Távol áll tőlem az indulatok felkorbácsolása ,de ebben a kopaszjegyes AH cserében már első alkalommal (ha jól emlékszem áprlilisban kezdték el adagolni a hírt)sem hittem,
így nem is érdekelt a téma.
Más kérdés ,hogy sokaknak jókor jött a dolog és nagyot szakítottak vele...
Csak azokat sajnálom akik,felültek a blöffnek és bevásároltak...
neki k üzenem Kostolany szavait: "...aki élete során legalább háromszor nem jut csődbe,nem is igazi spekuláns..."
Az érem másik oldala:
Morálisan feltétlenül,(jogszer űségében is?)kifogásolható a kormányzat és az ÁPV hozáállása a kérdés végleges rendezéséhez(t.i.:mi kor és hogyan vonják be a közkézen lévő jegyeket).
Nagyon úgy tűnik,hogy sokáig marad még a kérdés elódázása és a felelőség áthárítása másokra,egyáltalán várható még valamiféle törekvés a probléma végleges rendezésére?
Van erre vmlyen kormányzati elképzelés,stratégia ?
Jó lenne ha többen is hozzászólnának a témához,esetleg hivatalos körökből is!
u.i.:más offsider jellegü beírásokat, (mint amilyen ez is)véleményeket,java slatokat,szívesen látnék,látnánk ezen a fórumon.
üdv mindenkinek:gery
Valóban 100%-on tettek vételi ajánlatokat nagyobb csomagokra. A vevők neveit nem tudjuk, mert az eladói oldalról kerestek meg minket információkért (nem értették a nagy lelkesedést).
Törölt felhasználó2002. 02. 27. 12:48
#36
Erdekes volt a tegnapi cikk a jegyrol,itt a Portfolion,tenyleg 100% -on forog a hatarozatos jegy?Ha valakit erdekel egy nagyobb mennyiseg(kb 42millio,hatarozatos ) irjon legyen szives az emilemre.Talan megegyezunk! Megint nagy forgalom volt a jegybol tegnap vajon miert?Volt valami fejlemeny amirol nem tudok? belga2002 e-m ail:belga2002@freema il.hu
Törölt felhasználó2002. 01. 25. 10:33
#35
Palotás is megnyerte a pert az állammal szemben a Postabank-perben (visszakapja a pénzét + késedelmi kamat). Szerintem nem túl merész dolog párhuzamot vonni a kárpótlási jeggyel, mert mindkét esetben az állam mulasztott, ezért a bíróság elmarasztalta. Aki 400-600Ft körül kiszáll a kpjegyből, az könnyen úgy járhat, mint az a kisrészvényes, aki eladta a Postabank részvényét 5Ft-ért. Remélem az újonnan alakult Kárpótlási Jegytulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete nem adja alább 1740Ft-nál, mert ebben az összegben nincs még benne a „késedelmi kamat” vagyis a kamatozás kiterjesztése amiatt, hogy a kárpótlási törvényt megszegve hosszú évekig állt a jegycsere. Én továbbra sem értem ám, hogy miért nem perelik az államot!?
Törölt felhasználó2002. 01. 22. 17:00
#34
Pontosan ezért kellene pereskedni! A politikusok a törvényt több ponton egyértelműen megszegték! A cserarányokat nem vitathatja senki, az úgy van és kész? Ha nem háborodik fel ezeken senki, akkor ez a jövőben is így lesz. Minden téren! Vannak törvények és ígéretek, amiket be kellene tartani és ez alól a politikusok se legyenek már kivételek!
Szerintem irreális ez az igény. Nincs összefüggés a kamatozás időpontja és a között, hogy mióta nincs kínálat. Továbbá: akkor miért a jegybanki alapkamat 75%-ával kamatozott? stb. A cél természetesen a 174%, de valószínűleg sokan örülnének, ha már címletértéken kiszálhatnának (1000 Ft). A realitás azért mást mutat:
1. Az árfolyam nem megy az égbe, mert némi kockázata van a dolognak (ki mer készpénznek venni egy politikai kézben lévő döntést, még ha jönnek is aválasztások)
2. A mai nap már azért megjelentek eladók is a papírban, megindult a profit-taking
3. A PM sem annyira hülye, mint sokan gondolják. Azért van még olyan részvény, amit fel lehetne ajánlani, s meg tudják úszni a dolgot a címletértéknél olcsóbban is. PL: ha 3 kopasz kp jegyet kellene adni egy AH-ért, Te cserélnél?
