PORTFOLIO FORUM

Topikok szűrése
Új téma hozzáadása
Minden topik
Gazdaság
Befektetés
Befektetési alapok
Állampapír
Deviza
Tőzsde
BÉT
Külföldi tőzsde
Nyersanyagok
Vállalatok
Autók
Energia
Ingatlan
Adózás
Nyugdíj
Közélet
Budapest
Európai Unió
Hitelek
Topikgazda: Törölt felhasználó 2003. 05. 07. 17:33

László Csaba: Járai tévedett  

Ugrás a cikkhez
Tévesnek és szakmailag komoly félreértésnek nevezte a pénzügyminiszter a jegybankelnök korábban tett, az idei hiányra és az euró bevezetésére vonatkozó véleményét a kormányszóvivői tájékoztatón - írja az MTI.

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=29832
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
20 40 60 80 100
Törölt felhasználó 2020. 10. 12. 15:03
Törölt hozzászólás
#30
Törölt felhasználó 2003. 05. 27. 14:21
Előzmény: #28  Törölt felhasználó
#29
Az általános béremelés önmagában annyira számít beruházásnak, mint az áremelés utáni vásárlás..., nem kapsz többet sé jobbat, csak drágábban...
A differenciált fizetésemelés -időköz inflációs hatást meghaladó mérték esetén és kiemelkedő teljesítmény mellett- valamilyen szinten pozitív befolyással bír a termelés mennyiségére és minőségére, de önmagában nem oldja meg a korrupció kísértő hatását (nézzük csak meg a kormányzati bérelemléseket és az eddig napvilágra került korrupciós ügyeket...).
S ha a béremelés eleve a nem termelő ágazatokat érinti még kevésbé érvényesül a pozitív hatás; a csúszópénz, hálapénz (többek között pl. az eü-ben) elmaradását pedig végképp nem jelenti, hiszen ez elvárás az orvosok részéről, megszokás a betegek részéről, s negatív következménye nem lehet...
Azaz adott esetben beruházásnak végképp nem nevezném a 100 napos csomag kormányzati bérintézkedéseit, inkább egy általános bérkövetelési hatással bíró, meggondolatlan lépésnek, ami a költségvetésre is hosszútávú negatív hatással bír, s ez sajnos nem a negatív hatások vége...
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2003. 05. 27. 07:50
Előzmény: #27  Törölt felhasználó
#28
Tovabb fuzve viszont a dolgot viszont azt gondolom hogy a beremeles is egy fajta beruhazas, csak nem alloeszkozbe hanem 'human eszkozbe'. Pl visszafogja a korrupciot, javitja a teljesitmenyt..stb.. stb. Ugyhogy a magam reszerol nem allok 100%osan szemben a nemregiben lezajlott beremelesekkel, viszont szerintem ezt a beremelest el lehetett volna nyujtani, mert a nemzetkozi versenykepessegnek ez igy egyszerre sok..
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2003. 05. 26. 13:22
Előzmény: #26  opposition2002
#27
Ezek szerint mi is egyetértünk... ...ugyanis a szűkebben idézve saját magamat: "jelentős része nem beruházás (mint ahogyan az a '80-as években is történt)", tehát azt írtam én is, hogy NEM BERUHÁZÁS, mint ahogyan az a '80-as években is történt... Akkor totális gazdasági csőd lett a vége, de akkor ennek volt pozitív hatáa is..., most -sajnos- nem lesz...
0     0
Válasz erre
opposition2002 2003. 05. 26. 13:01
Előzmény: #25  Törölt felhasználó
#26
Azért én azzal a kitétellel nem értek egyet, hogy a nyolcvanas években az eladosodàs oka a beruhàzàsok finanszirozàsi szukségelete lett volna, sokkal inkàbb a vilàgpiacon versenyképtelen exporttermékek értéke és az importszukséglet kozti rést kellett a magyar gazdasàgnak folyamatos hitelfelvételekkel betomni, illetve gy ido utàn màr az adossàg torlesztorészleteit kellett valmibol finanszirozni. 84 és 87 kozott példàul 8Mrd-rol mintegy 16 MRd-ra dollàrral nott az adossàg, és nem nagyon voltak nagyobb beruhàzàsok (ha lettek volna, nem omlik ossze az egész magyar ipar 90 utàn kàrtyavàrként...
A helyzet csak annyiban hasonlit az akkorira, hogy a hiàny most sem a beruhàzàsok miatt van, hanem a szociàlis koltekezések miatt (no autopàlya, helyette 50%-os béremelés)
