Mi lesz veled Európa?  

"2014. június 6., péntek 05:33 , forrás: Magyar Nemzet, szerző: Vass-Gabay Dorka
Lesöpörte a civilek tiltakozását az EU

Elutasította az Európai Bizottság az Egy közülünk elnevezésű európai polgári kezdeményezést, ez ellen tiltakozik a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. A kezdeményezés résztvevői csaknem kétmillió aláírást gyűjtöttek 18 tagállamban azzal a céllal, hogy az EU szüntesse be olyan tevékenységek finanszírozását kutatási, fejlesztéstámogatási és közegészségügyi területen, amelyek emberi embrió elpusztításával járnak. A NOE kívánatosnak tartaná, ha az Európai Bizottság felülvizsgálná hibás döntését.

Nem ért egyet a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) azzal, hogy az Európai Bizottság (EB) elutasította az Egy közülünk európai polgári kezdeményezést, amely azt célozta, hogy az EU szüntesse be olyan tevékenységek finanszírozását kutatási, fejlesztéstámogatási és közegészségügyi területen, amelyek emberi embrió elpusztításával járnak. A szervezők 1 721 626 hitelesített aláírást gyűjtöttek össze 18 tagállamban. A NOE ellenzi a brüsszeli döntést, amely nem tesz eleget csaknem kétmillió ember kérésének, mert az emberi embrió elpusztításával járó kísérletek finanszírozása ezzel változatlan marad.

Székely Hajnalka, a NOE vezetője szomorúnak nevezte, hogy a szervezet napirendre sem tűzte a kezdeményezést.
Európa követeli
Míg Magyarországon közel ötvenezer aláírás gyűlt össze, addig Európa-szinten szeptember közepére a szignók száma már korábban elérte az egymilliót. A „One of us” jelentőségére flashmobbal is felhívták a figyelmet, valamint az ívet politikusok, egyházi vezetők és értelmiségiek is aláírták.

2013 tavaszán egy világhírű bioetikussal beszélgettünk az életbevágóan fontos kérdésről egy szakmai konferencián.

– Ez volt a második olyan sikeres kezdeményezés az unióban, amikor az állampolgárok is állást foglalhattak, ezért is sajnálatos, hogy azt lesöpörték az asztalról – fogalmazott az elnök. Szerinte az EB ezzel a lépéssel épp egy olyan intézkedési formát akadályozott meg, amellyel az unió lakói is úgy érezhették, hogy beleszólhatnak a közügyekbe. – A NOE alapelve az élet, az anyaság tiszteletére nevelés és a jövő generációjáért érzett felelősség erősítése, ezért tartjuk kívánatosnak, hogy az Európai Bizottság vizsgálja felül hibás döntését – mondta.

A brüsszeli bizottság, annak ellenére, hogy a jelenlegi uniós keretszabályozás egyik alapelve, hogy uniós forrásokat nem szabad felhasználni új őssejttörzsek kinyerésére, illetve olyan kutatásra, amely embrió elpusztításával jár, május végén azt közölte: nem áll szándékában jogalkotási javaslattal előállni ebben a kérdésben, mert – mint mondják – a tagállamok körében és az Európai Parlamentben nemrég folytattak vitát és hoztak döntést az ezzel kapcsolatos uniós politikáról.

Az Egy közülünk európai polgári kezdeményezés azzal a céllal indult útjára 2012-ben, hogy előmozdítsa az emberi élet védelmét a fogantatástól kezdve, s ennek érdekében szüntessenek be minden életet elpusztító politika támogatását az EU költségvetéséből."

Ez az ügy is megmutatja, hogy a brüsszelokraták nem az alulról jövő kezdeményezések segítésének és megvalósításának, hanem éppen ellenkezőleg azok megakadályozásának és a központi akarat európai alattvalókra erőltetésének az eszköze.

"Kitilthatják Németországból a szociális juttatásokkal visszaélő uniós külföldieket
Akár öt évre kitilthatják Németországból a szociális ellátásokkal visszaélő külföldi uniós állampolgárokat a kormány szerdán kiszivárgott jogszabálytervezete szerint.

A tervezet szerint automatikusan kitiltják Németországból mindazokat az uniós társállamokból érkező bevándorlókat, akik a szociális támogatásokra vonatkozó szabályok megszegése miatt elveszítik jogukat a németországi tartózkodásra, vagyis akiket kiutasítanak az országból. A beutazási tilalom maximális időtartama öt év lehet. Továbbá három évig terjedő szabadságvesztésre vagy pénzbüntetésre számíthat, aki hamis adatokat megadva próbál tartózkodási engedélyt szerezni – áll a törvényjavaslatban a ZDF közszolgálati televízió beszámolója szerint.
A kormány azt is javasolja, hogy korlátozzák az álláskeresésre rendelkezésre álló időt a munkavállalás céljával beköltöző uniós külföldiek esetében. Az elképzelés szerint csak azok a munkakeresők kaphatnának hat hónapnál hosszabb időre tartózkodási engedélyt, akiknek jelentős esélyük van az elhelyezkedésre. Ez azt jelentené, hogy távozniuk kell az országból azoknak a külföldi uniós állampolgároknak, akik a megadott idő alatt nem találnak állást és segélyre szorulnának.
Jelenleg nincs időbeli korlátja a németországi tartózkodásnak, uniós állampolgárokat kitiltani pedig csak külön eljárás révén, és kizárólag a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy veszélyeztetése miatt lehet. A szigorítást az indokolja, hogy egyre több önkormányzatnak okoz gondot külföldi uniós állampolgárok ellátása, akiknek a képzettség vagy a nyelvtudás hiányossága miatt nincs esélyük az elhelyezkedésre, és szociális támogatást kérnek.
A kormány szerint a családi pótlék jogtalan megszerzésére irányuló kísérletekkel szemben is lépni kell, a javaslat szerint az uniós külföldiek körében a kérelmező szülő vagy felügyelő és a gyerek adószámát is csatolni kell a kérelemhez.
A tervezetet egy tárcaközi bizottság készítette elő, amelyet az év elején bíztak meg azzal, hogy vizsgálja meg az unión belüli szabad munkavállalásnak a szociális ellátórendszerre gyakorolt hatását. A kormány várhatóan június elején fogadja el a javaslatot.
Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése nyomán indult diskurzus a szociális turizmusról. A kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. “Aki csal, az repül” – hangoztatják a CSU képviselői.
A bajor konzervatívokat ezért a megfogalmazásért populizmussal és szélsőjobboldali uszítással is megvádolták az ellenzéki pártok és a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) részéről. Ugyanakkor a CDU/CSU konzervatív pártszövetség és az SPD koalíciós szerződésében szerepel, hogy az uniós társállamokból érkező munkavállalókkal kapcsolatban fel kell lépni a szociális támogatások jogtalan igénybevétele ellen.
Arról évek óta tart a vita, hogy jogosultak-e a szociális ellátás leggyakoribb formájára, az úgynevezett Hartz IV típusú munkanélküli segélyre vagy más ellátásra azok a Németországban élő uniós külföldiek, akik soha nem dolgoztak Németországban – azaz nem fizettek társadalombiztosítási járulékot, amellyel jogosultságot szereznek a munkanélküli ellátásra -, és támogatást kérnek az államtól megélhetési költségeik fedezésére.
A bíróságok ítélkezési gyakorlata ellentmondásos, ezért az idén januárban a lipcsei szociális bíróság az Európai Unió Bíróságára továbbított egy ilyen ügyet, kérve az uniós jogi helyzet tisztázását.
A luxembourgi testület döntése csak nyár végére várható, de a bíróság főtanácsnoka, Melchior Wathelet már elkészítette indítványát. A német sajtóban szerdán ismertetett dokumentum szerint a főtanácsnok arra a megállapításra jutott, hogy Németország kizárhatja a szociális ellátásból “azokat a személyeket, akik kizárólag álláskeresés vagy szociális segélyben való részesülés céljából lépnek a területére”.
A főtanácsnok indítványa ugyan nem kötelezi a bíróságot, de a bíróság eddigi gyakorlata azt mutatja, hogy rendszerint nincs eltérés az indítvány és a végső döntés között.
Az uniós külföldieknek nyújtott szociális ellátások eddig nem terhelték meg különösebben a német államot. A munkaügyi minisztérium szerdán közölt adatai szerint tavaly összesen 6,7 milliárd euró értékben fizettek Hartz IV segélyt külföldi állampolgároknak. Ebből csupán 1,7 milliárd euró volt a mintegy 311 ezer uniós állampolgárra jutó támogatás, a többi 5 milliárd eurót pedig az a nagyjából 900 ezer támogatott kapta meg, akik az EU-n kívüli országokból származnak. A Hartz IV támogatások teljes összege külföldieket és német állampolgárokat együttvéve 33,7 milliárd euró volt 2013-ban, vagyis az uniós társállamokból származó segélyezettekre a teljes támogatási összeg mindössze 5 százalékát kellett fordítani.(MTI)"

