Már tavaly sem volt igaz, de idén már igencsak rosszul számol az , aki az OTP-vel kapcsolatban csak a Magyarországi fejleményekkel (makroszintű és az anyabank üzleti eredményességét latolgatva) számol.
Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.
Számolgatva:
Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.
Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.
Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.
Magyarország tragédiája, hogy:
- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,
- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,
- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.
Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.
Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.
Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.
Üdvözlöm az Urakat, az unalmas ünnepek alatt, a fővárosban a nyitvatartó sportcentrumok tele vannak szerencsére, így tegnap délután, és ma is tudtam kondizni, szaunázni. Függetlenként a családi kör három napos meghittsége számomra is egyhangú...
A magyar tőkepiacon kitettségem egyelőre leginkább MOL-ban van. Amennyiben esik a piac Telko és Richter lehetnek a föbb magyar célpontjaim. OTP kitettségem csekély (500 db részvény) egyelőre nem bővítem longjaimat.
Elsősorban orosz enegia cégek lesznek a föbb célpontjaimn jövőre, illetve az olasz bankok értékeltsége is nagyon vonzó (de a választást kivárom).
Az OTP esetén a legnagyobb kockázatnak 2013-ban is a politikai kockázatot ítélem, ezért csak spekulatív rövidtávú pozícióim lesznek benne...
Éjfél előtt olvasom. Neked lett igazad. nem lesz megállapodás ma éjfélig Amerikában.
Ennek ellenére komoly emelkedés a tőzsdéken.
A politikusok egyszerre mondtak csődöt és nem voltak képesek a hivatalos játék idő végéig eldönteni a meccset egy kompromisszummal, de ennek ellenére meg tudták győzni a tőzsdét arról, hogy legkésőbb márciusig visszamenőleges hatállyal de megállapodnak az adóemelés visszacsinálásában.
Bolond egy világ.
Boldog Új Évet Kivánok mindannyiótoknak!
Kolléga úr a megállapodás megszületett, kompromisszomot kötöttek a demokraták a republikánusokkal, mint ahogy megjosoltam...
A szavazás, illetve a kiadáscsökkentés mikéntjéről a megegyezés átnyúlik a jövő évre, de a lényeg, hogy a leggazdagabbakat terhelik meg és a középosztályt próbálják tehermentesíteni...
Boldog Új Évet Kívánok az összes Befektető Társamnak!
Most komolyan: Az USA államadóssága pillanatokon belül eléri 16.400 milliárd dolláros plafont, ami a GDP 108 %-a, úgyhogy megint lehet plafont emelni. A hiány a 2009-es 1.420 milliárd dolláros rekord (GDP 12 %-a) után magasan ragadt és 2012-re is csak 1.000 milliárdig sikerült letornászni, ami még mindig a GDP 7 %-a a 2012-ben bő 2 %-os GDP növekedés mellett. A polgárháború és a két világháború kivéve az elmúlt bő 200 évben sem a hiány, sem az eladósodottság nem volt megközelítőleg sem ilyen magas. Az 1929-33-as világválságot állami költekezéssel kezelő időszakban sem ment el ennyire a hiány. Még a 3 háborús időszakban is 4-5 év volt a leghosszabb időtartam, amire a hiány az 5 %-ot meghaladta és ezt követően minden esetben azonnal többletbe fordították a költségvetést. 2012 a negyedik év volt a 7-12 %-os hiány sávban. Az eladósodottság csak 1940-es évek közepén volt magasabb, 120 % feletti, de akkor 1946-ról 1952-re 6 év alatt 50 % ponttal csökkentették (Az I. VH után csak 35 %-on tetőzött az államadósság és a New Deal után sem ment fel 45 % fölé). Az eladósodottságot és az elszaladt adósság valamint a magasan ragadt hiány miatti rekord finanszírozási igényt pedig rövid távon képtelenség leszorítani. A 2012-es GDP 26 %-át kitevő USA finanszírozási igény GDP arányosan az 5. legmagasabb a fejlett országok között (Japán Olaszország, Görögország és Portugália után), de az IMF előrejelzés szerint 27 %-os 2013-as mutató már a 2. legmagasabb, veri az Olaszok a Portugálok és a Görögök mutatóját. A válság kezdete óta bő 60 %-ról 100 % fölé emelkedett az eladósodottság. Lényegében ez tartotta meg a GDP-t, ami az eszméletlen állami költekezés nélkül nagyon durva recesszióba fordult volna. A FED is nyomtatja a pénzt ezerrel, mert a dollár nemzetközi pénzpiacon betöltött szerepe miatt a fedezetlen pénznyomtatásnak az inflációra messze nincs akkora hatása mint bármely más országban lenne. A pénzügyi szakadék 600 milliárd dolláros, a GDP szűk 4 %-át kitevő megszorítást jelentett volna. Azonban a növekedést visszafogó hatása miatt még ez is kevés lett volna ahhoz, hogy fenntartható pályára álljon az USA költekezése. Na ehelyett most az átlagjövedelem közel 10-szerese felett keresők adóterhelése nő meg egy picivel és a 100 éves átlagjövedelmet meghaladó értékű ingatlanok illetéke. Ez aztán a megállapodás! Ennek nagyon kell örülni, hiszen megoldotta a problémát. Vagy mégsem?