Ezt tényleg abba kéne most màr hagyni, mert a kulso belso egyensulhiànynak elobb utobb forintgyengulés és inflàcio lesz a vége (szerencsére most vannak olyan mechanizmusok, amik meggàtolnàk, hogy még egyszer ugy jàrjunk, mint akkoriban!
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2003. 05. 26. 12:40
Előzmény: #24  Törölt felhasználó
#25
eko
persze egyetertek veled.
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2003. 05. 26. 10:59
Előzmény: #23  Törölt felhasználó
#24
Köszönöm a megerősítést!
S ha ezt: "a mostani áht.hiány jelentős része nem beruházás (mint ahogyan az a '80-as években is történt), hanem a működés finanszírozása, azaz sohasem térül meg, illetve sohasem válik termelővé, így vagyonfelélő hatása van" - is figyelmbe vesszük, akkor remélem Te is elfogadod, hogy hogyan rossz irányba indultunk...
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2003. 05. 23. 14:52
Előzmény: #22  Törölt felhasználó
#23
egyetertek azzal hogy a jelenlegi helyzet nem eletkepes.
de az eladosodas fundamentumaihoz hozzatennek annyit, hogy
"ne adósodjonak el jobban, mint a a vagyonuk és a jövedelemtermelő képességük együttes értéke"
ez igy ok, de az eladosodas pont a jovedelemtermelo kepesseg javitasat szolgalja altalaban (szerencses esetben), es ilyenkor a lenyeg inkabb az hogy fel tudjuk merni mi a helyes ara a mostani adossag a megnovekedett jovedelem gyumolcseivel szemben. egy felig meddig atalakulo orszag eseteben az eladosodottsag valoszinuleg helyes dontes.
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2003. 05. 23. 09:46
Előzmény: #16  Törölt felhasználó
#22
Azért kell az áht.hiányát leszorítani, hogy ne következzen be még egyszer a '80-as évek eladósodási folyamata. Egyszerűbben: miért is oly' fontos, hogy az egyes emberek ne adósodjonak el jobban, mint a a vagyonuk és a jövedelemtermelő képességük együttes értéke? Azért, hogy ne legyen csőd!
Ráadásul, ha a vaygon még fedezi is, se szabad pillanatnyi érdekek miatt felélni mindent!
Ráadásul a mostani áht.hiány jelentős része nem beruházás (mint ahogyan az a '80-as években is történt), hanem a működés finanszírozása, azaz sohasem térül meg, illetve sohasem válik termelővé, így vagyonfelélő hatása van (pillnatnyi "megoldás" a mindenáron privatizáció - azaz a valós érték alatti kényszerértékesítés, tehát a vagyon felélése).
...de innen már politika...
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2003. 05. 22. 19:52
Előzmény: #19  Törölt felhasználó
#21
koestler, szerintem is az anticiklikus fiskalis politikat a beruhazasokon keresztul kene megoldani. en azonban nem annyira a vallalati beruhazasokra, mint inkabb az infrastruktura fejlesztesre (autopalya, oktatas stb) gondolok.
a konkret helyzetet nezve azonban sajnos nagy a determinacio. a tavalyi beremelesek iden is es jovore is eleg nagy penzeket lefoglalnak, masra nem igazan marad. altalaban se tul konnyu valtoztatni a kiadasi szerkezeten, de most meg annal is nehezebb talan.
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2003. 05. 22. 13:58
Előzmény: #19  Törölt felhasználó
#20
Csak egy megjegyzés. A beruházásoknak is van importhányada, nem is kevés. Ez tehát nem feltétlenül megoldás.
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2003. 05. 22. 13:41
Előzmény: #18  Törölt felhasználó
#19
Oké, egyetértek lehet, hogy vannak nyomai az ikerdeficitnek, ha a kormányzat a pénzét a béremelésekre költi. De ha szerkezetében változtatna a költekezésén akkor a helyzet az akár még kedvező is lehetne. Arra gondolok, ha nem a béreket növelné (ezzel rontva a versenyképességet), hanem mondjuk a pénzzel inkább a beruházásokat ösztönözné azért, hogy a pénz ne a lakossági fogyasztásban (és ezzel a megnövekedett importban, és az ikerdefitiben), hanem a vállalati beruházásoknál csapódjon le. És ezért utálom a politikát, mert a politikai célokat mindig előtérbe helyezik a közgazdasági céloknak - bárki legyen is hatalmon.