Hol vannak ilyenkor azok az éleslátású független média képviselői?

Aki másképpen gondolkodik más akar az "terrorista" amikor ezt "mi " tettük mi "szabadságharcosak" voltunk....

"Turcsinov ideiglenes államfő a minap arra kérte fel az igazságügyi minisztériumot, hogy vizsgálja meg, az ukrán kommunista párt milyen kapcsolatban áll a szakadár terroristákkal, s ha kell, kezdeményezze a párt betiltását."

"Szimonyenko a közszolgálati tévében jelentette be, hogy visszavonja jelöltségét. Azzal indokolta döntését, hogy Ukrajnában háború dúl, az ország területeket veszít, Donyeck és Luhanszk megyékben súlyos a helyzet, miközben az oligarchák nemcsak saját bűncsoportokat hoznak létre, hanem már fegyveres szervezeteket is. Szimonyenko szerint a elnökválasztás nem lesz legitim, mert Ukrajnában üldözik a másként gondolkodókat, és cenzúrát vezettek be.

A párt honlapján megjelent közlemény szerint az igazságügyi rendszer bénultsága és a jobboldaliak féktelen banditizmusa miatt a párt és jelöltje nem tud választási kampányt folytatni nemcsak a nyugati megyékben, hanem azokban a régiókban sem, ahol erős a szavazóbázisa.

Szimonyenko péntek este arról tájékoztatta a kijevi médiát, hogy a tévévita után megtámadták: a főváros utcáin üldözték gépkocsiját, majd egy kereszteződésnél körbevették és botokkal megrongálták a járművet. Miután sikerült elmenekülnie, gyújtópalackot dobtak az autóba - mondta a politikus.

Az UNIAN hírügynökség szerint viszont egy Majdan-aktivista, aki szemtanúja volt az esetnek, azt állította, hogy semmi sem úgy történt, ahogyan a politikus állította, és Szimonyenko hazudik. A pártelnök a tévészékháznál terepjárójával ráhajtott a járdára, "szanaszét hajigálva" a járókelőket, majd egy kereszteződésnél tüzet nyitottak az autójából - mondta.

A kijevi hatalom azzal vádolja a kommunista pártot, hogy együttműködik a kelet-ukrajnai szakadárokkal. Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő a minap arra kérte fel az igazságügyi minisztériumot, hogy vizsgálja meg, az ukrán kommunista párt milyen kapcsolatban áll a szakadár terroristákkal, s ha kell, kezdeményezze a párt betiltását."

Állítólag egy olyan rendeletet hoz a kormány, mely nagyobb hatalmat ad neki a külföldi befolyásszerzések megakadályozásában. A gazdasági miniszter beleegyezése lesz szükséges ahhoz, hogy egy külföldi vállalat jelentős befolyást szerezzen egyes belföldi vállalatokban. Vélhetően így kívánják megakadályozni egyes üzletágak felvásárlását, melyeket külföldi cégek szeretnének bekebelezni.

Sokkal megosztottabb kép rajzolódott ki viszont annál a kérdésnél, hogy több döntést kellene-e eu-szinten meghozni vagy inkább nemzeti szinten?
Az eu-szint legfőbb támogatói:
a spanyolok: 66:21,
a portugálok 66:24,
a belgák: 64:34,
a luxemburgiak: 62:33,
és a románok: 60:
A nemzeti szinté pedig meglepetésre nem elsők az angolok:
a dánok: 76:21,
a svédek: 75:23,
a finnek: 74:23,
UK: 66:24,
az osztrákok: 62:32,
a németek: 61:33,
a hollandok: 59:35,
az észtek: 58:36,
az írek: 57:36,
és a görögök: 54:42

Vagyis a megkérdezettek többsége bent tartaná az országát az eu-ban, de nagy többsége nem adna az eu-nak nagyobb döntési jogkört, megtartaná inkább az országa szuverenitását.

"Az európaiak kicsit nagyobb része véli úgy, hogy a legrosszabb még hátravan, mint amennyien úgy vélik, a válság nehezén már túl vagyunk - derül ki az Eurobarometer nemrég közzétett adataiból. A felmérésből kiderült még, hogy a legoptimistábbak közé tartoznak a románok és lengyelek, ami az EU jövőjét illeti, legkevésbé optimisták a görögök, olaszok, franciák, britek és magyarok. Mindez tükröződik azon is, mely országokban vannak legtöbben azok, akik kilépnének az EU-ból.

Másfél héttel az Európai Parlamenti választások előtt különösen érdekes, hogy miként látják az európaiak a közösség jövőjét. Miközben a válság hatásai még mindig velünk vannak, tavaly mélyponton volt a közösség jövőjével kapcsolatos megítélés, az előzetes közvéleménykutatások pedig azt mutatják, egyre nagyobb támogatottságot kapnak az euroszkeptikus pártok.

Összességében a közösség átlagában 47% azok aránya, akik szerint a legrosszabb még hátravan és 44% gondolja úgy, hogy a válság nehezén már túl vagyunk.

Az EU jövőjét főleg azokban az országokban ítélik meg nagyobb arányban negatívan, ahol az euroszkeptikusok erősek.

Ennek ellenére a legtöbb országban nincsenek többségben azok, akik kilépnének az EU-ból, kivéve Ciprust. A bankválságtól megtépázott egykori adóparadicsom országban ugyanis arra a kérdésre, hogy "jobbnak látná-e az ország jövőjét az EU-n kívül" 51% mondta azt, hogy határozottan igen, illetve inkább igen. Ez az arány az Egyesült Királyságban ettől alig lemaradva 47%. Meglepő lehet talán, hogy a britek mellé az osztrákok és szlovének is felkerültek, a csehekről viszont lehetett tudni, hogy elég euroszkeptikus a társadalom. A legtöbb ország azonban a halványabb színnel jelölt csoportba tartozik, ahol 30-40 százalék közötti a kilépést inkább pártolók aránya." pf link
Az Egyesült Királyságban 47% lépne ki viszont csak 41% maradna bent, a többi nem válaszolt.
A lelohadtak csoportját erősítik még:
a csehek: 42:49,
a szlovének: 42:48,
az osztrákok: 40:50
és a görögök: 40:55.

A tegnapi "európai megasztár" döntője megmutatta merre tart Európa.....

szvsz

"Megnyerné az államfőválasztást Romániában Nicolae Ceausescu, a huszonöt éve kivégzett kommunista diktátor, ha indulhatna a novemberi voksoláson - közölte pénteken a Jurnalul National című, kormánypárti lap, a Digi 24 hírtelevízióban bemutatott szociológiai felmérést ismertetve.
A kommunizmus iránti nosztalgiáról az IRES közvélemény-kutató intézet készített tanulmányt április elején egy 1300 fős, országosan reprezentatív mintán.

A válaszadók 69 százaléka mondta azt, hogy rosszabbul él mint 1989 előtt, és csaknem ugyanennyien (66 százalék) meg vannak győződve arról, hogy az emberek ma is megválasztanák Ceausescut államfőnek. Arra a kérdésre, hogy ők maguk megszavaznák-e a "Kárpátok Géniuszát" (ahogy a 1989 előtti tévéhíradók hivatkoztak a volt diktátorra), ugyanannyian válaszoltak igennel, mint nemmel (46 százalék).

Ezek az arányok messze magasabbak, mint ahányan Románia jelenlegi politikusaira készülnek voksolni. Az IRES egy múlt havi választási közvélemény-kutatása szerint a válaszadók 31 százaléka szavazna Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnökre, 12 százalékuk pedig Crin Antonescu liberális pártelnökre, ha most rendeznék az elnökválasztást - mutatott rá a Jurnalul National.

Arra a kérdésre, hogy mi jut eszükbe a rendszerváltás előtti időszakról a legtöbb válaszadó (23 százalék) a "munkahelyek biztonságát" jelölte meg. A lehetséges válaszok listájából a "jobb életet" az alanyok 14 százaléka választotta, és alig 9 százalékuk jelölte meg a "szabadság hiányát".

A felmérést végző intézet vezetője, Vasile Dancu szociológus a Digi 24 műsorában a kommunizmus iránti nosztalgiát azzal magyarázta, hogy az emberek jelenlegi személyes érvényesülésük és "megszépülő fiatalkori emlékeik" alapján ítélik meg a korszakot. Arra a kérdésre, hogy az alig 7 százalékos munkanélküliségű Romániában miért tartják a legtöbben a munkahely biztonságát a kommunista korszak legfőbb erényének, Dancu azt mondta: az emberek most valójában a tervezhető jövőt hiányolják, mert nem érzik magukat és családjukat biztonságban.

A szociológus szerint ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az emberek ne tudnának elvonatkoztatni saját helyzetüktől és társadalmi szempontból értékelni a korszakot. Rámutatott: ezt jelzi az, hogy a legtöbben az 1989-es rendszerváltást jelölték meg Románia legkiemelkedőbb történelmi eseményeként, míg Erdély és a Román Királyság egyesüléséről hozott 1918-as Gyulafehérvári Határozat a második helyre szorult a rangsorban."

"2014. április 2., szerda 11:33 Napi.hu

Új erőre kapott az európai vezetők vitája arról, hogy a gazdasági növekedés élénkítésének vagy a költségvetések rendbe tételének kell-e elsőbbséget élveznie az uniós tagországok gazdaságpolitikájában. Párizs Brüsszelre támadt.
Franciaország frissen megfogalmazott igénye, miszerint további haladékra van szüksége GDP arányos költségvetési hiánya három százalékra csökkentéséhez, újraindította a vitát arról, hogyan lehetne lendületet adni az eurózna gazdaságainak - jelentette a Financial Times (FT). Párizs ezzel a követelésével homlok egyenest szembe megy a német ihletésű megszorító politikával, amely a tagországok költségvetésének egyensúlyba hozásától várja a növekedés alapfeltételének megteremtését.

Miután kinevezte új miniszterelnökét - a szocialista párt jobbszárnyához tartozó Manuel Vallst - Francois Hollande francia államfő világossá tette, hogy a kormány növekedési programjának megvalósításához szükség van a deficitcél módosítására. A párt balszárnyát képviselő Arnaud Montebourg ipari miniszter - aki várhatóan hangsúlyos szerepet kap az új kormányban - korábban elítélte az Európai Bizottság (EB) "dogmatikus ragaszkodását" a megszorításokhoz, illetve "közönyösségét" a növekedés élénkítésével kapcsolatban.

Villongások

Matteo Renzi, a nemrégiben hatalomra került olasz kormányfő szintén többször jelezte, hogy kormánya csak akkor tud hiteles reformokat végrehajtani, ha egyelőre fittyet hány a hiánycélra. Brüsszel azonban, amelynek egyik feladata az eurózóna közösen elfogadott fiskális szabályai érvényesítése, nem fogadta pozitívan a francia követelést. Az európai tisztviselők emlékeztetnek arra, hogy Párizs már kétszer kapott halasztást a hiány három százalékra szorítására. A legutóbbi szerint 2015 végére kellene a GDP három százalékára mérsékelniük a deficitet.

