Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
pitcairn2 2017. 10. 09. 21:14
Előzmény: #4618  -pny
#4620
-pny
-pny 2017. 10. 09. 21:12
Előzmény: #4612  pitcairn2
#4619
A legjellemzőbb az, hogy a Fidesz hívők itt hőbörögtek Simor fizetése miatt, aztán most Matolcsynál ez már rég nem zavarja őket, a rokonai mutyija, meg semmilyen más lopás sem... EGyiknél hőbörögtek a milliók miatt, most tízmilliárdok se számítanak.
Szánalmas kettős mérce.
-pny
-pny 2017. 10. 09. 21:09
Előzmény: #4616  pitcairn2
#4618
Ne keverd az állami költségeket a világ első számú védett emberével kapcsolatban banánköztársaságbeli lopásokkal.
pitcairn2 2017. 10. 09. 20:57
Előzmény: #4607  kukutyinbenko
#4616
az USA elnök fizetése is képmutatás, különösen ha bekalkulálod a természetbeni juttatásait is...
pl. Obama kapcsán anno csak az afrikai körutazását 60-100 millió USD-re saccolták... 
(volt ott minden még készenlétben álló anyahajó is, repülővel szállították a limuzinját, stb.)
pitcairn2 2017. 10. 09. 20:53
Előzmény: #4607  kukutyinbenko
#4615
az MNB lehet, hogy elméletileg "állami" tulajdon, de a "függetlensége" miatt mégsem igazán az...
az MNB legalább annyira kötődik a BIS-hez és a tágabban bankrendszerhez, mint a magyar államhoz...
nem igazán egy klasszikus állami hivatal... 
pitcairn2 2017. 10. 09. 20:51
Előzmény: #4607  kukutyinbenko
#4614
és ezt teljesen függetlenül írom attól, hogy éppen ki tölti be ezt a tisztséget... 
pitcairn2 2017. 10. 09. 20:50
Előzmény: #4607  kukutyinbenko
#4613
azért mert egy tisztességesebb bankban vagy biztosítóban egy osztályvezető is megkaphat 1,5 millió HUF-ot per hó
innentől kezdve képmutatás 2 millió forintot adni annak az embernek aki elméletileg a magyar monetáris politika irányításáért felel... 
pitcairn2 2017. 10. 09. 20:50
Előzmény: #4607  kukutyinbenko
#4612
azért mert egy tisztességesebb bankban vagy biztosítóban egy osztályvezető is megkaphat 1,5 millió HUF-ot per hó
innentől kezdve képmutatás 2 millió forintot adni annak az embernek aki elméletileg a magyar monetáris politika irányításáért felel... 
Törölt felhasználó 2017. 10. 09. 18:39
Előzmény: #4609  Vazsmegyei
#4611
kukutyinbenko 2017. 10. 09. 18:38
Előzmény: #4608  Vazsmegyei
#4610
Csakhogy amit a magyar állam jeles képviselői elsz@rn@k toronyórára lánccal, azt előbb valamilyen adó, sarc formájában elvették egy húsvér adózótól aki nem virtuálisan dolgozott meg érte.
Vazsmegyei 2017. 10. 09. 18:37
Előzmény: #4604  Törölt felhasználó
#4609
Hát nem tudom mit várhatnék tőled, ha megkérdezném az //unokatestvéredről, feleségedről, stb// ugyanezt! Ja a Matolcsy közszereplő, de a felesége fiai talán még nem azok! Úgyhogy helyesen válaszolt a 7,5 milliárd nevében!
Vazsmegyei 2017. 10. 09. 18:33
Előzmény: #4603  kukutyinbenko
#4608
A pénz nemcsak egy színes papír! De ami ma a pénzügyi rendszert jellemzi az a pénzből pénzt csinálni! Elhiszem, hogy a gazdasági folyamatokkal összevetve nem lehet e pénzek mozgását kövteni!
Mindenütt természetes, hogy gazdasági teljesítmény nélkül is lehet horribilis összegeket grundolni a "banki" szférában! Ha két folyamatot együtt vizsgálod tényleg felháborító, hogy gazdasági csúcsteljesítménnyel csak a bankok járhatnak jól!
kukutyinbenko 2017. 10. 09. 17:54
Előzmény: #4605  pitcairn2
#4607
Már miért volna vicces? Főleg hogy még egyszer annyit keresett az MNB alapítványi tisztségeivel...
A finn jegybank elnöke keres 3 milliót nagyságrendileg havonta. Nyilván kisebb, fejletlenebb, szegényebb ország.
" NAV által regisztrált legmagasabb munkabérek már az évi 2 milliárd forinthoz közelítenek..."
Ne keverjük az szja-t a munkabérrel.  Ahogy a versenyszféra béreit se hasonlítsuk a közszférához, ahol az adófizetők dobják össze a potentátok javadalmazását. Ilyen alapon az USA elnökének mennyit kéne keresnie? Mert manapság 400.000 USD a bére (költségtérítéssel együtt) , ami a Wall Street környékén kis túlzással gyakornoki fizetés...
Mellesleg ha már szóba került, Matolcsy alig keres kevesebbet az USA elnökénél, főleg ha továbbra is kapja az MNB alapítványi javadalmazásait is. Márpedig nem az a típus aki erről lemondana önként. Arányos mi?
https://www.thoughtco.com/top-us-government-officials-annual-salaries-3321465
pitcairn2 2017. 10. 09. 16:17
Előzmény: #4598  kukutyinbenko
#4606
az MNB és PSZÁF mondjuk 30%-al drágábban működik, mint 2012-ben, ez önmagában jelentős emelkedésnek tűnik, de nem sokat mond a korábbi évek adatai nélkül, illetve a tágabb bankszektorban bekövetkezett béremelkedés mértéke nélkül
ne értsd félre, nem állítom azt, hogy nincs ott pazarlás
egyszerűen csak annyit állítok, hogy ez így egy kicsit "populistának" tűnik
+ nem ez a jegybanki működés legfőbb mércéje
speciel szerintem sokkal nagyobb probléma, hogy nagyon mélyre nyomták az alapkamatot...
pitcairn2 2017. 10. 09. 16:11
Előzmény: #4598  kukutyinbenko
#4605
mondjuk az a havi 2 millió forintos fizetés vicces volt egy bankelnöknek, különösen ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a NAV által regisztrált legmagasabb munkabérek már az évi 2 milliárd forinthoz közelítenek...
http://24.hu/fn/penzugy/2016/10/18/19-milliardos-a-legnagyobb-magyar-fizetes/
azaz vannak ebben az országban olyan CEO-ok és top managerek akik több mint 100 millió forintot keresnek havonta
Törölt felhasználó 2017. 10. 09. 15:14
#4604

Matolcsy a rokonai ügyeiről: „Nekünk, hívőknek 7,5 milliárd rokonunk van a Földön”
Unokatestvére, fia és felesége ügyeiről kérdezték. Erre jött a válasz
kukutyinbenko 2017. 10. 09. 14:02
Előzmény: #4602  Vazsmegyei
#4603
Ezek szerint te úgy képzeled, hogy a pénz egy színes papír amit Matolcsy a nyomdagépén állít elő kedve szerint . Ha sokat nyomtat telik mindenre, ha meg nem hát éhezünk.
Én csak azt remélem, hogy a hozzád hasonló bölcsek az összeomlást is olyan lelkesedéssel fogadják majd, mint most a herdálást. Továbbá remélem tőlem és a hozzám hasonló netto befizetőktől nem tudják majd elvenni amire éppen akkor szükségük lesz...
Vazsmegyei 2017. 10. 09. 13:40
Előzmény: #4600  kukutyinbenko
#4602
Azt ugye figyelmen kívűl hagyhatjuk, hogy pénzt ma már nyomtatni is lehet eszközvásárlásra! Meg aztán egyebekre is! 
Haladjunk a korral! Az állam meg csak költsön annyit magára amennyit nem szégyell! Nekem nincs mindig ezzel problémám!
Sarpac
Sarpac 2017. 10. 09. 13:37
Előzmény: #4600  kukutyinbenko
#4601
Egyetértek valami 1100Mrd körül jár az eu által még kifizetetlen előre magyar adókból kiosztott támogatás. És persze zöme tudjuk hová ment. Elképesztőek.

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek