• Megjelenítés

PORTFOLIO FORUM

Topikok szűrése
Új téma hozzáadása
Minden topik
Gazdaság
Befektetés
Állampapír
Deviza
Vállalatok
Autók
Energia
Ingatlan
Adózás
Nyugdíj
Közélet
Budapest
Európai Unió
Hitelek
Topiknyitó: Portfolio 2013. 12. 13. 06:30

Kell-e nekünk ez az áfa?  

Ugrás a cikkhez
Érdekes átalakuláson megy keresztül az általános forgalmi adó megítélése. Az egykor mennybe menesztett adónem egyre népszerűtlenebb, és hiába szólnak mellette még mindig erős közgazdasági érvek, meglehet, hogy az Európai Unióban újra kell gondolni a...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=192931
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
20 40 60 80 100
watson
watson 2013. 12. 21. 09:05
Előzmény: #16  Törölt felhasználó
#17
sanya, ezt te nem értheted ;)

ha befektetésnek nézed a témát akkor kérdem én hogy miért a 80%-os lehúzásba fektetsz és miért nem a 10%-osba ;)

gondold át, hogyan veszel lakást hitel nélkül, hogyan dolgozol alkalmazottként munkaadó nélkül!

kicsit érintőleges a poén de signal biztosan érteni fogja:
- tudsz úszni?
- nem
- és ha megfizetem :DD
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2013. 12. 21. 08:31
Előzmény: #15  signal2
#16
Kedves szignál!
Az előző, a vatsonnak írt hozzászólásban bemutattam a számítások részleteit is. Látjató, hogy a termelő és a pénzügyi szféra miközben úgy tűnik, hogy azonosan adózik, bizony lényeges különbségek vannak még a számvitelen is.Az átlagember ezeket nem ismeri, de még a gyakorlott, a vállaltoknál dolgozó közgazdászok sem. A bank, a pénz az egy teljesen más világ. A munka világa és a pénz az teljesen más logikával működik. Az adóztató állam, amely a jogszabályokat hozza, az valahogy nem akarja megérteni a logikai különbségeket. Ez aligha véletlen.
0     0
Válasz erre
signal2
signal2 2013. 12. 16. 08:35
Előzmény: #14  Törölt felhasználó
#15
Most arra akar kijukadni, hogy máshogy áll elõ az adóalap, vagy mire?
A kérdeésem konkrétan, hogy mennyiben adózik másképp mondjuk a MOL, az OTP és a TESCO.
Én a magam részérõl úgy nézném meg, hogy a nettó árbevételhez viszonyítva (OTP: nettó kamatbevétel+jutalék, MOL és TESCO: ELÁBÉ+egyéb bevétel) mekkora a teljes államháztartásnak fizetett összeg, levonva az elvileg munkavállaló által fizetett terheket.
Vagy önnek hogyan jöttek ki ezek a 10-50-80%-ok? Bemutatná a számolást?
Köszönettel.
1     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2013. 12. 16. 07:46
Előzmény: #12  signal2
#14
Kedves Signál!
Nos ezt a kérdést bizony jó és célszerű megválaszolni. Miközben formálisan azonos, tartalmában teljesen más. A vállalkozások adózását a számviteli rendszerük alapozza meg, mely a számviteli törvényben látható. A bankok esetében ezen túlmenően külön kormányrendelet szabályozza a számvitelüket. Tanulságos lehet, ha egy banki mérleget összehasonlít a vállalkozáséval. és például a hitelezés elszámolását végigköveti. A számvitel a múltról és a jelenről szól, a hitel a jelenről és a jövőről. Csak példaként: A vállalkozásnál a hitelezés a 3 számlaosztályból indít, a banknál a 0-ból és a 4-esből. A banknál hitelezéskor pénzteremtés történik, a vállalkozásnál kölcsönnyújtás. Tovább is van, mondjam még?
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2013. 12. 16. 07:37
Előzmény: #10  watson
#13
Kedves Vatson!
Látja, hogy miközben az átlag nagyon jól megvan, addig a részletek már nem is annyira.Olyannyira, hogy itt kiderül, hogy komoly ismeretbeli hiátusok is és számítás módszertani problémák is vannak.Mivel a bérből, fizetésből élők a bérükből fedeznek mindent, így az első kérdés, hogy mit fognak le tőlük adó vagy hozzájárulás címen: egészségbiztosítási,8,5 % nyugdíj biztosítási,10 % szja.16 % Ezután jön, hogy a megkapott nettóból vásárol : Áfa 27% (lehet azt mondani, hogy az ÁFA fogyasztást terhel, de azt a rendelkezésre álló bérből fizetjük) Különleges adók: jövedéki, chips, egyéb,Ide tartozik a tranzakciós adó is. Helyi adók, meg még nem is tudja már az ember követni.Kijön 100 Ft bérre 80 Ft adó. A vállalkozók az alkalmazottak bérével arányosan, azon kívül nyereségadó és még egy sor az adott vállalkozást terhelő járulék, hozzájárulás. Kijön 100 Ft befektetésre 50 Ft adó.A bankok esetében teljesen más a helyzet:nem munkaértékbeli befektetésből, hanem pénzbeliből kell kiindulni. Ez is két részre osztható: az anyagi szolgáltatási és pénzügyi tevékenységre. Ebben az anyagi szolgáltatásoknál a vállalkozókhoz hasonlóan adóznak, 16 %-os nyereségadóval számolva, amelyből osztalékoldalon ha csak 50 %-ot vesz ki, akkor 8%. A pénzügyi tevékenységnél ha csak 10 % hozamot számolunk és arra vesszük az 50 % osztalékrészt, akkor 100 Ft-ra 0,8 Ft jut. Vagyis az össz, az 8,8 Ft, az egyebekkel együtt itt 10 % körülre jön ki. se a forgalom, se a hitel nem tárgya az adóztatásnak, miközben ott realizálódik igazából a befektetés és ott keletkezik valós jövedelem. Itt lehet látni, hogy például, ha hitelre vesz valaki egy lakást, az ÁFÁt neki kell fizetnie azonnal,(nem a banknak) miközben annak fedezeti jövedelme majd csak a jövőben keletkezik. (Ez a jövedelemmel arányos adóelvnek is ellentmond.)
1     1
Válasz erre
signal2
signal2 2013. 12. 15. 19:56
Előzmény: #9  Törölt felhasználó
#12
Hmm.
Egy bank mennyivel is adózik máasként, mint egy MOL vagy egy TESCO?
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2013. 12. 15. 19:22
Előzmény: #10  watson
#11
És még a helyi adókat ki is hagytad:((
0     0
Válasz erre
watson
watson 2013. 12. 15. 19:13
Előzmény: #9  Törölt felhasználó
#10
huh, ezt egy kicsit ki kéne bogozni még...