A német és a finn kormány februárban dörgő hangon megfogalmazott közleményben dorgálta meg az EB-t azért, mert tavaly hozzájárult ahhoz, hogy Párizs és Madrid további egy évet kapjon a legfőbb hiánycél teljesítésére. Berlin és Helsinki szerint Brüsszel önhatalmúan foglalt el megengedő álláspontot ebben az ügyben.

Egy belső dokumentumból, amelyet az EU pénzügyminisztereinek készítettek, ám az FT kezére jutott, az derül ki, hogy Németország szerint Franciaország és Spanyolország egyetlen olyan feltételt sem teljesít, amely lehetővé tenné költségvetésük rugalmasabb kezelését. Olli Rehn, az EB pénzügyi biztosa arra figyelmeztette Renzit, hogy ha kormánya elvéti a deficit célt, akkor az EB nem tehet mást, mint hogy kérdőre vonja az olasz miniszterelnököt.

Ejnye már!

Hollande keddi követelésére reagálva az EU pénzügyminisztereinek tanácskozásán részt vevő Rehn elismételte a brüsszeli álláspontot, miszerint Párizs az elmúlt években kétszer kapott könnyítést. Ugyanakkor megjegyezte: az a fontos, hogy Párizs elszánja magát a szükséges strukturális reformokra, és ezt követően határozottan a tettek mezejére lépjen. A francia államfő szerint a megtakarítások nem lehetnek öncélúak és semmiképpen sem akarják aláásni az éppen hogy csak megindult növekedést.

Brüsszeli szakértők úgy látják, hogy Franciaország a 2013-as engedmény ellenére nem tudja teljesíteni vállalt kötelezettségeit. A párizsi statisztikai hivatal friss adatai szerint a 2013-as költségvetési hiány a GDP 4,3 százaléka lett, szemben az EU 4,2 százalékos előrejelzésével. Az államadósság elérte a GDP 93,5 százalékát, miközben mind az adóbevételek, mind a közkiadások aránya nőtt a bruttó hazai termékhez képest.

Az új kormány kinevezésekor Hollande azt ígérte, hogy 50 milliárd euróval mérsékelik a költségvetési kiadásokat 2015 és 2017 között. Mérséklik a vállalkozások adóterheit és hosszabb távon a háztartások adóit is. Szakértők szerint az utóbbi ígéret csak újabb megtakarítások árán teljesíthető."

Simon Ádám link
2014. március 2., vasárnap
"Visszavonja EU-tagsági kérelmét Izland – jelentette ki Gunnar Bragi Sveinsson külügyminiszter. A döntés megosztja a szigetországot, de nem egészen úgy, ahogy várnánk.
A háromszázezer lakosú észak-atlanti állam és az EU sagája újabb fejleménnyel gyarapodott. Miután késő szeptemberben már felfüggesztették a 2010-ben megindult csatlakozási tárgyalásokat, Izland úgy döntött: végleg visszavonja tagsági kérelmét. A döntés nem érhette meglepetésként az uniót, hiszen kezdettől fogva voltak érzékeny kérdések a tárgyalásokon, valamint az Egyesült Királysággal és Hollandiával való viszonyt az ún. Icesave-ügy terhelte.

Az Icesave-ügy
A pénzügyi szektor összeomlása során az izlandi Landsbanki holland és brit leányvállalatainak több százezer ügyfele vesztette el megtakarításait. Őket a két állam kárpótolta, azonban közel 4 milliárd euró kompenzációt követeltek a szigetállamtól, amit a népszavazáson két alkalommal is elutasítottak. Az EFTA-Bíróság 2013 januárjában kimondta, hogy Izlanddal szemben nem jogosak a követelések, a holland-brit-izlandi viszony azonban rányomta a bélyegét a csatlakozási kilátásokra.

Izland a pénzügyi szektor 2008-as összeomlása, az ún. kreppur után nyújtotta be tagfelvételi kérelmét az unióba. A tárgyalások 2011 nyarán kezdődtek meg, és a 33 tárgyalási fejezetből 27-et megnyitottak, 11-et pedig 2012 végéig sikerült lezárni. A relatív gyorsaság azonban nem volt érvényes a közös agrárpolitika, kiemelten a halászati politika fejezetére. Az ország számára elsődleges gazdasági érdek a megfelelő halászati kvóták megléte. A globális felmelegedés miatt a környező területek halállománya megnőtt, így Izland 2009-ben egyoldalúan módosította kvótáját egyes halfajtákra. A vita, ahol egyik oldalon Izland, a Feröer-szigetek és Norvégia, míg a másikon az Unió, Nagy-Britannia és Spanyolország áll, azóta húzódik. Tavaly szeptemberben az Európai Parlament – a többoldalú tárgyalások sikertelensége után – komoly kereskedelmi szankciókat fogadott el Izland és a Feröer-szigetek ellen, amely a Világkereskedelmi Szervezet elé került.

A kormányon lévő Haladás Párt - Függetlenségi Párt koalíció már a 2013-as választások előtt nyíltan kritizálta az uniós tagsági kérelmet. Kampányígéretük szerint májusban népszavazáshoz kötötték a csatlakozási tárgyalások folytatását. Ezt az ígéretüket pedig nem tartották meg. A döntés bejelentését tüntetések kísérték: az izlandi törvényhozás épülete előtti Austurvöllur téren közel négyezren tiltakoztak. A demonstrálók szerint a megkérdezésük nélkül nem dönthet a kormány, a népszavazásról nem mondanak le. Több mint negyvenezren írták alá a petíciót, amely a tárgyalások folytatása mellett áll ki. Az izlandiak többsége így is elutasítja ez EU-tagságot, a tiltakozás inkább a valódi demokratikus döntéshozatalról szól.

Kattintson és nézzen szét a legészakibb fővárosban, Reykjavíkban!Ólafur Ragnar Grímsson elnök egy, az oroszországi Szocsiban adott interjúban kifejtette: „Izland nem alkalmas az EU-tagságra ugyanazon okok miatt, amiért Norvégia sem, és amiért Grönland kilépett az unióból. A tagság nem felelne meg Izland számára, a gazdaságunk jellege miatt [főleg a halászati kvóták kérdésében], valamint földrajzi elhelyezkedésünk miatt sem.” Az elnök továbbá kifejtette, hogy Izland, Grönland, Norvégia és a térség országai „izgalmas idők elé néznek”, és Szentpétervár lehet az Arktisz fővárosa. A terület növekvő jelentőséggel bír a világpolitikában, nem csupán a feltáratlan energiahordozók közel negyede található a térségben, de az Ázsiába vezető kereskedelmi utak is több ezer kilométerrel rövidebbek a hagyományos déli útvonalaknál.