Meddig lehet az arabok, meg a kínaiak pénzéből, US államkötvény vásárlásaiból, meg a FED pénznyomtatásából fedezetlenül költekezni? A válságot megelőző lakossági és kisebb mértékben vállalati hitelpiacon fújt lufi kipukkanására valóban az állami költségvetési lufi a tartós megoldás? Én elhiszem, hogy a FED pénznyomtatásának pillanatnyilag nincs nagyobb negatív következménye, mert a likviditást felszívja a világ pénzügyi rendszere és részben pont az amerikai államkötvények vásárlását fedezik belőle. A pénznyomtatás miatt vannak az amerikai és az európai kötvényhozamok is a padlón és áll az amerikai, meg a német tőzsde majdnem ugyanolyan magasan, mint a válság előtt. De meddig lehet elhinni, hogy az államok és köztük elsősorban az USA képesek lesznek teljesíteni az adósságszolgálatukat? Hány államcsőd kell még hozzá? Mikor kezd kiszáradni az amerikai államkötvény piac, vagy mikor lépi egyszerűen túl a finanszírozási igény a kereslet? Mikor kezdik el beárazni a piaci szereplők a valós kockázatokat és emelkednek a közép és hosszú hozamok legalább 5 % fölé, ami önmagában 1 éves finanszírozási igény felárazódása miatt minden évben a GDP újabb közel 1 %-ával növelné a hiányt. Mert ha ez bekövetkezik, akkor nem 600 milliárd dolláros lesz a fiscal cliff, hanem sokkal csúnyább.
Egy ország eladósodottsága esetén nem csak a mérték az ami számít, hanem, hogy az adott ország mennyire fejlett, milyen drága a finanszírozása, mekkora a költségvetési mozgástere. Tehát:
-Az USA a saját fizetőeszközében van eladosodva, és a dollár jelenleg betölti a világpénz szerepét. Kérdésként merül fel rövidtávon le lehet cserélni a dollárt:
=Japán hasonló helyzetben van;
=Az Eurot még preferálták pár éve a kinaiak a bizalom elillant ÿ(szintén tombol az adosság válság);
=A Kinai fizetőeszköz iránt egyelőre még nem olyan mértékű a bizalom, hogy pár éven belül a dollár altenatívája legyen.
Tehát rövid távon nincs veszélyben a dollár hegemoniája!
-Mi történik a FED pénznyomtatása hatására: csökken a dollár vásárló értéke, tehát növekszik az infláció, nő az USA költségvetési bevétele, a pénz romláson keresztül csökken az USA államadossága.
Egyrészről az USA elinflálja a dollár adósságát, de a dollár világpénz jellege miatt nincs komoly veszélyben a dollár és emellett szolidan emelkedik az amerikai gazdaság.
A 1,5-2%-os USA GDP emelkedés hatására, ha nem növeli sőt szolidan csökkentik a költségvetési deficitet, szépen lassan kinövik az államadósságot.
Amig nics a piacon olyan alternativ kötvény ami biztonságosabb lenne, mint az USA államkötvény, addig Kina kénytelen lesz venni az amerikai állam kötvényt.
Az USA költségvetésben hatalmas tartlékok vannak a megtakaritás irányában. Csak ha a fegyverkezési kiadásaikat 15-20%-al csökkentik már fentarthatóvá vállik az adósságpálya (Afganisztánt nem létszükséglet megszálva tartani, vagy Iránt lerohanni stb.)
Az USA minden ellenkező híresztelés ellenére nincs különösebben rossz helyzetben. A leggazdagabbak terhelhetők, a lényeg, hogy a középosztály fogyasztását szinten tudják tartani, mert USA esetén hatalmas a belső piac, a fogyasztás határozza meg a növekedést. Tehát a mostani megállapodás kifejezetten hasznos a gazdaság szempontjából. (Amit a gazdagok elveszítenek az egyik oldalon, a részvényárfolyamok és a cégek árbevétel növekedésének oldaláról visszajön nekik.)
Amit írsz részben igaz. Az USA saját pénznemében van eladósodva azt pedig maga nyomtatja. Ha nem így lenne már megfeküdt volna a költségvetés.
Azonban az inflációban tévedsz. A tankönyv szerint a fedezetlen pénznyomtatás egyenes következménye az infláció. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy pont a dollár világpénz szerepe miatt a FED pénznyomtatása eddig nem járt az infláció érdemi növekedésével. Hovatovább a FED pont arra hivatkozva indította be a QE3-at, hogy az infláció nem éri el a 2 %-ot. Tehát innentől kezdve az sem igaz, hogy az USA elinflálja és ezáltal kinövi az adósságát (Az már tényleg mindennek épp eszű megfontolással ellentétes lenne, ha az USA tartósan alacsony kamatszint mellett büntetlenül és korlátlanul adósodhatna el, mert majd az infláció és ezáltal a nominális GDP növekedés mindent elintéz. A befektetők meg éveken keresztül boldogok lennének a negatív reálhozammal és a magas infláció sem vetné vissza a gazdaságot.)
A szolid hiánycsökkentés igaz, de egy észveszejtően magas szintről. 1,5-2,0 %-os infláció 2,0-2,5 %-os GDP növekedés azaz kb. 4 % nominális GDP növekedés és 100 % körüli eladósodottság mellett az eladósodottság szinten tartásához nagyjából 4 %-os hiány kell, az érzékelhető mértékű csökkentéséhez számottevően alacsonyabb. Ettől az értéktől még mindig 3 %-ra vannak. Ha romlik a kamatkörnyezet (márpedig a közel nulla szintről csak ebbe az irányba van mozgástér), akkor még a magasabb kamatot is ki kell termelni a GDP 27 %-át kitevő finanszírozási igényre. Ha pedig több évet érint magasabb kamat, akkor többször ennyi adósság árazódik át, akár az egész államadósság is.
A fiscal cliff épp arról szólt volna, hogy egy lépésben kevesebb, mint felére csökkentik a hiányt. Persze mivel ettől a GDP jobb esetben stagnálna rosszabb esetben enyhe recesszió következne, még a 600 milliárd megszorítás évében sem lenne fenntartható az adósságpálya, legfeljebb azt követően. A megállapodás pedig arról szól, hogy közel sincs ekkora megszorítás, tehát nincs, illetve gyenge a kormányzati szándék az eladósodás kordában tartására. Pedig Obama az új ciklusa elején jár, ha meg szeretne szorítani azt most kellene megtennie. Emiatt lényegtelen hogy milyen tartalékok vannak a költségvetésben, mert azokat nem használják ki fokozatos adósság leépítésre.
Majd akkor lesznek kénytelenek a tartalékokhoz nyúlni, ha elfogy a likviditás az állampapír piacon, vagy ha túl drága lesz a finanszírozás, a hozamok megemelkednek. Ezt a dollár világpénz szerepe nem akadályozza meg. A dollár még inkább világpénz volt akkor, amikor a jelenlegi irreálisan alacsony szint többszörösét kellett kifizetni az állampapírok után kamatként. A kamatszintet nem a világpénz szerep tartja lent, hanem a felesleges likviditás, ami pénznyomtatásból fakad. A lényeg hogy előbb-utóbb (és pont azért hoztam a történelmi példákat, hogy látszódjon inkább, mint utóbb) meg kel szorítani. Most nem 1946-ot írunk, amikor a hadigazdaság polgári termelésre való visszaállításával valóban ki lehetett nőni az adósságot, amikor hiány a hadi kiadások miatt szállt el és azok megszűnésével többletbe fordult a költségvetés. Most egy növekedést mesterségesen gerjesztő és fenntartó hiányról beszélünk A növekedésnek nem hogy tartaléka nincs hanem egy mesterségesen fújt lufi. A költségvetésben csak olyan tartalék van, ami a növekedést visszafogja. Egy annyira belső fogyasztásra épülő gazdaságban, mint az USA-é majdnem mindegy hogy adóemelés, vagy kiadás csökkentés, mindkettő visszafogja a keresletet és a termelést. A katonai kiadások csökkentése is. Mellesleg a katonai kiadások terén azért akkora tartalék nincs, hogy az önmagában bármire is megoldás lehessen.
Ugye te sem gondolod komolyan, hogy a leggazdagabb 1 % kis mértékű adóemelése kiváltja az igazi adótömeget fizető középosztály terhelését? Ez csak szépségtapasz a nem teszünk semmit, hagyjuk a szakadék felé futni a vonatot döntésre. De mindegy is, mert lényegtelen hogy kitől és hogyan szedik be a pénzt, a lényeg csak az, hogy mennyit, mert pont annyi fog hiányozni a fogyasztásból, vagy a beruházásokból. A döntés arról szól, hogy nagyon keveset faragnak a hiányon.
A kérdés csak az, hogy hagyják működni a biztonsági szelepet és fokozatosan ereszt le a lufi, vagy sokkszerűen. A banki hitelezéssel generált növekedés lufiját nem hagyták leereszteni. Nézd meg az USA lakossági fogyasztását. Minimális időtartamú visszaesés után 3. éve szolidan növekszik. Ugyanott tart, mint válság előtt. Mert a banki hitelezési lufi szerepét a költségvetési lufi vette át. Pedig csak annyit kellett volna hagyni, hogy a közgazdaságtan alapvető törvényszerűségei működhessenek és a piac helyre tette volna magát. Igaz, ez fájt volna. Nem! Ehelyett bevetettek valamit, ami a bankoknál erősebb, legalábbis még van benne bizalom, az államot. És mivel az államnak nem volt elég pénze még a FED is besegített. De az állam és a FED fölött, mögött már nincs semmi. Őket már nem menti meg senki. A közgazdasági törvényeket pedig tartósan nem lehet kijátszani. El fog fogyni a bizalom és akkor falnak megy Amerika és vele együtt a világ. Nagyot koppannak a tőzsdék is. Akkor senkit nem fog érdekelni, hogy az OTP alulértékelt (valóban az).
Kulcsszavak:
-saját pénzben eladósodottság,
-alacsony inflűció
-ha a legkisebb bizonytalanság üti fel a fejét a világon, akkor mindenki fokozottan dollárba menekül, még negativ reálhozamok mellett is.
Ameddig ezek fennállnak, addig nincs baj.
(Emlékezz: a japán állam eladósodottsága még nagyobb, 200%-os mégsem ez a legnagyobb problémájuk.)
Aggódni nekünk az itthoni gazdaságpolitika miatt kell inkább.
Azért komoly önáltatás azt hinni, hogy nem az irreálisan magas hiány és adósság a probléma, nem a pénznyomtatással mesterségesen szinten tartott növekedés, nem a képtelenül alacsony hozamkörnyezetre, az olcsó pénzre, a likviditási feleslegre alapozott magas finanszírozási igény a probléma, hanem a biztonsági szelep, ami ezt az őrületet automatikusan kezelné valamelyest. A bölcs vezetők megállapodnak, hogy a közgazdaságtan törvényszerűségei nem érvényesek és a csúnya, rossz biztonsági szelepet, amit valami balga téveszmés egyed rakott oda kikapcsolják. Hurrá!!!!!
Emlékeim szerint valahogy így következett be a Csernobili baleset is.
A kulcsszavak a
-saját pénzben eladósodottság,
-elinflálás (és nem pedig alacsony infláció)
voltak
Ne már! Most a 20 éve átlag 1 % alatti GDP növekedést produkáló, az utóbbi években jobbára és pillanatnyilag is(illetve rövid távú kilátásait tekintve is) recesszióban lévő Japán a példa mert ott 200 % az eladósodottság? Ilyen erővel a görögök és az olaszok is lehettek volna pozitív példa, mert náluk is magasabb még ez a mutató, mint az usákoknál.
Amúgy a japán államadósság csak azért nem borította fel jobban az országot, mert alig van külső finanszírozási igényük, belföldre vannak eladósodva. A Japán kötvényeket nem Kína, meg az arabok vették meg hanem a saját lakosság. Hasonló ok miatt nem jutottak még a görögök sorsára az olaszok.
Japánban a magas államadósság volt a valódi oka az ottani zéró kamat politikának és nem a növekedés ösztönzés. Eredmény:
„A közgazdaságtan egyik paradoxona, hogy a japán háztartások az ingyenes hitelforrások és a 0 hozamok mellett is növelték a megtakarításaikat és csökkentették a fogyasztásukat. Azonban ennek az lett a következménye, hogy a belső piaci termelést bővítő beruházások leálltak. Így gyakorlatilag a japán gazdaság évekig stagnált. A fogyasztás és az árszínvonal együttes csökkenése a egy öngerjesztő spirált indított be, amelynek lényege az volt, hogy a csökkenő árak és fogyasztás következtében csökkent a termelés. Ennek következtében munkahelyek, azaz további háztartási jövedelemforrások szűntek meg. Ezt a japán háztartások a válság elmélyülésének érzékelték, ezért tovább növelték megtakarításaikat a fogyasztás rovására.”
A japán gazdasági csoda exportvezérelt volt. Ahogy ez a tényező kifulladt, belső fogyasztásra alapozva nem is tudtak tovább növekedni. Amerika nagyon más. Ha ott nincs belső kereslet (akár hitelből, vagy állami költekezésből is), az export nem fogja életben tartani a gazdaságukat.
1. Idézet tőled:
"-ha a legkisebb bizonytalanság üti fel a fejét a világon, akkor mindenki fokozottan dollárba menekül, még negativ reálhozamok mellett is."
Ezek szerint az amerikai államkötvények kockázatának növekedése elől (hiszen erről a problémáról van most szó) az amerikai államkötvényekbe menekülnek a befektetők?
2. Idézet tőled:
"Személyesen nem értem a japán gazdaságpolitikai csőd okát az elmúlt 20 évben. Amit ott a gazdaságpolitikusok elkövettek az már magyarországi mércével mérve is kapitális hozzá nem értésről tanúskodik. "
Néhány hozzászólással később idézet tőled:
"(Emlékezz: a japán állam eladósodottsága még nagyobb, 200%-os mégsem ez a legnagyobb problémájuk.)"
1. Ez egy paradox helyzet, de ennek eelenére igy volt eddig. (Nem én találtam ki.)
2. A japánok az elmúlt évben stagnáltak, több évben defláció mellett. Ezt neveztem csődnek! A múgy ez a hatalmas államadóság többségében belföldiek által finanszirozott és szinte nulla hozamú igy ezt finanszirozni nem nehéz.
"A múgy ez a hatalmas államadóság többségében belföldiek által finanszirozott és szinte nulla hozamú igy ezt finanszirozni nem nehéz."
Látod! Magad is tudod hogy ekkora adósságot csak extrém feltételek mellett lehet fenntartani.
Csakhogy van két probléma:
A) Ha az USA eladósodottsága megközelíti Japánét és a kamatszint nem nulla közeli lesz (hosszabb távot nézve a mai kamatok irreálisan alacsonyak) akkor a kamat önmagában is szinte fenntarthatatlanná teheti az államadósságot. Tehát elég a kamatszintnek megemelkedni, hogy az USA döntéshozói a kézifék behúzására kényszerüljenek.
B) Figyelmen kívül hagytad, hogy a lejáró tőkét is meg kell újítani. Ez Japánban nem gond, hiszen a lakosság nem áll neki tömegesen kivenni a pénzét a kötvényekből. Az amerikai kötvénytulajdonosok azonban nem ennyire extrém stabil finanszírozók. Az USA államadósság egy éven belül lejáró része mára meghaladja a szövetségi költségvetés éves bevételeit. A hiány és a megújítandó tőke, azaz a finanszírozási igény meghaladja a 4 ezer milliárdot, ami közel duplája az EU ugyanilyen igényének. Japán finanszírozási igénye hozzávetőleg ugyanakkora, mint az USA-é de a külső forrás igénye töredéke az amerikainak.
A) USA adosság mértéke bizony sok év alatt közelitené meg a Japán mértéket. USA esetén radikális intézkedések történtek. Megjegyzem egyébként (a korábbi válaszodra reagálva) a fegyverkezés olyan nagy szeletet hasít ki az USA költségvetésében, hogy ennek jelentős csökkentése már önmagában fentarthatóvá tenné az adósságpályát. Egyébként nemcsak a gazdagokat adóztatják meg jobban vagyoni és jövedelmi oldalról, hanem ennek ellentételezéseként nem csökkentik a szociális ellátásokat, hogy fenntartsák a fogyasztást (Pl. tartós munkanélkülieknek járó segélyt).
Egyébként az USA költségvetésén úgy is sporolhat, hogy racionalizálja, hatékonyabbá teszi a bevételek felhasználását (strukturális reformokat hajt végre), ezek ha jók nem feltétlenül csökkentik jelentősen a növekedést...
Az innovációról már ne is beszéljünk, aminek megint csak USA a motorja.
B) Egyelőre a FED tartosan lent akarja tartani a kamatokat, ebben az évben, a világban egyébként a gazdaság élénkitése miatt alacsony és csökken a kamatszint, rövid távon ez nem fog megváltozni (Ezért viszik a magyar államkötvényeket, mint a cukrot.)
Az USA esetén sem gond a kötvények megújítása, hiszen Kinának el kell helyeznie a felszabaduló forrásait, máshol az általam korábban kifejtettek miatt nem nagyon tudja egyelőre. A FED is egyébként vásárol USA államkötvényeket. USA fog külső finanszirozót találni a tartósan alacsony, de kockázatos hozamkörnyezetben.
Leírhatnám a tényleges számadatokat az USA költségvetéséről, de felesleges. Hitvitába nem megyek bele. Ha tényleg azt hiszed, hogy a közgazdaságtan törvényei nem érvényesek az USA-ra,
- hogy a megszorítás ott nem rontja a gazdaság teljesítményét,
- hogy a hadiipar nem része az USA gazdaságának,
- hogy egy jegybank az irányadó kamattal a teljes hozamgörbét olyan szinten tartja amilyenen akarja és ott még kereslet is lesz
- hogy nincs más befektetési lehetőség csak a az USA államkötvény
- hogy a befektetőket soha nem fogja érdekelni sem az amerikai állam adósságszolgálati képessége, sem egy hozamemelkedés, sem egy dollár leértékelődés kockázata
akkor annyi esélyem van téged meggyőzni, mint igazhívő mohamedánt arról, hogy a Korán csak mesekönyv.
Volt NASDAQ lufi 2000-ben, ingatlanlufi 2007-ben, most a kötvénypiac lufija kezd emelkedni.
Ez az eredménye az expanzív hitelpolitikának és pénzteremtésnek,a tartosan nyomott 0% kamatszintnek, ami végsősoron a deviza teljes megsemmisüléhez vezet.
Pedig a számok önmagukért beszélnek kolléga, írd le vesézzük ki. Amit leírtam abszolut nem hitvita kategória.
-Bizony nem mindegy, hogy a költségvetési kiadásokat hogyan használják fel. A világ legnagyobb gazdaságában a közigazgatás néhány helyen túl bürokratikus, szakértők szerint, sok a párhuzamosság, a támogatási rendszer pazarló, nem zélzott.
-Kolléga úr remélem nem azt akarja mondani, hogy a BUSH éra alatt tartó költséges imperialista háborúk azok, amelyek pörgetik az USA gazdaságát. Ezek és a válság évei tettek be az USA költségvetésének...
-Nincs jelen pillanatban a Kinai volumennek megfelelő más lehetőség... Kína próbálja diverzifikálni a befektetéseit, de az USA kötvénypiacot nem tudja elkerülni.
=Földet egyre nehezebben vásáról fel (Afrikában amit lehetett már felvásárolt)
=Nemesfémben is próbált diverzifikálni, de pillanatok alatt elszállt az árfolyam
=Nemzetbiztonsági okokból nem engedik nagyobb cégeket felvásárolni a fejlettebb országokban.