a bruttóbért terhelő 27% szociális hozzájárulási adó az most a bért terheli vagy a vállalkozót az alábbi 80-50-10% kontextusban?

szerintem a munkabér lehetőségét a vállalkozói szféra teremti, ha nem lesz munkaadó, akkor se vállalkozói, se alkalmazotti adó nem lesz...

Ha a vállalkozó késik valamivel, elront, és rögtön 100ezres büntiket kap... befizeti az ÁFÁt, TA-t, az alkalmazott táppénzének 1/3-adát amit soha senki meg nem termel, a cégautóadót amit soha senki ki nem termel, a telefon és az autó fenntartás 27% áfáját amit soha el nem számolhat, ... stb-stb... még ki sem vette a vállalkozó a jövedelmét és már 50% felett tartunk?

50% felett van az újraelosztás (leegyszerűsítve: adóbevételek/GDP)...

A bankok adója mennyi??? van egy kamatmarzsuk+díjaik amiből lejönnek a bedőlt hitelek, a nem jövedelmet hanem bevételt terhelő (más vagyonát alapul vevő) különadók, tranzakciós és egyéb tolvaj adók... ha a törvényeket szigorúan értelmezzük akkor a törvényalkotónak is sitten volna a helye ;) szóval az a 10 nem 10 hanem inkább 80-120% ha utána számolunk...

összegezve a makro adószint magas, és a makro újraelosztás, és nemcsak magas hanem pazarló, hatékonytalan, és az utóbbi 3 év alatt elmélyült az igazságtalansága is...
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2013. 12. 15. 12:49
Előzmény: #8  watson
#9
Kedves Vatson!
Amit ír, az teljesen megállja a helyét. Ugyanakkor a túladóztatás kérdését differenciálni kell: a bérből, fizetésből, ellátásokból élők aránytalanul magas adóterhet viselnek, kb 80 %, a vállalkozói szféra kb az 50 %-on van, míg a bankszféra 10 % alatt. Addig, míg nem értik meg ezt az intézkedésre hatalommal rendelkezők vagy amíg érdekükben áll ezen arány fenntartása, addig igazi változás nem lesz.Az látható, hogy a vállalkozói szféra terhelésének arányán ez a kormány úgy változtat, hogy a bérből és fizetésből élőkre terheli át, meg egy kis látszattal a bankszférát is meglegyinti egy kis ideiglenes különadóval. Közben a csalásokat ostorozva szigorít, vagyis nem az okot, hanem az okozatot kezeli. Meg kell végre érteni, hogy a piacgazdaság az nem a munkáról, hanem a pénzről szól,az adórendszer pedig nem a megtermeltek hanem a bevételek elosztásáról (újraelosztásról) ezért az adócentrumban nem a munkának, termelésnek, hanem az értéknek, a pénznek kell lennie.
0     0
Válasz erre
watson
watson 2013. 12. 14. 19:46
Előzmény: #7  Törölt felhasználó
#8
A lényeg azért továbbra is a túladóztatás.