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2003. 05. 21. 13:21
Előzmény: #16  Törölt felhasználó
#18
koestler,
a kormanyzat altal eszkozolt beremelesek novelik az aht hianyt, ugyanakkor ugy tunik a lakossag a tobbletjovedelmet fokent importalt tartos fogyasztasi cikkekre kolti. ezt jelentheti most az ikerdeficit.
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2003. 05. 21. 12:09
Előzmény: #16  Törölt felhasználó
#17
azert ezt az ikerdeficitet en megnezenem a helyedben meg 1x.
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2003. 05. 21. 10:13
#16
Nem értem miért olyan fontos leszorítani az áht. hiányát. Abban az esetben ha kormányzati túlköltekezés nem okot inflációt (a jelenlegi erős árfolyam mellett ettől nem kell tartani), akkor már a legnagyobb veszélyt elkerültük. Ha a alacsony marad az infláció, az MNB nem fog megszorító intézkedéseket tenni, így pl. alacsonyan maradnak a kamatok. Ezzel nem kell félnünk a kiszorítási hatástól, vagyis a kormányzati költekezések nem vonnak el forrást a magánberuházásoktól. Másik oldalról pedig a sokat emlegetett ikerdeficit kialakulását sem veszem észre. Nem látom, hogy a kormányzati vásárlások a folyó fizu mérleg hiányát növelnék. Ha pedig így van akkor, akkor a kormányzati költekezések a GDP növekedésében kell, hogy megjelenjenek. Nem látom okát annak sem, hogy minél hamarabb csatlakozzunk a Monetáris Unióhoz. Ehhez elég erős megszorító intézkedésekre lenne szükség a kormány és az MNB részéről, ami szerintem fölösleges. Lehet, hogy könyv szagú az okoskodásom, de javítsatok ki ha nem így van!
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2003. 05. 13. 08:03
Előzmény: #14  Törölt felhasználó
#15
a kulso egyensullyal meg lesz napirenden szerintem, egyre duzzad es egyre nehezebben finanszirozzuk. ugyhogy a forint vs inflacio megint napirendre fog kerulni szerintem, csak lehet hogy szerencsenk lesz mert a dollar tovabb gyengul es az olajar is (vagy nem dragul) illetve fekezodik a lakossagi fogyasztas (no a munkanelkuliseg)
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2003. 05. 12. 09:13
Előzmény: #13  Törölt felhasználó
#14
Megint biztonságban érzik magukat. Ez volt a helyzet tavaly októbertől, akkor nem figyeltek a hirtelen megugró külföldi tőkebeáramlásra, csak egymással törődtek. Aztán mi lett...
Másrészt nem a rossz hír hozóját kellene vádolni. Mai hír, hogy a külker mérleg hiánya 415 meurót tett ki márciusban
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2003. 05. 09. 08:25
#13
mar reg volt egy kis balhe.. nehez-sulyban merkoznek: Jarai (kek sarok)az MNB szineiben es L.Cs (piros sarok) a PM versenyzojekent. a merkozes mar regota tart, januarban lement par menet..
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2003. 05. 08. 18:06
Előzmény: törölt hozzászólás
#12
A régi fórumok természetesen továbbra is ingyen olvashatóak. Hogy a sok külső hivatkozás mellett legyen portfolio-s is, a mi válik fizetőssé kérdéshez likelném a bevezető cikket:
http://www.p ortfolio.hu/cikkek.t dp?k=2&i=29800
0     0
Válasz erre
lehoka 2003. 05. 08. 15:21
Törölt hozzászólás
#11
Törölt felhasználó 2003. 05. 08. 15:11
#10
kv-i hiány (kisebb) GDP3%; á.adósság (kisebb) GDP60%; infláció (kisebb) eu-átlag+1,5%
Az eurózónához történő csatlakozással összefüggésben László Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy az árfolyam megállapításánál az Európai Központi Bank nem mutatókat vizsgál, hanem a versenyképesség mint fő szempont érdekében határoz meg egy egyensúlyi árfolyamot.
http://www.mfor.hu/ Hirek/hiradatok.php? id=4520
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2003. 05. 08. 12:43
#9
Kedves Portfolio!
Bocs, hogy itt és így kérdezem.
Korábbi cikkeitekkel kapcsolatos Fórum-hozzászólások a továbbiakban fizetős szolgáltatásnak számítanak?
Üdv: zj
tel: 26-342162
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2003. 05. 08. 12:25