Izland a jelek szerint inkább a térségben betöltött szerepét kívánja függetlenül erősíteni, mintsem az Unió perifériája lenni. Többek közt ezt jelezheti, hogy tavaly tavasszal Izland és Kína szabadkereskedelmi megállapodást kötött. Az Unió előtt egyelőre láthatóan bezárult az Arktiszra vezető átjáró, az izlandi csatlakozási tárgyalások befejeződése és az ország távolodása pedig nem kifejezetten pozitív előjel a közelgő EP-választásokat övező euroszkeptikus hangulatban."

"Pénzügyminiszterek lázadása

A miniszter már az ülést megelőző estére vacsorára hívta a néppárti pénzügyminisztereket, és azt kérte kollégáitól, hogy kifejezetten szenteljék a vacsorát a másnapi Magyarországgal kapcsolatos döntésnek – olvasható a könyvben. Ebbe belementek, hiszen számukra is volt tétje a másnapi szavazásnak. A vacsorán szinte egy emberként közölték Matolcsy Györggyel: „Ha szavazást kérsz holnap, melléd állunk!” Azonban még ez sem volt elég, ugyanis a huszonhét pénzügyminiszter közül nyolcan voltak a baráti mag tagjai. A litván, bolgár, cseh, brit, spanyol, olasz, román pénzügyminiszter sem lett volna azonban elég ahhoz, hogy Matolcsy György győzzön a másnapi szavazáson. A könyv részletezi, milyen érvekkel sikerült meggyőzni a bolgár és a román minisztereket, hogy hazánk mellett szavazzanak. Amikor másnap a magyar napirendi pontra került sor, Matolcsy jelezte, hogy szavazást kér. Ez általános megrökönyödést keltett azok körében, akik nem ismerték a maroknyi, de lelkes „öszszeesküvői” kör döntéseit. Elkezdődött a vita. Természetesen a finn és dán pénzügyminiszter indította a támadást Magyarország ellen, mert ők a finn Olli Rehn közeli szövetségesei voltak. Még néhány más ország is folytatta a támadást, majd megindultak a mieink. Először a cseh pénzügyminiszter, Miroslav Kalousek kért szót, aki a csehek unióval szembeni ellenérzését is hangsúlyozva közölte, hogy semmiképpen nem támogatja a Magyarország elleni szankciókat, majd sorra szólaltak fel a kisebb országok pénzügyminiszterei, a litván, a bolgár, a román, és mindegyikük támogatta Matolcsy Györgyöt. Az igazi megrökönyödést az keltette, hogy Magyarország mellé állt két nagy tekintélyű ország, Nagy-Britannia és Svédország.
A visszaemlékezés szerint az igazi fordulópontot az hozta, amikor Matolcsy Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter beleegyezését is megnyerte. „Ekkor Olli Rehn már falfehér volt, és kínjában szünetet kért, de ezzel sem ért el semmit.” A győzelmet végül az koronázta meg, hogy a tanácsban vezető szerepet betöltő német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble is Magyarország mellé állt, támogatta az osztrák kompromisszumos javaslatot, ezzel a magyar ügyet. Schäuble és Matolcsy között egyébként nem csak pénzügyminiszteri együttműködés alakult ki: személyes barátság szövődött közöttük azokban az években – írja a könyv."
link

"Olli Rehn csapdát állít

A könyv szerint a túlzottdeficit-eljárásból való kivétel idején ismét megmutatkozott, hogy Olli Rehn és csapata még egy trükköt bevetett annak érdekében, hogy 2013-ban ne kelljen ezt megtenni Magyarország esetében, tehát az Orbán-kormány úgy forduljon rá a 2014-es választási kampányra, hogy mindenki képes legyen elmondani róla: nekik sem sikerült felállni a szégyenpadról. „Szép volt a terv, sőt a beépített trükk is működni látszott, a lényege az volt, hogy megpróbálták leválasztani Magyarországot a többi hasonló helyzetben lévő országról.” Közölték a magyar nemzetgazdasági miniszterrel, hogy míg az öszszes többi országot 2013 közepén bírálják el, Magyarországot csak később. Óriási csapda volt ez, mert így Magyarország részben szövetségesek nélkül maradt volna. Matolcsy György azonban már korábban egy kis szövetséges csapatot gyűjtött az Ecofin-tanács pénzügyminiszterei között. A sorsdöntő Ecofin-tanácsülésen a Külügyminisztérium egyes képviselői – mint utóbb kiderült, elhibázottan – arra próbálták rábeszélni a minisztert az ülést megelőző percekben, hogy ne kérjen szavazást. A kabinetfőnök szerint ez hazaárulással lett volna egyenértékű, és a miniszter világossá tette, hogy mindenképpen szavazást fog kérni, akkor is, ha egyedül marad és mindenki leszavazza. Ráadásul a kormányfő is azt kérte Matolcsytól, hogy mindenképpen kérjen szavazást."

"Időzített krach?

Miért kellett volna éppen december elejére időzíteni a magyar államcsődöt? – teszi fel a kérdést a szerző. Szerinte a válasz az, hogy minden év december elején zárják a könyveket a befektető bankok és társaságok, az adott év pénzügyi tranzakcióinak eredményét összegezve kimutatják a profitot, amely alapján még decemberben kifizetik a bónuszokat a bankároknak. A november közepén elkezdett pénzügyi támadás végrehajtásához mozgósított pénz eddigre visszafolyt volna a bankokhoz. A könyv úgy fogalmaz, hogy „ebből ered a pénzügyi támadásoknak az a vonása, hogy időben koncentrálni kell a támadáshoz felhasznált pénzügyi forrásokat, nem lehet időben hoszszú hónapokra elnyújtani. Ezért volt fontos, hogy még novemberben leminősítse hazánkat a három minősítő legalább egyike, mert innen számított volna a már említett három hét.” A Moody’s október elején vizsgálat alá vonta a magyar bankrendszert, a Standard & Poor’s (S&P) a végtörlesztés és a gazdasági növekedés adatai miatt „aggodalmát” fejezte ki, majd a Fitch Ratings november elején stabilról negatívra rontotta Magyarország adósbesorolásának kilátását. Ezt követte volna a S&P leminősítése november 17-én, ezt azonban megállította a kormány bejelentése arról, hogy tárgyalóasztalhoz ül az IMF-fel. Mindezt Matolcsy György mintegy mellékesen közölte az egyik legnagyobb befektetési bank vezetőivel egy munkaebéden. Az ott elhangzottak, és a hírre adott reakciójuk csak megerősítették a gyanút: nagy nemzetközi befektetési csoportok életveszélyes támadást indítottak Magyarország ellen."

"Nagyköveti figyelmeztetés

A visszaemlékezésből kiderül, hogy a nyomásgyakorlás másik eszköze „az egyik legnagyobb szövetséges ország” nagykövetének látogatása volt, aki 2011 augusztusában Matolcsy Györgyöt virágnyelven figyelmeztette, hogy óriási baj lesz a pénzpiacon ősszel és télen, és hazánk nagyon nehéz pénzügyi helyzetbe kerülhet. Ezért azt tanácsolta a miniszternek, hogy győzze meg Orbán Viktort arról, hogy vegyék fel a kapcsolatot a valutaalappal. A könyv szerint ekkoriban került sor egy különös, és „drámaira sikeredett” találkozóra Matolcsy György és Simor András jegybankelnök között a Parlamentben. A visszaemlékezés szerint Simor „falfehér volt, és remegett a keze, és igen furcsa mondatokat kezdett el mondani”. Szerinte Magyarország három héten belül államcsődöt jelent. Matolcsy György alig hitt a fülének, kétszer is visszakérdezett: „András, jól hallottam, hogy szerinted három hét múlva, december elejére államcsőd alakul ki Magyarországon?” Simor ezt megerősítette, de az okokat nem részletezte.
A könyv szerint legkésőbb decemberre világossá vált: az őszi és téli pénzügyi támadás célja Orbán Viktor eltávolítása a hatalomból, de az IMF-fel való kapcsolatfelvétel bejelentése átmenetileg leállította a támadást. Azért csak átmenetileg, mert a magyar álláspont kezdettől fogva világos volt: csak egy jó megállapodás jöhet szóba, azaz nem kérünk pénzt az IMF-től, hanem egy lengyel típusú készenléti hitelvonalat, amely csak kifejezetten pénzügyi vészhelyzetek esetén nyújt védelmet, egyébként pedig nem jár pénzlehívással. Cserében viszont nem is kellett volna elfogadni az elsősorban az Európai Bizottság által szorgalmazott megszorító intézkedéseket. Wiedermann Helga szerint azonban az EB ekkor is keresztbe tett: nem hagyta, hogy hazánk is hasonló megállapodásra juthasson az IMF-fel, és megakadályozta, hogy Lengyelország esete megismétlődjön, és ismét Brüsszelt megkerülve jusson dűlőre az IMF és annak egy tagállama. Ennek következménye, hogy bár hazánk felvette a kapcsolatot az IMF-fel, a pénzpiacokon folytatódott a forint elleni támadás, és tovább emelkedtek az állampapír-hozamok. A forgatókönyv következő pontja az lett volna, hogy még több pénzzel gyengítik a forintot, majd a három amerikai hitelminősítő egymás után leminősíti az országot. Ezzel valóban néhány hét alatt térdre lehetett volna kényszeríteni az országot, mert abban a pillanatban, „amikor leáll az állampapírok vétele, az ország megkerülhetetlenül irányt vesz az államcsőd felé”."

"Pénzügyi támadás
Ennek egyik legfőbb célja az volt, hogy Orbán Viktor helyére egy másik fideszes politikust ültessenek, aki nem ragaszkodik a bankadóhoz, a multinacionális vállalatokra kivetendő különadókhoz és a közel hétszázalékos mínuszt mutató költségvetést lakossági megszorításokkal rendezi. „Ezért az ezermilliárd forintos unortodox receptért folyt a gazdasági küzdelem: a magyar válságkezelés ugyanis évente ennyibe került, amelyet szinte teljes egészében a tehermegosztásnak nevezett új közteherviselés keretében az Orbán-kormány a pénzügyi szektorból, a belföldi monopóliumoktól, valamint az azokat működtető multinacionális célcsoportoktól kívánt bevonni.”
A volt kabinetfőnök emlékeztet arra a 2011 elején lezajlott háttérbeszélgetésre, amely során az egyik legnagyobb osztrák bank vezetője közölte: ők ugyan el tudnák viselni a magyar bankadót, de azt már nem, ha az összes olyan kormány bevezetné ezt, ahol a banknak leányvállalatai vannak. A pénzügyi támadás célja tehát a példa terjedésének megállítása volt, amely – az elmúlt közel négy év tapasztalatai alapján – nem volt sikeres.
Mi úgy tudjuk, hogy valakik valahol már 2011 tavaszán elhatározták, hogy megdöntik Orbán Viktort és kormányát – írja a volt kabinetfőnök, aki emlékeztetett arra, hogy ebben az időszakban minden politikai és médiafronton példátlan támadások érték az országot, éppen az uniós elnökségünk idejére időzítve. A pénzügyi fronton ekkor még vihar előtti csend honolt, de vélhetően már folytak a pénzügyi támadás előkészületei. Szinte észrevétlenül, 2011 júliusában kezdett leválni a forint árfolyama a lengyel zlotyról és a cseh koronáról, amellyel általában együtt szokták kezelni. A gyengülésnek semmilyen ésszerű oka nem volt, olyannyira nem, hogy épp erre az időszakra tehető a Széll Kálmán-terv bejelentése, amelyet egyöntetűen pozitívan fogadtak a piacok, mert fenntarthatóan három százalék alatti költségvetési hiánnyal kalkulált, és az idő bizonyította, hogy ezt az ígéretét a kormány végig tartani is tudta.
A másik ok, amely spekulációra engedett következtetni, hogy a Széll Kálmán-terv bejelentése után Magyarország példátlanul sikeres államkötvény-kibocsátást hajtott végre a nemzetközi pénzpiacokon, és ezzel a 2011-es évet az államadósság-finanszírozás szempontjából már év elején bebiztosította. Az ennek ellenére elindított pénzügyi támadásról a volt kabinetfőnök a következőket írja: valamikor 2011 tavaszán, ma úgy tudjuk, egy New York-i étteremben összeült hat nemzetközi befektető bank és elhatározták, hogy támadást indítanak a magyar kormány ellen. A nagy amerikai befektető bankokat, amelyek egyben a globális piac legnagyobb szereplői, közvetlenül nem érintette a magyar bankadó, mert nincs itthon leányvállalatuk, de felismerték a magyar példa veszélyességét. Ezek a nagybankok képesek bárhol és bármikor több százmilliárd dollárt megmozgatni annak érdekében, hogy megtámadjanak egy-egy valutát, és extraprofitra tegyenek szert. A támadásnak kedvezett az akkori nemzetközi pénzpiaci légkör, mert a kialakult hozamvadászatban a kis magyar pénzpiacon már kisebb összegekkel is jelentős hasznot tudtak elérni, lévén hogy a jegybank akkori vezetése „hibás monetáris politikát folytatott”, és magasan tartotta az alapkamatot. Mindez magával húzta az állampapírpiacon forgó magyar kötvények hozamait is, amely megdrágította a hitelek megújítását. Mint Wiedermann Helga írja, egészen szeptemberig nem vették észre, hogy valami nincs rendjén a forint árfolyama körül, mert addig csak viszonylag kis eszközökkel gyengítették a forintot."

Demokrácia és szuverenitás á la eu...

"Olli Rehn, az Európai Bizottság finn pénzügyi biztosa ahol tudott, keresztbe tett Magyarországnak a 2010–2011-es válságkezelés során – derül ki Matolcsy György volt kabinetfőnökének, Wiedermann Helgának nemsokára megjelenő könyvéből, amely a hazánk elleni pénzügyi és gazdasági támadásokat eleveníti fel. A visszaemlékezés részletesen foglalkozik a Magyarország és a forint elleni 2011-es spekulációs támadással, és bemutatja annak hátterét.
Egy az IMF és az Európai Unió által megírt megszorítási forgatókönyvet próbált ráerőszakolni a második Orbán-kabinetre az Európai Bizottság (EB), amelynek pénzügyi biztosa, Olli Rehn szinte az első pillanattól kezdve mindent megtett a magyar válságkezelés ellen – erről az időszakról írt könyvet Matolcsy György akkori kabinetfőnöke, Wiedermann Helga.
A kulisszatitkokat is felfedő, nemsokára a könyvesboltokba kerülő kötet szerint az EB-ben Olli Rehn pénzügyi biztos 2010-ben, az új ciklus legelső Ecofin-ülésén (az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa) kifejezetten rossz színben tüntette fel Magyarországot az uniós pénzügyminiszterek előtt, és Görögországgal egy szinten állónak próbálta bemutatni az itthoni helyzetet. A visszaemlékezés kitér arra, hogy már ezen a találkozón óriási nyomás alá vették Matolcsyt, akinek már a néppárti képviselők, majd a pénzügyminiszterek reggelijén nekiszegezték a kérdést: hajlandó-e Magyarország azonnali megszorításokra, meghosszabbítva az IMF–EU-megállapodást. Miután az akkori nemzetgazdasági miniszter az első akcióterv alapján közölte, hogy erre nem hajlandó, először a gazdasági, majd a politikai nyomásgyakorlás minden eszközét megpróbálták bevetni ellene. Olli Rehn pénzügyi biztos úgy próbálta a többi kormány támogatását elnyerni a közös nyomásgyakorláshoz, hogy azt sugallta: Magyarország pillanatokon belül Görögország sorsára juthat.
Eközben kiderült, 2010-ben Bajnaiék lyukas költségvetést adtak át az Orbán-kormánynak. Ennek ellenére Brüsszel nem adott segítséget a papíron alultervezett kiadások és felültervezett bevételek kiegyensúlyozásához, sőt komoly szankciókkal fenyegették meg az új kormányt. A visszaemlékezés szerint a németek a szavazati jogunk, mások a strukturális és kohéziós alapok felfüggesztését javasolták. A könyv kitér arra is, hogy miután Matolcsy ragaszkodott hozzá, hogy a megszorításokat jelentő IMF–EU-szerződést mihamarabb lezárhassák, pénzügyi támadást indítottak hazánk ellen."

" hogy véget lehessen vetni „a semmiért” nyújtott juttatások kultúrájának."

Ez idehaza is sok feszültséget okoz a társadalomban. Akkor felléphet ellene egy kormány és nem vonja magára az EU haragját?

szvsz

"Januártól szigorítja a brit kormány az EU-társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátásának bizonyos szabályait a visszaélések megnehezítése végett – jelentette be szerdán David Cameron brit miniszterelnök londoni hivatala.
A Downing Street szerda hajnalban váratlanul közzétett nyilatkozata szerint a kormányfő által az elmúlt hetekben bejelentett széleskörű szigorítási tervek közül elsőként, január 1-jétől az álláskereséssel kapcsolatos szociális ellátás korlátozása lép életbe. Ennek alapján az uniós társállamokból érkezők nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában nem vehetnek igénybe munkanélkülieknek járó juttatásokat.

A miniszterelnök a Downing Street által közzétett nyilatkozatában leszögezi: „a keményen dolgozó britek” jogos igénye, hogy a bevándorlók ne csak a brit közszolgáltatások és a jóléti ellátórendszer kihasználása végett telepedjenek le Nagy-Britanniában. A brit kormány ezért „közvetlen lépéseket” tesz a jóléti és a bevándorlási rendszer rendbetételére, annak érdekében, hogy véget lehessen vetni „a semmiért” nyújtott juttatások kultúrájának.

Kevésbé vonzó hellyé tennék az országot

Cameron a szerdai közleményben az új korlátozások érvényesítésének „felgyorsításáról” szól, amelynek célja a kormányfő nyilatkozata szerint az, hogy „kevésbé vonzó hellyé” tegye az Egyesült Királyságot azoknak az EU-bevándorlóknak, akik „idejönnek és megpróbálnak az állam nyakán megélni”. „Nem látunk szívesen olyanokat, akik nem akarnak hozzájárulni” a brit gazdasághoz – áll a közleményben.

Cameron szerint a Nagy-Britanniába érkező EU-polgárok zöme dolgozni jön, hozzájárulva a brit gazdaság teljesítményéhez, és adót fizet. Azok esetében azonban, akik úgy érkeznek Nagy-Britanniába, hogy nincs állásuk, a kormány szigorítja a szabályokat, megakadályozandó, hogy „már az első naptól” munkaügyi juttatásokat igényelhessenek – fogalmaz a miniszterelnöki nyilatkozat.

Már november végén megírta terveit Cameron

David Cameron november végén, a Financial Times által közölt – komoly hazai és nemzetközi feltűnést keltő – cikkében vázolta első ízben részletesen az EU-társállamokból érkezők szociális ellátásának széleskörű szigorítására kidolgozott kormányzati terveket. Ezek szerepelnek a Downing Street szerda hajnali közleményében is, a nyilatkozatból ugyanakkor nem derül ki egyértelműen, hogy a szigorítási csomag részelemei mikor lépnek életbe.