Sarkítva a reggeli kiflim árának negyedét (27% áfa) mint befizetett adójót megkapja Simicska a 20mrd-os osztalékában (kizárólag feleslegesen túlárazott állami megrendelésből).

- 50% feletti újraelosztás teljesen felesleges
- tranzakciós adó és hasonló nem hozzáadott érték adó hanem többszörös adóztatás kirívóan igazságtalan, és tönkreteszi az értékláncokat és vele a gazdaság kisebb elemeinek versenyképességét
- túl magas az adó mértéke... pl. 20% adókulcsnál, az EVA bevezetésénél, vagy a KATA esetén már több olyan adóelkerülő folyamatot láttam megszűnni ami 25%-ra vagy a 27%-ra emelésnél felmerül, illetve a KATÁ-ból kivágottaknál (pl. 2 nap befizető csúszásnál kivágnak belőle) vagy az EVA kulcs felcsavarásnál felmerül...
- többszörös adóztatás: ugyanazt a pénzösszeget amik megkeresünk és elköltünk megterhelik jövedelem-, tranzakció-, vagyon-, és fogyasztási adókkal is...
- hazug adórendszer mind célokban, mind szolgáltatás-ellenszolgáltatás értékaránytalanságában
-- pl. ha ingatlant veszel akkor vagyonszerzési illetéket (adó: mert nem az eljárás hanem az összeg az alapja) fizetsz, pedig a vagyonod nem változik, csak pénzvagyonodat ingatlan vagyonra cseréled
-- nyugdíjjárulékért nem kapsz nyugdíjat, mert elköltik a mostani nyugdíjasokra és öregszik a társadalom...
-- TB-t fizetsz de alkotmányból is törölték hogy jogod lenne követelni érte szolgáltatást... (csupán az állam fenntart egy romló intézményt konkrét követelmények nélkül... talán az életmentést lehet körvonalazni)
...
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2013. 12. 14. 18:20
Előzmény: #6  Phylaxa
#7
Kedves Fhylaxa! Az első, amit helyesen kérdezel, miért kell valaminek csak úgy átszaladni a termelőszférán csak azért, hogy a végén a fogyasztó fizessen? Azt már nem értem, hogy miért merül fel az átutalás készpénz probléma?
Az elsőre egyszerű a válasz: valakinek, ez érdeke: a bankszférának mindenképpen, hiszen 1, hatalmas forgalom indukálódik,amihez pénz kell, a jutaléka még ezrelékeknél is százmilliárdos nagyságrendű. 2, aki nem tudja fizetni, annak hitelre van szüksége, néhány százalékos kamatlábnál is megint többtízmilliárdos nagyságrendű kamathaszon keletkezik. A poén igazából az, hogy a pénz ki van véve az ÁFA hatálya alól. Pedig a forgalom igazából pénzben kifejezett értékmozgás. Nem véletlen tehát, hogy nincs értelmező rendelkezése a törvényben a forgalomnak. Érdeke továbbá a mindenkori szűkebb politikai és végrehajtó hatalomnak, hogy költségvetésen kívüli adópénzhez jusson, amelyet ellenőrizhetetlenség hiányában rövíd úton felhasználhat. Nem véletlen tehát, hogy az alaprendszeren bármilyen beállítottságú politikai hatalom nem akar változtatni, helyette részmegoldásokkal bonyolítja a helyzetet.
1     0
Válasz erre
Phylaxa 2013. 12. 14. 14:34
Előzmény: #5  Törölt felhasználó
#6
Én azt nem értem, amit írtál is, hogy miért kell az ÁFÁ-t görgetni. Tehát végig megy a lánc-kereskedés és senki sem fizet ÁFÁ-t. A végén a fogyasztó pedig a teljes áfá-t külön befizeti a NAV-nak. Így a fogysztókat kell csak ellenőrizni. Ez persze feltételezi a bankon keresztüli fizetést, ahol mindennek nyoma van. Ha valaki készpénzzel fizet, attól viszont kérni kell az ÁFÁ-t és marad a hagyomásnyos út. Persze nem tudom mekkora részét lehetne így kiváltani, de ez a rész tiszta lenne.
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2013. 12. 14. 10:59
Előzmény: #3  Törölt felhasználó
#5
A cikk természetesen profi. Ugyanakkor egyáltalán nem ragadja meg a probléma gyökerét: csalás mindenhol lehet, de itt maga a törvény generálja a lehetőséget és még az anyagi alapját is biztosítja. A törvény erejénél fogva egy másik adóalany felé ki kell fizetni az adót,-tálcán a pénz- ezután igaz, hogy kötelez a törvény befizetni a költségvetésbe, de azt már el is lehet költeni, költségelni, számlázni, csalni.Másrészt a törvény akkor is kötelez, ha még ki se fizették. Harmadrészt akkor se igényelhetsz vissza, ha te már kifizetted a sajátodat, ha az előző még nem fizette be. Azt kell tehát megérteni, hogy a törvényben van egy rejtőzködő adószedési viszony, amely az adónem logikájával ellentétes. Nem véletlenül az összes változtatások elsősorban a beszedéshez, visszaigényléshez kapcsolódnak. De a gyökerekben még lejjebb mehetünk: a törvényben nincs fogalmi értelmezése a forgalomnak- értékesítésről, szolgáltatásnyújtásról szól az egyébként Általános Forgalmi Adóként megnevezett törvény.Tovább is van, mondjam még?
1     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2013. 12. 13. 12:27
Előzmény: #1  portfolio
#4
Egy javítás a cikkíró figyelmébe.