=A kötvénypiacon a nagyobb szereplők legalább olyan kockázatossak (Japán, Európa, Afrika kötvénypiac még fejletlen)
Fejdsd légyszíves ki, Te hol látnál a kinaiak helyett jobb lehetőséget Ezermilliárdok számára...
-De természetesen az USA kötvényeket, a többi térség kockázataival hasonlítják össze. Azt támaszd alá milyen alternatívái lennének Kínának, vagy más befektető óriásnak. (Nem véletlen, hogy kínjukban már a magyar kötvényeket veszik, pedig a gazdaságpolitikánkból bizony elég sok kockázat következik.)
Igen Obama reformintézkedései pontosan azt célozták, hogy a társadalombiztosítási rendszerhez többen hozzá férjenek, és a fentarthatósághoz máshonnan forrásokat csoportosítsanak át. (Pl. Gazdagabbak nagyobb mértékű megadoztatása.) Többekközt erről szól a vita a republikánusokkal, aki Obama reformintézkedéseit vissza akarják csinálni, de a demokraták erre nem hajklandók...
A lényeg: a pénz nem más mint értékközvetítő-eszköz. Medium of exchange.
A fundamentum az árutermelés-értékesítés-megtakarítás-beruházás körforgásában van.
Ezen áll vagy bukik minden. Ezt a csatát veszített el USA. Produktívitás, azaz egységnyi munkabérköltség által előállított új értéken áll a vásár.
Ázsia ebben verte meg a nyugatot. Egyre több iparágban.
A csökkenő termelékenységet próbálta keynes-i és monetáris eszközökkel orvosolni a nyugat. Vesztére. Szocializmust teremtett a nyugat a kapitalizmuból, míg a korábbi szocialisták vadkapitalizmust építettek ki.
A korábbi hatalmi,-és erőviszonyok lassú átalakulásának lehetünk tanui a XXI. században.
Eközben az OTP 4200 fölött.
Én nem hiszem, hogy a fiscal cliff elkerülési eufória után efölött is marad, (márcsak azért sem, mert szembe kell nézni amerikában is a költségvetési kiigazitás szükségességével, igy lesz még kijózanodás), de ez most pillanatnyilag megnyugtató.
Továbbra is csak a 4.negyedéves gyorsjelentéstől várok egy erősebb fellendülést 4400 majd 5000 irányában.
Nem oldotta meg az Egyesült Államok hosszú távú államháztartási problémáit a "költségvetési szakadék" elkerüléséről keddre virradóra létrejött kongresszusi megállapodás, és kétséges, hogy az amerikai politika jelenlegi állapotában egyáltalán képes-e fenntartható pályára állítani a közfinanszírozási rendszert - vélekedtek szerdai helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.
A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - és az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) szakelemzőinek szerdán nyilvánosságra hozott egybehangzó megállapítása szerint gyakorlatilag annyi történt, hogy az amerikai törvényhozás két hónappal kitolta a döntést a szövetségi költségvetés kiadási megszorításairól.
A CEBR elemzői szerint így 2013 is olyan év lesz, amelyben az euróövezet veszélyes állapota mellett az amerikai költségvetési problémák okoznak jelentős gazdasági bizonytalanságokat.
"Másfél éve nem mért mélypontra csökkent a magyar csődkockázati felár csütörtökön a londoni piacon. ... A magyar CDS-felár 260 bázispont környékén mozgott a csütörtöki késői londoni jegyzésben az irányadó ötéves államkötvény-lejáratra. A magyar szuverén törlesztéskockázat CDS-kontraktusainak árazása legutóbb 2011 júliusában járt a 260 bázisponthoz közeli sávban." link
Az OTP árazása szempontjából ez a hír az egyik legfontosabb. A jelenlegi optimizmus teljesen indokolt.Szerintem nem csak rövid távon.
Üdv:
Számomra meglepő módon a külföldi eufória 4300-nál tartja az OTP-t.
Európában nem számítok új, eddig nem számításba vett negativ hirrel, fordulattal. A tavalyi visszaesés-stagnálás után itt már felfelé megy majd. (Márcsak azért is mert a legfádalmasabb kiadásvisszafogó intézkedéseken már a legtöbb ország túl jutott.
Amerika - amelyik a válság után 2% körüli növekedést ért el tavaly is - azonban még a kiigazitások előtt áll. Szerintem megoldják ezt úgy, hogy a gazdasági növekedés ne torpanjon meg. Sikerülni fog nekik és ennek árát a dollárt tartalékolók fizetik meg. A dollár higgitásnak lesz még egy kedvező hatása. Az amerikai költségvetési egyensúly fokozatos helyreállítása együtt jár majd egy pár évig tartó belsőfogyasztás stagnálással. Miután az USA-GDP 75%-ban a belsőfogyasztásban realizálódik, ez csak akkor nem okoz GDP stagnálást, ha az USA-export erősen nő. Ez pedig csak egy a jelenleginél gyengébb dollárral elképzelhető, ami viszont autómatikusan bekövetkezik az éveken át tartó pénz mennyiség (M3) növelés után. Szerintem egy 1,5 szörös EUR/dollár árfolyamnál áll le a gyengülés.
Magyarországon a gazdaságpolitika teljes kudarca ellenére idén GDP növekedés lesz. Szerintem több mint 1%.
Miért?
- Idén ugyanis még lesz pozitiv hatása az elmúlt évek beruházásainak,(meg az alacsony kapacitáskihasználtságnak). (Ez a hatás 2014-15-ben elmarad.) Hatás kb.: +0,5%
- Idén várhatóan (a katasztrófális tavalyi év után) jobb lesz a mezőgazdasági teljesitmény. Hatás kb.: +0,5%.
- A kormány mindent elkövet, hogy a belső fogyasztás idén ne csökkenjen tovább, (sőt kismértékben növekedjen). Amit idén a többség megél az alapján fog jövőre szavazni. (A kormány arra spekulál, hogy tavasszal már látni lehet a növekedést és lazitani lehet a kiadásoknál, ajándékokat osztogathat anélkül, hogy veszélyeztetné a 3%-os hiánycélt.) Ennek hatása akár +0,5%-os is lehet a GDP-re.
- Lehetne még egy pozitiv hatás: ha az IMF-megállapodás megszületne, (szinte kizárt) akkor az évi 100-200 milliárddal olcsóbbá tenné az adóságfinanszirozást, amiből élénkiteni lehetne. Hatás: 1-2 tizedszázalék.
Igy összejöhet idénre akár 1,5% is.
Ez persze (beruházások hiányában és gazdasági növekedés ellen ható adópolitikával) nem lesz tartós. 2014-re én sem számitok növekedésre.
Én sem gondoltam volna ilyen erős évkezdetre. Jan. közepétől számítottam egy jó Gyj. árazásra. Kétséges számomra, hogy addig meg tarthatja a lendületét, mert most 4600-800-as árfolyamnak nézne ki, a nemzetközi helyzet fokozódása nélkül.
1)Szellel szemben nem lehet @#$%^%#.
2)Dont fightg the tape (and FED)
HA Eltolcsy lesz az MNB elnok, ES azt fogja csinalni amirol irt (es a tapasztalat, es a piac utolso heti diszkontalasa szerint igy lesz), tehat a moneratis lazitast Fortinban annyira a vegletekig viszi,
-mint tette a FED (QE1,QE2, QE3,QE4),
-mint teszi ECB (1.0 Trillio euro likviditas, ketszer!),
-mint most kezdi BOJ (kb.100 Trillio yen!),
nos, akkor az MNB siman leviszi a kamatot 3% kozelebe.
Es ezzel parhuzamosan a Ft arfolyam siman attori a 320Ft/euro hatart.
Es a tozsde akar rallyba is kezdhet (mert inflacio ellen meg mindig oda a legjobb menekulni).
De, akar ossze is omolhat, mert ha ELtolcsy hirere menekulni kezd a kulfoldi 60% tulajdonresz, akkor azt 20%ban sem NEM kepes a magyar kisbfektetoi optimizmus felvasarolni.
2013 Februartol semmikepp nem tartom a poziciot OTP-ban.
Jobb lesz felreallni es varni.
Az elso 10% beszakadast nem varnam meg.
Mennyit ér az OTP?
Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.
Számolgatva:
Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.
Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.
Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.
Magyarország tragédiája, hogy:
- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,
- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,
- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.
Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.
Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.
Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.