Törölt felhasználó2002. 01. 22. 13:24
#32
A Fórum Kp.jegy-nél kifejtettem, hogy annak is lenne esélye, hogy a kamatozás időszakát kiterjesszék az állam jogsértő magatartása miatt, így a 174% helyett 400-500%-ról is beszélhetünk. Ez jóval több, mint a Kárpótlási Jegytulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete követelése, de szerintem ezt kellene tárgyalási alapnak venni, hiszen ennek is van realitása!
Törölt felhasználó2002. 01. 22. 12:58
#31
Sziasztok! Ki tud valamit a Kárpótlási Jegytulajdonosok Érdekvédelmi Egyesületének elérhetőségéről? Van-e telefonszámuk, e-mailcímük?
Törölt felhasználó2002. 01. 22. 12:32
#30
A PM tárgyalási készsége a következő két gondolatot veti fel bennem: 1.Az állam érzi a jegytulajdonosok követelésének jogosságát és minél olcsóbban szeretné megúszni a dolgot, hiszen miért fizessen az előző kormány saráért is. A minél olcsóbban csak úgy működhet, hogy minél hamarabb, mert a piaci árfolyam erőteljesen megindult fölfelé. A 1740Ft-os ár a cél, mert az időhúzással beérhet a pervesztés esetén a kamatozás kiterjesztésével előálló 4000-5000Ft-os ár is. 2. A tűzhöz közel lévő nagy jegycsomagot birtoklók is talán még ebben a ciklusban szeretnék elérni a kedvezőnek mondható 1740Ft-ot, mert a jövőbeni 4000-5000Ft-ot bizonytalannak érezhetik. Igazából azt nem értem, hogy miért nem az utóbbira spekulálnak, hiszen jó felkészültséggel (jó ügyvédekkel) simán menne az egész. (Ez utóbbi a megkérdezett jogászok véleménye, de ti is kérdezzetek meg másokat! Kíváncsi vagyok az ügy buktatóira is!). A jegy árfolyama tovább fog lendülni, azért mert lassan beszállnak a spekulánsok is (a forgalom növekedtével egyre vonzóbb lesz ez a terep). Ha a piaci és az elvi (1740Ft) közötti rés szűkül (és főleg nagy forgalom mellett), akkor az utóbbi idők 400Ft-os kis forgalom melletti árfolyama már nem lehet többé hivatkozási alap az állam részéről. (A napi 20%-os emelkedés mellett is van még ideje a későn ébredőknek az évek alatt kialakult nagy szakadék miatt!)
Törölt felhasználó2002. 01. 20. 16:10
#29
szia! amennyiben szeretnéd felvenni a kapcsolatot kjeé-vel telefonon érdeklődj légyszíves 212 80 99 kösz
Megalakult a Kárpótlási Jegytulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete - tájékoztatta Zsoldos János elnök szerdán közleményben az MTI-t. Az egyesület célja a jegytulajdonosok érdekeinek védelme.
A kárpótlási jegy tulajdonosok hányattatásait a speciálisan magyar értékpapír pályafutását figyelemmel kísérő spekulánsok számára nem kell bemutatni. Az állam gyakorlatilag önkényesen dönthet arról, hogy mikor milyen vagyonelemeket ajánl fel a kárpótlási jegy tulajdonosoknak, s azt milyen áron teszi.
Az ország felelős vezetői a privatizációs folyamatot befejezetté minősítették, az ÁPV Rt. a privatizáció befejeztével nem tud megfelelő állami vagyont biztosítani a jegyek felhasználására, így esedékessé vált a privatizációhoz szorosan kapcsolódó kárpótlási jegyek sorsának lezárása is - áll a közleményben. Az egyesület azzal a kéréssel fordult az illetékesekhez, hogy tűzzenek ki méltányos határidőt a kárpótlási jegyekben megtestesülő államadósság névértéken történő kiegyenlítésére.
A kérdést nehezíti, hogy az ÁPV Rt. korábbi vezetése már tett olyan kijelentést, hogy szerintük nincs nagy igény vagyon felajánlásra a kárpótlási jegyekkel szemben. AZ ÁPV ennek megfelelően cselekedett is eddig, a kárpótlási jegy egyszerűen lekerült a napirendről. Az egyesület úgy véli, hogy a részleges kárpótlásról szóló törvény már nem tesz eleget a jogbiztonság alkotmányos követelményének, mert az 1994. december 31. óta folyamatosan értéktelenedő kárpótlási jegy nevű értékpapírnak nem szab meg lejáratot, illetve egyéb feltételt végső bevonására.