A US Sales Tax rendszer, bár nem általánosan, de általában nem adóztatja a B2B adásvételt. Tehát csak a fogyasztó fizeti általánosságban az ÁFA-t, a köztes üzletek általában nem. Például a búzáért nem fizet ÁFA-t a malom, a pék nem fizet ÁFA-t a lisztért, csak a fogyasztó fizet ÁFA-t a kenyérért.

Az ingatlanok adásvételére általában nincsen ÁFA.

A használt cikkek eladásakor is kell fizetni ÁFA-t. Tehát ha valaki eladja a használt autóját, ÁFA-t kell fizetnie. Ha kereskedönek adja el, akkor viszont nem, mert köztes adásvételnek minösül.
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2013. 12. 13. 11:12
Előzmény: #1  portfolio
#3
Profin megírt cikk. Az ÁFA-t az EU tette elviselhetetlenné, megoldás a Sales Tax bevezetése lenne. A US modell.

Az VAT papíron remekül müködik, a gyakorlatban már az EU elött is túl sok volt a csalás (15%), az EU óta ennek a duplája (30%).

Ez nem elfogadható.
0     1
Válasz erre
Törölt felhasználó 2013. 12. 13. 09:33
Előzmény: #1  portfolio
#2
Az adótörvénybe továbbra is kódolva van a csalás, hiszen a visszaélések jogi lehetőségének megteremtése mellett ehhez az anyagi forrásokat törvény erejével is biztosítja.

Más szóval az adónak nem közvetlenül az állam, hanem a vevő felé történő kifizetése egy nem deklarált rejtőzködő adószedési jogviszonyt hoz létre, amely az adó tényleges beszedőjének az akaratára bízza, hogy a törvény erejével megkapott adót befizeti- e a költségvetésbe vagy nem. A statisztika szerint évente mintegy 350 milliárd forint a vevők által már kifizetett adó nem kerül befizetésre a költségvetésbe. Ez is az adónem társadalmi költségrésze.

Ugyanez a rejtőzködő adószedési jogviszony a jogi lehetősége és az anyagi ösztönzője a számlagyáraknak ugyanis a rendszer nem záródik egy adóalanyon belül, itt évente mintegy 350 milliárd forint kerül jogosulatlanul visszaigénylésre a költségvetésből. Ez is az adónem társadalmi költségrésze.

Tehát az adónem társadalmi költsége összesen évente mintegy 1500 milliárd forint, melyből kb. 800 milliárd Ft tartósan visszatér: bizonyára a hozzá nem értőkben is felmerül a kérdés: nincs-e más, egyszerűbb, olcsóbb megoldás.

Van egyszerűbb, olcsóbb, sőt átlátható, társadalmilag igazságos, több befizetést hozó, terhet csökkentő, versenyképességünket javító megoldás.

Több éve elemzem és javaslok. Ha érdekel: sndor.soltsz@gmail.com
1     1
Válasz erre

Topik gazda

Portfolio
Portfolio
4 5 1

aktív fórumozók

legfrissebb topikok Összes topik


friss hírek További hírek

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility