél úgy tesz, mintha köreiben ismeretlen lenne a korrupció – holott az általuk a civil pénzek magyarországi elosztásával megbízott Ökotárs Alapítvány számos visszaélést követhetett el a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint. Másfelől azért, mert Norvégiát a magyar sajtó egy része és az európai média zöme hajlamos megbízható, átlátható partnernek beállítani. Elvileg ezt támasztaná alá, hogy a TI legfrissebb kimutatása szerint a skandináv ország az ötödik legkevésbé korrupt állam a világon. Igaz, ez nem tényeken és büntetőügyeken, hanem az emberek általános korrupciós érzületén alapul. Az is furcsa, hogy a magyarországi helyzettel ellentétben Norvégiában konkrét bizonyítékok is vannak a korrupcióra, az Egyesült Államok gazdasági érdekei is komolyan sérültek, ám ezt mégsem követték a magyarországihoz hasonló lépések, senkit sem tiltottak ki az Egyesült Államokból.

Miniszteri magyarázatok
Oslóban a szerdai parlamenti meghallgatáson a volt és a jelenlegi norvég gazdasági miniszter számos kérdést kapott, melyek többsége az állam felelősségét firtatta. Válaszaikban többek között arra hivatkoztak: a norvég jogszabályok megengedik, hogy az állami tulajdonú vállalatok olyan országokban is befektessenek, amelyek korrupció szempontjából veszélyesek, és ilyenkor elvárt a fokozott óvatosság. Monica Maeland gazdasági miniszter a Telenort érintő botrány kapcsán pedig kijelentette: a minisztérium „rendkívül komolyan kezeli az ügyet”, ám szerinte a következtetések levonásával meg kell várni a rendőrségi vizsgálat eredményeit. (MN)
A napokban beszámoltunk az utóbbi időszak legsúlyosabb norvég korrupciós ügyeiről, amelyekben három vezető norvég mamutvállalat – a Telenor, az ország legnagyobb műtrágyagyártója, a Yara International és a hadiipari Kongsberg – is érintett. Közülük a Telenorral, a világ egyik legnagyobb telekommunikációs vállalatával kapcsolatos botrány tűnik a legsúlyosabbnak. Az 54 százalékban állami tulajdonú cég a hírek szerint Üzbegisztánban kenőpénzek árán jutott hozzá a terjeszkedéshez szükséges állami engedélyekhez. Kiderült, a Telenor az üzbég elnök, Iszlom Karimov lányának, Gulnara Karimovának s gibraltári fedőcégének utalt ezért pénzeket. A vesztegetésben érintett Vimpelcom telekommunikációs vállalat 33 százalékban a Telenor résztulajdonában áll, mely a szavazati jog 43 százalékával is rendelkezik. A botrányba keveredett cégnek több mint 120 millió ügyfele van világszerte, székhelye Amszterdamban van, és egy adóparadicsomban, a Bermudákon jegyezték be. Az ügyben az amerikai tőzsdefelügyelet és a holland hatóságok is nyomoznak, a botrányba pedig már belebukott a Telenor vezetője, Jon Fredrik Baksaas is. A holland vizsgálóbírók szerint a Telenor-érdekeltség 252 millió dollárt nyert az illegális kenőpénzekkel szerzett jogokkal, ami a feltételezett kenőpénzekhez képest jó üzlet.

A telekommunikációs óriás 2011-ben szintén a korrupcióval szerezhetett előnyöket Üzbegisztánban, norvég források szerint akkor 30 millió dollár csúszópénzt fizethettek. Az eddig megjelent információk és bankbizonylatok szerint Karimova és postafiókcége az utóbbi években 92,5 millió dollárhoz juthatott a Vimpelcomtól a 2007-ben életbe lépett, majd a meghosszabbított megállapodásokért s az azokkal járó jogokért. A Telenor-botrány a norvég kormánynak azért is kínos, mert a tulajdonosi érintettség okán szakminiszterek is tudhattak az ügyről, mégsem ellenőrizték a kifizetéseket, s az adóparadicsomban bejegyzett Telenor-érdekeltség sem az átláthatóságot segítette, amit tudniuk kellett.

Kétes ügyekbe keveredett a 36 százalékban állami tulajdonú Yara International, Norvégia legnagyobb műtrágyagyártó vállalata is. A gyanú szerint a vezetők jóváhagyásával líbiai és indiai üzleteket szereztek meg csúszópénzzel. A Financial Times úgy tudja, az ügyben a Yara korábbi vezérigazgatóját és három másik magas rangú vezetőt korrupcióval gyanúsítottak meg, amit tagadtak, de a vállalatnak rekordösszegű büntetést kellett kifizetnie, csaknem 300 millió norvég koronát (kb. 10,5 milliárd forintot). A botrány után a Yarától több vezetőnek is mennie kellett, s nem tisztázott, hogy az állami résztulajdonú nagyvállalat miért és milyen eredménnyel folytatott titkos tárgyalásokat legnagyobb riválisával, az amerikai CF Industriesszal egy esetleges összeolvadásról.

A harmadik nagy korrupciós ügy a szintén állami résztulajdonú Kongsberg hadiipari vállalaté, mely egy romániai ügylettel égette meg magát. Ott a kenőpénzfizetés gyanúját a román és a norvég rendőrség is vizsgálja; a Kongsberg mindent tagad. "

Lehet-e (állítólagosan) szólásszabadságért mészárolni?
És miért kell azokkal összemosni, akik nem gyilkolnak "körkörösen"?

Van-e szólásszabadságnak határa?
És ha van, az körkörös-e?