Az egyesület kilátásba helyezi, hogy ha az illetékesek nem jelölnek meg méltányosan közeli időpontot a kárpótlási jegyek névértéken történő kifizetésére, akkor az egyesület jogi eszközöket is igénybe kíván venni a jegytulajdonosok érdekeinek érvényesítésére. Most a választások előtt talán egy minimális esélye lehet annak, hogy részben kampány-ízű fogásként kivonják a jegyeket a forgalomból, s ezzel teljesen lezárják a kárpótlási folyamatot.
Törölt felhasználó2002. 01. 15. 15:13
#26
Szevasztok! Vélemény em szerint csak meg kéne próbálkozni egy perrel mert az államnak elemi érdeke,hogy ne költsön a jegy bevonására.(az más dolog,hogy a törvény mit mond...)Gondoljátok csak végig a Fidesz érát s egybõl kiderül mennyire tõzsde- és spekulánsellenes a jelenlegi kormányzat!Józan parasztészel gondolkodva csak akkor van esély a jegynek a választásokig ha a \"fiúk\" bezsákoltak olcsón a jegybõl a 3,5 év alatt s most a végén jól akarnak kiszállni.Választási voksokat nem remélnek egy esetleges jegybevonásból, mert csak elenyészõ mennyiség lehet az alanyi jogon kárpótoltaknál,a spekiknek meg annyi...Amin csodálkozom,hogy az ellenzék egy árva szót nem ejt errõl a jogsértésrõl(mármint hogy 3,5 év alatt alig vontak be jegyet),pedig milyen jó kritikának tûnik!Nem értem! Remélem \"Libuskánál\" összejövünk egy páran. darnok
A papír a választások előtti hetekig a nyertesek közé fog tartozni. Lesz még jó pár a múlt hetihez hasonló nap, amikor majd megráncigálják. A per poltikai akarat nélkül bukásra van ítélve, de osztom a véleményeteket "hamarosan történni fog valami"...
Egy pernek semmi értelme sincs szerintem mert azt el lehet huzni 3 évig is , és itt már hamarosan történni fog valami... De ha perelni akar valaki akkor én is szivesen csatlakoznék , kevesebb lenne a perköltség...van egy ügyvédi iroda a Hidasi és Társai , amelyik a Postabankot is csinálják , szerintem Ők biztosan elvállalnák...
Törölt felhasználó2002. 01. 11. 14:07
#23
Biztos sok jegytulajdonos van még, ezért értelme lenne az összefogásnak. Én azt gondolom, hogy ez az összefogás már részben megvalósult a jegyek koncentrációjával. Vannak igen nagy csomagokat birtoklók, akiknek nem okoz gondot a perköltség előteremtése. Elég, ha 1 (vagy néhányan összeállva) komolyan hisz az igazában. Szerintem most az a helyzet, hogy erre az eshetőségre nem is gondoltak! Az ügyet minden komolyabb szervezés nélkül már az is előreviheti, hogy ha megpróbáljuk minél szélesebb körben teríteni ezt az eshetőséget, így nagyobb eséllyel juthat el azokhoz, akik valóban tenni is tudnak érte. Eddig még csak ezen a fórumon jelent meg ez az infó, ezért meg kellene próbálni máshol is publikálni. A kárpótlási jegy ügyben a magas árfolyamnak csak egyetlen ellenérdekeltje van: az állam. A jegy árfolyamának jót tesz, ha a hivatalnokok is tisztában vannak a jogsértő állami magatartással.
Törölt felhasználó2002. 01. 11. 12:17
#22
Sziasztok! Szerintem össze kéne fogni a jegytulajdonosoknak s valamilyen érdekszövetséget alakítani a mindenkori hatalommal szemben a jogos követeléseink érvényrejutásának a reményében.Gondolok itt az állam kötelezettségére a jegyekkel szembeni értékálló állami vagyon felajánlására és arra a tényre hogy 1994-ben megszüntették a jegy kamatozását.Lehet,ho gy volna esélyünk az Alkotmánybíróságon.. .az a 400% jól nézne ki.A mostani kormányzat sajnos kirívóan elenyésző jegyet vont be a piacról,az egyetlen cserelehetőség az AH jegyzés volt-de itt is kiiktatták (törvénytelenül,etik átlanul?)a nem alanyi jogon szerzett kárpótlásijegy tulajdonosokat.Mondj uk egy spekulánsnak aki a tőzsdén vásárolt 500 000 címletérték jegyet semmilyen lehetősége nem volt becserélni a jegyeit ebben a kormányzati ciklusban.A jegyre rá van írva ,hogy bemutetóre szóló értékpapír!A politikus meg megmagyarázza,hogy Ő tudja mit akart a jogalkotó(a kárpótoltak megsegítése) ezért a gonosz spekulánsoknak annyi...Akkor meg meg kellett volna tiltani a jegyek átruházását vagy megmondani a folyamat elején,hogy a kopasz jegy kevesebbet ér. Szóval vannak itt logikai bukfencek,volna miről beszélni magunk közt... Az emilem:viragter@yaho o.com Írjatok!
Törölt felhasználó2002. 01. 09. 13:17
Törölt hozzászólás
#21
Törölt felhasználó2002. 01. 09. 12:50
Törölt hozzászólás
#20
Törölt felhasználó2002. 01. 08. 20:15
#19
A jegyek 1700 Ft-os beváltásához csak politikai akarat kell. Valamint, hogy megfelelõ mennyiség gyûljön össze a megfelelõ embereknél. Biztos kézben kell, hogy legyen az idõzítés is. A biztos idõzítés a jelenlegi állapotok szerint a választásokig garantálható. A visszaváltás politikai támadásának kockázata csekély, hiszen törvény van rá. Az össz. ráfordítandó összeg nem túl nagy 5-8 Mrd. tpet
Törölt felhasználó2002. 01. 08. 08:28
#18
Szerintem a választásokig lesz valami.. Infoim szerint egy -két fontos emberkének is jelentős készlete van és valamit csak csinálnak majd vele. Szoval szerintem továbbra is jo vétel , főleg ezen a szinten. üdv informe r
Törölt felhasználó2002. 01. 04. 14:44
#17
A jegyek körül nagyon nagy a csönd. Azt hiszem azért, mert még nem jött el a megfelelő pillanat! Miért is? Én így gondolom: Az állam évek óta megsérteti a kárpótlási törvényt azzal, hogy nem biztosít megfelelő kínálatot a jegyek felhasználhatóságára . A jegy éppen azért kamatozott a pályafutása elején, hogy azok se járjanak rosszabbul, akik később kapcsolódnak be a jegycserébe. Ebből nekem az következik, hogy nagyon jó eséllyel perelhető az állam a törvénysértő magatartása miatt, hogy aztán kötelezzék arra, hogy a kamatozás időszakát kiterjessze addig, amíg nem teljesíti a kötelezettségét, azaz megfelelő kínálatot nem biztosít a jegyek bevonásához. Úgy emlékszem, hogy az ÁPV Rt. éves terveiben majdnem mindig szerepelt kb. 5 milliárd Ft a jegycserére, így még az államháztartási törvénnyel sem kellene ütköztetni. A mostani jegytulajdonosok között vannak igen nagy tételt birtoklók is, akik valószínűleg erre is gondoltak. Egy kicsivel befektető- és spekuláns-barátabb környezetben majd még többet érnek azok a csomagok! Nem is kell sietni akkor, ha mégiscsak ketyeg rajta a piacinál némiképp magasabb kamat!
Ki mondta,hogy értéktelen? Valóban szokatlan lenne évek hosszú során végighurcolni ezen értékpapírt. Az ÁPV Rt.-nek lehet,hogy nem feladata, de már véleményezte a jegyek jelenlegi (tulajdonosi)helyzet ét.
Kedves quanto! Nem állítottam, hogy államkötvény lenne, hivatkoztam is arra, hogy az alapjogviszony sem pénzbeli, de mindenképpen az állammal szemben érvényes követelés, és valóban konkrét lejárati idő nélkül. Ez messze van a kötvény definíciótól.Egy rendszerváltáshoz kötődő átmeneti korszak terméke, a rendszerváltás pedig tágabb értelmezésben is a végéhez ért. A privatizáció is lassan befejeződik. Az ÁPV Rt-nek nem feladata, hogy vizsgálja a jelenlegi tulajdonosok mibenlétét, azért sem, mert a kp.jegy szabadon átruházható értékpapír, egy átruházás pedig nem old fel semmit a fennáló kötelezettségek alól. Valóban nem kamatozik tovább, de némi kockázati prémiummal számolva, 20%-os elvárt hozam mellett a mai árfolyamon is 8 év alatti beváltást árazott be a piac. Én nem tudom elképzelni, hogy a kárpótlási jegyek még létezzenek közkézen, amikor belépünk az EU-ba. Arrafelé nem divat az ilyen apró kötelezettségek letagadása. Majd meglátjuk mi lesz, de én nem nevezném értéktelennek..
Kedves dmz! Még mielőtt ráhúznád a kötvény sablonját a kárpótlási jegyre,mely szerintem se nem részvény, se nem kötvény, hanem egy olyan sepicális értékpapír, mely a magyar privatizáció, a tulajdonjogok átrendeződésének elősegítésére jött léttre, s melyet az idő mostanság túlhaladott. A kérdés valójában az,hogy életben tartani, vagy kivonni kerülne-e többe a kibocsátónak, a Magyar Államnak. A jelenlegi jegytulajdonosok már nem azok, akiknek szánták azt. Ergo, kivonásával a spekulánsokat juttatnánk forrásokhoz. Ez jelenleg nem tűnik nagyon szívügyének a garanciavállalónak. Második lehetőségként, mely egyfajta közös nevező, egy utolsó nagy privatizáció (pl.AH,MVM) kapcsán kellő mézesmadzaggal (prémiummal) beszámítani a jegyeket. Ezzel a lépéssel teljesülne a várva várt exit. A harmadik lehetőség az Orosz cári kötvények esete, melyre vállaltak garanciát, de ki fog fizetni,ha senki sem akar..és persze mennyit?!? Az ezer forintos kpj-re megállapított 1742 forint tovább nem kamatozik,lejárata megállapíthatalan. A z első scenarió a kötvényhez közeli exit-et festi fel, a második scenarió az átváltható kötvény részvényekké konvertálását mutatja- az értékelés a részvényekhez vezet- a harmadik, s talán a legpesszimistább forgatókönyv, a lassú halál, kockázata miatt nehezen összevethető egy fizetőképes garanciavállaló adósságpapírjával.
quanto, A kárpótlási jegy meglehetősen különbözik a részvénytől, mivel az állammal szemben fennálló követelést testesít meg. Pl. egy kötvény esetében sem fogsz találni eszközértéket, illetve növekedési lehetőségek jelenértékét.. Az állam törvényi kötelezettsége ugyanúgy fennáll, mint egy államkötvény esetében. Ami azért nem “politikai ígéret” Egy 3,6,9.. hónapos DKJ esetében biztosan tudod a pénzben történő kifizetést és a teljesítés napját. A kárpótlási jegy esetén nem lehetsz biztos az időpontban és a teljesítés pontos módjában, de: az 1742 Ft érték az alapjogviszony alapján (a Ptk. szerint nem pénzkövetelésen, hanem “egyéb követelésen” alapuló jogviszony) jövőbeli jövedelemnek tekinthető, amely legfeljebb időpontjában bizonytalan. A kockázatok nyilvánvalóan eltérnek. A kérdés csak annyi hogy indokolt-e a diszkontfaktorként alkalmazott 400/1742 hányados. Idővel ez majd kiderül. Magánvéleményem, hogy az államnak sem éri meg ezt sokáig halogatni, többek között azért sem, mert a kint levő kp. jegyek száma már egyáltalán nem jelentős tétel. Egyes piaci szereplők pedig egészen szép mennyiséget (250 db) gyűjtöttek össze.
topuser: Arra a több százmilliós forgalomra gondolsz, vagy arra, hogy valaki 100.000Ft-ot feltett a politikai rulettkerékre? :-) Egy részvény mögött valami érték áll. Eszközérték, növekedési érték, jövőbeli jövedelmek "kockázatokkal tisztított jelenértéke", de a kárpótlási jegynél nincs a papír mögött semmi más, csak politikai ígéret, s ez utóbbi az idő múlásával drasztikusan devalválódik.
A kárpótlási jegy: -Az állammal szemben fennálló követelést névértéken (174,2%) megtestesítő értékpapír -bemutató ra szóló és szabadon átruházható -esetébe n nem lehet szó elévülésről Ezek alapján minden kárpótlási jegyet (akár alanyi, akár nem) egységesnek kell tekinteni, és a magyar állam vagyonkezelőjének 1742 Ft-on kell a jegyeket beszámítani. Az állammal szemben fennálló követelés esetében nem létezhet nem teljesítési kockázat, csak elviekben halasztható időpont – utóbbi inkább csak az ország tekintélyére lehet hatással..
Sziasztok! Nem tudja / sejti valaki, hogy a „kopasz” jegyeknek mi lesz a sorsa? Nekem úgy tűnik, a kormány (ha egyáltalán valamire) inkább az alanyi kárpótoltakra koncentrál. Elképzelhető egyáltalán, hogy a „kopaszok” hoppon maradnak? td
Hamarosan megszűnik az ÁPV Rt! Ilyenkor a törvény által előírt kötelezettségek is előkerülnek..
Törölt felhasználó2001. 04. 24. 13:44
#6
Szia! Szerintem a fiúkat egyáltalán nem érdekli a kárpótlásijegy-tulaj donosok sorsa,mit nekik,hogy törvény kötelezi őket állami vagyon bíztosítására a jegy ellenében.Mivel köztudott,hogy a tőzsdének marginális szerep jutott a mostani hatalom szemléletében,szinte semmi esély arra,hogy a "kopaszoknak" adnak valamilyen cserelehetőséget.(az ok az átkozott spekulánsok....)Csak arra kell gondolni,hogy mit csináltak a MOL-al,hát mit érdekli őket a jegy!És,hogy teljes legyen a kép,a tavalyi AH jegyzés után azt mondta az akkori ÁPV-vezér,hogy nincs is igény a jegybevonásra,mivel nem jegyezték le!Ugye az angolszász országok kárpótoltjait kizárták,meghatalmaz ással pedig majdnem lehetetlen volt jegyezni(ha a kárpótolt külfödi volt). Szerintem is kéne egy per csak nagyon nehéz fogást találni rajtuk,mivel a kárpótlási törvény nem szab határidőt az összes jegy bevonására. Ha gondolod ,talákozzunk,az emilem viki11@kiwwi.hu
Törölt felhasználó2001. 04. 23. 22:28
#5
Köszi a válaszokat,az igéreteket én is hallottam,de már egyáltalán nem hiszek ezeknek(csupa fekete,kis betü).Ezért kérdezem,hogy van e törvényileg előírt határidő ami után ha más megoldás nincs per útján lehet számonkérni az épp hatalmon lévő kormányt(apv-t).
Az ÁPV pénteki sajtótájékoztatóján elhangzott, idén nem lesz semmiféle kárpótlásijegy bevonási akció. A pár indok között azis elhangzott, hogy az AH kibocsátás is bebizonyította, már nincs az alnyi kárpótoltak kezén érdemleges mennyiségben kjegy. Szóval lehet, hogy lesz valami, de idén nem nagyon.
Törölt felhasználó2001. 04. 23. 16:53
#3
A törvény kimondja, hogy amíg jegy van a piacon a kormánynak biztosítania kell a jegyek felhasználásának lehetőségét. A kárpótlási jegy-őrület idején, ha jól emlékszem valami olyasmit mondtak, hogy még a választások előtt be akarják vonni a jegyeket. És valami ködös ígéret is elhangzott arra vonatkozóan, hogy minden félévben lesz alkalom a beváltásra. De van olyan is, aki az árvízkárosultaknak ajánlotta fel, lehet, hogy nem bízott az ígéretek megvalósuládában?
Törölt felhasználó2001. 04. 22. 20:41
#2
Sziasztok!Segíséget szeretnék kérni:megtudná valaki mondani,hogy a kormánynak van e törvényileg előírt kötelezettsége a jegy beváltására,és ha igen akkor milyen határidővel?
Kp.jegy
így nem is érdekelt a téma.
Más kérdés ,hogy sokaknak jókor jött a dolog és nagyot szakítottak vele...
Csak azokat sajnálom akik,felültek a blöffnek és bevásároltak...
neki k üzenem Kostolany szavait: "...aki élete során legalább háromszor nem jut csődbe,nem is igazi spekuláns..."
Az érem másik oldala:
Morálisan feltétlenül,(jogszer űségében is?)kifogásolható a kormányzat és az ÁPV hozáállása a kérdés végleges rendezéséhez(t.i.:mi kor és hogyan vonják be a közkézen lévő jegyeket).
Nagyon úgy tűnik,hogy sokáig marad még a kérdés elódázása és a felelőség áthárítása másokra,egyáltalán várható még valamiféle törekvés a probléma végleges rendezésére?
Van erre vmlyen kormányzati elképzelés,stratégia ?
Jó lenne ha többen is hozzászólnának a témához,esetleg hivatalos körökből is!
u.i.:más offsider jellegü beírásokat, (mint amilyen ez is)véleményeket,java slatokat,szívesen látnék,látnánk ezen a fórumon.
üdv mindenkinek:gery