Nagy-Britanniában – főleg a román és a bolgár állampolgárokkal szembeni korlátozások januári lejártának közeledtével – egyre fajsúlyosabb belpolitikai vitatémává válik az uniós bevándorlás szabályozása, és a konzervatív-liberális brit kormánykoalíció sorra jelenti be a szigorítási terveket.

A brit munka- és nyugdíjügyi minisztérium a minap például közölte, hogy a jövőben megfelelő angol nyelvtudást kell igazolniuk a Nagy-Britanniában munkát vállaló külföldieknek ahhoz, hogy bizonyos jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat igénybe vehessenek.

London a szigorítási tervek miatt máris komoly konfliktusba keveredett az Európai Bizottsággal és személyesen Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztossal, akinek nemrégiben elhangzott bíráló kijelentéseit éles ellenkritikák fogadták brit politikusok részéről."

Ötletelnek ők is.

""Évente 75 ezer" Számszerűleg korlátozná London a bevándorlást
Évente legfeljebb 75 ezer külföldi EU-állampolgár települhetne le Nagy-Britanniában a brit kormány vasárnap kiszivárgott legújabb tervezete alapján.
A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap által megszerzett bizalmas belügyminisztériumi jelentés szerint magasan képzett munkavállalók még a nyugat-európai EU-társállamokból, Németországból, Hollandiából, Ausztriából is csak akkor telepedhetnének le Nagy-Britanniában, ha már van állásajánlatuk, az alacsonyabb képesítésűek pedig csak olyan állásokat tölthetnének be, amelyek szerepelnek a hiányszakmák országosan összeállított listáján."

Így nem sok jövőt jósolhatunk az EU-nak.

" A brit kormányfő szerint Nagy-Britanniának csak a hozzá hasonló gazdasági fejlettségű EU-társállamokból lenne szabad engedélyeznie a korlátozás nélküli bevándorlást.

David Cameron a The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív brit napilap szombati beszámolója szerint egy észak-angliai üzemlátogatáson előző nap kijelentette: új korlátozásokra van szükség az olyan "hibák" elkerülésére, amelyek lehetővé tették 1,5 millió közép- és kelet-európai munkavállaló beáramlását Nagy-Britanniába a 2004-es EU-bővítés óta.

A konzervatív párti miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy a Munkáspárt vezette előző brit kormány nem élt az átmeneti bevándorlási korlátozások lehetőségével az Európai Unió 2004-es keleti bővítése után. A brit belügyminisztérium korabeli előrejelzése évi 5-13 ezerre taksálta a keleti új tagállamokból érkező munkavállalók várható számát, hivatalos becslések szerint azonban a bővítés óta összesen 1-1,5 millió keleti EU-polgár települt le tartósan Nagy-Britanniában.

Cameron a The Daily Telegraph szombati ismertetése szerint a gyárlátogatáson kijelentette: a jelenlegi brit kormány máris "nagyon kemény" szabályozási intézkedéseket foganatosít, ő azonban úgy gondolja, hogy a jövőben "ennél is tovább kell menni". A brit miniszterelnök szerint ha új országok csatlakoznak az EU-hoz, Nagy-Britanniának ragaszkodnia kell a jelenleginél hosszabb átmeneti korlátozási időszakok érvényesítéséhez.

Cameron szerint azt is meg lehetne szabni, hogy "addig nincs szabad mozgás", amíg az új tagállamok nem érik el az unió átlagos GDP-értékének bizonyos hányadát.

"Ki kell mondani, hogy amíg a gazdaságuk és gazdagságuk nem ér el a miénkhez hasonló szintet, addig nem biztosítható a korlátozás nélküli mozgás" - fogalmazott a kormányfő.

David Cameron "nagyon rossz döntésnek" nevezte, hogy a 2004-es EU-bővítés után az akkori brit kormány nem élt az átmeneti korlátozásokkal. Az új keleti tagállamok munkavállalói "azonnal hozzáférhettek a brit munkahelyekhez, annak ellenére, hogy Lengyelország és a többi (térségi) ország jóval szegényebb nálunk (...) Ennek következtében sokkal többen érkeztek, mint amennyire bárki számított; 1,5 millióan jöttek ide" - fogalmazott a brit miniszterelnök.

A szombati The Daily Telegraph idéz egy kérdés-felelet fórumból is, amelyet a lap szerint Andor László, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos tartott a Twitter üzenőportálon. Az újság idézete szerint a magyar EU-biztos hangsúlyozta, hogy felelős politikusoknak óvakodniuk kell az idegengyűlölő reakciók legitimálásától, és Nagy-Britanniának is kerülnie kell az olyan retorikát és intézkedéseket, amelyek miatt mások szemében "utálatossá" válhat.

London az EU-bevándorlás szabályozásának jelentős szigorítását célzó tervei miatt már az elmúlt hetekben is komoly konfliktusba keveredett Andor Lászlóval, akinek nemrégiben elhangzott - a mostanihoz hasonló - bíráló kijelentéseit éles ellenkritikák fogadták brit politikusok és a brit sajtó részéről is."

| STOP

Az ilyen szintű szűrés megfelel az EU előírásainak?

pl. egy ország alkalmazhatná a saját rendszerében is?

"Nyelvtudáshoz kötnék a britek a bevándorlók szociális juttatásait
2013. december 13. péntek 14:07:59
Információ
A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!nyomtatáse-mail küldésAjánlom facebook-ontweet on twitterCikk betűméretének csökkentése
CimkékNagy-Britannia, Szociális segélyezésfórum hozzászólások
Megfelelő angol nyelvtudást kell igazolniuk ezentúl a Nagy-Britanniában munkát vállaló külföldieknek ahhoz, hogy jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat vehessenek igénybe - közölte pénteken a brit munka- és nyugdíjügyi minisztérium.

hirdetés

Az intézkedés része annak az átfogó programnak, amelyet a konzervatív-liberális brit kormánykoalíció hirdetett meg a külföldi - köztük az EU-társállamokból érkező - munkavállalók szociális ellátásának szigorítására. London a szigorítási tervek miatt máris komoly konfliktusba keveredett az EU-bizottsággal és személyesen Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztossal, akinek nemrégiben elhangzott bíráló kijelentéseit éles ellenkritikák fogadták brit politikusok és a brit sajtó részéről is.

A brit munka- és nyugdíjügyi minisztérium pénteki bejelentése szerint az angliai, walesi és skóciai munkaközvetítő irodák felmérik, hogy a hozzájuk forduló külföldi munkavállalók "milyen álláskeresési erőfeszítéseket tettek" nagy-britanniai érkezésük előtt, és azt is, hogy angol nyelvtudásuk szintje "nem lesz-e akadálya" foglalkoztatásuknak."