Előzmény: #6  Törölt felhasználó
#8
A baj nem is az, hogy eltérő a vélemény, hiszen mindenkinek joga van véleményt alkotni... A baj "csak" az, hogy a LCs minősíti a másikat (s nem csupán a véleményét, hiszen nem az állításokat cáfolja, hanem a szakmai hozzáértését kérdőjelezi meg!) amikor nyilatkozik... S ez nem tisztességes dolog.
Az, hogy mi csak várjuk a megszorító intézkedéseket, vagy JZs igazolódását, renden van; de vajon jó-e ez az országnak, illetve ér-e ennyit az euró? (Kérdezzük meg az angolokat is, de időben, nehogy úgy járjunk, mint az EU-val - csak mostanában kezdenek a nagy nyilvánosság elé kerülni a korábbi közvetlen vagy közvetett "csúsztatások"-kal szembeni valós hatások...!)
0     0
Válasz erre
opposition2002 2003. 05. 08. 12:13
Előzmény: #5  Törölt felhasználó
#7
Valoban igaz, nekem is gyakran eszembe jut mostanàban 1999. Csak van egy lényeges kulonbség. Akkor az elso félévre mesterségesen elorehoztak bizonyos kiadàsokat (pl. àllamadossàg bizonyos részleteit elotorlesztettek), valamint az év màsodik felévben felgyorsult mind az inflàcio, mind a novekedés (az elobbi 9% alol 10-11 korulire, az utobbi 3,5%-rol 5-6 korulire), és ez segitette a bevételek alakulàsàt. A jelenlegi vilàggazdasàgi helyzetben most egyikre sincs nagy esély.Màsrészt nègy éve a beruhàzàsi célu kiadàsokat visszafogtàk, most gyakorlatilag nincs mit visszafogni, mertmàr a koltségvetés tervezésekor itt huztàk a legnagyobb srofot.
Igy a piac most 5,5% koruli GDP arànyos hiànyra szàmit, még a kormànypàrti kutatointézetek is legalàbb 5-re teszik a lécet. Félo, hogy a nagy hiàny a helyi onkormànyzatok szintjén keletkezhet (a tavalyi béremelések àthuzodo hatàsa miatt), és ez csak jovo januàrban fog kiderulni.
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2003. 05. 08. 11:24
Előzmény: #5  Törölt felhasználó
#6
szeretem az ilyen helyzeteket:)
a pm mond vmit, az mnb mond vmi mast, mi meg ev vegen egyertelmuen eldonthetjuk, hogy kinek volt igaza.
csak gyozzuk kivarni:)
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2003. 05. 08. 10:36
Előzmény: #4  Törölt felhasználó
#5
Nem feltétlenül kell hasra esni a JP Morgan előrejelzései és véleménye előtt. Talán még többen emlékeznek 1999-re, amikor a londoni elemzők (is) egymással versenyezve kongatták a makro vészharangot, majd év végére kiderült, hogy felesleges volt a pánik, nem szállt el se a költségvetés, se a foly.fiz. Közel se lennék benne biztos, hogy Londonból jobban meg lehet ítélni a hazai folyamatokat mint Budapestről.
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2003. 05. 08. 10:00
Előzmény: #1  portfolio
#4
Még egy téves és szakmailag nem felkészült álláspont :-) - LCs álláspontja alapján!
A JP Morgan bankház jelentése szerint, nem valószínű, hogy Magyarország 2009 előtt teljesíteni tudja a maastrich-i kritériumokat, különösen az államháztartási hiány 3 százalékos plafonjára vonatkozót, ezért nem reális a kormánykörök által emlegetett 2007-e, 2008-as euró bevezetési dátum.
Az elemzők szerint azonban ez nem baj, mivel sem az ország növekedésére, sem a működő tőke beáramlására nem lesz káros hatással. A 2005 évi célt, ami szerint az államháztartás hiánya 2,5 százalékra lenne leszorítható erre az időpontra, a 2006 évi választások miatt tartják elérhetetlennek.
A JP Morgan 2005-re 6,8 százalékos hiányt vár, ami így is 3 százalékponttal alacsonyabb lenne, mint a tavalyi hiány. Az elemzők az idei GDP növekedés ütemét 3,3 százalékra várják.
(forrás: Tőzsdefórum.hu)
http ://www.euro.hu/pages /eurodetailframegene rator.asp?related=4&azonosito=*1
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2003. 05. 08. 09:38
Előzmény: #2  Törölt felhasználó
#3
Tehát euró, csak megszorító intézkedések árán mehet idejekorán!
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2003. 05. 08. 09:37
Előzmény: #1  portfolio
#2
"...valószínűleg tévedett..." = a jelenlegi állapot szerint feltételezhető, hogy igaza van, de bízom benne, hogy tévedett...
De ezt is érdemes az értelmezéshez figyelembe venni:
Az uniós tagság és az euró átvételének közeledése egyre súlyosabb nehézségek elé állítja a csatlakozó országok gazdaságpolitikai döntéshozóit. Csehországban és Lengyelországban a közös pénz bevezetésének előfeltételét jelentő költségvetési kritériumok teljesítése körül élesedik a vita, Szlovákia pedig a korona spekulatív erősödésének igyekszik útját állni.
Megfontolná a lemondás lehetőségét Bohuslav Sobotka cseh pénzügyminiszter, ha a kormány nem támogatja a költségvetési hiány leszorítását célzó terveit - idézi vezető cseh lapok értesüléseit a Reuters. A jelentésekre reagálva a miniszter szóvivője azt mondta, hogy Sobotkának nem áll szándékában távozni, és most minden erejével arra a vasárnapi, különleges kabinetülésre összpontosít, amelyen az adó- és a jóléti rendszer reformját tárgyalják majd meg. Ha azonban nem tudja végigvinni a reformokat, felvetődhet a lemondás kérdése - tette hozzá a szóvivő.
A cseh pénzügyminisztérium előrejelzése szerint az idén a büdzsé hiánya a GDP 6,1 százalékára növekszik. Elemzők és politikusok - köztük Sobotka is - egyaránt úgy vélik, hogy a kormány túlélése a költségvetési reform sikerétől függ. A jóléti kiadások megkurtítását azonban a kabinet több tagja is ellenzi. A reformot különösen sürgetővé teszik ugyanakkor az uniós csatlakozás hatásáról első ízben közzétett hét végi jelentések, amelyek szerint a belépés a 2004-es deficitet mintegy 36 milliárd koronával (1,3 milliárd dollárral) növelné meg.
Eduard Janota pénzügyminiszter-hel yettes úgy véli, hogy a jóléti, az egészségügyi és a nyugdíjrendszer azonnali megváltoztatása nélkül a jövő évi hiány a legjobb esetben is elérné a 140 milliárd koronát, miközben a költségvetésnek kevesebb vámbevétellel, illetve az importból származó fogyasztási és forgalmi adó beszedésének késlekedésével kell számolnia. Az uniós befizetések ráadásul már a támogatások folyósítása előtt esedékessé válnak - emlékeztet a Bloomberg.
A gazdasági növekedés ösztönzése fontosabb az euró mielőbbi bevezetésénél - hangoztatta Jerzy Hausner lengyel gazdasági miniszter, megkérdőjelezve ezzel Grzegorz Kolodko pénzügyminiszter azon tervét, miszerint Lengyelországnak a lehetséges első időpontban (2007-től) csatlakozni kellene a valutaunióhoz. A gazdaságpolitika irányítói közötti vita rossz előjel a Kolodko által előterjesztett, pontosan az EU-hoz és az eurózónához való csatlakozás fiskális feltételeit megteremteni hivatott terv számára. Ezt a jövő héten vitatja meg a varsói kabinet. Aleksander Kwasniewski államfő gazdasági tanácsadói szintén óvatosságra intenek az euró korai bevezetése kapcsán, mondván, hogy az a magas árfolyammal együtt komoly megrázkódtatást okozna a lengyel gazdaságban. A tanácsadók arra is figyelmeztetnek, hogy a zloty súlyos válságba kerülhet, ha a június 7-8-án esedékes EU-népszavazáson a lakosság esetleg elutasítaná a csatlakozást, vagy az 50 százalékos küszöb miatt érvénytelen lenne a voksolás.
Marian Jusko szlovák jegybankelnök kijelentette, hogy a bank minden rendelkezésére álló eszközt kész bevetni a korona további erősödésének megakadályozására. Jusko elismerte ugyanakkor, hogy a kamatlábak mérséklésére nincsen nagy mozgástér. A Nemzetközi Valutaalap a jegybanki állásponttal szemben amellett érvelt, hogy az árfolyam további emelkedése sem veszélyeztetné Szlovákia külső egyensúlyát, ha a termelékenység növekedése is folytatódna.
(forrás : Világgazdaság)
http: //www.euro.hu/pages/ eurodetailframegener ator.asp?related=3&azonosito=*
0     0
Válasz erre

Topik gazda

eko
5 4 3

aktív fórumozók

legfrissebb topikok Összes topik


friss hírek További hírek

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility